Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-17 / 63. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. MÁRC. 17. B;. Lévay Endre Egyesült Kisgazdapárt MÉG 52 NAP 7 • Rendíthetetlen hittel bízom abban, hogy lesz újra egy egységes kisgazdapárt e hazában. Az elmúlt évek belső vitái csitulni látszanak mára. Bizonyosan folytatódnak az egységhez vezető tárgyalások, olykor hallani dialógusok hangjait. Igen. Egységes kisgazdapárt megjelenésére vár a nép, a nemzet. Olyan kisgazdapártra áhít az ország, amilyen régen volt, úgy negyvenöt tájékán. És ha eljön a pillanat, amikor visszanyerte régi nagy hírét a párt, akkor újra első lesz a választásokon. Akkor lesz itt igazán vigalom, öröm és boldogság. S lesz munka, termelés, pénz és piac, lesz jól működő gazdaság, kivált prosperáló mezőgazdaság, sikeres export, garantált foglalkoztatás, erős magángazdaság, széles tulajdonosi réteg, versenyképes agrárszféra, telefon mindenkinek, jó autópályák, elégedett nyugdíjasok, vidám, gondtalan fiatalok. S lesz akkor hit, tisztesség, becsület e hazában. Közel vagyunk már ehhez, csak kezet kell egymásnak nyújtanunk. Nem nehéz ez, hisz egyébiránt egy irányba is haladunk. Ezért a kisgazda egységért dolgozom és természetesen a törvények alkalmazásában végzem napi munkámat. Elvégre az elképzelhető legszebb hivatást gyakorolhatom. Ügyvéd vagyok Szegeden. Molnár György Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt • A húszas évek legvégén születtem Szegeden, háromgyermekes kisparaszti családból. Gyermekkoromat a város közeli színmagyar községében. Tiszaszigeten töltöttem, az elemi iskola elvégzése után jeles bizonyítvánnyal felvettek a szegedi Piarista Gimnáziumba. Érettségi után a Budapesti Agrártudományi Egyetemen folytattam tanulmányaimat, s a fővárosban kerültem kapcsolatba a népi írókkal. Veres Pétert több ízben meglátogattam Kunffy Zsigmond utcai hivatalában. majd jóval később már a Gárdonyi" Géza utcai otthonában. Péter bácsi néphez való hűségét becsültem, de ateista felfogása távol állt tőlem. Intelmeit, melyek szerint írónak, politikusnak egyetlen célja lehet csak: a nép felemelése, okítása, életének, sorsának jobbá tétele, egy életre megjegyeztem magamnak. Egyetemi tanulmányaim második évében politikai nézeteim miatt helyzetem tarthatatlanná vált, visszamentem a falumba, gazdálkodtam a néhány hold földünkön. 1960-ban megnősültem, 1962-ben családommal együtt a megyehatár szélére, Öttömösre költöztünk, mert otthon, a falunkban a bolsevista kiskirályok minden álláslehetőségtől megfosztottak, bármerre próbálkoztam. Két gyereket fölneveltem, mindkettőt szárnyukra bocsátottam. Évtizedek óta perifériális területre szorítva, a hatalom által üldözve, kérlelhetetlenül szemben állok a kommunizmussal, ezt 1984-ben kiadott, Rác utcai vasárnapok című önéletrajzi regényemben meg is írtam. Pasinszki József Zöld Alternatíva • A Zöld Alternatíva a környezetvédők pártja. Pártunk alapvető célja a környezettel harmonikusan együttműködő, ún. fenntartható gazdaság. Gazdasági problémáink egy részét már a régmúltban is a környezetromlás okozta, a jövőben pedig egyre több ilyen jellegű bajjal kell szembenéznünk. A zöld gondolkodás ezeket a bajokat a gyökereknél kívánja kezelni. Pártunk demokratikus alapelveket vall, védi a lelkiismereti és szólásszabadságot, támogatja a kisebbségeket. Magam Szegeden végzett okleveles vegyész vagyok. Saját laboratóriumomban magánszakértőként dolgozom. Többek között környezetvédelmi analitikával is foglalkozom. Vizsgáltam a szegedi levegő porszennyezőit, mértem ólomkoncentrációt szegedi véradók vérében, és ezek után nem kellett sokat győzködni, hogy vállaljam el a Zöld Alternatíva képviselőjelöltségét. A mostani fiskális szemléletű adórendszer helyett ökológiai szemléletű adórendszert szeretnék. Ennek az a lényege, hogy az állam nem a termelést sarcolja, hanem a környezeti elemeket adja mintegy bérbe. Minthogy az állam sárkányként kell, hogy őrködjék a környezet állapota felett, ez az adórendszer sok beruházást fog indukálni, ami gazdasági pezsgést, munkaalkalmakat eredményez. Dr. Simor Ferenc Kereszténydemokrata Néppárt • Üzenem a sandáknak, a született gyanúsítgatóknak és a főhivatású ügyeskedőknek: nem érdekelt és nem érdekel semmiféle elért, vagy elérhetetlen cím, rang és anyagi előny. Hatvankét éves vagyok. Két szememmel láthattam azt a csodát, ami itt ötvenhat októberében végbement, és amíg élek, tanúsíthatom, azért a tizenkét napért érdemes volt élni és magyarnak születni a világra. Egyetlen eredményem sincs, amit önmagamnak tulajdoníthatok, de az én Uramnak köszönöm. hogy életem nagyobb részében példás családok és családtagok, kiváló tanárok, hős lelkű papok, készséges kollégák, áldozatkész bajtársak és barátok jártak előttem és vettek körül. Köszönöm, hogy homlokomon a Donnál elesett katonatiszt-apám bélyegével, letartóztatások, iskolai kicsapatások és egyéb körmönfont üldöztetések ellenére, magamat soha meg nem tagadva, annyi sorstársamhoz hasonlóan diplomákat és a gazdasági vezetéshez szükséges, hosszú tapasztalatot szerezhettem. Köszönöm, hogy négy testileglelkileg egészséges gyereket nevelhettünk feleségemmel, aki állandó idegfeszültségben végigdolgozott életpályájáról eközben még egyetlen nap gyermekgondozási kedvezményben se részesülhetett. Köszönöm, hogy meleg ételünk, lakásunk és ruházatunk van, és egyelőre erőnk is a további küzdelemhez. Ehhez ugyanis nem kevés erő kell. Én még teszek egy utolsó kísérletet. Másként nem tudok elszámolni a ránk bízott hagyatékkal. Dr. Tóth László Veress Antal Nemzeti Demokrata Szövetség Magyar Igazság és Élet Pártja • Szatmár megyei parasztcsaládból származom, elődeimről a család történészei 1780-tól találtak adatokat. Ötven évemből huszonhetet Csongrád megyében töltöttem el. A 27 évből 25 évet Pusztamérgesen körzeti állatorvosként, ez év januárja óta még a mórahalmi térség felügyelő főállatorvosaként is dolgozom. Vonzódom a mezőgazdaság más területei iránt is. A családi tulajdonból Pusztamérgesre és Öttömösre „átmentett" 30 khnyi földterületen próbálnék gazdálkodni. A földterületből másfél hektár szőlő és egy hektár gyümölcsös. A két éve telepített 1000 fát számláló osztrák-holland almásomat éppen most szándékoznak elvenni a régi „jó szokásokat folytatva" kártérítés nélkül, mondván: „ha a kert nem lenne ilyen szépen megművelve, e célra nem is lenne alkalmas." 1985-ben spontán jelöltként - akkor ez egy pártonkívülinek nem volt veszélytelen - részt vettem az országgyűlési képvisejő-választáson. A kor káderpolitikájának megfelelően a választást „fiatal, nő és fizikai munkás" nyerte. 1990-ben Király Zoltán győzött le mindannyiónkat. Kár. hogy '94-ben nem azonos választási körzetben indulunk. Parlamenten kívül maradva az érdekképviseletekben politizáltam tovább. Öt éve az Állatorvos Szakszervezet országos elnökségi tagjaként, két éve a Csongrád Megyei Állatorvosi Kamara elnökeként, egy éve a Pusztamérgesi Gazdakör elnökeként képviselem a mezőgazdaságban dolgozók érdekeit. • Negyvenkilenc éves, nős, testnevelő tanár vagyok. Tanári oklevelemen kívül kézilabdaedzői és úszóoktatói képesítéssel is rendelkezem. Két gyermekem közül Kata végzett óvónő; a Szeged Táncegyüttes egyik csoportjának vezetője. Jelenleg tanítói képesítéséhez gyakorlaton van egy Borsod megyei falucskában, Csenyétén, ahol cigánygyerekeket tanít. Tibor fiam harmadéves földrajz-testnevelés szakos főiskolai hallgató. Én a Makkosházi Általános Iskolában dolgozom, feleségem a Sándorfalvi Általános Iskolában matematikát tanít. Pedagóguscsalád a miénk. Szüleim egész életüket tanyai iskolákban. Zákányszéken szolgálták le. Sajnos, már nem élnek. Az igazságszeretetet. a közösségért, a magyarságért való kiállást tőlük kaptam. Nekik köszönhetem a hitemet, s azt, hogy katolikus keresztény, vallását gyakorló ember lettem. A múlt rendszerben magányosan számtalanszor kerültem szembe helyi hatalmasságokkal, rendre vesztettem is, ezek az igazságtalanságok meg is gyötörtek, munkahelyet is kellett változtatnom, de a hitem, a reménységem mindig megmaradt. A rendszerváltás idején nagy reményekkel kapcsolódtam be a politikai küzdelembe. 1988-ban beléptem az MDFbe, két ízben a szegedi elnökség tagjává választottak. Az MDF eredeti, lakiteleki szellemiségének megvalósítása érdekében barátaimmal megalakítottuk a Magyar Út Mozgalom Szegedi Körét, mely a nemzeti összefogást szorgalmazza gondjaink azonnali orvoslásának megkezdéséhez, az ország felemelkedéséhez. Fidesz-lista . A Fidesz Csongrád megyei szervezete - miután sikerült két körzetben is megfelelő számú kopogtatócédulát összegyűjtenie - felállíthatta megyei listáját. Az 5-ös (szentesi) választókörzetben Cseuz László képviselőjelölt pénteken adta le a jelöléshez szükséges 750 ajánlószelvényt, míg dr. Szűcs Gábor, vásárhelyi képviselőjelölt tegnap délelőtt. A Fidesz megyei listája a következőképpen alakul: 1. Náfrádi Zoltán, Szeged 1. körzet 2. dr. Szűcs Gábor, Hódmezővásárhely, 4. körzet 3. dr. Zalányi Sámuel, Szeged, 3, körzet 4. Farkas Sándor, Csongrád, 4 körzet 5. Cseuz László, Szentes, 5. körzet 6. dr. Martonosi György, Makó, 7. körzet 7. Csonka Gábor, Szeged, 2. körzet 8. dr. Szabó István, Csongrád 9. Farkas Jánosné, Magyarcsanád 10. dr. Sebő Ottó, Makó 11. Tedás Zoltán, Szentes 12. Farkas Egon, Hódmezővásárhely 13. Rostás Mihály, Derekegyháza 14. Tóth Ferenc, Fábiánsebestyén 15. Farkas István, Szegvár 16. Patkós Attila, Mártély 17. Nagyistók Tibor, Csongrád 18. dr. Szőke László, Szeged Bár a Fiatal Demokraták Szövetsége már a múlt héten felállíthatta országos listáját is, a párt a listán szereplők nevét még teljes teijedelmében nem hozta nyilvánosságra. • Februárban az átlagos - két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi - családban a létminimum 700 forinttal emelkedett. E családnál a februári árakat számolva már 50 ezer 100 forintot kell költeni a minimális megélhetési költségekre. Egy főre számítva a minimumérték ebben a hónapban 180 forinttal emelkedett - adta a tájékoztatást a KSH szerdán. Létminimum A létminimum egy főre jutó összege a városi egyedülállóknál a legmagasabb, náluk februárban a minimális megélhetési költségek elérték a havi 17 ezer 600 forintot. A legolcsóbban a községekben élő két felnőttből és négy gyermekből álló családok jönnek ki. A KDNP megemlékezése Nemzeti ünnepünk alkalmából a KDNP szegedi szervezete is megemlékezett az 1848-as forradalomról és szabadságharcról. A Kereszténydemokrata-vacsora vendége és szónoka dr. Varga László, a párt elnökhelyettese volt. Kerülte az aktuálpolitikai kérdéseket, helyette a magyar nép szabaságvágyáról beszélt és arról, milyen fontos, hogy a szavak mögött tenniakarás is legyen. A kereszténydemokraták szegedi szervezete immár hagyományosan a városi piarista gimnáziummal közös ünnepséget tartott a MÁV Művelődési Házban. Ezen a rendezvényen dr. Giczi György országgyűlési képviselő mondott köszöntőt. A 146 évvel ezelőtti eseményeket példaként említette. Akkor egységes volt a nemzet, a polgárok nem csak azt nézték mit kaphatnak a hazától, azt kérdezték: mit tehetnek érte? Erődemonstráció? Kommandósok állították elő a pufajkást Nem mindennapi előállítás körülményeinek tisztázására folytat vizsgálatot a Nógrád Megyei RendőrFőkapitányság. Március 7én hajnalban közbiztonsági rendőrök, valamint csuklyában, golyóálló mellényben, kutyákkal, állig fegyverben - a beavatkozó alosztály emberei, azaz kommandósok vették körbe az emberiség elleni bűncselekménnyel alaposan gyanúsítható B. Gyula baglyasaljai (Salgótarján városrésze) lakását, azt követően, hogy a területet lezárták. Átugráltak a kerítésen, majd behatoltak a lakásba. A Budapesti Ügyészi Nyomozó Hivatal Nógrád Megyei Kirendeltsége átiratára B. Gyulát aznap délelőtt 11 órára a Balassagyarmati Főügyészség épületébe kellett előállítaniuk. Az esetet a salgótarjáni önkormányzat szabaddemokrata frakciója tette szóvá azzal, hogy - bár bűnösök és bűnök mentegetése nem célja - a letartóztatás túlméretezett, demonstratívnak tetsző körülményei mellett nem lehet elmenni szó nélkül. B. Gyula ugyanis 68 éves, súlyosan beteg, ellenállásra képtelen ember. 1956ban egyébként valóban pufajkás volt, gazdasági feladatokat látott el. A december 8-ai sortűz napján Salgótarjánban tartózkodott, szemtanúk állítása szerint az acélgyári sorompónál igyekezett megállítani a későbbi vérengzés színhelyére iparkodó munkásokat.