Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-21 / 92. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. APR. 21. Paganini ébresztése KULTÚRA 9 Karolos Trikolidis gö­rög karmester vezényle­tével lépett fel hétfőn a Nemzeti Filharmónia hangversenyén a Szege­di Szimfonikus Zenekar. Előadásukban Johann Christian Bach opus 18­as sorozatának harma­dik szimfóniája, Szecső­di Ferenc Liszt-díjas he­gedűművész szóiójátéká­val Nicolo Paganini D­dúr hegedűversenye, va­lamint Félix Mendels­sohn III. Skót szimfóniá­ja hangzott el. Karolos Trikolidis szemé­lyében - nem először - tökéle­tes technikai biztonságú kar­mestert ismerhetett meg a sze­gedi közönség. A művek for­mai elemeit tiszeteletben tart­va, kifejező, szinte magától va­ló, mesteri vezényléssel tárta fel a két különböző vétetésű szimfónia zenei világát. Triko­lidis a karmesteri manírokat úgyszólván hírből sem ismeri, rokonszenves egyénisége - a zenekar is ráérzett - természe­tességéből fakad; az ifjabb Bach szimfóniájának játékos dallamosságát, a témák élveze­tes kontrasztját finom váltások­kal és a kétzenekaros felállás ügyes „összetekintéseivel" for­málta kifejezővé. Átgondolt és leszúrt zenei ízléséről tanúsko­dott a Mendelssohn szimfónia előadása is. Volt érzéke a mű hangulati költészetéhez, leíró tájlírája révén szépen árnyalt képeket ébresztett meg. s ugyanakkor a mendelssohni szimfónia Goethe lírájára em­lékeztető megszűrt fényű érze­lemvilágától távol tartotta a szentimentalizmus csapongá­sait. Az előadásból derű áradt, ízlés és mértéktartás. A két mű sikere a szimfonikus zenekar vonósait is dicséri. Szecsődi Ferenc hegedűjá­téka a hangszeres virtuozitás ünnepévé emelte az estet. Meg­elevenítette Paganini mester sokat emlegetett ördögi hege­dútechnikáját. ami önmagában is bravúros dolog, hiszen nem elsősorban a kottából, inkább az előadóművész érzékenysé­gének és hangszeres tudásának kivételes összefogásából szár­mazik. Szecsődi Ferenc eseté­ben mindkettő rendkívüli és felfokozott. Ami alkatából mindjárt megfejthető, az a be­lefeledkezettség, a mód, aho­gyan a hegedűjáték energiáit összegűjti és irányítja; a világ szinte megszűnik, oly mérték­ben kerül az érzékelés közép­pontjába Szecsődi hegedű­hangja. Ami pedig nehezen megfejthető, azt sokáig el nem ülő emlékként magával viszi a hallgató: játékot, amely fölvesz és feldolgoz a varázsosan tiszta hangzástól az érzelmes dalla­mokig, a megejtően egyszerű feltárulkozástól a hegedű hang­jának kis táncos „hősi" vagy tréfás gesztusaiig mindent ­mindent ami oly gazdaggá teszi Szecsődi Ferenc virtuozi­tását. Panek Sándor TAVASZI AKCIÓ! A SNOWFOX-nál április 29-ig minden típusból ÁRENGEDMÉNY ízelítő Michelin autógumi kínálatunkból: Opel Astra 175770R13 TL Classic ^^^6.800,­wV Golf 175/70R13 TL MXT 8.800,­VWPassat 185/65R14 TL MXT 8.800,­Suzuki Swift 155/70R13TL Classic 5.800,­Mercedes W 124 195/65HR15 TL MXV2 13.600,­A feltűntetett árak tartalmazzák az áfa-t. Viszonteladók részére további kedvezmények! snowfi H-1208 Budapest, Helsinki út 124-126. Tel.: 283-0147 TelTFax.: 283-1118 H-6728 Szeged, Budapesti út 1. Tel.: 06 (62) 324-295 Tel ./Fax.: 06 (62) 324-284 • Éneklő Hiúság­kórustalálkozó Második előadásához érke­zett a megyei Éneklő Ifjúság kórus-hangversenysorozat; a Vedres István Építőipari Szak­középiskola nagytermében teg­nap a középiskolai