Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-04 / 53. szám

1 o FÓKUSZ DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1994. MÁRC. 4. Dr. Pick Tamás. (Fotó: Somogyi Károly né) • Négymilliót egy világhírű gyárért? Doktor Pick negyven éve nem vesz szalámit Ritkán találkozik az ember egy legendával. Amikor kezet szorítottunk a deresedő hajú vendégemmel és bemutatkozott, magam is meglepődtem: dr. Pick Tamás vagyok. Hogyan ítéli meg háztartásának anyagi helyzetét? 100 80 60 40 20 % 6.9 ' - \ 23.8 38.2 i. » 18 28.9 elmúíf 12 hónap következő 12 hónap kissé jobb [ j kissé rosszabb v változatlan ^ fj sokkal rosszabb nem tudja • Mit mutat az Eurobarométer Magyarországon ? Nem kell piacgazdaság • Van köze a híres szegedi szalámihoz? - Az édesapámat Pick Jenőnek hívták, a nagyapám pedig az a Pick Márk volt, aki szalámigyárat alapított Szegeden. A Pick unoka mondatain azonnal megérzi az ember, sokáig élhetett idegenben. Bár szépen beszéli a magyar nyelvet, a hangsúlyok közé azért itt-ott belopakodik az angol akcentus. - Szegeden születtem 1925ben, egy éve települtem haza Amerikából, most Budapesten élek. • Mikor szaladt világgá? - 1948 januárjában. Nekem még szerencsém volt: legálisan, útlevéllel léptem át a határt. A két noverem, akik ma New Yokban élnek, már diszidensnek számítottak. • Negyvenhat éve nekivágott a világnak és meg sem állt Amerikáig? - Nem. Édesapámmal együtt mentünk ki Svájcba. Ő üzleti tárgyalásra utazott ki, én meg térden állva könyörögtem neki, maradjon kint velem. De haza jött, nem tudta itt hagyni a szalámigyárat. • Nem sokára mégis elvették tőle! - Negyvennyolc nagypéntekjén édesapámat egyszerűen Új államkötvények Az idén a központi költségvetés hiánya az elfogadott törvény szerint várhatóan 329.56 milliárd forintot ér el. A finanszfrozásigény ennél kisebb, s a szükséges pénzt a Pénzügyminisztérium elsősorban állampapírok kibocsátásával kívánja előteremteni. Ez jelentős mennyiségű állampapír piacra kerülését jelenti. A befektetések tervezhetősége érdekében a Pénzügyminisztérium csütörtökön nyilvánosságra hozta az idei tervezet-kibocsátásokat. Márciustól kezdve havonta 15-25 milliárd forint összegű új államkötvény kerül a piacra. A kibocsátásra általában minden hónap első hetében kerül sor. kizárták a gyárból. Nem sokkal később letartóztatták, meghurcolták, végül kitelepítették. A nyilas korszakot túlélte, a kommunizmust nem. Ötvenháromban térhetett csak vissza Budapestre, nem sokkal később egy szeretetkórházban halt meg. Mi küldözgettünk neki csomagokat Amerikából, hónapokig abból élt. • Mi késztette arra Pick Tamást, hogy hazatelepüljön Amerikából? - Különböző periódusok voltak az életemben, hogy hogyan viszonyultam Magyarországhoz. Negyvennyolc után szerettem volna teljesen elszakadni, olyan fájdalmasnak éreztem, hogy el kellett mennem. 1956-ig magyarul is alig beszéltem. Ébben az időben Ausztráliában éltem, s megpróbáltam magyar nyelvű könyveket beszerezni. Egyszóval, megváltozott ötvenhat után az elképzelésem az országról. • Mi mindennel foglalkozott Pick Tamás közel fél évszázad alatt, míg távol élt hazájától? - Svájc után Ausztráliában éltem tizenkét, évig, ezután • A cukorgyárak iránti fokozott érdeklődés mozgatórugóit nem könnyű felfedni. Tény, hogy a piac legnagyobb részén három nagy tőkés érdekeltség osztozik a maga 21, 18 és 34 százalékával. Utóbbi, az Eridania Béghin-Say a Mátra, a Szerencsi és a Szolnoki Cukorgyár Rt.-ben többségi tulajdonos. Megyénk északi részének cukorrépa termesztői - mivel a nagytömegű termés szállítási költsége tetemes - a szolnoki gyár természetes körzetébe tartoznak. A termesztés speciális gépei és technológiája az 50200 hektáros tábianagyságra alakult ki. A két legutóbbi aszályos esztendőt leszámítva, gazdaságosságát tekintve e növény sokáig az első három közé tartozott. Ezért a gyár 3336 állandó termelő partnerénél mindig le tudta kötni a számára szükséges terméshez való területet. Mára alaposan megkövetkezett harminc év Amerikában. Klinikai pszichológusként dolgoztam, egyetemeken tanítottam és praktizáltam is. • Milyen állampolgár? - Ausztrál, amerikai és magyar. Egyrészt szégyellem, másrészt büszke vagyok arra, hogy hármas állampolgárságom van. Két éve Temesváron rendeztek egy nemzetiségi konferenciát, amin én is részt vettem. Ekkor kezdtem komolyan foglalkozni a gondolattal, hogy hazajövök. • Mi késztette arra, hogy majd hetven évesen hazatelepüljön? - Részben a honvágy, részben a rendszerváltás. Megszűnt a taszítás és a félelem bennem. Úgy éreztem, egy mozgásban lévő társadalomban többet lehet tenni, mint a statikussá vált polgári demokráciákban. • Mikor járt itthon először? - 1971-ben. A hatvanas évek végén már majd nem hazajöttem látogatóba, amikor egy idelátogató amerikai üzletembert bebörtönöztek kémkedés vádjával. A hír hallatára változott a helyzet, ötszáz gazdálkodótól várnak hasonló mennyiséget. E helyzetet tükrözi a napokban, Hódmezővásárhelyen, a Phoenix étteremben kötetlen körülmények között megtartott termelői-cukorgyári találkozó. A beszélgetés a multinacionális Eridania Béghin-Say Kft. vezetőjének, Guy Dupire úrnak a magyarországi „földközeli" viszonyok tnulmányozására is szolgálhatott. Bár azt az eddigi tapasztalatai szerint maga mondta el, hogy tisztában van a mezőgazdaság struktúraváltozásából, a privatizációból adódó nehézségekkel, a területek elaprózódásával, a gépesítettség hiányosságaival. Közép úgy döntettem, még várok nem mertem hazajönni. • Járt-e édesapja gyárában mióta visszajött? - A gyárban nem. A szülőházunkba, a Felső Tisza part 10.-be látogattam el a lányommal még 1988-ban. • Milyennek lát bennünket, több évtizedes távollét után? - Az optimista énem azt várta, hogy'minden megváltott, a pesszimista felem azt, hogy semmi. Valahol fél úton van az igazság. Nemcsak gazdasági szempontból nehéz ma itthon a helyzet. Az emberek tűrőképessége határos, hogy rövid idö alatt mennyi változást tudnak elviselni. S lassan ez már idehaza több, mint amit e! lehet viselni. • Mit talált furcsának, amikor házért? - Az üzletek kínálatában óriási a változás - ez a látható felszín. A lelkekben viszont sok a sértődés. Az emberek többsége sérült, s ez meglátszik a mindennapi életükben is. Szinte egymásra licitálnak, kinek volt nehezebb a sorsa. • Pick Tamásé sem lehetett könnyű idegenben. Elképzelem, amint Amerikában lemegy a boltba, kér hüsz deka Pick szalámit, haza sétál vele és... - Több mint negyven évig nem vettem Pick szalámit. • Nem is evett? - De, csak nem én vettem. Egyszer vásároltam csak, valakinek ajándékba. Egyébként úgy éreztem volna, hogy a sajátomért kell fizetni. Ráadásul jogtalanul használják a Pick nevet. • Úgy tudom, pereskednek is ezért! - Három per is folyik a márkanév és a védjegy miatt. Az egyiket most buktuk el a megyei bíróságon, de nem is vártunk mást. • Soha nem kapott a Pickcsalád kárpótlást az elvett gyárért? - Nem. Bár azt állították, hogy édesapám negyvenezer forintot kapott az ötvenes években, de ez nem igaz. • Önöknek nem is ajánlottak semmit? - Az ügyvédünkön keresztül a szalámigyár felajánlott nekünk négymillió forintot. Ez egyszerűen nevetséges. Itt nem csak pénzről van szó. Másról is kellene tárgyalnunk. • Például? - Engem nagyon bántott a tévés reklámkampány. Nagyapámnak nemcsak a nevét, hanem az arcképét is felhasználták a reklámfilmhez. Számomra ez olyan volt, mint a sírrablás, mert biztos vagyok abban, hogy ő ebbe nem egyezne bele. Rafai Gábor ••••••••MHHHHHNH és hosszú távú berendezkedésük bizonyságaként említette, hogy cukorgyáraikban tőkeemelést hajtanak végre, s az ágazat stabil jövedelmezőségét tűzték ki célul. Harmadik kampányukat „túlélve" az az észrevétele, hogy a magyar termelők értenek a cukorrépához, problémáik a kedvezőtlen klímából A Modus Kft. a 16 országra kiterjedő közvéleménykutatás során - amelyet tegnapi lapunkban ismertettünk - külön is elemezte a magyarországi tapasztalatokat. E szerint a hazai lakosság egyre kevésbé tartja Magyarországon a „dolgok haladási irányát" helyesnek. A válaszadók kétharmada állította azt 1992-ben és 1993ban, hogy a „dolgok Magyarországon általában rossz irányba haladnak". Ez a magas arány az 199l-es 47 százalékhoz képest azt mutatja, hogy a hazai lakosság 1992 folyamán vált pesszimistábbá. A megkérdezettek háztartásának helyzetét illetően a jövő évi változások valamivel optimistábbak a tavalyi évinél. Az utóbbi három évben a piacgazdaság híveinek száma drasztikusan csökkent. Ma már a válaszadók kevesebb, mint fele tartja a szabad piacgazdaság megteremtését jónak Magyarország szempontjából. Ez azt jelenti, hogy a magyar lakosság egyre inkább igényli az állami beavatkozást a gazdaságban. Mind a gazdasági reform, mind a privatizáció kérdésében a vizsgált időszakban csökkent a hazai lakosság radikalizmusa. Nőtt azok aránya, akik lassítanák, és csökkent azok és a hiányos eszközellátottságból adódnak. A szolnoki cukorgyár vezérkara részletesen ecsetelte azon feltételeket, amellyel termelni és kockáztani ösztönzik a termelőket. Ebben az ingyenes talajvizsgálat éppúgy szerepel, mint az őszi talajelőkészítésre, a magvásárlásra. a vegyszerekre adott kamataránya, akik gyorsítanák a gazdasági átalakulást és a privatizációt. Az elmúlt három év során a demokrácia fejlődésével, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásával elégedetlen magyarok száma emelkedett. A kutatók szerint ebben közrejátszott részben a szélsőjobboldal előretörése, részben a skinhead-jelenség megerősödése és a hivatalos szervek ezzel kapcsolatos tevékenységének általános negatív megítélése. A válaszokat az egyéni és az országos gazdasági helyzetben bekövetkezett változások is befolyásolták. Arra a kérdésre, hogy Magyarország jövője melyik országhoz/országcsoporthoz kapcsolódik leginkább, a válaszadók relatív többsége az Európai Közösséget választotta. A második helyen 1992-ben az USA, 1993-ban pedig már a többi (nem EK-tag) európai állam (például Ausztria, Svájc, Svédország, Finnország) szerepelt. A közép- és kelet-európai országokhoz való közeledés híveinek száma némileg emelkedett 1992-höz képest: ez a „kelet-európai sorsközösség" érzésének magyarországi erősödésére utal. Ferenczy Europress mentes és kedvezményes kamatú hitelek. Emellett a termeléshez szükséges gépek megvásárlásához 20 százalékkal járulnak hozzá. A termelésbiztonságot javító, de igen drága öntözést hektáronként 8 ezer forinttal honorálják. Öntözőberendezések vásárlásakor 20 százalékkal egészítik ki a 40 százalékos állami támogatást. E lépések százmilliós nagyságrendű hatásait annak reményében vállalják, hogy újjáalakítsák a gazdasági átmenet idején szétforgácsolódott cukoripari vertikumot. A birtokméretek elaprózódásából a magángazdaságok integrációjában látják a kiutat. Bár nem mondták ki, de a több helyszínen megtartott hasonló találkozók azt sejtetik, olyan időszakot élünk, amikor a szerződő, a biztos mezőgazdasági partner drága kincs. Jelek szerint a cukorrépa ágazat ilyen. T. Sz. I. • Rejtélyes mozgatórugók Cukorral édesgetett termelők A privatizáció eddigi szakaszában az. élelmiszeripar az átlagnál kelendőbb volt. Égyik gazdasági lapunkban megjelent értékelés szerint a külföldi befektetők elsősorban a biztos üzleteket keresték a kockázatosnak tűnő magyar piacon. így a legnagyobb figyelem a dohány- és szesziparra, a stratégiai élelmiszert gyártó cukor- és niivényolajiparra irányult.