Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-16 / 88. szám
TÁRSASÁG* K Texasból támad a K*pnwlű II«V«. Ukhelyc A fciMI il^-lrk otuep" S.B.C. K. Budapesti Nemzetközi ügyvédi és Szabndnlmi Iroda 3.000,- p, 1061 Budapest, Dalszlnlúz u. 10, A v^Hjcjy l»jit(omoi,u.Ut i :,,„.|<lö l.a.Arori: utnu 2253/5311/91 Wl4: 1993. Cl?. 06 9. Áruosztály: Batolit liltkűzlési rendszei-e* és tarto/eicc. Ha valaki nem sajnálva a fáradságot, besétál a könyvtárba, és kikéri a második világháborús végjáték nyilas újságjait, azokon pontosan láthatja a nyilaskeresztet és variánsait. A tudományos érdeklődőt azután igencsak meglepheti, hogy a nyilaskeresztet nem csak a könyvtárban és a múzeumban találja meg, hanem az Országos Találmányi Hivatal lajstromszámán is: 136 269. A bejelentés napja: 1991. 12. 12. Ami magyarul azt jelenti, hogy kilencvenegy karácsonyán levédették a nyilasjelvényt. Kik? Hát azt nem tudom. Egy texasi híradástechnikai társaság. De hogy mögötte kik vannak, és mit akarnak, azt nem lehet tudni. Az azonban nem valószínű, hogy a Gardiner C C nyilaskereszt márkajelzésű híradástechnikai műholdat akar Magyarországra exportálni. Az se, hogy innen akarja ugyanazt importálni. Lehet, hogy magyar (véd)erők állnak a bejegyzés mögött? Akik alig várják, hogy védjegyüket legálisan kitűzhessék a pártzászlók csúcsaira? Itt, nálunk? Addig is, amíg ez bekövetkezik, lapunk rajta lesz az ügyön, és mindent megtesz azért, hogy ez a „kitűzés" ne történhessen meg. Zelei Miklós Schmidt Andrea felvétele A hét híre IllMIIIlIllM Ördögűző antikommunista Ördögöt űzött Szófiában a volt kommunista párt egykori székházában Hrisztofor Szabev érsek, a kettészakadt bolgár egyház harcos antikommunista szárnyának egyik vezetője. Szabev, aki atomfizikus múltjával szakítva lépett egyházi pályára, a parlament vallási kérdésekkel foglalkozó bizottságának a vezetője. A Szófia központjában magasodó egykori pártközpontot most a nemzetgyűlés különféle bizottságai használják. Szabev érsek kétméteres keresztet állíttatott a volt pártközpont egyik ablakába, és leszögezte: a legfontosabb, hogy kiűzzék az ördögöt az épületből. A Demokracija című szófiai napilap kedden fényképes beszámolót közölt az eseményről, hírt adva arról is, hogy szentelt vízzel is űzik az ördögöt a volt bolgár pártközpontban. MMNMMMMHMM VEDJEGYl AJS M KIVONAT IWjdenW. 1991. 12. 12. A v/Ji'B' 1591. 12. 12. Tevétaiyscgi küre nícaűástechnikai gépek és berendezések gyártása és forgalnazásű védjegy? ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL L»j»iromsíá»> 136 269 Elöxo Ujtlruinoiá* $2tti»*; A VÉDJEGY A »éJie£>jogíWul: ergncvL ptevej, gardiner commonlcations corporatiqn (Texas állam törvényei szerint létesült vállalat) GarLanti (Texas állam, Amerikai hgyesűlt Államok) Mellesleg M i tagadás, a napi politikai őrület mellett, közben, helyett és egyáltalán, jól jön néha egy kis szexuális őrület, egy csipetnyi erotika, egy maroknyi esetleg két maroknyi - szerelem, mert ha minden percünket a politikának szenteljük, előbb-utóbb megmerevedünk, akarom mondani a szerelem szempontjából megkövülünk, betokosodunk, nem lesz egy szemernyi vágyunk sem, mondhatni, az ágyazástól a szexuális őrületig minden pillanatunkat a politika árnyékolja be, vége az örömszerzésnek, elfelejtjük, hogy van ÉLET, hogy ne mondjam, nemi élet a világon. A minap Evelynről olvastam, a kebeltoppmodellről, aki valóban melles „leg". Mi tagadás, nem csak olvastam, a fényképét is láttam, színesben, izgató, varázslatos fotóját, bűvös, férfifaló mosolyát, búbos kemence nagyságú melleit, kisalföldnyi mellbimbóit, amint éppen összelucskolva matat a lábaujjaival egy habzó fürdővízzel telt minimedencében, kiváltképp izgatva a mellek szerelmeseit, a mellfaló férfinépet, az „ilyet még sosem láttam"-mal hüledező fickókat, minket. Essünk túl a nehezén, ekkora melleket tényleg ritkán látni, akkor is jobbára csak efféle gerjesztésre szánt fotókon. Nos, ennyi a látványról, aki látta, úgyis emlékszik rá, talán ki is vágta magának, talán máris a ruhásszekrénye ajtajára ragasztotta a melóhelyen, talán már ott díszeleg a teherautó ablakában vagy fülkéje hátfalán, szóval testközelben, mert ha már efféle fehérnépet igaziban nem adott a jóisten, legalább az legyen az emberfia érzete, hogy a fotót az együttlét után direkt neki adta a bombázó, ez a fantasztikus mellezettel megáldott pipi, ez a kettős hústornyot meresztgető istennő, ez a többfalatnyi husika, azaz Evelyn. Most már bevallhatom, az első káprázat után kissé eltávolodtam ettől a cicababától, ettől a „ne csak nézz, hívj is fel!"-csajszitól, ettől a mellbimbózó virágszáltól, aki - ígérete szerint - elmondja erotikus titkait. (001-809-474-1052, természetesen alatta apró, kivehetetlen betűkkel a fontos és kötelező figyelmeztetés, mint egy sordísz: „Nemzetközi hívás. Nemzetközi telefonárak érvényben. Csak 18 éven felülieknek.) S umma summárum, maga a csaj nem izgatott föl annyira, mint az, amit megtudtam róla. Evelynért ugyanis hiába őrülnek meg a férfiak - ezek vagyunk mi! -, mert őmellnagysága igencsak válogatós. Evelyn drágám ugyanis napi két alkalommal fürdik, reggel egy teljes órát, este másfelet, gyakorlatilag végigrelaxálva a fürdőkádat, aztán jógázik is, naponta fél órát, s - hm, ez igen! - mozdulatlanul meditál! A szaglása - itt a cikkíró kissé átment kutyába! - kifinomult, s irtózik mindenfajta izzadságszagtól, s egyéb kellemetlen szagtól. Minden étkezés után fogat mos, zsineget is használ, a szerelemben pedig hallatlanul igényes, keblei simogatásától bepörög, szinte önkívületbe esik. Rostáján azonban már az első öt percben kihullik a férfiak 90 százaléka, mert Evelyn a kiválasztott hülye fölé hajol, s mielőtt belecsókolna a nyakába, megszagolja a mukit. Evelyn orra megtéveszthetetlen! Meg tudja ítélni, hogy az illető bikuci csak zuhanyozott, mielőtt próbatételre jelentkezett - ez az Evelyn-féle szex! -, vagy áztatta magát egy kád vízben. Az is megtörtént már, hogy a pillanatokkal előbb még színtelenszagtalannak ítélt állatot a saját franciaágyából rúgott ki - csak és kizárólag ebben óhajt varrni! -, mert ott döbbent rá, hogy a szerencsétlen kutyafajzat mégsem egészen tiszta. Evelyn ugyanis a levetett zoknit és gatyát is teszteli... M it mondjak? Itt már teljesen kiakadtam ettől a bimbódzó - már bocsánat, de egyszerű - telefonos kurvától!... Mert a nagy mellek úgy ahogy vannak, rendben vannak, bár jóból is megárt a nagy. Hogy Evelyn minden áldott nap kétszer fürdik, az is rendben van, bár az egy plusz másfél órát kismértékű túlzásnak tartom, egy-egy órás vizenyős elmélkedés ennyi észhez bőven elég volna. Hogy minden kaja után fogat mos, díjazom, szó se róla, ennyit még a Guzman Laci is megtett, pedig ő csak a harmadik legjobb úttörő volt a csapatunkban. (Igaz, zsineget a Guzman Laci nem használt, mert imádott sárkányt eregetni! Ja és persze Guzman Laci nem őrült meg a mellei simogatásától, bepörögni meg pláne nem sikerült efféle tapperolástól.) Evelynt viszont épp itt értem tettem, itt csíptem fülön, itt lepleződött le előttem minden hazugsága, egoizmusa és erotikamentes szaglószervi szexuális élete. Ugyanis valahol nem stimmelnek a dolgok, nem passzolnak a megvallott apróságok. E lképzeltem ugyanis magamat Evelyn lakásában, ahogy fölém hajol, s annak ellenére, hogy a teljes Axe-omat a nyakamba, hónaljamba, fülembe, orromba, szájamba - orrbaszájba! - töltöttem, annak ellenére, hogy négy órát áztattam magamat a sóstengeri fürdősóval és tulipánszirmokkal megszórt feredővizemben, annak ellenére, hogy most jöttem a patyolatból, azt mondja izgatottan: „megőrülök érted, Andrisom, de nem kellesz, mert szagod van." Én meg csak simogatom azokat a baromi nagy melleit, ő pedig bepörög, mondhatni önkívületi állapotba kerül - s lassan alám! -, látom és érzem, ahogy elveszti a fejét, nincs magánál, pedig nála vagyunk a saját giccses franciágyán, teste fölhevül, érzem, minden porcikája engem, s csakis engem kíván, már majdnem elnyeli a nyelvem, a fülemet épphogy megmentem ajkai közül, érzem, bódulunk mindketten, csúcsra járatjuk az erotikát, mellei ott himbálóznak a két fülem között, néha ajkamat verdesve, hogy harapásommal fokozzam fejvesztett őrületét, s egyre inkább érzem, ahogy combtövében lüktet a szex epicentruma... És ekkor... Ekkor Evelyn megálljt parancsol, letörölve az izzadságot arcáról, melléről, karjairól, hasikájáról - mellei alól különösképpen! -, félretol engem, aki meredten bámulok reá, értetlenkedve, lassan magához térve, tagoltan mondja, miközben az ajtóra mutat izzadságszagú kezecskéjével: „Szaga van a zoknidnak, Nagy BandóL. Közöttünk mindennek vége! ... És legközelebb vasald ki a gatyádat!...-Na, szevasz!..." S zóval, Evelyn, ha lapáttal dobálnának utánam, akkor sem kellenél!... Mert én is úgy érzem, szagod van!... Kis büdös K.L. Vizslatás