Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-19 / 65. szám

SZOMBAT, 1994. MÁRC. 19. . Ezen épület helyen állon réói emeletes erkélyes házban lakott I tttí-évi oktoberhó'i S.iiapjaiii KOSSUTH LAJOS mint a honvédelmi bizottmány elnöke: s a ház előtt elterült ..Szabadság téren' | eóybejyült lakossághoz lelkesítő beszédet tartott ezen megszólítással: „Szegednél népe. nemzetem büszkesége.szegéng i elámít hazám oszlopa. f L Bár a régi épület már nem áll, a tábla magáért beszél Róna József 1902-ben készült alkotása az ország első nagy Kossuth-szobra volt Kossuth Lajos (1802-1894) Egy hosszú élet kronológiája 1802. szeptember 19-én született Monokon. 1808-1810-ben Újhelyen jár elemi iskolába. 1810—1816-ig Újhelyen jár a kegyesrendi gimnáziumba. 1816-1819: Eperjesen tanul az evangélikus kollégiumban. 1819-1821: Sárospatakon jogot tanul. 1824-ben ügyvédi esküt tesz. 1827-ben szervezi az újhelyi tűzoltóságot. 1825-1827-ben a pozsonyi Országgyűlésen báró Révay Ferencné követe. 1826-1832: az újhelyi evangélikus egyház jegyzője. 1829-től Újhely város ügyvédje. 1829-től Zemplén vármegye táblabírája. 1830-ban első beszéde a zempléni megyegyűlésen. 1831-ben a kolera elleni vészbizottság elnöke. 1832-1836-ig a pozsonyi Országgyűlésen br. Vécsey Sámuel követe. 1832. dec. 17-én jelenik meg az Országgyűlési Tudósítások első száma. 1836: Fáy András levelező tagnak ajánlja a Tudományos Akadémián. 1836 tavaszán Pestre költözik. 1836. júl. 1-jén megindítja a Törvényhatósági Tudósításokat. 1837. máj. 4-én elfogják és Budavár börtönébe zárják. 1839. márc. 2-án a hétszemélyes tábla 4 évi fogságra ítéli. 1840. máj. 13-án fogságából szabadul. 1840. jún. 11-én Pest megye közgyűlésén lép fel, meleg üdvözlés fogadja. 1840. júl. 1-jén Gyömrőn és Locsodon birtokot bérel. 1841. jan. 2-től szerkeszti a Pesti Hírlapot. 1841. jan. 9-én nőül veszi Meszlényi Teréziát. (Szül.: 1810, meghalt: 1865.) 1841. nov. 13-tól aligazgatója az Országos Iparegyesületnek. 1841 őszén jelenik meg röpirata: Felelet Széchenyi Istvánnak. 1841. nov. 16-án született első fia, Ferenc, Pesten. (Meghalt 1914-ben.) 1843. máj. 10-én, Pesten született leánya, Vilma. (Meghalt: 1862. ápr. 21.) 1843. decemberben alakult a Magyar Kereskedelmi Társulat. (Választmányi tag.) 1844. máj. 26-án született Lajos Tódor nevű fia. (Meghalt 1918-ban.) 1844. jún. 30-án megválik a Pesti Hírlap szerkesztőségétől. 1844. okt. 16.: Országos Védegylet alakul Pozsonyban. Kossuth az igazgató. 1845-ben eladja (az 1841-ben szerzett) tinyei birtokot. 1847. jan. 5-én Pest megye gyűlésén József nádor felett emlékbeszédet mond. 1847 nyarán működni kezd fonógyára. 1847. nov. 10-től 1848. dec. 31-ig 144-szer szólal fel az Országgyűlésben. 1848. márc. 15-én indítványozza a közteherviselést. Bécsi bevonulása. 1848. márc. 17-én Kossuth pénzügyminiszter. 1848. júl. 1-jétől Kossuth Hírlapjában szól a nemzethez. 1848. júl. 11.: az Országgyűlés megszavazza Kossuth beszédére a 200 ezer újoncot és a 42 millió forintot. 1848. aug. 5.: kibocsátja a Kossuth-bankót. 1848. szept. 11.: a Ház Kossuthot bízza meg a kormányzással. 1848. szept. 22.: a honvédelmi bizottság tagjává választják. 1848. szept. 24-27.: Cegléden, Kőrösön, Szolnokon, Kecskeméten honvédtoborzás. 1848. okt. 3.: a királyi kiáltvány Kossuthot teszi felelőssé a történtekért. 1848. okt. 8.: a honvédelmi bizottmány elnökévé választják. 1848. okt. 31.: Görgeyt nevezi ki feldunai fővezérré. 1848. okt. 31.: az Országgyűlés Debrecenbe teszi át székhelyét. 1849. febr. 1. Dembinszkyt nevezi ki a honvédseregek fővezérévé. 1849. márc. 31. Egerben Görgeyt nevezi ki fővezérré. 1849. ápr. 14.: debreceni beszéde a függetlenségi nyilatkozatról. SZEGED! HÍRADÓ POLITIKA! NAPILAP. ii<>i-iísi Trri• 1-A.jos. U. —„h A --,».• !: ,f „h „.„> » U Uo-'..-. „««-•,»•*< „ >«. I. mk * >., . t . „ibld i.t 1 á folt- *„ A- * !> '» «(,. ' l„„i,„tl.1,1 . .. . • 11,. . t.rl . „.' 1.. • Ki. „rí, I •(.„...KII, 1 Kim M«A11„. ...i. „a.! , ii«r„l m , 1 fcl *„ „.,,, , , 1849. ápr. 14.: az ország kormányzójává kiáltják ki. 1849. máj. 1-jén nevezi ki minisztériumát Szemere Bertalan elnökségével. 1849. máj. 4.: Kossuth leteszi a kormányzói esküt. 1849. jún. 5.: bevonul a visszafoglalt Pestre. 1849. jún.: tiltakozás az orosz bevonulás ellen. 1849. jún. 17.: bejön az orosz. 1849. júl. 12.: Kossuth és a kormány Szegedre teszi át székhelyét. 1849. aug. 1.: Kossuth a kormánnyal Aradra megy. 1849. aug. 11.: Görgeyre ruházza a katonai és polgári hatalmat. 1849. aug. 17.: Kossuth Orsovánál elhagyja Magyarországot. 1849. dec. 18.: 14 orgyilkos érkezik Sumlába Kossuth megölésére. 1850. jan. 15-én Sumlába érkezik Kossuthné. Kálvária sugárúti Kossuth-ábrázolás A Szegedi Híradó címoldala, Kossuth temetésének napján 1850. febr. 24-től ápr. 12-ig utaznak Kutahiába. (Ide jönnek gyermekei is.) 1851. szept. 11-én indulnak el a Missisippi amerikai fregatton. 1851. okt. 23-tól nov. 20-ig angliai diadalútja. 1851. dec. 6.: New Yorkba vonul be. 1851. dec. 22-től diadalút: Philadelphia, Washington, Pittsburg, Colombus, Boston, Albany, Buffalo, Utica... 1852. júl. 14.: az Africa gőzösön inkognitóban Londonba indul. 1852-1859-ig visszavonultan él Londonban. 1859. máj. 5.: Párizsban fogadja kihallgatáson Napóleon Lajos császár. 1861 júniusában családjával Olaszországba költözik. 1865-ben Torinóba (Turin) megy lakni. 1867. máj. 22.: nyílt levelet ír Deák Ferenchez. 1867-ben Jászberény, Vác, Németüszög képviselőjévé választja. 1874-ben Collegno al Baraccone-ba költözik. 1874. jan. 24-én a ceglédi százas küldöttség hívja haza. 1874. ápr.: Turinban a Via dei Mille 22. számú házba költözik. 1889-ben 845 magyar látogatja meg. 1890. jan. 10.: az 1879. V. tc. 31. paragrafus megszünteti magyar állampolgárságát. 1892. szept. 14.: Budapest főváros díszpolgárává választja. 1892. szept. 19.: 90. születésnapja országos ünnep. 1894. márc. 3.: íróasztalánál rosszul lesz, többé nem kel fel ágyából. 1894. márc. 20-án este 10 óra 55 perckor Turinban meghal. 1894. márc. 28.: temetési szertartás Turinban, majd éjjel Kossuthné és Vilma koporsójával együtt hazafelé indul a gyászmenet. 1894. márc. 30.: délután a budapesti Nyugati pályaudvarra érkeznek a koporsók. A Nemzeti Múzeum díszcsarnokában ravatalozzák fel. 1894. ápr. 1.: országos pompával temetik a Kerepesi temető díszsírjába. 1902-ben teszik le a Kossuth-mauzóleum alapkövét Budapesten. 1982-ig 269 szobrot állítottak Kossuth Lajosnak. Összeállította: Rácz Sándor Kossuth Lajos személye és Szeged sok szállal kapcsolódott egymáshoz, s úgy vesszük észre, ez a kapcsolat napjainkban is gyarapodik. Eddig tudomásunk volt arról, hogy Kossuth, a kiváló szervező és államférfi két alkalommal is megfordult városunkban. Egyik alkalommal 1848. október 4-6-ig, másodszor 1949 nyarán járt itt/Az első látogatásáról részletes ismertetést ad Szántó Imre Kossuth Lajos honvédtoborzó útja Szegeden című cikkében (Somogyi-könyvtári műhely, 82/2). Halála után, 1894. április 1-jén ezt az alkalmat megörökítő márvány emléktáblát helyeztek el annak az épületnek a falára, melynek erkélyéről Kossuth buzdító, toborzó beszédét elmondta. Halálának 90. évfordulója tiszteletére városunk e táblát megtisztíttatta, újraaranyoztatta betűit, melyek Igy a járóKossuth-emlékek Szegeden kelőknek is jól láthatóan hirdetik: „Ezen épület helyén állott régi emeletes erkélyes házban lakott 1848ik évei október hó 4-6 napjain Kossuth Lajos mint a honvédelmi bizottmány elnöke, s a ház előtt elterült »Szabadság téren« egybegyűlt lakossághoz lelkesítő beszédet tartott ezen megszólítással: »Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám osz!opa!«" Ezt adja hírül a Szegedi Napló 1894. április 1. száma. Ebből tudjuk meg, hogy a ma Victor Hugó utca 6. számot viselő ház akkori tulajdonosa, Juránovics Ferencz indítványozta a tábla elhelyezését, aki egyben az akkori Európa szállodát is magáénak mondhatta. A régi ház pedig a Bauernfeid-ház volt. A tábla készítőjét is megörökítették az újságok. Igy a Szegedi Híradó 1894. április 1. Hfrek rovatában Kossuth-emléktábla Szegeden címmel. Ebből derül fény arra, hogy a tábla carrarai márványból készült, Fischer János fiai kőfaragó üzletében, 118 cm hosszú és 75 cm széles méretben. A második látogatási alkalomról igen szűkszavúan emlékezik meg a Klauzál tér 5-4. számú ház falán lévő emléktábla. Többek között megjegyzi, hogy „1849-ben Kossuth Lajos szállása." Kossuth-emlékeket követve városunkban, érdemes a városlakók figyelmét is felhívni a még látható s egykor meglévő Kossuth-portré ábrázolásokra. Ilyenek még láthatók a Kálvária sugárút 26., a Sóhordó és a Juhász Gyula utca sarkán. Csak emlékezet és kopott fényképek őrzik az 1981-ig a Pulz u. 8.sz. alatti egykori lakóházon volt portrét. (Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái.) A városházán (Széchenyi tér 11.) a közgyűlési teremben 1896-ig elkészült festmények között volt Roskovics Ignác Kossuth Lajos egész alakos képe. Jelenleg is látható. Róna József szobrán, valamint a múzeumban őrzött fényképén, mellényen és nyakkendőtűn s több apróságon kívül Szegeden Kossuth emlékét még a Kossuth Lajos sugárút őrzi, amelyről 1892. szeptember 21-i ülésén a városi közgyűlés döntött (Péter László 243.). Kossuthról nevezték el korábban (1848ban) az Oskola utcát s később,1880-ban a Sóhordó utcát. Ez az elnevezés 1943-ban megszűnt, s az utca visszanyerte régi nevét. (Péter L.: 243-244). Tóth István