Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-09 / 82. szám

10 RIPORT DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1994. ÁPR. 9. Hogy mit nyer az YTONG-gal? POLITIKAI HIRDETÉS. POLITIKAI HIRDETÉS, POLITIKAI HIRDETÉS Ha további információra van szüksége, küldje el az alábbi szelvényt címünkre: YTONG Hungary Kft. 1393 Budapest, Pf. 330 I I i Kérem, küldjenek szamomra i i díjmentes ismertetőt az i YTONG falazóelemekről. i i Név: ' i i i Cím: i i Foglalkozás: i I (Csak ha tervezéssel, építéssel, építőanyagokkal i ( hivatásszerűen foglalkozik) 218j | YTONG A bölcsek köve. Már az anyagbeszerzéskor is időt nyer: a 400 YTONG márkakereskedő egyike biztosan ott van a közelben. Ráadásul az YTONG-gal az építkezés gyorsabb, pontosabb és anyagveszteség nélküli. Az YTONG falazóelemek könnyen a kívánt méretűre és formájúra fúrészelhetők. A kábelek, vízvezetékek helye vésés nélkül, horonykaparóval, az elosztók és kapcsolók helye fészekfúróval alakítható ki. EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától még 2 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel

, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is -értesítjük az eredményről. Jó szórakozást tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! INFRASTRUKTÚRA, KÖRNYEZETVEDELEM 1. Az 1846-ban átadott első magy ar vasútvonalon kb. egy éra alatt jutottak el Pestről Vácra. Hány perccel rövidüli az átlagos menetidő az elmúlt 148 év alatt? 1.30-35 perccel 120-25 perccel X. 10-15 perccel • 2. A hazai települések hány százalékában nem volt vezetékes ivóvíz 1992-ben? 1.11,3%-ban 28%-ban X.4,5%-ban • 3. 1993-ban hány millió Ft-os beruházást fordítottak a hulladékbál történő nyersanyag visszanyerésére? 1.235 milliót 2.23,5 milliót X. 1 milliót 4. Ihaló-e közvetlenül a Balaton vize? 1. csak nyáron, mivel telente befagy 1 természetesen, hiszen ma még folyékony X. iható, de csak egyszer 5. Melyik volt az elmúlt évtizedek legkörnyezetsértóbb nagyberuházása? 1. a Tisza tó laGagarin-höerómó X. a bős-nagymarosi vízlépcső 6. A vízminőség védelmére 1994-ben a KHVM1160 millió Ft-ot kért. Hogy an módosította a kormány ezt az igényt a költségvetés benyújtásakor? 1. növelte 2, elfogadta X.60%-kal csökkentelte I I 7. A telefonhelyzet ugrásszerű javulása mellett miből van több a lakásokba felszerelt állomások közül: fővonalbó

l vagy ikerállomásból? 1. fővonalból 2 fele-fele X. ikerállomásból 8. Hány km/ó sebességgel közlekednek átlagosan a magyar szcmélyszillíló vonalok napjainkban? 1.70 km/6 fölött 2 60 km/6 fölön X.50km/óalan 9. Hány km-rel változott a vasútvonalak építési hossza hazánkban 1990 és 1992 között? 1.158 km-rel nóá 2 42 km-rel csökkent X. 0 km-rel 10. Hogyan alakult az autóbuszok száma 1990 és 1992 között? 1. kb. 1000-rel nőtt 2 kb. 1000-rel csökkent X. szinten maradi 11. Két évvel az Expo előtt hány ötcsillagos szállodánk van Budapesten kívül? 1. megyénként egy 2 régiónként egy X. egy sincs 12. Hol kék a Duna napjainkban? 1. a Fekete-erdőnél 2 Bősnél X. csak a Strauss-keringőben FORDÍTS! Mórahalmi igazságtevők Mórahalmot is elérte a törvénnyé testesült igazság. Eljött az idő, hogy 1956. október 27. gyilkos sortüzét számon kérjék. Azon a napon máig tisztázatlan körülmények között halt meg egy idős parasztember, Négyökrű József és a fiatal Kántor Imre. Az öreg a borbélyhoz igyekezett, aközben vegyült a templom téri tömegbe. Kíváncsi volt, hogy a különben békés mórahalmi nép miért háborog. A fiatal még innen volt a katonaságon, a fegyvert se ismerte. Hallott az előző napi felvonulásról, s látni akarta a következőt. Bátyja hiába marasztalta, ne menjen, baj lehet. Elindult. A téren tömeg, rendőrök, ávósok. És sortűz, melynek végén kettejük teteme maradt a kövezeten, heten pedig megsebesültek. Néni politizáltak, nem harcoltak, fejfájukra mégis a hős szót írta a nép, a kötelező felejtés áldozataivá váltak. Mígnem mostanság törvény született az igazságtételről. Az áldozatoknak Mosonmagyaróvártól Salgótarjánon át igazságot szolgáltathat a törvény. Csakhogy a lelkek törvénye másként működik, mint a törvényhozás. '56-ot jobbára tankönyvből tudom, csak arra emlékszem, hogy a sortűz másnapján társaimma

l szedegettük a töltényeket a téren. A falu népe megdöbbent, háborgott, de félt is. mint mesélték később az itteniek. Akkor, amikor a monográfia készült, amiből az eseményeket magam is megismertem. Nemrégiben egy képviselőtársam, aki maga is szenvedő alanya volt az eseményeknek megkérdezte, lépett-e valaki a sortűz ügyében? Vagyis hogy tettünk-e följelentést? Megmondtam, hogy nem, s hogy személyesen - mivelhogy semmi tény nincs birtokomban - nem érzem indíttatva magam rá. Aztán mégis megkerestem a Pofosz elnökét. Fazekas Kádár Imrét, jelentsék ők a sortüzet illetékes helyen. Nem vállalta saját személyében ő sem. Végül a testület nevében polgármesterként megszerkesztettem a beadványt. Hozzá a monográfia megfelelő részleteit csatoltam. Bár tudom, ki kell derüljön az igazság, magán a följelentésen sokat vívódtam. Hátha ártatlanokat is megvádolunk, hisz két ember nincs, aki egyformán emlékezne - mondja Katona László polgármester. A kezdeményező a szóbeszéd szerint Börcsök József képviselő, Pofosz-tag volt. 1950-ben kémkedés, hazaárulás vádjával 10 évre ítélték, 4 és fél év múlva szabadult. '56ban Pesten élt. Mórahalomra a sortüzet követően tért haza 12 ellenőrzési ponton keresztül. Az. igazságérzete vezette. A mórahalmi forradalom, sortűz történetét hallomásból ismeri. Alaposan. Máig sem tud megnyugodni. - Följelentést nem akartam, vizsgálatot nem kértem. Csupán azt vetettem föl a testületben. hogy '56 itteni áldozatairól valamilyen módon meg kellene emlékezni az évfordulóról. Igaz, ezek az emberek vétlen áldozatok, s nem forradalmi hősök voltak, de egy koszorút, egy pár szál virágot megérdemelnek. Mikor szóltam, volt, aki megkérdezte: nálunk sortűz és halott is volt '56-ban? Aztán meg azt mondták, későn jöttem a javaslattal. Az emlékezés sosem késő! Mert abban nem hiszek, hogy igazságot lehet szolgáltatni a halottaknak, utódaiknak. Ennyi idő után fele hőst is nehéz találni. Lehet, hogy lehetetlen. De emlékezni, a múltat lezárni a jövő miatt is szükséges. Én csak ezt akartam. A följelentésről nem is tudok. Kántor János 60 körüli parasztember. Öccsét érte a találat. Kora este faluszéli háza kiskonyhájában éppen megpihen. A sortűz és öccse neve hallatán egy pillanatra megmerevszik, majd rohamszerű sírógörcsben reagál. - Megölték, 23 éves se volt, még minden előtte állt. Mondtam, ne menjen ki oda. Tudtam, baj lehet. Én már ismertem ezeket. A zöld ávóknál szolgáltam a nyugati határon. Zokszó nélkül lőttek. Hogy törvény van az igazságtételre, a számonkérésre? Lehet. De én kin kereskedjek? Azt se tudom, hova menjek. Kit keressek? Az igazság úgyse derül ki, ha már eddig nem derült ki. Eltitkolják azt. No meg nem is élnek már azok, akik csinálták. Van, aki azt mondja: keresztapánk volt, a rendőr, ő lőtt rá. Csakhogy már az is meghalt, s az öcséme

t se támasztja föl senki. Akkor meg minek mennék, hova mennék, az Úristenhez? Bár ha megtudnám, ki volt, magam állnék bosszút. Utódain. Hetedíziglen. Pedig békés természetű vagyok. Nem, nem jelentek én föl senkit, semmit. Elég volt, érti? A másik áldozatnak, Négyökrű Józsefnek már csak unokái, dédunokái élnek Mórahalmon, Szegeden. Kozmáné Négyökrű Rozália tízéves sem volt '56-ban. Úgy emlékszik, a tata nem politizált, csak a kíváncsiság vonzhatta a tömegbe. Persze ezt is csak később mesélték. Ó csak azt tudja, hogy akkor két napig nem találták nagyapját, és senki nem mondott semmit. Később meg hallgattak róla, kérdezni sem nagyon lehetett, most az igazságtételi törvényről tud, a följelentésről nem. Bosszút nem érez, mert nem tudja ki iránt kéne éreznie. Följelenteni nem akartak senkit, a kárpótlásra gondoltak testvéreivel, csakhogy az nem jár nekik. - A törvényt értem. Csakhogy az igazi bűnösök vagy nem élnek, vagy túl idősek a számonkéréshez. Megnevezni persze jó volna őket. De így mi értelme, hol vannak már, hol van az igazság? Az életben soha nem derül ki - mondja, s hozzáteszi: Vagy nem így gondolja? Fazekas Kádár Imre élete külön történet. A Pofosz elnöke, 44-es kisgazda. 1952-ben államellenes összeesküvés, hűtlenség, hazaárulás vádjával életfogytiglanra ítélték. Az isten tartotta benne a lelket. S közben megtanult politizálni a •papoktól, meg is ismerte őket. A börtönből '56. július 24-én szabadult. A sortűznél nem volt jelen. A nép azt követően kereste. Tanácselnökké választotta. A zűrzavaros időkben békességet, nyugalmat hirdetett a faluban, s nem revansot. Még gyűlölt vezetőit se engedte bántalmazni. A párttitkárnak ajtót nyitott, vigye a páncélszekrényből el az iratokat! '57ben mégis újból letartóztatták. Nem volt, aki mellé álljon, csak az Isten. '58 nyarán végül szabadlábra helyezték. Mezőgazdász létére segédmunkásként ment nyugdíjba. A rendszerváltáskor pártok tömege invitálta. Az egyházközséget választotta. Ahonnan, a püspök egyetértésével, kizárták. Öszszeférhetetlenség miatt. - Énbennem nincs gyűlölet senki iránt - mondja. - Az igazságtételről alkotott véleményem megegyezik Fónaiéval: A bűnösöket meg kell nevezni, de revansot venni, újabb gyűlöletet szítani nem szabad, így sose lesz megbékélés nálunk. Hogy a Pofosz elnökeként miért nem tettem följelentést a sortűz-ügyben? Mert mindent mástól hallottam, azt se egyformán. Tényeim, bizonyítékaim nincsenek. Azt meg nem bírná a lelkem, ha valakit ártatlanul büntetnek, s hogy olyan legyek, mint ők voltak. Én soha semmit, az ellenségem se, meg nem rágalmazom. Akkor se, ha mostanra kétlem a tanítást; ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel... Az én lelkem megbocsát. A legnagyobb igazságtételnek pedig azt tartom, hogy büntethetnék, de megbocsáthatok... H. N. L. • Orgonaesték Collegium Musicum - hangversenyek Alsóvároson Az alsóvárosi Ferences Templomban idén tavasszal is megrendezik az immár hagyományossá váló Collegium Musicum orgonahangvesrenysorozatot. A rendezvény programjában a következő előadások hangzanak fel: Április 12-én Lantos István, a Zeneakadémia egyetemi tanára J. S. Bach és Liszt Ferenc műveket játszik, majd a közönség által adott témákra improvizál. Április 19-én Alföldy Boruss Csilla, a Győri Zeneművészeti Szakközépiskola orgonatanárának előadásában J. S. Bach művek mellett F. Mendelssohn, W. A. Mozart és A. Guilmant ritkán hallható darabjai szólalnak meg. Április 26-án Csanádi László orgonaművész, a Szegedi Konzervatórium orgonatanszakának vezetője (a Collegium Musicum-sorozat szerkesztője) játszik; műsorán J. S. Bach, Liszt Ferenc, César Franck és M. Dupré művei szerepelnek. A három est közreműködői sorrendben: Kedves Tamás gordonkaművész, Sutyinszky Beáta fuvolaszakos művészképzős hallgató, valamint a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Vegyeskara Kreutzerné Dévényi Ilona vezényletével. A hangversenyek kedd esténként 19 órakor kezdődnek, és ingyenesek lesznek. o N ül < - JT