énekkarok találkozóját tartották. A hang­versenyen négy kórus vett részt; a szentesi Horváth Mi­hály Gimnázium Énekkarát Majtényi András, a Vedres Ist­ván Kollégium Énekkarát Kohlmann Péter, a Tömörkény István Gimnázium Leánykarát Dohány Gabriella, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma Le­ánykarát Rozgonvi Éva vezé­nyelte. A találkozó kórusait há­romtagú zsűrije értékelte. A zsűriben Gyüdi Sándor kar­nagy, a Szegedi Nemzeti Szín­ház karigazgatója, a Canticum Kamarakórus vezetője, Vass Irén főiskolai adjunktus, a Ju­hász Gyula Tanárképző Főis­kola Ének-zene Tanszékének tanára, valamint Zákánvi Zsolt Középiskolai kórusok hangversenye A Vedres István Szakközépiskola kórusa. (Fotó: Gyenes Kálmán) kaposvári Liszt-díjas karnagy sokat arany minősítést ítélt a názium Leánykarának és a foglalt helyet. A hangverseny négy kórusa egyben minősítésért is indult. A zsűri, értékelve az előadá­szentesi Horváth Mihály Gim­názium Énekkarának, a Vedres István Kollégium Énekkará­nak, a Tömörkény István Gim­Egressy-síremlék szegedi kisnyugdíjastól Az adományozó havi 14 ezer forintból él - Régi nótaszerző vagyok már, hiszen az első magyarnóta szövegem 1934-ben jelent meg és keltett elismerést. 1945 után aztán bizonyos okok miatt el kellett hallgatnom: tudatosítot­ták velem, hogy vagy az állá­som, vagy a magyar nóták. Csak most, másfél éve baráta­im, elsősorban dr. Kikli Tiva­dar unszolására kezdtem ismét nótaszöveget írni. Tudja, mi a magyar nótával itthon kisebb­ségbe szorultunk a nyugati ze­nékkel szemben, a televízióban is csak a kettesen van műso­runk. Úgy gondoltam, valamit tennünk kell, ezért jártam vé­gig az országban az elhunyt nótaszerzők sírjait, gondolván, hogy ahol indokolt, ott felhí­vom az illetékes önkormányza­tok figyelmét az elhanyagolt­ságra. • Egressy Béni sírját mégis Ön hozatja rendbe... Szegedi adományozó állíttat síremléket születése 180. évfordulóján Egressy Béninek, a Szózat zeneszerzőjének - adtuk hírül tegnapi lapszámunkban. Az adományozó Szilágyi Ferenc nyugdíjas agrártervező, aki idén töltötte be nyolcvanadik esztendejét, nem gazdag ember, 14 ezer forintos nyugdíjából él. Félretett pénzével és segítőkész alkotók támogatásával fél éve kezdeményezte a Kerepesi temetőbeli Egressy-sír megújítását. Szilágyi Ferencet tegnap Zamárdiban értük el telefonon, s kérdeztük meg, mi vezette e nagylelkű felajánlásra. - Úgy láttam, hogy sem idő, sem megfelelő hozzáállás nincs másutt erre. Aztán persze sokan megrökönyödtek, hogy miért nem nekik jutott eszükbe a tiszteletadás. Én Gyulán szü­lettem, Erkel Ferenc szülővá­rosában. Erkel és Egressy alko­tói összekapcsolódása pedig is­mert: egyikük a Himnusz, má­sikuk a Szózat zeneszerzője, Egressy írta Erkel Hunyadi László és a Bánk Bán című operáinak szövegkönyvét. És az is vezetett, hogy a felesé­gem, aki szegény négy éve meghalt, nagyon szerette Eg­ressy dalait. Az öreg napjaíink­íra félretett pénzünket nem utazgattuk el. így hát ezt a sír­emléket az ő emlékének is szentelem. • Megkérdezhetem, hogy mennyibe került a sírem­lék? - Én egyszerű ember va­Konzervatórium Leánykará­nak; utóbbi három kórus kapta meg Éneklő Ifjúság „Az év kó­rusa " címét is. gyok, 14 ezer forintos nyugdí­jamból élek, mégis a esalá­domímal együtt vállaltuk, hogy rendbehozatjuk a sírt. Az esz­mei értéke több mint félmillió