Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-13 / 85. szám

pSv/ htowiO ,£tb<tnMb««yééi1 S2FN7ES Katfrrm C)8«tiessarn! dmezovasarhely OFOífíSk; Burdíray Wiroelelu ÓonuxiR*, M6r*ha£m A««thalem WSRUbvin suboth 1SZABAD1 SZERDA, 1994. APR. 13. MÉG 27 NAP 5 • Márciusi közválemány-kutatás Ismertebbek, de nem népszerűbbek a politikusok az ország keleti felében A Szonda Ipsos márciusi közvéleménykutatásában szereplő vezető politikusok ismertsége kivétel nélkül emelkedett az elmúlt hónapban. Az embereket 26 olyan politikussal kapcsolatban kérdezték meg, akik pártjukon vagy a kormányzaton belül többnyire magas pozíciót töltenek be. Közülük 9-et itt a keleti országrészben a megkérdezettek több. mint 80 százaléka ismert. 40 százalék körül vagy ennél kevesebben ismernek négy képviselőt a listán szereplők közül (Kulin Ferencet. Nagy Tamást, Gál Zoltánt és Kövér Lászlót). Az országos összehasonlításból kiderül, hogy a keleti megyékben valamelyest kevésbé ismerik az ország vezetőit, az irányadó politikusokat, mint az ország nyugati megyéiben vagy még kevésbé, mint a fővárosban. A kevésbé ismert személyiségek nem kötődnek egyetlen meghatározott párthoz sem. az MDF-ben éppúgy vannak mértékadó, de a lakosság több mint fele számára ismeretlen politikusok, mint a Fideszben vagy az MSZP-ben. Az adatok tanúsága szerint az ismertség egyébként nem magyarázható sem az ellenzékiséggel, sem pedig kormánypártisággal vagy bármilyen politikai irányultsággal. A nagyobb pártok első számú vezetőinek ismertsége 80 százalék felett van, kivéve az SZDSZ vezetőié: Pető Ivánt és Kuncze Gábort Kelet-Magyarország lakóinak „csak" 77, illetve 61 százaléka ismeri. A magas ismertség önmagában még nem minden: a népszerűségi lista egyetlen szereplőjének sem sikerült számottevően növelni a népszerűségét. A legjobb eredményt márciusban Surján László és Torgyán József érte el, bár a 2 pontos emelkedés statisztikailag nem nevezhető jelentősnek. A legtöbb politikus megítélése nem vagy csak alig változott. Egy iól körülhatárolható csoport esetében viszont még jelentősebb elpártolásnak is tanúi lehettünk. A hónap vesztesei lényegében két párt köreihez tartoztak: a Fidesznek a listán szereplő mindhárom vezetője (Orbán Viktor, Deutsch Tarrás és Kövér László), valamint az MDFből Boross Péter, Kónya Imre, Lezsák Sándor és Kulin Ferenc került a közvélemény kritikájának középpontjába. A megkérdezettek mindegyiküknek 5-6 ponttal kevesebbet adtak, mint egy hónappal korábban. • Az alábbiakban két táblázatot közlünk. Az elsőben a politikusok népszerűségi mutatói szerepelnek: az első oszlopban a keleti országrészben „elért" pontszámuk, a másodikban a februári eredménytől való eltérés, a harmadikban az egész ország területén „elért" pontszámuk, a negyedikben pedig szintén az előző havi eredménytől való eltérés mértéke szerepel. A második táblázatban az első oszlop a keleti országrészben, a második pedig az egész ország területén való ismertségi indexet tartalmazza. Zwack Péter 50 0 51 -1 Boros Péter 50 -6 50 -3 Pozsgay Imre 47 -2 47 -2 Kövér László 45 ' -5 46 -4 Jeszenszky Géza 44 -1 41 -2 Lezsák Sándor 43 -6 42 -4 Kulin Ferenc 42 -5 41 -5 Kónya Imre 38 -5 35 -3 Torgyán József 32 +2 30 0 Csurka István 31 -2 30 -1 Thürmer Gyula 23 -1 21 -1 A csillaggal jelzett = az előző hónapban nem szerepelt a listán. Ismertség Népszerűség Göncz Árpád 74 -2 75 -3 Horn Gyula 65 0 65 0 Palotás János 62 -2 61 -1 Fodor Gábor 61 -3 62 -3 Király Zoltán 58 -1 58 -1 Pető Iván 58 0 56 -1 Kuncze Gábor 58 -2 58 -1 Für Lajos 57 -3 56 -3 Surján László 57 +2 53 0 Deutsch Tamás 56 -6 56 -3 Nagy Sándor 56 * 52 * Orbán Viktor 55 -5 54 -4 Nagy Tamás 54 -1 55 -1 Békési László 53 -3 54 -1 Gál Zoltán 52 -4 50 -3 Göncz Árpád 92 92 Torgyán József 90 90 Boross Péter 87 87 Orbán Viktor 85 86 Horn Gyula 85 87 Jeszenszky Géza 82 84 Für Lajos 81 83 Surján László 81 82 Pozsgay Imre 80 83 Palotás János 79 81 Csurka István 78 81 Pető Iván 77 78 Kónya Imre 76 79 Fodor Gábor 74 76 Deutsch Tamás 73 73 Király Zoltán 72 75 Kuncze Gábor 61 62 Lezsák Sándor 58 64 Békési László 58 63 Nagy Sándor 57 62 Zwack Péter 55 61 Thürmer Gyula 51 54 Kulin Ferenc 38 43 Nagy Tamás 36 36 Gál Zoltán 33 37 Kövér László 32 34 Az adatfelvétel ideje: 1994. március. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma: 937 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 462 fő a keleti országrész lakosságát reprezentálja. Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó kelet-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet, ahol a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelent. A -4 és +4 közötti pontszámkülönbségek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tizedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük. (FEP) Csongrád megye választókerületei Végleges listák, végleges jelöltek Az OVB döntött a 4614 egyéni és listás jelölt költségvetésből juttatandó támogatásáról is. A Parlament által e célra jóváhagyott 100 millió forintból 21 ezer forint jut minden jelöltre, így valamivel több mint 3 millió forint marad tartalékba az esetleges jogvitákra. A bizottság határozott arról is: szerdán este fél kilenckor kezdődő ülésén tűzi ki a választások második fordulójának időpontját. A választási iroda legutóbbi tájékoztatása szerint a pártok 1886 egyéni jelöltet állítottak. A Fidesz 174-et, a Magyar Munkanélküliek Pártja egyet, az FKgP 157-et, a Köztársaság Párt 84-et, a Magyar Anyák Nemzeti Pártja egyet, a Munkáspárt 156-ot, a Kiegyezés Kisgazdapárt 7-et, a KDNP 164-et, a Nemzeti Demokrata Szövetség 59-et, a Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja 69-et, a Konzervatív Párt 13-at, az Agrárszövetség 134-et, a Családi Szövetség ötöt, az SZDSZ 175-öt. a Nyugdíjasok Pártja egyet, a Demokrata Koalíció négyet, az MSZDP 56-ot, a Független Magyar Demokrata Párt hármat, a Történelmi Kisgazdapárt kettőt, az Egyesült Kisgazdapárt 54et, a Nemzeti Erők Mozgalma egyet, a Zöld Alternatíva ötöt, az MSZMP egyet, a MIÉP 68-at, a Demokrata Párt négyet, az MDF 175-öt, a Szociáldemokrata Párt 3-at, a Történelmi Magyarországért Párt egyet, a Magyar Cigányok Békepártja egyet, a Magyar Érdek Pártja egyet, a Magyarországi Zöld Párt egyet. Az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfőn kisorsolta az országos listát állító 15 párt sorrendjét, azonos töredékszavazatok elosztása esetére. A lista sorrendje: Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja; KDNP; FKgP; Nemzeti Demokrata Szövetség; MDF; MSZP; Munkáspárt: Agrárszövetség; Köztársaság Párt; MIÉP; Magyarországi Zöld Párt; MSZDP; SZDSZ; Fidesz; Egyesült Kisgazdapárt. E sorrendnek akkor van jelentősége, ha a szavazást követően két, vagy töhb pártnak egyenlő a töredékszavazata. Ilyen esetben azé a pártié a mandátum, aki a listán előrébb áll. az MSZP 176-ot, a Cigányok Szolidaritási Pártja 4-et, a Magyar Természetgyógyászok Pártja kettőt, a Piacpárt nyolc jelöltet állított, míg összesen 104 a független jelöltek száma. A területi listák állása a következő: Fidesz 20, FKgP 20, Köztársaság Párt 17, Munkáspárt 20, Kiegyezés Kisgazdapárt 2, KDNP 20, Nemzeti Demokrata Szövetség 13. Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja 15, Konzervatív Párt 4, Agrárszövetség 20, MSZP 20, MDF 20, MSZDP 15, SZDSZ 20, Egyesült Kisgazdapárt 14, MIÉP 12, Történelmi Magyarországért Párt 1, Magyarországi Zöld Párt 7, Piacpárt 1, Zöld Alternatíva egy területi lista.