Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-22 / 93. szám

PÉNTEK, 1994. ÁPR. 22. BELÜGYEINK 3 A Föld kulturális egyneműsítése folyik Madjid Bouzar professzor Bouzar professzor szerint Észak és Dél konfliktushelyzete 21. századi katasztrófával fenyeget. A világjövedelem 95 százalékát az emberiség 20 százaléka birtokolja, míg a legszegényebb 20 százalék a jövedelmek mindössze 1.3 százalékával rendelkezik. A szegénység főleg Afrikát érinti: az 1980-as 180 millió helyett mára 269 millió ember, Afrika lakosságának mintegy fele él szegénységben. Ma Belgium nemzeti összterméke magasabb, mint a szubszaharai övezet 45 országáé együttvéve. Az elmaradt országok adósságai egy év alatt 700 milliárd Észak és Dél viszonyában a gazdasági és politikai dominanciát ma szinte semmi sem akadályozza, pedig a szélsőségek előretörésével fenyegető konfliktust csak a szolidaritás elvével lehetne megelőzni - mondotta tegnap az Alliance Franyaisc szervezésében tartott előadáson Madjid Bouzar, a Strasbourgi Egyetem professzora. A francia politológust a JATE látja vendégül a Tempus program keretében. USA dollárról 1700 milliárdra ugrottak, s ez gyakorlatilag ezen országok teljes nemzeti össztermékét jelenti. Hozzávéve, hogy a világ lakosságának háromnegyede elmaradt vidéken él, Bouzar professzor úgy értékelte, hogy ha a létfenntartást nem teszik lehetővé, akkor az új évezred lakosságelvándorlásokkal terhes lesz. A strasbourgi politológus kritizálta az Európai Unió politikáját, amely saját szubvencionált mezőgazdaságával szemben etikátlan versenybe kényszeríti a fejlődő országokat. Ennek az a következménye, hogy a hazai termelés drágábbá válik a nyugati importnál, így a belső fejlődés kilátástalan lesz. Mint mondotta, ezzel a véleménnyel Szegeden is szembesült, amikor egy találkozón a francia tej ügyét vetették fel. Ha sajátos kulturális érdekek kielégítésére törnének a megoldást elősegítő koncepciók, akkor kevesebb szélsőségtói kellene tartanunk. Ma azonban egyelőre a produktivitás az úr, és az autonóm fejlődés irányával szemben a föld kulturális egyneműsítése folyik - mondotta Madjid Bouzar. P. I. • Középkori falmaradványra bukkantak a Dóm téren Ásatás kezdődik a Dömötör-toronyban Régi falmaradványok kerültek elő a Dóm téren, a Dömötör-torony melletti világítóallványzat alapozása közben. A feltárás vezetője. Ormándy János régész, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa elmondta: a térszint alatt 1-1,50 méterrel két falszakasz nyomaira bukkantak: egyikről teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a régi Templom téren 1925-ig állott barokk Szent-Dömötör templom homlokzatának alapozása volt. A másik falrész ennél jóval régebbi, középkori eredetű, és feltehetően annak a Xl-ik század végi templomnak a maradványa, amely a Dömötör-torony legrégebbi, alsó részének megépülte előtt állott a helyszínen. A Dömötör-torony legalsó szintjének megépülte előtt ugyanis - Cs. Sebestyén Károly kutatásai szerint - a XI. század végén ezen a helyen már állt egy négyszögletes szentélyzáródású templom (az ábrán 1.). A szentély mellé épült fel a XVl-ik századi csarnoktemplom (II), valamint a torony, amelynek maradványa a Dömötör-torony három nyolcszögletű szintje. A torony érdekessége, hogy párhuzamai a franciaországi Toulouse környékén is megtalálhatók. A szerzetesi templomokra jellemzően az akkori szentély mellé A Szent-Dömötör templom helye a mailéren épült, nem úgy, mint a plébániatemplomok esetében, ahol a torony mindig a nyugati homlokzat mellé került. A következő építkezési szakaszt Cs. Sebestyén Károly Zsigmond király idejére teszi, ekkor épült a háromhajós templom, amely magába foglalta a tornyot (III. - a templom szentélye). A XVik században az építményt gót stílusú szentélykörüljáró csarnoktemplommá alakították, a nyolcszögletű toronyra előbb egy gót, majd egy késógót szint került. 1501-ben kápolnát ragasztottak a XlV-ik századi csarnoktemplom falához (V.), s végül, a XVIII-ik században elnyerte végleges, barokk stílusú formáját a dóm építésekor lebontott Szent-Dömötör templom. Hátulsó részéhez szentély épült (VI.), homlokzata pedig ekkor a mai Dömötör-torony vonalánál húzódott. A barokk építkezéskor a toronyra egy újabb szint és hagymakupola került. A templom bontásakor 1925-ben a barokk szintet és a két gót szintet eltávolították, így látható ma legfelül a nyolcszögletű alakzat. A falmaradványok feltárásával kapcsolatban Ormándy János elmondta, hogy a Dömötör-torony belsejében, a szigetelési munkákkal párhuzamosan nemsokára ásatást kezdenek. Itt ugyanis soha nem volt még ásatás, és az új feltárással, lejjebb haladva remélhetőleg fény derül a torony eredeti nyílásrendszerének elhelyezkedésére. A múzeum régésze szerint meglepetés volt, hogy a térszint alatt ilyen kis mélységben kerültek elő falmaradványok. A helyszínen korábban végeztek ugyan fúrásokat, ám eredmény nélkül, s így' azt feltételezték, hogy a feltöltés jóval mélyebb, mint 1-1,5 méter. Mivel a tér többi részén 4 métert is eléri a feltöltés mélysége, bizonyosnak látszik, hogy a középkori templom jóval kimagasodott környezetéből. A Dömötör-toronybeli ásatással - ha a talajvíz megengedi - a szűzföldet elérve meghatározható lesz az is, hogy milyen mélyen áll a torony alapzata. Panek Sándor VT? ézdjük az elején. Valamikor réges-régen - írja valamelyik könyvében Hamvas Béla - fényes szellemlények és angyalok lakták a bolygónkat, akik, miután megkóstolták a Földet, elveszítették fényüket, s emberré váltak. Az időből kilépett ember egyszercsak azt mondta: én vagyok az EMBER, az pedig ott a TERMÉSZET. A legfelsőbb rendű élőlény - termelőeszközök készítésére és kultúra teremtésére való képességével - egyszer s mindenkorra kiemelkedett abból az anyagi, szerves és szervetlen világból, amit úgy hívnak, természet. Megerősödött, megizmosodott, agya növekedett és furtonfurt járt, mígnem uralkodó fajjá, csúcsragadozóvá nem vált. Hatalmi helyzeténél fogva rendet teremtett a világban: monstrumokat, betonteknőket épített, folyókat, tavakat, tengereket és óceánokat szennyezett, hegyeket és erdőket gyalult, állatokat mészárolt, ózonpajzsot lyukasztott, növényt irtott, talajt és levegőt mérgezett. Az uralkodó csak ölt és sebeket ejtett. Nem adott lehetőséget, nem biztosított esélyegyenlőséget az élőlényeknek, nem kommunikált a természet szereplőivel. Életről-halálról döntött, a kizárásukkal. Gondolkodásmódja, mint a gyarmatosítóké. Arra ugyanis mindig kínosan vigyázott, és vigyáz ma is, hogy maradjon néhány henszülött. Karátson Gábor szerint ma az egész emberiség olyan horribile dictu -, mint a nácik. (Okait lásd fent.) Mindenekfölött állónak tekinti magát. A civilizált világ embere már nem ad fényt, már nem tölt be küldetést. A pusztítás folyamatát nemhogy megállítani nem tudta, azt csak tovább gerjesztette. A jelzések szinte egyértelműek: ökológiai katasztrófa előtt állunk. S ha továbbra is két egymással szembenálló marionett-bábunak tekintjük az embert és a természetet, s azon vitatkozunk, hogy melyik a fontosabb, akkor a katasztrófa előbb-utóbb be is következik. Ha gondolkodásmódunk, tudati helyzetünk megváltozik, akkor talán elkerüljük. Különben... Ebben a helyzetben már nem lehet arra várni, hogy majd valaki más oldja meg az ökológiai gondokat és problémákat. // I zt, hogy mi emberek vagyunk, azt onnan tudjuk, —' hogy léteznek égitestek, folyók, sziklák, állatok és növények. Hogy honnan jöttünk? Azt csak tőlük tudhatjuk meg. Hogy mi lesz velünk, ha eltűnnek? Ezen el kellene gondolkozni. Mielőbb. | VB-GERENDÁK ÁTHIDALÓK | 16% ENGEDMÉNNYEL! Poroton 36 blokktégla 4 Ft-tal, Poroton 30 MODUL-BAU blokktégla 2 Ft-tal olcsóbban a gyári árnál! MODUL-BAU KFT'. SZEGED, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 491-022, 474-481 Püspökszentelés májusban A katolikus püspöki kai pásztorlevele Életbe lépett a Magyar Köztársaság és a Szentszék megállapodása, a Magyar Honvédségnél és Határőrségnél végzendő lelkipásztori szolgálat megszervezéséről. Ennek alapján a Szentszék felállította a magyarországi Katonai Ordinariátust (tábori püspökséget). II. János Pál pápa egyidejűleg Ladocsi Gáspár pápai káplánt, az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanárát Sebarga-i címzetes püspökké és katonai ordinariussá nevezte ki. Ugyanakkor tették közzé azt a pápai döntést is, amellyel Őszentsége Bíró László kanonokot, a pécsi székesegyház • plébánosát Castra di Galba-i címzetes püspökké és kalocsakecskeméti segédpüspökké nevezte ki. A Magyar Katolikus Püspöki Kar Sajtóirodája csütörtökön közölte: Ladocsi Gáspárt május 14-én, szombaton 10 órakor a budapesti Szent István bazilikában, Bíró Lászlót pedig május 21-én, szombaton 11 órakor Kecskeméten szentelik püspökké. A katonai ordinariusok (tábori püspökök) a megyéspüspökökével megegyező jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek. • A püspökkari titkárság csütörtökön nyilvánosságra hozta a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1994. évi választások alkalmából kiadott pásztorlevelét. „Az elmúlt évtizedekben hangzik a levél - a hazánkra kényszerített politikai rendszer súlyos károkat okozott országunknak: népünket gazdasági és erkölcsi válságba juttatta. Nemzedékek nőttek fel a legalapvetőbb erkölcsi és vallási ismeretek nélkül. Az egyháztól elvették a lehetőséget, hogy küldetését teljesíthesse, sőt belső életébe is beleszóltak. A négy évvel ezelőtti szabad választások óta jelentős átalakulás történt hazánkban. Bár számtalan nehézséggel kellett megküzdeni, mégis sikerült biztosítani népünk életének belső békéjét és nyugalmát. Nálunk nem dörögnek a fegyverek. Nincs idegen katona hazánkban. Mindenki élhet az alapvető emberi jogokkal, köztük a vallásszabadság jogával. Egyházunk az elmúlt évtizedek elnyomása után szabadon teljesítheti krisztusi küldetését. Mindezek következtében megerősödött hazánk nemzetközi tekintélye és megbecsülése. Ezekért az eredményekért alázatos szívvel adunk hálát Istennek, és köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik erőfeszítéseikkel hozzájárultak országunk társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. Május 8-án ismét szabad választások lesznek. Ezek eredménye négy esztendőre meghatározza népünk jövőjét. Ma, amikor komoly erkölcsi válság van a világban és hazánkban, örömmel látjuk, hogy lehetőségünk van gyermekeinket iskolai hitoktatásban részesíteni. katolikus iskolák és szerzetesházak nyitják meg kapuikat, és egyre nagyobb teret kap a szeretetszolgalatban egyházunk. Nem közömbös, hogy mindez hogyan folytatódik. Mivel már ezek a szerény eredmények is komoly ellenkezések árán születtek meg, a választások idején sem hagyatkozhatunk a pártok nagyvonalú ígérgetéseire, hanem meg kell vizsgálnunk, hogy milyen elveket hangoztattak, és milyen magatartást tanúsítottak az elmúlt négy évben egyházunkkal kapcsolatban. Gondolunk elsősorban a fakultatív iskolai hitoktatásra, az egyházi iskolák létesítésére és támogatására, az egyház szabad működésének segítésére vagy akadályozására a Parlamentben és a helyi önkormányzatokban. Határozottan ellene kell mondanunk az olyan törekvéseknek, amelyek egyházunkat ismét a templomfalak közé akarják visszaszorítani és szeretnék megakadályozni abban, hogy betöltse társadalmi küldetését. Meggyőződésünk, hogy az evangéliumi értékekjelenléte a társadalomban biztosítja az erkölcsi és a gazdasági válságból való felemelkedést is. Emlékeztetünk a Szentatya szavaira, hogy bár a vallásszabadság csak egy a szabadságjogok között, az élet azonban azt mutatja, hogy a többi szabadságjog megvalósulása is ezen mérhető le. A 2. Vatikáni Zsinat azt tanttja, hogy minden keresztény embernek joga és egyben kötelessége a szavazás szabad lehetőségével élni (vö. GS 75). Ezért a választásokon való részvétel mindnyájunk alapvető lelkiismereti kötelessége. Kifejezzük bizalmunkat, hogy híveink józan megfontolás után megtalálják azokat a pártokat és képviselőket, akikre nyugodt lelkiismerettel bízzák rá hazánk és egyházunk jövendő sorsát. Imádkozzunk, hogy Isten áldása és a Magyarok Nagyasszonyának közbenjárása segítse népünket a megfontolt és bölcs választásban." A pásztorlevelet, a püspöki kar titkárságától kapott információ szerint, vasárnap olvassák fel a katolikus templomokban. NE KERESGELJEN! SZEGED, STEFANIA 10., SAJTÓHÁZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TÖL ESTE 7-IG! DÉLMAQYARORSZÁQ