forint, de ahhoz, hogy létrejöj­jön, lelkileg hozzám hasonló embereket kellettek, akik ingyen végezték a munkát. A régi sírt még Egressy Béni bátyja, Egressy Gábor színmű­vész állítatta mészkőből s mára szinte teljesen tönkrement. Fel­emelő érzés, hogy talán engem választott ki a sors, hogy a ma­gyar haza e nagyságának emlé­kéért tegyek valamit. Panek lózsef Jánosi András szobrász­művész és Vastagh Mihály kő­faragó alkotásának avatása áp­rilis 23-án lesz a budapesti Ke­repesi temetőben. Az ese­ményről aznap 16.15-kor Eg­ressy Bénire emlékezve cím­mel az l-es programon hírt ad a Magyar Televízió is. A DÉLMAGYAR NÉPSZERŰ TINIMAGAZINJÁNAK FERGETEGE BULIJA Hol: Mikor: oooo oooo • • • • (Majd megtudod a holnapi folytatásban) • Új film Napok romjai, avagy: a személyzet méltósága A rendezvény támogatói: N0RIK0 Kft., Szeged, Nagyáruház emelete DEP0 Kft. Szeged, Juhász Gy. u. 3. ÜÉLMAGYARORSZÁG Kft. QJMFEX Elimpex Kondi ^S^ ^n,Szeged, ALEXO Audiá Bolt, Szeged, Bartók tér 5. Főszereplők: Emma Thompson. Anthony Hopkins Rendezte: James Ivory Nem nagyon tudom, hogy hol vannak ebben a filmben a ro­mok. Talán a hordalék szó job­ban illene a napok után. Vagy még abban is túl sok a feleslegességre utaló. Mert itt mintha nem feles­leges dolgokat látnánk, hanem már-már klasszikusan szépeket, egy múlt finom kis darabjait. A film két idősíkja közül a korábbiban a második világhá­ború előtt Lord Darlington mesés birtokán összegyűlnek azok a prominens figurák, akik később, mint kiderül, történelmet csinál­tak. De ez csupán a háttér. Az előtérben a személyzet élete zaj­lik, pontosabban az érzelmeit minden határon túl visszafogó főkomornyik (Anthony Hop­kins), és a házvezetőnő (Emma Thompson) különös magánélete, s e két magánélet különös viszo­nya. A másik idősíkon a kastély­nak már új gazdája van, s főko­mornyik útnak indul, hogy meg­keresse a régi házvezetőnőt. Ez így nagyon rosszul hangzik, bár ez történik, a' film ennél sokkal szebb - bár néhol leülni látszik. A főkomornyik és a házveze­tőnő. A két embert az köti össze, hogy a nő mindenáron, ha csak egy pillanatra is, de valami érzel­mi kinyilvánításon akarja kapni a férfit, aki viszont úgy gondolja, hogy egy főkomornyik méltósá­gát csak úgy nyerheti el, tarthatja meg, lia érzelmei rajtve marad­nak. És ebben a hosszútávú „ér­zéketlenségben" mégis jóval több az érzelem, mintha „kimu­tatódna". Itt lép be az, hogy vala­mit nem azzal írunk körül, hogy van, nem a tulajdonságaival, a megmutatásával, haínem annak hiányával. Ez sokkal csábítóbb, sokkal vonzóbb és izgalmasabb. És hogy erre két ember élete megy rá? Hát rámegy. Ez a két ember így tud élni, és nem for­szíroznak idegen megfeleléseket. Nincs köztük szerelem. Vagy a csoda tudja. Lehet, hogy nincs. De vlami van. Meggondolandó. Évtizedeken át kitartani a betel­jesedés küszöbén, és azt nem át lépni: ez gyönyörű, és több ben­ne a méltóság, mint amit erről a szóról tudunk, hogy méltóság. A személyzet méltósága. Ez mind­egy. Aztán a végén újra találkoz­nak, hosszú évek után, de marad minden a régi. Bukás lenne? Nem hiszem. Bukni az szokott, aki olyat veszít el, ami soha nem az övé volt, aki olyat birtokol, amit nem lehet birtokolni. El­veszni teljesen kell, elmúlni egyedül. Az eső már régóta esik. Podmaniczky Szilárd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom