Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-01 / 76. szám

PÉNTEK, 1994. ÁPR. 1. PANORÁMA 15 CSALÁDI ESEMÉNYEK • Babona és tudomány Miről álmodik a lány? Gondoljunk a bibliai József éji látomására a hét so­vány és a hét kövér tehénről: az álom évezredek óta fog­lalkoztatja az embert. A jó öreg álmoskönyvek az atom­korszakban is kapósak, a babona épp oly elpusztít­hatatlan, mint az álom igazi közege, a sötétség. A tudo­mány a legmodernebb technikával - elektródákkal és egyéb eszközökkel - próbál bevilágítani álmaink sötét er­dejébe. Házasság Nemes György és Trabek Rozália, Kócsó Ferenc és Bez­dán Katalin, Busa Zoltán és Elő Gabriella, Feró Lajos és Kucsera Ágnes, Kazi Miklós és Jobba Klára Andrea, Len­gyel Zsolt és Berta Ágnes, Kis Sándor és Király Tímea Edit, Szűcs József és Juhász Éva Erzsébet, Tikviczki István László és Varga Julianna házasságot kötött. Születés BABA NETT Itt mindent megtalál, amire a babának szüksége van, az újszülött kortól 3 éves korig! LEGÚJABB TAVASZI BÉBIRUHÁK ÉRKEZTEK! Szegeden a LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKI Szeged, Berlini krt. 6. T.: 62/313-019. t: 9-IS-is, szo.: 9-13-ÍR. Józsefnek és Várhelyi Ág­nesnek Dávid József, Gunics Lászlónak és Puskás Ágnesnek Zsófia, Csiszár Sándor Istvá­nnak és Kószó Annának Anita, Vas Zoltánnak és Magócs Mártának Réka, Vágvölgyi Antal Istvánnak és Szabó Arankának Alexandra, Szabó Róbertnek és Juhász Anita Katalinnak Dávid, Kocsány Józsefnek és Kovács Évának Richárd, Hegedűs Józsefnek és Andó Évának Anna, Szabó Zsoltnak és Losoncz Juditnak Lilla, Mezei Mihálynak és Kelemen Ildikónak Ivett Csilla, Hódi Lajosnak és Kádár Zsuzsannának Norbert, Rácz Zoltánnak és Görbe Valériának Alex nevű gyermeke született. Halálozás Szilágyi György, Magda Józsefné Valean Flóra, Ma­tuska József, Sárkány Dezső, Csányi József Sándorné Barna Ida, Gulicska Ferenc, Dubay Józsefné Szántó Mária Etelka, Bakos Jánosné Mucsi Rozália. Terbe István, Jó József, Kis­Az egyik „álomanalízisre" specializálódott tudós, dr. Patrícia Garfield, 58 éves angol pszichológusnő nagy tanulmányban számol be kísér­letsorozatáról, ami szerinte egyértelműen bizonyítja: az álom, „ez a mélyből érkező üzenet" nemcsak lelki, de testi vonatkozásokban is megszív­lelendő tartalmat hordoz. A professzorasszony nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az álom alkalmas lehet fenye­gető vagy már lappangó beteg­ségek jelzésére, hamis diag­nózisok korrigálására (!), sőt a gyógyulás bizonyítására is. Mint írja, nála ez a felismerés • A hét híre saját példájával kezdődött. Egy kisebb baleset nyomán maka­csul fájt csuklója és egész al­karja. „Rándulás, elmúlik" ­hangzott az orvosi ítélet, de a fájdalom nem csökkent, és a kéz a használhatatlanságig me­revvé vált. Mintegy tíz nap múlva jött az emlékezetes álom. „Nagy csődület támadt egy hotel előtt. Én is csat­lakoztam a bámészkodókhoz, akik egy fura figurát néztek. A férfi arról beszélt, hogy milyen alattomos törések léteznek, és egy rajzlapra fel is vázolt ilyen • Két, egymástól függetlenül megjelent tudományos vizsgá­lódás is arra a következtetésre jut, hogy az emberiség egyet­len „Évától" származik, vagyis egy olyan ősanyától, aki mintegy 200 ezer évvel ezelőtt élt Afrikában. Szemben azzal a nézettel, hogy az ember a Föl­dön több helyen, egymástól függetlenül fejlődött, a Nature című folyóirat egyik cikke és egy másik, statisztikai alapo­kon nyugvó kutatás egyaránt arról számol be, hogy az emberiség mégiscsak egyetlen forrásból származhat. \ A DNS-lánc genetikai vizs­gálatával foglalkozó kutatók már 1987 óta feltételezik az Egy francia asszony kedden Nizzában I millió frankos kárté­rítési igényt nyújtott be a bíró­ságon, mert évekig szenvedett amiatt, hogy egy műtét alkal­mával orvosi kötést felejtettek a hasában. A 47 éves nő hasát először 1969-ben operálták meg a dél-franciaországi város klini­káján. Mivel a műtét után fájdal­mai nem szűntek meg, sőt még erősebbekké váltak, 1972 és 1980 között négyszer kellett megoperáltatnia magát. A műtét­ek során gyomra egy részét eltá­volították. Később az asszonyt Toulousba szállították és csak ábrákat. Mikor felébredtem, ügy éreztem, fontos üzenetet kaptam. Újra szakorvoshoz mentem, és a második röntgen már kimutatta a csuklótörést. Megoperáltak, meggyógyult­am. Az orvosnak nem szóltam az álomomról, kinevetett vol­na." Marc Barash amerikai új­ságíró minden éjjel azt ál­modta, hogy egy kínzókam­rában izzó vasakkal égeti nya­kát. Orvosa először megmoso­lyogta, és mivel barátok is voltak, azt mondta: „Marc pajtás, te még álmodban is hi­pochonder vagy". Miután az álmok nem szűntek, komo­lyabb kivizsgálás következett. A diagnózis: kezdődő pajzs­mirigyrák, amit - hála az álomnak - még idejében „elkaptak". (Feienczy Europress) Mégis egyetlen Éva volt? egyetlen ősanya létét, s most ez nyert megerősítést. A másik elemzés úgy jutott el az egyet­len ősanya teóriához, hogy egy statisztikai módszerrel, a mát­rix-korrelációval a különböző területekről származó emberi koponyákat hasonlított össze. A kutatások arról továbbra sem adnak felvilágosítást: pontosan hol is lehetett az emberiség bölcsője, vagyis az a hely, ahol Éva ősanyánk élt. ekkor fedezett fel egy orvos vizsgáló készüléke segítségével egy képződményt, amelyet daga­natnak vélt. Az újabb műtét ré­vén egy hat köbcentiméter térfo­gatú, golyóformájú kötés került elő a beteg gyomrából. Az asszonyt, aki ekkor már 40 kilo­grammra fogyott, 80 százalékos rokkanttá kellett nyilvánítani. A nizzai klinika jogi képvi­seletét ellátó ügyvéd a vád elu­tasítását követelte, mert szerinte nem világos, hogy melyik műtét alkalmával került az asszony hasüregébe a kötés. Vőneki Dezső Istvánnak és Brinczlik Ágnes Andreának Viktória Zita, Aradi Zoltán Zsoltnak és Juhász Erzsébet Zsuzsannának Anita Noémi, Ruskó Szilveszternek és Pulai Ilonának Rebeka, Martus Jenő­nek és Ujj Katalinnak Dorina, Faragó Györgynek és Bicskei Máriának Fanni Ramóna, dr. Rövid Csabának és dr. Szent­andrási Editnek Dániel Berta­lan, Soós Árpádnak és Deák Zsuzsannának Ádám, Szélpál Jánosnak és Szabó Máriának Dávid János, Barna Vilmos Dezsőnek és Juhász Györgyi Mónikának Tibor Krisztián, Csikós Ferecnek és Kálé Editnek Krisztina, Kónya Tibor Szabolcsnak és Vass Máriának