Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-20 / 91. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1994. ÁPR. 20. J TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Április 20. 1436. Zsigmond király április 24-ig Szegeden időzik. Itt-tartózkodása alkalmával több oklevelet ad ki. amelyekben megerősíti a szegediek korábbi kiváltságait. Bertalan a szegedi bíró. 16(15. Bocskai Istvánt a magyar rendek országgyűlése Szerencsen Magyarország fejedelmévé kiáltja ki. 1690. Az erdélyi rendek föliratban kérik I. Lipótot, hogy az 1687. október 27-i balázsfalvi szerződés értelmében ismerje el Erdély fejedelméül az elhunyt fejedelem fiát, II. Apafi Mihályt, és ezzel egyidejűleg erősítse meg az ország szabadságjogait. 1790. Királyi rendelet visszaállítja a Magyar Királyi Helytartótanács ügyvitelében a latin nyelvet. 1790. Újjáalakul Szegeden Csongrád vármegye, gróf Pálfy Lipótot főispánná választják, j 1792. Franciaország hadat üzen Ausztriának és ezzel kitör az első koalíciós háború a forradalmi Franciaország és az európai monarchista államok között. 1815. Milos Obrenovics vezetésével Szerbiában új törökellenes nemzeti fölkelés robban ki. 1936. Janovics Jenő veszi át a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetését. Zenei vezetőnek megnyeri Fricsay Ferencet, díszlettervezőnek Varga Mátyást. 1940. A „Kelet Népe" című folyóirat estje a szegedi Tisza Szállóban Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc és Darvas József részvételével. 1945. A szovjet hadsereg eléri Berlint. 1961. Az USA szervezésében 1400 főnyi kubai emigráns fegyveres csoport inváziót hajt végre Kuba ellen a Disznó-öböl (Bahia de los Cochinos) partján. Az intervenciós csapatot a kubai milícia 4 nap alatt megsemmisíti, illetve foglyul ejti. 1968. Kanada új miniszterelnöke a liberális Trudeau. 1990. Csehszlovákia nevét szlovák követelésre Cseh és Szlovák Köztársaságra változtatják. 1991. Antall József az Ifjúsági Demdokrata Fórum rendezvényén kifejti: Magyarország nem akar több jogot a határokon kívül élő magyarságnak, mint amenynyit a nemzeti kisebbségeknek Európában általában biztosítanak. 1992. Sevillában megnyílik az Amerika felfedezése 500. évfordulójának évében rendezett általános világkiállítás. A szerbek visszaszereztek 18 légelhárító ágyút Tours anuel Szeged, Oroszlán u. I. Tel./fax: 62/312-005, 471-066. 94 SLAGEREI: - IBIZA, 32 900 Ft-tól. PORTUGÁLIA 38 900 Ft-tól. - Portugál és egyiptomi körutazás. - Párizs, 8 nap 24 900 Ft-töl. autóbusszal - Nizza. 10 nap. 25 900 Ft-töl, autóbusszal. - EGZOTIKUS ÚT)AINK: Madagaszkár, Kenya. Venezuela, Dominika. Jamaica. Thaiföld. Bali. Sri'-Lanka. India. OLCSÓ REPÜLŐJEGYEK! ELSŐ BETON ELSŐ BETON Szeged, Dorozsmai út 5-7. T.: 62/326-903 Betonacél-értékesítés, méretre szahás-hajlítás, arma t líraszerelés tervfelbontással is. Oliviu Gherman a szegedi találkozóiéi A Bukarestben kormányon lévő Szociális Demokrácia Romániai Pártja és a Magyar Szocialista Párt folytatja a Szegeden múlt csütörtökön megkezdett párbeszédet: a különböző konkrét kérdések megvitatására szakértői csoportot hoznak létre, majd Aradon a magyarországi választások után újabb találkozóra kerül sor. Ezt Oliviu Gherman, az SZDRP elnöke, a szenátus elnöke közölte a román kormánypárt kedd délutáni sajtóértekezletén. A kétoldalú pártközi eszmecsere központi kérdésének a két ország közötti alapszerződés megkötéséi nevezte. Ennek a kapcsolatok két alapkérdését kell érintenie, biztosítania kell a határok sérthetetlenségét és azt, hogy a romániai kisebbségeknek szavatolják az Európa Tanács dokumentumaiban meghatározott normák szerinti jogokat - mutatott rá a pártelnök. Ami az olyan konkrét kérdéseket illeti, mint például önálló magyar egyetem létesítése Kolozsváron, vagy a kolozsvári magyar konzulátus újbóli megnyitása, Oliviu Gherman kijelentette: a hivatalos szegedi megbeszéléseken nem volt szó ilyen gyakorlati kérdésekről, csak a kötetlen eszmecseréken érintették őket, s ezekkel majd a két párt szakértői foglalkoznak, várhatólag a magyarországi választások után. Magyar tanácselnök Kárpátalján Mostantól kezdve magyar nemzetiségű képviselő irányltja a megyei tanács munkáját Kárpátalján. Czurkó János eddigi tanácselnök-helyettest bízták meg ugyanis az elnöki teendők ellátásával, mivel elődjét, Dmitro Dorcsinecet a megyei belügyi főosztály vezetőjévé nevezték ki. Ily módon most már >nem csak két járásban - a beregszásziban és az ungváriban -. hanem megyei szinten is magyar nemzetiségű a tanácselnök, amire az utóbbi fél évszázadban nemigen volt példa Kárpátalján. Szarajevóban a boszniai szerbek visszaszereztek 18 darab légelhárító ágyút, amelyet korábban az ENSZ-ellenőrzése alá helyeztek - közölte kedden az ENSZ szarajevói szóvivője. Dacre Holloway őrnagy elmondta, hogy a nehézfegyvereket a boszniai főváros közelében lévő lukavicei gyűjtőhelyről vitték el. Ezeknek a fegyvereknek nagy része februárban került a kéksisakosok felügyelete alá, amikor a bosnyák fővárosból és 20 kilométeres körzetéből a NATO-harci gépek támadásának árnyékában kialakították a nehézfegyverektől mentes övezetet. A térségből kivont harci eszközöket több gyűjtőhelyre szállították és az ENSZ ellenőrzése alá helyezték. A mostani incidens tovább súlyosbítja a szerbek és a kéksisakosok között meglévő amúgy is feszült helyzetet, amely a Gorazsde elleni szerb támadások és az ostrom nyomán elrendelt NATO-légicsapások következtében állt elő. A múlt héten a szerbek körülvettek két fegyverbegyűjtő központot, s az ott tárolt fegyverek kiadását követelték. Később visszavonták erőiket, többek között egy harckocsit is. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter kedden Moszkvában kijelentette: a boszniai szerbek még mindig azt ígérik, hogy nem foglalják el az ostromlott Gorazsdét. Az orosz külügyminiszter ugyanakkor figyelmeztette a szerbeket, hogy ne tegyék próbára a nemzetközösség türelmét. - Továbbra is biztosítékokat kapunk a szerbektől arra, hogy leállítják a város ágyúzását, nem veszik be Gorazsdét, és hogy beleegyeznek ENSZ-védnökség alatt álló biztonsági övezetek létrehozásába mondta az orosz külügyek irányítója. Ennek ellent mond az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője, aki szerint a boszniai szerb tüzérség kedden is folytatta a lényegében már elfoglalt Gorazsde ostromát. A főbiztosság munkatársai jelentették, hogy a szerbek lövik a várost, s az orvlövészek tevékenysége is felerősödött. Találat érte a szervezet gorazsdei irodáját is. Karadzsics: Borzalmas háború fenyeget" »» Radovan Karadzsics boszniai szerb vezető szerint „borzalmas háború" fenyeget, ha a NATO újabb légitámadásokat hajt végre a boszniai szerb állások ellen. Karadzsics, aki Paléban nyilatkozott, Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár újabb légicsapásokat sürgető kérésére reagált. A boszniai szerb vezető szerint, ha Gáli kérése teljesül, az „borzalmas eszkalációt, borzalmas háborút jelent majd". Kijelentette: „a NATO-hoz intézett kérés nem fogja előmozdítani a békefolyamatot", majd hozzátette: „minden eszközzel meg fogjuk védeni magunkat..., s teljesen biztosak vagyunk abban, hogy erre képesek leszünk. A lehetséges újabb légicsapásokról szóló jelentések súlyosbították a helyzetet, és a szerbek nem fogják passzívan várni a légitámadásokat" - mondotta Karadzsics. Heves összecsapások Ruandában Hosszan tartó ágyúzás és lövöldözés közepette újabb heves összecsapások voltak kedden reggel Ruanda fővárosában, Kigaliban. Több lövedék találta el a város központi stadionját: itt csaknem húsz ember meghalt és ötvenen megsebesültek. Az ENSZ egyik helyszínen tartózkodó tisztviselője telefonon elmondta:y a kormányerők és a lázadók csapatai elkeseredett küzdelmet folytatnak a főváros feletti ellenőrzés megszerzéséért, az utcákat pedig holttestek tömege borítja. Az összecsapások azután lángoltak fel újult erővel, hogy a hadsereg magas rangú tisztjei hétfőn közölték: a tuszi nemzetiségű felkelőket tömörítő Ruandai Hazafias Népfront (FPR) mintegy ezer katonája észak felől bejutott a fővárosba, és csatlakozott az FPR ottani egységeihez. • Gorazsde A nemzetközi megszégyenülés helyszínp Gorazsde most már a szerbeké: a könyörületükre van bízva. Am kétszlnúségúk és vérszomjuk világszerte undort keltett. Az ENSZ és a NATO megsemmisült, megalázottsága teljes. És Oroszország éppúgy tehetetlen a szerb erőkkel szemben, mint a többiek: azt sem tudta elérni, hogy betartsák a szavukat - vélekedett éles hangú keddi szerkesztőségi cikkében a The New York Times. A lap feltette a kérdést: hogyan tovább? Szerinte a jelen legi helyzet egyértelműen tarthatatlan: nem megengedheti' hogy a boszniai szerbek kénye-kedvükre nyomuljanak előri miközben a NATO nevetségessé válik szunyogcslpésnek bt illő akcióival. - A szövetség hitele minden egyes nappal tovább gyengül, és nemcsak a muzulmánok védelmezőjeként, hanem a béketárgyalások előmozdítójaként is leszerepel húzta alá az újság, rámutatva, hogy a NATO-légitámadások nemhogy elrettentenék a szerbeket, hanem jó ürügyet teremtenek a számukra, hogy frontot nyissanak az ENSZ ellen, kéksisakosokat tartasanak fogva és NATO-gépeket lőjenek le. Sorra véve a lehetőségeket, a The New York Times arra a következtetésre jut: a jelenlegi helyzetből való kilábolásra a legjobb megodásként a Bosznia elleni fegyverembargó feloldása kínálkozik. A The Washington Post hasonlóan kemény, bíráló hangszerelésú cikkében kiemelte: - Lehetséges, hogy a hét végi gorazsdei fejlemények egyszer még a posztkommunista időszak fordulópontjaként vonulnak be a történelemkönyvekbe... A szerbek támadtak, előrenyomultak, lelőttek egy NATO-gépet, megszegték az ígéretüket. És az ENSZ nem tett semmit. És nem tett semmit sem a NATO, sem az Egyesült Államok. Gorazsde sorsára úgy fognak emlékezni a következő nemzedékek, mint a nemzetközi megszégyenülés napjára. • A Jugoszláviát szétzúzó polgárháború kirobbantása előtt Szabadkán, az 1989/90-es tanévben 42 szerb és 30 magyar tagozatot nyitöttak a középiskolák első osztályaiban. A szerb oktatásügyi minisztérium legfrissebb tervei alapján őszre a szabadkai középiskolákban már 46 szerb és csak 24 magyar tagozat nyílik. A magyar tagozatok számának a csökkenése vészjóslóan felgyorsult, négy év alatt a negyedével csökkent. Ha ez így folytatódik. egy évtized elmúltával alig marad anyanyelvi továbbtanulási lehetőség a vajdasági magyar középiskolások számára. A mozgósítások, a háború okozta nyomor elől becslések szerint több mint 20 ezer magyar menekült el a Vajdaságból és elsősorban Magyarországon telepedtek le. A középiskolába indulók közül is sokan úgy gondolják, akkor érvényesülhetnek a világban, ha Magyarországon tanulnak tovább. Jelenleg 650 vajdasági magyar középiskolás tanul az anyaországban, közülük legElsorvad a vajdasági magyar középiskolai oktatás Magyarországon jelenleg 650 vajdasági középiskolás tanul, közülük 240-en Szegeden többen Szegeden, a számuk 240. Ez azt jelenti, hogy legalább 30 magyar középiskolai tagozattal több nyílhatott volna a Vajdaságban, ha ezek a fiatalok otthon maradnak. Gondot okoz a külföldön szerzett oklevél honosítása Jugoszláviában, számos feltételhez kötik az elismerést, jó néhány különbözeti tantárgyból kell vizsgázni, mire használható okmánnyá válik a tanulmányi előmenetelt igazoló okmány. Ez újabb kényszerítő körülmény arra, hogy a jobb érvényesülési lehetőségekkel kecsegtető országban próbáljanak meg érvényesülni a vajdasági magyar fiatalok. A szerb kormány oktatáspolitikája, a kisebbségi oktatás megszervezésének a módja nem hat marasztalólag a vajdasági magyar középiskolásokra. Még olyan nagyobb városokban sem nyitnak magyar tagozatokat a középiskolákban, ahol pedig erre van igény és lenne elegendő magyar tanuló is a tagozatok feltöltésére. Ilyen városok például Bánátban Kikinda és Zrenjanin (Becskerek). ahol is évek óta vita tárgyát képezi a magyar tagozatok megnyitása, hol káderhiányra, hol meg pénzhiányra fogják a magyar osztályok megnyitásának az elmaradását. A lehetőségek beszűkülése miatt napjainkban nem kevesebb, mint 3500 magyar középiskolás diák tanul szerb nyelven. Az a legaggasztóbb, hogy ezek között szép számmal vannak olyanok is, akik a jobb érvényesülés csalfa reménye miatt iratkoztak, vagy íratták őket szüleik szerb nyelvű tagozatra. Az elvándorlás és az oktatáspolitika mellett az igen alacsony népszaporulat is a magyar tagozatok bezárását serkenti. A vajdasági magyarság vitalitás indexe megközelíti a tninusz 60-at. A magyarság szintentartásához, azaz a népeség egyszerű újratermeléséhez is legalább évi 7000-7500 gyereknek kellene születnie, ehelyett az utóbbi években a Vajdaságban alig 3000 magvar újszülött látja meg a napvilágot évente. Ez túl kevés! Nem csak a vajdasági magyar középiskolai tagozatok fogynak el szép lassan, hanem a Vajdaság magyarsága is, ha a magyar anyák nem szülnek több gyereket. Persze ez nem ilyen egyszerű, de a fennmaradásért folytatott kemény harc, a küzdelem a születéssel kezdődik. Gergely Józstf