Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-14 / 61. szám

Március 15-e hatása Szegeden helyen is olvassák fel a sürgönyt, s a 12 pont tartalmát, s a Nemzeti dalt. Ezek ismertetését határtalan üdvrivalgás követte. A legélénkebb volt az élet az Apponyi Albert utcában a Fekete-kutya vendéglőben. Ott gyűltek össze a város akkori tisztségviselői, a főbíró, és a tanácsnokok. Március 18-ra népgyűlést hirdettek. Március 17-én nemzetiszínű zászlókat lobogtatott a szél mindenfelé, a polgárok kokárdákat tűztek a kalapjukra, ruháikra. A városháza épületében színielőadást tartottak, de a tömeg ide is benyomult és Dáni Ferenc lelkes beszédben hirdette a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavait. Másnap a tanács épülete előtt megjelent Szabó Péter, Bérczy Antal, Zsótér Andor és Dáni Ferenc, kérték a magyar zászló azonnali kitűzését s a népgyűlés megtartását. Mivel Szegeden azon a napon hetivásár volt, rengeteg ember jelent meg a gyűlésen. Felolvasták az előző napon kapott sürgönyt, ismertették a pesti forradalmi eseményeket. A tömeg ismét ujjongott, a lelkesedés a tetőfokára hágott, amikor kihirdették a cenzúra eltörlését, kikiáltották a sajtószabadságot. Döntöttek a nemzetőrség megszervezéséről és a város kivilágításáról. Kimondták, hogy a következőkben a tanács-, a községi és „elegyes" ülések nyilvánosak és az országos jelentőségű ügyeket a népgyűlés elé kell terjeszteni. Március 19-én minden házat fellobogóztak, a templomokban hálaadó szentmisét tartottak. Március 20-án megérkezett István főherceg nádorrá és gróf Batthyány Lajos miniszterelnökké való kinevezésének a híre. Szeged lakossága ezeket a nagyszerű híreket fáklyás felvonulással ünnepelte. Osztrovszky József kezében a trikolórral - amelyei az elsó felelős magyar miniszterelnök arcképe díszített - szónoklatot tartott. Beszédében az országHÉTFŐ, 1994. MÁRC. 14. ÜNNEP 7 • 1848. március 15-e hfre gyorsan elterjedt szerte az országban. Pesthez közeli városokban, helységekben már másnap értesültek Petőfiék nagyszerű vívmányairól, míg a távolabbi községek, falvak lakói csak napok múlva hallották meg a forradalmi eseményeket. Szegeden a tiszai hajóállomáson március 17-én a délutáni órákban lelkes tömeg várakozott. A „Pannónia" gőzös kikötését várták, újabb híreket akartak tudni a nyugat-európai forradalmi hangulatokról. A hajón érkezőktől tudták meg, hogy nemcsak Milánóban, Párizsban, Berlinben, hanem Bécsben és Pesten is kitört a forradalom. Ez a nagyszerű hír óriási lelkesedést váltott ki a szegediek körében. Az utasok egyike-másika hozott különféle nyomtatványokai is, a szabad sajtó elsó termékét: a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A hajón sürgönyt is kapott a főbíró, de a távollétében Tari Pál főkapitány vette át. A pozsonyi országgyűlésről küldték azt Rengey és Wöber követek, s az alábbiakat tartalmazta: „Hazánk újjászületésének órája megkondult; a magyar Haza 300 éves küzdés és szenvedés után egy nagy és dicső jövendőnek nézhet elébe, a régi átok szűnni kezd. A bécsi abszolutikus kormány megbukott, herceg Metternich, ezen átkos rendszer megszemélyesítője, többé Istennek hála. nem miniszter... " A levél részletesen foglalkozott még a sajtó és lelkiismereti szabadsággal, az évenkénti országgyűléssel, Erdély visszacsatolásával, a magyar minisztérium felállításával, továbbá, hogy az országgyűlés feliratot készít és továbbít az uralkodóhoz. Az utcákon tolongó, gyülekező sokaság követelte, hogy Szegeden több gyűlés és a kormány iránti hűségre hívta fel a lakosságot. A polgárőrség zenekara fáklyás menet élén járta be a várost. A következő napokban elkezdték a nemzetőrséget szervezni. Zömmel a fiatalok jelentkeztek, mintegy 170 főnyi iratkozott fel csak a bölcsészkarról és a tanítóképzőből. A szegedi nemzetőrök első parancsnoka Korda János őrnagy lett. A szerveződő nemzetőrséget a sorkatonaságtól odavezényelt altisztek és tisztek képezték ki. A nemzetőrség bázisáról szervezték meg Szegeden a később oly híressé vált 3. (fehértollas) zászlóaljat, melynek elsó parancsnoka Damjanich János alezredes, majd Bobich János alezredes volt. Eredményesen szervezték szintén Sz.egeden a Gorove Antal őrnagy parancsnoksága alatt küzdő 103. honvéd zászlóaljat. A Szegeden toborzott önkéntes nemzetőrökből szervezték a Földváry Sándor őrnagy parancsnoksága alatt harcoló 104. honvéd zászlóaljat is. Ez a csapat vitézül és hősiesen küzdött a szenttamási földvár elfoglalásánál. 1848 szeptemberében Kossuth toborzókörútja során Szegedre is eljutott és hívó szavára több ezren jelentkeztek különböző népfelkelő, lovas és gyalogos alakulatokba is. A szegediek megértették a haza hívó szavát, azért is fogtak fegyvert, hogy a magyar függetlenséget, az ország szuverenitását megvédjék. A szegediek ott küzdöttek a téli és a tavaszi hadjárat minden jelentősebb ütközetében. A harcok során nem kímélték vérüket s az életüket sem. Ha kellett, életüket áldozták a haza szent földjének megvédése során. Kenyeres Dénes Kossuth toborzóbeszéde Szegeden, 1848. X. 4-én. Ismeretlen mester rajza A szabadságharc mérnökei Az 1848-i polgári forradalom védelméért, a Habsburgok és szövetségeseik ellen kibontakozott szabadságharcban számos mérnökember vívott nemes küzdelmet, szolgálta a magyarság ügyét. A honvédsereg táborkara részeként alakult meg a hadmérnöki kar, amely később önálló egységként szerepelt. Parancsnokuk előbb Gaál Miklós, majd Török Ignác tábornok, akinek működése alatt mintegy ötven mérnökkari tiszt dolgozott. Török Ignác hadmérnök tábornokot az aradi vértanúk között másodikként akasztották fel. Szegeden laktanya őrzi nevét. • Víborg nem Barguzin, nem is rokona, ne is keresse senki Szibériában. Közös vonás az lehet a kettő között, hogy testi valóságában egyikben sem járhatott táltoslelkű költőnk, de ezen az alapon kismillió város kerülhet egymás mellé a világon. Dániában keresse, aki valóban kíváncsi rá, a félsziget északi megyéjének a székhelyvárosa. Neve, ha jól emlékszem rá, magyar fordításban talán szent helyet jelent. Hagyománytisztelő lelkemet áhítat önti el, ha szent helyről hallok, de most hamarabb szállt rám az áhítat. A meglehetősen komor téglázású megyeháza egyik U-alakú beugrójában, lépcsőlejáró alján, ismerős fizimiskájú szobrot láttam. De hasonlít a mi Petőfinkre! Ahogy haladok lefelé a borongós ég alatt, úgy növekszik lelkesedésem. Már a fölírását is olvashatom: S. Petőfi. A dánok másként írják az ő-t, de itt magyarul van, és ennek is lehet örülni. Ahogyan viszont örömöm növekszik, úgy nő értellenségem is. Dánia előttünk nem hangoztatja, hogy a nyugalom országa. de nem is tagadja. Ugyanaz a királyi ház van uralmon ma is, ha csak jelképes is már az uralkodása, amelyik megalapította valamikor a királyságot. Egyetlen parasztfölkelést tart számon történelme, és abban az a furcsaság is megesett, hogy a király is paraszttá vált arra az időre. Leverték azt is, mint minden parasztlázadást, és emiatt néhány évre szünetelt a királyság is. Forradalmakat csak hírből ismer a dán nép, közelről nem volt alkalma megtapasztalni. Az európai forradalmi hullámoknak is legföljebb a szele ért el eddig, jó néhány reformban megtestesülve aztán nyugvópontra is jutott. Mit keres akkor itt a mi Petőfink? Történelmünk legfényesebb csillagzataként él bennünk Negyvennyolc, még az évezred és az évszázad is elmarad, és ennek tündöklő üstököse annyi év után is a fiatal költő. Versek zsonganak azonnal lelkünkben, ha csak a nevét kimondjuk, és biztosan kimondjuk, ha Negyvennyolc szóba jön. Mit értenek meg ebből a dánok? Lefordították egyáltalán legveretesebb verseit? És ha lefordították, ismerik? Ha ismerik, megértik? Kötetre való kérdést cipeltem magammal a lépcsón fölfelé, visszaúton. Sajnos, nem volt alkalmam rá, hogy bárkinek is föltegyek egyet is. Bács-Kiskun megye testvérmegyéje lett Víborg megye. Ajándékozási gesztus hozta a szobrot Kecskemétről, és kedveskedő cselekedet elfogadta a másik oldalon. Nem hiszem, hogy kihullik itt belőle a Szeptember végén bája, vagy az Akasszátok föl a királyokat tüze. Lehet, hogy a helyi protokoll állíttatta mindjárt a megyeháza tövébe, lehet, hogy éppen az ellenkezője: itt nem tűnik föl annyira. Ha valaki lekocog a lépcsőn, és megnézi, legföljebb annyit sejthet meg belőle, valami magyar volt. Ha megsejti azt is. Mert az ő betű egyedül nem árulkodik. Hogy mekkora magyar volt? Nagyranövő szegény dánok, nem tudhatjátok. Pálfy Gusztáv szobra. Követszobor. Horváth Dezső • A honvédség mérnökeinek nagy része a császári hadseregr böl hozta magával hadmérnöki ismereteit, de mintegy húsz a polgári mérnökök köréből került ki, köztük Margittay Gábor, az erdélyi építész, akit Szegednek Klauzál Gábor fedezett fel, és terveztette meg vele a szeged-csongrádi takarékpénztár első épületét, amelyet sajnos lebontottak a századfordulón, hogy helyet adjon a Baumhorn Lipót alkotta műremeknek (1904). A szabadságharc folyamán a tábornokok és a törzstisztek között - Görgey Artúrt és Török Ignácot leszámítva - alig találunk mérnököt. Ugyanakkor számos tiszt között sok mérnök szerepelt. A nemzetőrök, az önkéntesek és a gerillák sorában ugyancsak több mérnököt találunk, mint Csanád és Csongrád vármegye önkéntes zászlóaljaiban is. Az 1849. február 21én Szegeden kibocsátott kiáltványban pedig fegyverforgatásra szólították fel a mérnököket is, valamint a szakmai értőket. Ekkor állt a sereg szolgálatába Szeged egyik nagyszerű fia, Czimeg János, aki a bujdosást követően tükörgyárat alapított Párizsban, és később, 1872-ben ő rendezte elsőnek a Széchenyi teret. Ekkor lett a sereg harcosa Bakacs Sándor gyógyszerész, Böjtfalvy Ferenc mérnök-százados, aki augusztus elején Újszegednél vívott harcban sebesült meg súlyosan. Hasonló sorsra jutott Csanády Mihály, aki Jellasics ellen harcolt, majd Pozsonyban volt parancsnok. A Csongrád megyei harcokban több helyütt is kitüntette magát Csemegi Ignác mérnök-tiszt, aki a Kazinczy-hadtest fegyverletételéig harcolt. De itt is megemlítem a hódmezővásárhelyi születésű Dombrády László mérnök-századost, tudásával és hősiességével vett részt a szabadságharcban. Érdekes és említésre méltó Farkas György, aki Nagyváradon született. Szegeden lett önkéntes mérnöktiszt. Harcolt a Délvidéken és a tavaszi hadjárat ütközeteiben, majd Buda bevételénél az elsők között tört be a várba. Ekkor figyel fel rá Görgey Artúr, és mindjárt magasabb sarzsit kapott. Garibaldi önkéntesei között, Klapka légióiban további mérnököket találunk, miként a két Beszédest, Józsefet és testvérét, az egykori szegedi piarista kredenciális diákokat, akik hazánk kiváló alkotó mérnökeivé váltak később. Igazán sajnálhatjuk, hogy a szabadságharcot mérnök-századosként végigharcoló. Szentesen élt. és ugyanott 1887-ben meghalt Kosztka Károly golyószórója a harcokban nem kaphatott alkalmazást. Görgey Artúr, ez az igen érdekes személyiség is tulajdonképpen mérnök volt, a prágai egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát. A nemzetközi szakmai irodalom is jegyzi. Ő fedezte fel a laurilsavat, de több más szakmai kérdésben is tett új megállapításokat. Meg kell említenünk Asbáth Lajos honvéd tábornokot, aki Debrecenben térparancsnok, majd a bánsági bányakerületi nemzetőrség parancsnoka. Világos után halálra, majd 18 évi várfogságra ítélték. Szintén mérnöktiszt volt a szabadságharcban Asbáth Sándor, Klapka hadmérnöke, később Kossuth szárnysegéde. Meneküléskor ő ásta el a koronát Orsovánál. Kossuthot követte az emigrációban, az USA-ban telepedett. ahol mérnökként dolgozott, és elkészítette New York városfejlesztési és rendezési tervét. (Ezeket világkiállításokon is bemutatták!) Lincoln hadseregében a polgárháború egyik nagy vezére volt, dandártábornokként. Később USA-beli diplomata. Jubál Károly mérnöktiszt, a szabadságharc ideje alatt Kossuth gyermekeinek nevelője, szenvedélyes összeesküvő a Habsburgok ellen. 1853-ban felakasztották. Kazinczy Lajos, Kazinczy Ferenc /egkisebb fia, honvéd tábornok. Klapka hadtestében szolgált, majd a Felső Tisza-vidéken tábornok. Görgeyvel kellett volna egyesülnie, de ebben az oroszok megakadályozták^sibón tette le a fegyvert. 1849-ben főbe lőtték. Jó mérnöki vénákkal rendelkezett Gábor Aron tüzér őrnagy, az önálló székely tüzérség megteremtője és főparancsnoka. 1848 májusában az erősödő szerb mozgalmak miatt Szegeden is megkezdődött a honvédség és a nemzetőrség szervezése. megalakult a hadi bizottmány, és nem sokkal később több ezer ember harcra készen állt, csakhát a fegyverrel voltak híján. A fegyverekkel történt ellátásban nagy szerepet kaptak a hadmérnökök, elsődlegesen a muníciókkal való biztosításban. A szegedi nemzetőrségben kiváló Földváry Sándor honvéd ezredes volt. A sok küzdelem, a lelkes hazafiúi lelkesedés azonban 1849. augusztus 5-én végképp meghalt. Haynau igen súlyos csapást mért az igen rosszul taktikázó Dembinszky-vezette magyar erőkre. (Dembinszkyt Teleki László hívta hozzánk párizsi emigrációjából.) Ezzel Szegeden és környékén a szabadságharc befejeződött, a több mint négyezernyi halottat az újszegedi kamaratöltés lábánál közös sírnak adták, kik itt a világszabadságért is haltak. Dembinszkynek, Guyon Richardnak és az olasz Monti ezredesnek sikerült menekülnie. Ezzel a csatával Szeged térségében minden egész eltörött. minden szabadságvágy semmivé lett, és következett a megtorlás. (A csata kimenetelét Haynau a szegedi városháza tornyából nézte, be is lőtték a tornyot, de Haynaut nem találták el.) Az újszegedi csata elesett harcosainak emlékére a szőregi főtéren szerény emlékmű áll. E nagy csata emlékét örökíti a szegedi Aradi vértanúk terén lévő emlékoszlop is, Bajza József soraival. A magyar hadmérnökök sokszor még a pokol szörnyeivel is küzdöttek, csakhát a diadal... Dátyai Jenő