Tibor Tamás, Varga Imrének és Kocsis Máriának Ádám, Csordás Jánosnak és Darabos Ágnes Sárának Ág­nes, Tóth Lászlónak és Hódi Editnek Dániel, Farkas Lász­lónak és Vóneki Gyöngyinek László, Horváth Kálmán Lász­lónak és Pál Györgyikének Anett Bernadett, Mihály Gábor Istvánnak és Berki Violának Henrietta Dóra, Németh pataki Pál, Vasas János Géza. Bodzás Sándorné Kulai Juli­anna, Papdi Józsefné Molnár Erzsébet, Őze Imréné Gyapjas Ilona, Kálló Ferenc, Szekeres István, Somogyiné Szabó Ro­zália, Czene Sándorné Kormos Erzsébet, Szerző Tamás Péter, Deák Vilmos, Dudás Ferenc, Gulyás Viktor Győző, Széli Mihályné Ábrahám Ida, Kiss István, Farkas Józsefné Kása Erzsébet, Frank Ferenc, Takács Jánosné Ökrös Ágnes, Zádori Antalné Maróti Viktória, Vass Vincéné Hegedűs-Bite Ro­zália, Szüts Istvánná Szűcs Veronika, Baffia Lajosné Zsurkán Flóra, Nagygyörgy Józsefné Balog Veronika, Ágoston Arthur Ottó, Paulik Ildikó, Bénák Andrási, Tóth Gézáné Wéber Anna, Zádori Béla, Bérdi Andrásné Szenti Terézia, Pap Imre, Pipicz Já­nosné Somogyi Mária, Volford János, Berta Józsefné Tóth Julianna, Krisztin-Németh Ferenc, Szalma Istvánná Török Rozália, Bartha Gizella, dr. Tildy Zoltán János, Csóti Ferenc, Pivárcsik Antal, Sári Gusztávné Nagy Erzsébet, Tóth Ilona Rozália meghalt. A szex erősíti az ellenálló-képességet Akinek kiegyensúlyozott a szexuális élete, nemcsak lelkileg terhelhetőbb, hanem szervezete is nagyobb ellen­álló-képességgel rendelkezik, mint magányosan élő ember­társaié. A szex egyúttal csök­kenti a stresszt, stabilizálja a biológiai ciklust, serkenti a vérkeringést, fokozza az érzékszervek aktivitását. Ezt tengeren túli és nyugat-európai nőgyógyászok, kutatók együt­tes vizsgálatai mutatták ki. A kiegyensúlyozott szex azért is gyógyír, mert közben életfontosságú hormonok ke­letkeznek, amelyek egészség­megőrző hatásúak - állítja a bécsi Johannes Huber pro­fesszor. Berlini kollégája, Kon­rád Sprai hozzáfűzi: „Mindez nemcsak a konkrét szexuális együttlétről mondható el. A gyengédség élettani hatása szintén bizonyítható." A sze­relmi aktus közben ugyanis az agyban fokozottan olyan ve­gyületek termelődnek, mint például a szerotonin, amelyek az ellenálló-képességet stabili­zálják, s aktivizálják az ebben szerepet játszó sejtek műkö­dését. Miközben két ember átöleli egymást, többek között. endorfin termelődik, amely szintén pozitív élettani hatású. Több fehérvértest keletkezik, amelyek visszaverik az esetleg támadó vírusokat. Ezért azok, akik lelkileg egészségesek és kiegyensúlyozott a magánéle­tük, ritkábban fordulnak or­voshoz, mert az esetleges meg­fázásokból is gyorsan felépül­nek. A szex megszünteti a stresszes állapotot, valamint a félelmet is. Bizonyítást nyert, hogy az aktív szexuális életet élők kevésbé félnek, s jobban elboldogulnak magánéleti és szakmai problémáikkal. S ami szintén nem mellékes: a tudo­mány most megerősítette, hogy a rendszeres, boldog nemi élet eredménye a szép, rugalmas, rózsaszín, egészséges bór, az érzékszervek jobb működése, valamint az összehangolt izomműködés és a késői öre­gedés is. (Ferenczy Euiopress) • Nizzában történt? Kötszert felejtettek a hasában Qzükségünk lenne egy emberre. Egy olyan emberre, aki éppen l3 munka nélkül tengeti amúgy is sivár életét, miközben buzog benne a munkavágy. Egy emberre, aki kevesebb pénzt kap, mint amennyiből meg tud/lehet élni, esetleg kevesebbet keres annál, amiből el tudja/tudná tartani a családját. Egy emberre, aki nem csak siránkozik, hogy momentán munka nélkül vacakol, s ro­hadjon meg ez az egész élet és a társadalom és a hivatal, a kor­mányról nem is beszélve, hanem valóban dolgozni szeretne, szó­val úgy szeretne pénzhez jutni, hogy dolgozik/megdolgozik érte. Egy emberre, aki az első nap után is megtalálható, sőt, az első felvett fizetség után is munkaképes állapotban lelhető. Egy em­berre lenne szükségünk, aki a legegyszerűbb kertészeti munkát elvállalja nálunk, szóval kigazol. Gyomlál. Kicsit kapál is. Hogy ne mondjam kertészkedik. Mert nekem egy percem se maradt. Pedig ha több időm lenne, szívesen szöszmötölnék a magam zöld­övezetében, tessék nekem elhinni. Fentebb írt soraim nem egy hirdetést takarnak, X-elni sem kell, ezek pusztán a tényt rögzítik: képtelenek vagyunk munkaerőt találni. Egyszerűen nincs egy ember, aki elvállalná a melót, de úgy ám, hogy minden feltétel teljesüljön, tehát időre, időben, jól, szépen, megbízhatóan, folyamatosan, unszolás nélkül, perpatvar nélkül, a saját eszétől is precízen, a saját érdekében is megelége­désünkre. Olyan már akadt, aki mondta, hogy jönne, de most éppen nem tud jönni, mert - változatos kifogások sora. Olyat is találtunk már, aki egyszer jött, de másnap már nem, s még üzenetet sem küldött, hogy miért nem. Olyanra is akadtunk, aki első nap jött, kapott némi előleget is, de azt olyan sikeresen élte föl, hogy más­nap már nem is talált ide. Szóval próbálkozások voltak, de a „mi emberünk " csak nem akar megszületni. A munkanélküliségnél nincs rosszabb állapot. Mert a mun­kanélküliség melléküzemága a pénznélküliség, ahhoz pedig szo­rosan kapcsolódik az öröm- és jókedvnélküliség, ami a mun­kanélküliségnél is rosszabb állapot. Aki munka nélkül vegetál, az éppen célnélküliségben is szenved. Mert céljainkat és vágyainkat csak munkával, s a munkából megszerezhető, megkereshető és/vagy megcsinálható pénzből tudjuk csak elérni. Ezt egy fél­analfabéta is tudja, nem azért véstem papírra, mert megindult bennem a spanyolviasz. Emlékszem - mert magyar ember nem felejt! -, 1968-tól kezdődően majdnem egy éven át dolgoztam a Szegedi Tervező Vállalatnál, s már az is idegesített, hogy a nyolc órából csak öt­Nagy Bandó András Nélküliség hatot dolgoztunk - maximum! - aktívan. (Kivéve persze a hajlós napokat, a pályázatok leadási időszakát, a határidős melókat, amikor a fél éjszakát is bent töltöttük a műteremben!) Nem vélet­len tehát, hogy igent mondtam a sógorom kérdésére, mármint hogy nem akarok inkább dupla annyiért kőmüveskedni a ba­lástyai téesz brigádjában ? Már miért ne akartam volna, mikor az ezerhatszáz havi fix helyett három és fél hangzott el ígéretként, igaz, több - ráadásul fizikai - melóval, de istenem, aki szemér­mes, az éhen marad. Aki válogat a munkákban, az pedig munka nélkül marad. Tudtam, azt kell elvállalni, ami adódik, ráadásul némi közöm is volt a kőművességhez, hiszen egy-két éve kaptam meg csupán a technikusi oklevelemet, s gondoltam, lesz időm a gyakorlatot megtanulni, főleg ha tudom, hogy a gyakorlatozást még meg is fizetik. Nem finnyáskodtam tehát, hanem melóztam. Közben persze továbbléptem. Csengelén kötöttem ki, ahová hajnalban kellett indulnom. Kistelekig busszal, onnan pedig biciklivel - a biciklit a helyi suszter udvarán parkoltam! -, s miu­tán egy tízest lekerekeztem, következett a tíz-tizenkét órás hajtás, részben építésvezetőként a szervezésben és az irodai papírmunká­ban, részben pedig az elnök által engedélyezett fizikai melóban. Mert ott is idegesített, hogy a brigád papírmunkáját pár óra alatt is el lehet végezni, utána pedig malmozhatok napestig, meló nél­kül. Kiküzdöttem hát magamnak, hogy kőművesként is dolgozhas­sak, s az aktívan ledolgozott időt el is számolhattam magamnak. (Csalásra nem volt szükség, mindenki meggyőződhetett róla, együtt hajtottunk a fiúkkal. A meló is jobban ment, hiszen a főnök is hajtott, nemcsak dumált.) Nem akarok mindent elmesélni, aki régről ismer, úgyis tudja, nem beszélek mellé, aki meg kételkedik, annak szövegelhetek, úgysem fog hinni nekem. Különben is, csak a lényeg a fontos: amikor akartam, mindig találtam melót. Ha kellett, kertészked­tem, egy kisholdnyi kertet fölvállalva és bevetve, beültetve, metsz­ve és permetezve, ha pedig úgy adódott, újságot hordtam. Az át­kosban is vállalkozói szellemben dolgoztam. Ha úgy tetszik, a co­cilizmusban is azon voltam, hogy ne maradjak munka és pénz nélkül. Mielőtt rosszízű vádaskodássá válna ez a jegyzetem, gyorsan leírom: NAGYON SAJNÁLOM AZOKAT, AKIKET UTCÁRA TESZNEK. Legyen az bányász, rádiós, gyári munkás vagy eladó. Tudom, vannak olyan körzetek, ahol nem épülnek az üzemek, ahol semmiféle új munkahely nem teremtődik. Tudom, hogy a tanyavidékeken baromság lenne butikot nyitni, surranókat akasztva a kirakatba. Csupán az az oka a zsörtölődésemnek, hogy sokan az adódó munkát kerülik el. Ha van, akkor sem kell alapon. Oké, maradjunk a gyomlálásnál, a mi kertünkben. Mivel továbbra is keressük a mi emberünket. Pár éve olvastam egy osztrák milliomosról, aki most alig harmincéves pali. s úgy indult el a milliókhoz vezető úton, hogy miközben a füvet nyírta a házuk előtt, rádumálta a szomszéd bácsi - akkor még gyerek volt a mi emberünk! - hogy vágja le előttük is a füvet. Kapott is érte pár schillinget. Egy hónap sem telt el, s az egész utca az övé volt, vé­gig ő nyírta a füvet, immár maszekolva, de még nem vállalkozó­ként. Hamarosan rákényszerült azonban, hogy vállalkozást indítson be, ugyanis törvényszerűen bekövetkezett az, aminek ilyenkor be kell következni: céggé nőtte ki magát. 771 űny írókat vett, embereket vett föl, immár csak szervezett, irá­r nyitott, és „kaszált". Ma övé Bécs - és talán Ausztria - leg­nagyobb kertészeti vállalata... Mi meg csak keressük a mi emberünket, akinek azon kívül semmit sem kellene tennie, hogy kigazol. De egyelőre nincs, mert úgy tűnik, a munkától - itt - mindenki begazol. Vizslatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom