Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-17 / 63. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. MÁRC. 17. B;. Lévay Endre Egyesült Kisgazdapárt MÉG 52 NAP 7 • Rendíthetetlen hittel bízom abban, hogy lesz újra egy egy­séges kisgazdapárt e hazában. Az elmúlt évek belső vitái csi­tulni látszanak mára. Bizonyo­san folytatódnak az egységhez vezető tárgyalások, olykor hal­lani dialógusok hangjait. Igen. Egységes kisgazdapárt megje­lenésére vár a nép, a nemzet. Olyan kisgazdapártra áhít az ország, amilyen régen volt, úgy negyvenöt tájékán. És ha eljön a pillanat, amikor vissza­nyerte régi nagy hírét a párt, akkor újra első lesz a válasz­tásokon. Akkor lesz itt igazán vigalom, öröm és boldogság. S lesz munka, termelés, pénz és piac, lesz jól működő gazda­ság, kivált prosperáló mező­gazdaság, sikeres export, ga­rantált foglalkoztatás, erős ma­gángazdaság, széles tulajdo­nosi réteg, versenyképes agrár­szféra, telefon mindenkinek, jó autópályák, elégedett nyugdí­jasok, vidám, gondtalan fiata­lok. S lesz akkor hit, tisztesség, becsület e hazában. Közel vagyunk már ehhez, csak kezet kell egymásnak nyújtanunk. Nem nehéz ez, hisz egyébiránt egy irányba is haladunk. Ezért a kisgazda egységért dolgozom és természetesen a törvények alkalmazásában végzem napi munkámat. El­végre az elképzelhető legszebb hivatást gyakorolhatom. Ügy­véd vagyok Szegeden. Molnár György Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt • A húszas évek legvégén születtem Szegeden, három­gyermekes kisparaszti család­ból. Gyermekkoromat a város közeli színmagyar községében. Tiszaszigeten töltöttem, az ele­mi iskola elvégzése után jeles bizonyítvánnyal felvettek a szegedi Piarista Gimnáziumba. Érettségi után a Budapesti Agrártudományi Egyetemen folytattam tanulmányaimat, s a fővárosban kerültem kapcso­latba a népi írókkal. Veres Pé­tert több ízben meglátogattam Kunffy Zsigmond utcai hivata­lában. majd jóval később már a Gárdonyi" Géza utcai otthoná­ban. Péter bácsi néphez való hűségét becsültem, de ateista felfogása távol állt tőlem. In­telmeit, melyek szerint írónak, politikusnak egyetlen célja le­het csak: a nép felemelése, okí­tása, életének, sorsának jobbá tétele, egy életre megjegyez­tem magamnak. Egyetemi tanulmányaim második évében politikai néze­teim miatt helyzetem tarthatat­lanná vált, visszamentem a fa­lumba, gazdálkodtam a néhány hold földünkön. 1960-ban megnősültem, 1962-ben csalá­dommal együtt a megyehatár szélére, Öttömösre költöztünk, mert otthon, a falunkban a bol­sevista kiskirályok minden ál­láslehetőségtől megfosztottak, bármerre próbálkoztam. Két gyereket fölneveltem, mind­kettőt szárnyukra bocsátottam. Évtizedek óta perifériális te­rületre szorítva, a hatalom által üldözve, kérlelhetetlenül szem­ben állok a kommunizmussal, ezt 1984-ben kiadott, Rác utcai vasárnapok című önéletrajzi regényemben meg is írtam. Pasinszki József Zöld Alternatíva • A Zöld Alternatíva a kör­nyezetvédők pártja. Pártunk alapvető célja a környezettel harmonikusan együttműködő, ún. fenntartható gazdaság. Gazdasági problémáink egy részét már a régmúltban is a környezetromlás okozta, a jövőben pedig egyre több ilyen jellegű bajjal kell szembenéz­nünk. A zöld gondolkodás ezeket a bajokat a gyökereknél kívánja kezelni. Pártunk de­mokratikus alapelveket vall, védi a lelkiismereti és szólás­szabadságot, támogatja a ki­sebbségeket. Magam Szegeden végzett okleveles vegyész vagyok. Sa­ját laboratóriumomban ma­gánszakértőként dolgozom. Többek között környezetvé­delmi analitikával is fog­lalkozom. Vizsgáltam a sze­gedi levegő porszennyezőit, mértem ólomkoncentrációt szegedi véradók vérében, és ezek után nem kellett sokat győzködni, hogy vállaljam el a Zöld Alternatíva képviselő­jelöltségét. A mostani fiskális szemlé­letű adórendszer helyett öko­lógiai szemléletű adórendszert szeretnék. Ennek az a lényege, hogy az állam nem a termelést sarcolja, hanem a környezeti elemeket adja mintegy bérbe. Minthogy az állam sárkány­ként kell, hogy őrködjék a kör­nyezet állapota felett, ez az adórendszer sok beruházást fog indukálni, ami gazdasági pezs­gést, munkaalkalmakat ered­ményez. Dr. Simor Ferenc Kereszténydemokrata Néppárt • Üzenem a sandáknak, a szü­letett gyanúsítgatóknak és a fő­hivatású ügyeskedőknek: nem érdekelt és nem érdekel sem­miféle elért, vagy elérhetetlen cím, rang és anyagi előny. Hat­vankét éves vagyok. Két sze­memmel láthattam azt a cso­dát, ami itt ötvenhat októberé­ben végbement, és amíg élek, tanúsíthatom, azért a tizenkét napért érdemes volt élni és ma­gyarnak születni a világra. Egyetlen eredményem sincs, amit önmagamnak tulajdonít­hatok, de az én Uramnak kö­szönöm. hogy életem nagyobb részében példás családok és családtagok, kiváló tanárok, hős lelkű papok, készséges kollégák, áldozatkész bajtársak és barátok jártak előttem és vettek körül. Köszönöm, hogy homlokomon a Donnál elesett katonatiszt-apám bélyegével, letartóztatások, iskolai kicsapa­tások és egyéb körmönfont ül­döztetések ellenére, magamat soha meg nem tagadva, annyi sorstársamhoz hasonlóan dip­lomákat és a gazdasági veze­téshez szükséges, hosszú ta­pasztalatot szerezhettem. Kö­szönöm, hogy négy testileg­lelkileg egészséges gyereket nevelhettünk feleségemmel, aki állandó idegfeszültségben végigdolgozott életpályájáról eközben még egyetlen nap gyermekgondozási kedvez­ményben se részesülhetett. Kö­szönöm, hogy meleg ételünk, lakásunk és ruházatunk van, és egyelőre erőnk is a további küzdelemhez. Ehhez ugyanis nem kevés erő kell. Én még teszek egy utolsó kísérletet. Másként nem tudok elszámolni a ránk bízott hagya­tékkal. Dr. Tóth László Veress Antal Nemzeti Demokrata Szövetség Magyar Igazság és Élet Pártja • Szatmár megyei parasztcsa­ládból származom, elődeimről a család történészei 1780-tól találtak adatokat. Ötven évem­ből huszonhetet Csongrád me­gyében töltöttem el. A 27 év­ből 25 évet Pusztamérgesen körzeti állatorvosként, ez év ja­nuárja óta még a mórahalmi térség felügyelő főállatorvosa­ként is dolgozom. Vonzódom a mezőgazdaság más területei iránt is. A családi tulajdonból Pusztamérgesre és Öttömösre „átmentett" 30 kh­nyi földterületen próbálnék gazdálkodni. A földterületből másfél hektár szőlő és egy hek­tár gyümölcsös. A két éve te­lepített 1000 fát számláló osztrák-holland almásomat éppen most szándékoznak elvenni a régi „jó szokásokat folytatva" kártérítés nélkül, mondván: „ha a kert nem lenne ilyen szépen megművelve, e célra nem is lenne alkalmas." 1985-ben spontán jelöltként - akkor ez egy pártonkívülinek nem volt veszélytelen - részt vettem az országgyűlési képvi­sejő-választáson. A kor káder­politikájának megfelelően a választást „fiatal, nő és fizikai munkás" nyerte. 1990-ben Ki­rály Zoltán győzött le mind­annyiónkat. Kár. hogy '94-ben nem azonos választási körzet­ben indulunk. Parlamenten kívül maradva az érdekképvi­seletekben politizáltam tovább. Öt éve az Állatorvos Szakszer­vezet országos elnökségi tag­jaként, két éve a Csongrád Me­gyei Állatorvosi Kamara elnö­keként, egy éve a Pusztamér­gesi Gazdakör elnökeként kép­viselem a mezőgazdaságban dolgozók érdekeit. • Negyvenkilenc éves, nős, testnevelő tanár vagyok. Ta­nári oklevelemen kívül kézi­labdaedzői és úszóoktatói ké­pesítéssel is rendelkezem. Két gyermekem közül Kata végzett óvónő; a Szeged Táncegyüttes egyik csoportjának vezetője. Jelenleg tanítói képesítéséhez gyakorlaton van egy Borsod megyei falucskában, Csenyé­tén, ahol cigánygyerekeket ta­nít. Tibor fiam harmadéves földrajz-testnevelés szakos fő­iskolai hallgató. Én a Makkos­házi Általános Iskolában dol­gozom, feleségem a Sándorfal­vi Általános Iskolában mate­matikát tanít. Pedagóguscsalád a miénk. Szüleim egész életü­ket tanyai iskolákban. Zákány­széken szolgálták le. Sajnos, már nem élnek. Az igazságsze­retetet. a közösségért, a ma­gyarságért való kiállást tőlük kaptam. Nekik köszönhetem a hitemet, s azt, hogy katolikus keresztény, vallását gyakorló ember lettem. A múlt rendszerben magá­nyosan számtalanszor kerültem szembe helyi hatalmasságok­kal, rendre vesztettem is, ezek az igazságtalanságok meg is gyötörtek, munkahelyet is kel­lett változtatnom, de a hitem, a reménységem mindig meg­maradt. A rendszerváltás idején nagy reményekkel kapcsolód­tam be a politikai küzdelembe. 1988-ban beléptem az MDF­be, két ízben a szegedi elnök­ség tagjává választottak. Az MDF eredeti, lakiteleki szellemiségének megvalósítása érdekében barátaimmal mega­lakítottuk a Magyar Út Mozga­lom Szegedi Körét, mely a nemzeti összefogást szorgal­mazza gondjaink azonnali or­voslásának megkezdéséhez, az ország felemelkedéséhez. Fidesz-lista . A Fidesz Csongrád megyei szervezete - miután sikerült két körzetben is megfelelő szá­mú kopogtatócédulát össze­gyűjtenie - felállíthatta megyei listáját. Az 5-ös (szentesi) választó­körzetben Cseuz László kép­viselőjelölt pénteken adta le a jelöléshez szükséges 750 aján­lószelvényt, míg dr. Szűcs Gábor, vásárhelyi képviselője­lölt tegnap délelőtt. A Fidesz megyei listája a következőképpen alakul: 1. Náfrádi Zoltán, Szeged 1. körzet 2. dr. Szűcs Gábor, Hódmezővásárhely, 4. körzet 3. dr. Zalányi Sámuel, Szeged, 3, körzet 4. Farkas Sándor, Csongrád, 4 körzet 5. Cseuz László, Szentes, 5. körzet 6. dr. Martonosi György, Makó, 7. körzet 7. Csonka Gábor, Szeged, 2. körzet 8. dr. Szabó István, Csongrád 9. Farkas Jánosné, Magyarcsanád 10. dr. Sebő Ottó, Makó 11. Tedás Zoltán, Szentes 12. Farkas Egon, Hódmezővásárhely 13. Rostás Mihály, Derekegyháza 14. Tóth Ferenc, Fábiánsebestyén 15. Farkas István, Szegvár 16. Patkós Attila, Mártély 17. Nagyistók Tibor, Csongrád 18. dr. Szőke László, Szeged Bár a Fiatal Demokraták Szövetsége már a múlt héten felál­líthatta országos listáját is, a párt a listán szereplők nevét még tel­jes teijedelmében nem hozta nyilvánosságra. • Februárban az átlagos - két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi - csa­ládban a létminimum 700 fo­rinttal emelkedett. E családnál a februári árakat számolva már 50 ezer 100 forintot kell köl­teni a minimális megélhetési költségekre. Egy főre számítva a minimumérték ebben a hó­napban 180 forinttal emelke­dett - adta a tájékoztatást a KSH szerdán. Létminimum A létminimum egy főre jutó összege a városi egyedül­állóknál a legmagasabb, náluk februárban a minimális megél­hetési költségek elérték a havi 17 ezer 600 forintot. A legol­csóbban a községekben élő két felnőttből és négy gyermekből álló családok jönnek ki. A KDNP megemlékezése Nemzeti ünnepünk alkalmá­ból a KDNP szegedi szerveze­te is megemlékezett az 1848-as forradalomról és szabadság­harcról. A Kereszténydemokrata-va­csora vendége és szónoka dr. Varga László, a párt elnökhe­lyettese volt. Kerülte az aktuál­politikai kérdéseket, helyette a magyar nép szabaságvágyáról beszélt és arról, milyen fontos, hogy a szavak mögött tenni­akarás is legyen. A kereszténydemokraták szegedi szervezete immár ha­gyományosan a városi piarista gimnáziummal közös ünnepsé­get tartott a MÁV Művelődési Házban. Ezen a rendezvényen dr. Giczi György országgyűlési képviselő mondott köszöntőt. A 146 évvel ezelőtti esemé­nyeket példaként említette. Akkor egységes volt a nemzet, a polgárok nem csak azt nézték mit kaphatnak a hazától, azt kérdezték: mit tehetnek érte? Erődemonstráció? Kommandósok állították elő a pufajkást Nem mindennapi előál­lítás körülményeinek tisz­tázására folytat vizsgálatot a Nógrád Megyei Rendőr­Főkapitányság. Március 7­én hajnalban közbiztonsá­gi rendőrök, valamint ­csuklyában, golyóálló mel­lényben, kutyákkal, állig fegyverben - a beavatkozó alosztály emberei, azaz kommandósok vették kör­be az emberiség elleni bűncselekménnyel alapo­san gyanúsítható B. Gyula baglyasaljai (Salgótarján városrésze) lakását, azt követően, hogy a területet lezárták. Átugráltak a ke­rítésen, majd behatoltak a lakásba. A Budapesti Ügyé­szi Nyomozó Hivatal Nóg­rád Megyei Kirendeltsége átiratára B. Gyulát aznap délelőtt 11 órára a Ba­lassagyarmati Főügyészség épületébe kellett előállíta­niuk. Az esetet a salgótarjáni önkormányzat szabadde­mokrata frakciója tette szóvá azzal, hogy - bár bűnösök és bűnök men­tegetése nem célja - a le­tartóztatás túlméretezett, demonstratívnak tetsző körülményei mellett nem lehet elmenni szó nélkül. B. Gyula ugyanis 68 éves, súlyosan beteg, ellenállás­ra képtelen ember. 1956­ban egyébként valóban pufajkás volt, gazdasági feladatokat látott el. A de­cember 8-ai sortűz napján Salgótarjánban tartózko­dott, szemtanúk állítása szerint az acélgyári sorom­pónál igyekezett megállíta­ni a későbbi vérengzés színhelyére iparkodó mun­kásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom