Délmagyarország, 1994. április (84. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-09 / 82. szám

8 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1994. ÁPR. 9. • Amikor az átigazolás hasonlít a csábításhoz Katona-dolog - avagy kinek, mi is a kötelessége?... A kezdet így sem sok jót­ígért, amikor nekivágtak a felkészülésnek, alig volt játékosuk, a bajnokság kezdete előtt három héttel mindössze hat focista állt az új edző, Ottlik Sándor rendelkezésére. Ezt az időszakot is sikerült azonban átvészelniük, egyre jobban belelendült a társaság, amit eredményei bizonyítanak. Ment minden, mint a karika­csapás, azaz menne, ha az ügyeletes .jóakarók" nem pró­bálnának vihart kavarni a csapat körül. A dorozsmaiak győzelmeire ugyanis nemcsak szurkolóik, mások is felfigyeltek. Egyre sűrűbben fordultak meg olyan emberek (játékoscsábítók?) is mérkőzéseiken, akiket nem kifejezetten a játék öröme von­zott a pálya szélére. Ajánla­taikkal, ígérgetéseikkel ala­posan megkavarták a játéko­sokat, akiknek ez olykor a teljesítményükön látszott meg leginkább. Hogy valójában miről is van szó, Fejes Ernő szavaiból ki­derül. - A mostani, kaotikus álla­potok kezdete korábbra datá­landó, a játékoscsábltás nem űjkeletű a dorozsmai csapatnál, valójában az őszi szezon végén éreztük először előszelét - mu­tatott rá gondjaik eredőjére az egyesületi elnök. - Menni akart, aztán el is távozott ka­pusunk, Csehó Tibor, az át­igazolás gondolatával foglal­kozott Tóth Gábor is, de ő ma­radt. Szabó Tibori ugyancsak szerették volna megszerezni, ám a középhátvéd nem ment. A villám igazából most csapott be hozzánk, tudniillik Katona Sándor bejelentette, hogy a Szeged FC-hez kfván igazolni. • Aki menni akar, azt el kell engedni, próbáljon szerencsét máshol is... - Nem ilyen egyszerű a dolog. A felkészülési időszak­ban három hétig az FC-nél volt Katona, ám visszaküldték, mert nem hagyta ott az állását! Most viszont megint megje­lentek az FC-től, hogy elvi­gyék a csatárt. Az egészben az a legérdekesebb, hogy csütör­tökön délelőtt Katona még azt Nem is oly' rég ntég sötét felhők gyülekeztek a kiskundorozsmai labdarúgócsapat felett, ám a tele­pülésen időközben rendezték a sorokat. Olyannyira, hogy az együttes nta négy pont előnnyel vezeti a megyei első' osztályú bajnokságot, és nem titkolt vágya a vezetőknek, hogy ősztó'l már NB III-as együttesért izguljanak. Az ívelés voltaképpen tavaly nyáron kezdődött, mégpedig azzal, hogy új vezetőség került a sportkör élére. A klub elnökének Fejes Ernőt válasz­tották, s ő olyan társakat verbuvált maga köré, akik nemcsak szavakkal akarnak tenni a csapatért. mondta, hogy marad, délután viszont úgy nyilatkozott, hogy elmegy. • Bizonyára meggyőzték az FC vezetői, hogy jobb lesz neki a Tisza-parti stadion­ban... - Na, ez az, ami nagyon nem tetszik nekünk. Nem, mert bomlasztásukkal - mert mi más, ha nem az? - sikerült csa­patunkat morálisan alaposan megbolygatniuk. Kinek hasz­nálnak az ilyen módszerek? Edzőnk, Ottlik Sándor például hétfőn lemondott, más kérdés, hogy az elnökségnek sikerült meggyőznie, így továbbra is ő a szakvezető. • Árulja el, mi az, ami valójában bántja önöket? - Az FC eljárása! Szeretném hangsúlyozni, a korrekt tár­gyalások elől nem zárkóztunk volna el, ha minket és nem a játékost keresik meg először. Dorozsma része Szegednek, tehát kötelességünk segíteni, s mi nyitottak lettünk volna, ha megadják a módját. Vannak érintkezési formák, melyek kötelező érvényűek mindkét fél számára, ám minket kész tények elé állítottak, átnéztek rajtunk. Szeretnénk nyugodtan dolgozni, elképzelésünket, az NB III-ba kerülést megvaló­sítani, lelkes közönségünket jó és színvonalas focival kiszol­gálni. Ez azonban csak nyu­godt körülmények között lehet­séges. • Katona Sándor mehet, vagy nem írják alá átiga­zolási lapját? - Egy személyben nem dönthetek, erről az elnökség határoz! Ha elengedjük, annak ára lesz. • Éspedig? - Hivatalosan 200 ezer fo­rint jár Katonáért. Négy mér­kőzésre akatják kölcsön kérni, ennek az összegnek a rész­arányos hányadát kérjük. Ha megkapjuk, vihetik! • Beszélgetésünk után újabb fordulatot vettek a folyamatok, Kőműves Mihály, az FC szak­osztályvezetője felkereste Fejes Érnőt. Tárgyalásuk nem vezetett eredményre, mert a 200 ezer forint kifizetéséről hallani sem akart az FC ve­zetése, amely a történteket úgy fogta fel, hogy a Dorozsma „betart" nekik, s ezért azt mondták: „Ezek után végleg a mienk lesz Katona Sándor!" • Természetesen kíváncsiak voltunk a másik fél vélemé­nyére is. - Köztudott, hogy mennyire szükségünk van egy igazi góllövő csatárra, ezért gondol­tunk Katona Sándorra, akit régről ismerek, hiszen játéko­som volt - így Kozma Zoltán, az FC klubigazgatója. - Te­hetséges, jó futballista, meg­oldhatja gondunkat. Egysze­rűen nem értem a dorozsmaiak akadékoskodását, hiszen Sze­ged első számú focicsapatáról van szó! Nem tudom, melyik a fontosabb, a Szeged FC, vagy a Dorozsma? Ok biztosan vezetik a táblázatot, mi meg a kiesés ellen küzdünk... • Hogy kinek, mi a fon­tosabb, az nem ilyen egy­szerű kérdés. Nyilvánvaló, hogy elsősorban mindenki a saját érdekeit tartja szem előtt, és az sem mindegy, milyen formában köze­lítünk tárgyalópartnerünk felé... - A játékossal beszéltünk előbb, aztán akartunk menni a vezetőkhöz, illetve mentünk is, de Fejes úr nem fogadott ben­nünket. • Úgy tudom, a dorozs­maiak elnökével Kőműves Mihály tárgyalt, mégpedig kétszer is... - Tárgyalt, tárgyalt, de nem tudtak megegyezni. Különben meg kötelessége aláírni az átigazolási lapot. Katona pedig úgy is a mienk lesz! • Meghallgattuk Katona Sán­dort is, hiszen érte dúl a „háború". • Mikor közölte a dorozs­mai vezetőkkel, hogy távoz­ni akar? - kérdeztük a csatárt, akit „megváltó­ként" várnak a Tisza-parti stadionba. - Azután, hogy aláírtam az átigazolást... • Nagy hiba volt, előbb a dorozsmai vezetőkkel illett volna beszélni. Vagy nem így gondolja? - Hááát... Meg akartam mondani, hogy szeretnék el­menni, de az aláírásomat előbb látta Fejes úr, ami nem tetszett neki. Nem tudom, miért nem lehet megérteni, hogy szeret­nék NB II-ben focizni. Most itt az alkalom, amit nem akarok elszalasztani. A történtek után, úgy határoztam, nem megyek vissza Dorozsmára, most már nem csak négy meccsre, végleg a Szeged FC játékosa leszek! • Megint egy foci „ügy" Sze­geden, ami senkinek sem hi­ányzott. És miért lett az belő­le? Mert a város legnagyobb klubjánál a régi beidegződések és szisztémák szerint „hata­lommal", az „úgy is én vagyok az erősebb" elv alapján pró­bálják megoldani a vitás kér­déseket. Az ember azt hinné, ennek már vége, ám rá kell döbbenie, sajnos, semmi sem változott, nem akar változni... Ezek után aligha kell csodálkozni azon, hogy miért tart ott Szeged labdarúgása, ahol éppen van... Gyürki Ernő Spanyolország után hazai pályán... Vasárnap, 16.30 órakor, Szőregen: Rákóczi-Békés Nyolcnapos spanyolországi meghívásnak tett eleget a Sző­regi Rákóczi NB III-as labda­rúgócsapata. Az út tapaszta­latairól és eredményeiről Antal Péter, a szőregiek edzője szá­molt be: - Costa Bravan rendeztek egy nagyszabású labdarúgó­tornát, amelyre mi is meghí­vást kaptunk. Nekem nagyon jó a kapcsolatom a spanyo­lokkal, s ennek révén jött létre a mi utazásunk. • Milyen ellenfelekkel játszottak? - Három olasz csapat került a csoportunkba (Egyébként a tornán több kategóriában több mint 70 csapat vett részt). Az első mérkőzésünkön a későbbi tornagyőztes ALIFE SS ellen 4-0-ra veszítettünk, majd kikaptunk az ugyancsak olasz Comunale csapatától 2-0-ra. A harmadik meccsünkön végre kijött a lépés, és 9-2-re le­győztük az olasz Maglianese együttesét. Hangsúlyoznom kell, annak ellenére, hogy mindhárom ellenfelünk amatőr volt, kitűnő játékerőt képviselt, nem egy hazai NB Il-es csa­pattal venné fel eredményesen a versenyt. • Kik szponzorálták a csapat útját? - Elsősorban Jovánov Bog­dán, szőregi vállalkozó, va­lamint a Szőregi Takarékszö­vetkezet és a szőregi szur­kolók. Mindannyiuknak ezúton is szeretnék köszönetet mondani. • Kik vettek részt a tornán a szőregiektől? - Sajnos három alapem­berünk, HÍÍVÖÍ Gábor, Széli János és Lengyel Zoltán különböző okok miatt nem tarthatott velünk, de a többiek ott voltak, s mindannyiunk számára hasznos tanulságokkal szolgált az út. Ez egy olyan lehetőség volt, amelyet nem hagyhattunkTd... • Vasárnap újra bajnoki mérkőzés. Az ellenfél a Békés csapata lesz. Mit vár? - A nyolcnapos torna során mi a bajnoki találkozóra ké­szültünk, hiszen számunkra élet-halál kérdése minden mérkőzés. Természetesen a békésiek ellen győzelmet re­mélek, számunkra csak ez fogadható el eredményként. Csapatunk már nagyon régen árezte a győzelem ízét, éppen ideje lenne már ismét örülni... • Vasárnap hosszú idő után újra hazai környe­zetben játszik a Rákóczi. Jelent-e ez valami előnyt számára, vagy már meg­szokták a „szomszédo­lást"?... - Feltétlenül előnyt jelent számunkra, hogy újra hazai környezetben, saját közönsé­günk előtt játszhatunk. Re­mélem, ez két pontot hoz a konyhánkra... P. Sándor József A Szegedi Dózsa szom­baton Cegléden, a helyi csapat ellen kísérli meg a pontszerzést. • Bayern München Mérkőzésenként 48 588 néző Nem akármilyen rekorddal büszkélkedhet a Bayern München labdarúgó együttese, ami a jegyeladást illeti. Hátralévő három hazai bajnoki találkozójukra, az Eintracht Frankfurt, a Nürnberg és a Schalke 04 ellen már minden belépő elfogyott. Ez pedig azt jelenti, hogy a bajor gárda 17 otthoni találkozóját összesen 826 ezer szurkoló látta, illetve fogja látni, ami mérkőzésenként 48 588-as átlagot jelent. Ez a szám új rekord a klub történetében, megdöntve a tavalyi, szintén csúcsnak számító 46 058-as hazai mérkőzésenkénti nézőszámot. Az örökranglistán azonban az új rekorddal is csak másodikok a müncheniek. A VfB Stuttgart hazai mérkőzéseit ugyanis az 1977/78-as szezonban 900 ezer szurkoló, talál­kozónként 53 186 látta. • Vízilabda OBI. • Fodor kétszer duplázott Óraadás a sportiskolásoknak? A szegedi pólósok - ha tetszik, ha nem - már rég elfelejtették a húsvéti ünnepeket és a két hetes bajnoki szünetet. Talán egyedül Fodor Rajmund az, akinek a „holt időben" is volt miért idegeskednie. - Pár napja érkeztem haza Dunkerque-ből - árulta el az egyik hétközi edzés után az érettségire és felvételire (is) készülő vízilabdás -, ahol a magyar válogatott (az év egyik legjelen­tősebb tornáján!) a második helyen zárt. Mindenki ott volt, aki számít ebben a sportágban, és mi csak az olaszok előtt hajtottunk fejet. Nekem az itáliaiak és a spanyolok elleni meccsen ment a legjobban: mindkét találkozón kétszer találtam a hálóba. Legin­kább persze a jelenlevő szakemberek egybecsengő véleményének örültem, mely szerint egyre kisebb a különbség az olasz és a magyar csapat között. Pozsgay Zsolt, a Szegedi VE mestere már korántsem tűnt ennyire boldognak. - A helyi oktatási intézmények, sajnos, nem „hangolták össze" a tavaszi szünetet, így hol az egyetemisták, hol a főiskolások, hol pedig a gimnazisták hiányoztak a délelőtti foglalkozásokról. Ettől függetlenül bízom abban, hogy a következő négy fordulóban végképp „összecsiszolódunk", és megszerzünk legalább hat pontot. Szombaton. 11.15-kor a válogatottakat (Kásás, Vári...) is adó KSI-vel randevúzunk a Komjádi uszodában, és a sportis­kolásoknál nem sokkal idősebb játékosaimmal együtt abban reménykedem, hogy győzelemmel térhetünk majd haza. Ha ott akarunk maradni a rájátszást érő első hat hely valamelyikén, a BVSC, az FTC és OSC ellen sem szabad (nagyot) botlanunk. Szóval, számunkra érdekes egy hónap lesz ez az április... R. I. A. • Miskolcon randevúztak a legjobb hazai tájékozódási futók, hogy eldöntsék: az idén az országban ki a sportág legjobb hosszútávú verseny­zője. A nehéz, „szintes", bükki terepen nemcsak a szokásosnál jóval hosszabb táv jelentett kihívást a versenyzőknek, ha­nem a hideg, szeles esős idő is. A Szegedi VSE hét verseny­zővel képviseltette magát. Gera Tibor edző tanítványai kitűnően szerepeltek, hiszen négyen végeztek a dobogó valamelyik fokán. Ezzel pedig a szegediek újfent bebizonyí­tották, hogy ők írják a sportág jelenkori történetét... Az már nem is jelenthet meglepetést, hogy a Vasutas frissen igazolt világbajnoknője, Oláh Katalin (edzője Kárai Kázmér) több mint negyed órát vert a mezőnyre. Ez pedig feljogosíthat bennünket arra a reményre, hogy az idei németországi világbajnoksá­gon Oláh Katalin a dobogón végez. A junior hölgyeknél Gordos Mónika „csak" nyolc perc előnnyel szakította át elsőként a célszalagot, ami a sikeres formábahozás és a kemény alapozás egyértelmű • Tájékozódási futó OB-n Oláh és Gordos a hosszútáv hajnoka Oláh Katalin világbajnokhoz méltóan szerepelt bizonyítéka. A junior fiúknál Novai Györgynek bronzérem jutott. Nagyon szoros küzde­Gordos Mónika nyolc percet „vert" a mezőnyre lemben dőlt el a dobogó mind­három foka. Tulajdonképpen ez volt ebben a korcsoportban az első válogatóverseny az idén a junior világbajnokságra. Az ifjúsági fiúk küzdelmében Farkas Dávid a dobogó har­madik fokára kerülést harcolta ki. A miskolci húsvétolást az SZVSE mestere, Gera Tibor a következőképpen értékelte: - Összeségében elégedett vagyok az év első erőpróbá­jának eredményével. Három fiatal tájfutónk nagy lépést tett a junior vb-csapatába kerülés felé. Egyedül Farkas Dávidtól vártam jobb teljesítményt, hi­szen ifjúsági kora ellenére esélyes a címeres mez meg­szerzésére. A versenyzőim nagyszerű szereplése reményt ad arra, hogy csapatunk jelen­tősen túlszárnyalja az elmúlt évi eredményeinket. Ezen az első versenyen 25 bajnoki pontot szereztünk - mondta méltán büszkén az edző. S. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom