Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-30 / 74. szám

IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET g/lmmmmsmr SZERDA, 1994. MÁRC. 30. Tallózó Késik a kisbefektetői részvényprogram. Az Állami Értékpapír-felügyelethez még nem nyújtottak be kibocsátási tájékoztatót azok a cégek, amelyek részvényeit a tervek szerint áprilistól lehet jegyezni a Kisbefektetői Részvényprogram (KRP) keretében. Az Állami Vagyonügynökségnél ennek ellenére bfznak abban, hogy a program első - kísérleti - szakasz megindulhat áprilisban. (Népszabadság, III. 18.) Ellenőrző ügynökség. „Ne sérüljön a privatizáció végrehajtásának folyamata", érvényesüljenek a jogszabályok, derüljön ki. hogy a feltárt hibák gondatlanság vagy szándékosság eredményei - ezek az Állami Vagyonügynökség ellenőrzési alapelvei. Az ÁVÜ hivatalos álláspontja szerint a magánosítás egészét önmagában nem minősítheti az a néhány eset, amely a közvélemény előtt botrányos körülmények között vált ismertté. (Figyelő, III. 10.) Szótár Dolgozói érdekképviselet. Ha a vállalat valamilyen vagyontárgyát kívánja értékesíteni, gazdasági társaságba bevinni (apport), vagyonértékű jogát akarja átruházni, akkor meghatározott értékhatárok felett ezt be kell jelentenie az ÁVÜ-nek. Ha a szerződés tárgya olyan vagyontárgy, amely jóléti vagy szociális célokat szolgál (például: óvoda, üdülő stb.), ezeket a szerződéseket az értéktgl függetlenül csak akkor köthetik meg, ha a dolgozói érdekképviseleti szervek egyetértenek ezzel. Vagyis az érdekképviseleteknek vétójoga van. Ha olyan szerződésről van szó, amelynek tárgya nem éri el az értékhatárt, de a munkavállalók érdekeit, munkakörülményeit jelentősen érinti, akkor a vállalatnak a munkavállalói érdekképviseleti szervek véleményét kell beszereznie, vagyis meg kell ismernie a véleményt, de eltérhet tőle. A vagyontárgyak értékesítésére kiírt pályázat kiírásáról, feltételeiről és a dolgozók részvételi lehetőségeiről a dolgozókat a vállalatnak a pályázat kiírásával egyidejűleg tájékoztatni kell. A pályázat elbírálása során a dolgozókat előnyben kell részesíteni. Ingatlanértékesítés. Az ingatlanok értékesítésére kétféle vagyonvédelmi szabály vonatkozik. A vállalati könyvviteli nyilvántartás szerint 20 millió forint feletti értékű ingatlanra vonatkozó szerződést a vállalat megkötheti, de a szerződés érvényességi feltétele az, hogy az ÁVÜ jóváhagyja az ügyletet. Ha pedig 20 millió forintnál kisebb, de 1 millió forintot meghaladó értékű ingatlanról van szó, akkor a vállalatnak a szerződéskötés előtt 30 nappal be kell jelentenie az ÁVÜ-nél a szerződési szándékot. Mellékelni kell a szerződés tervezetét, a 180 napnál nem régebbi vagyonértékelést és a 90 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát. A vállalat a bejelentést követő 30. naptól a szerződést megkötheti *a bejelentésben foglalt tartalommal, ha az ÁVÜ másként nem intézkedik e határidőn belül (a törvény úgy tekinti, hogy az ÁVÜ hallgatása beleegyezés). A bejelentés megtörténte nélkül az ingatlan-átruházást nem jegyzik be az illetékes hatóságok: - ha adásvételről van szó, akkor a Földhivatal, ha pedig nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) bocsátották gazdasági társaság rendelkezésére, akkor a cégbíróság kéri a bejelentés igazolását. Március elején döntött az AVÜ Igazgatótanácsa a kedvezményes részletfizetés alkalmazásáról. Az Egzisztencia-hitelhez hasonló konstrukcióról van szó, 8-10 éves lejáratban lehet visszafizetni a vételárat, 3 év türelmi idővel, mely idó alatt csak a viszonylag kedvező 7 százalék körüli kamatot kell törleszteni. A konstrukcióról dr. Hangodi Éva, az ÁVÜ szóvivője ad tájékoztatást. - Miért most vált szükségessé a részletfizetés bevezetése? - Az utóbbi időben a kereskedelmi bankok nehézkesen és rugalmatlanul intézték az E-hitel folyósítását. Az elhúzódó hitelvizsgálat gyakran azt eredményezte, hogy a hitelígérvény kiadását a bank a pályázatok lejárta előtti utolsó napokban tagadta meg, más esetben pedig a már megadott E-hitelre vonatkozó ígérvényt vonta utólag vissza. Számos esetben a hitel értékét többszörösen meghaladó - általában 150-200 százalékos - jelzáloggal terhelték az eladásra kerülő cég ingatlanjait. Hasonló volt a helyzet akkor is, ha a vevő a vételárat jelentós részben kárpótlási jeggyel teljesítette. Ekkor ugyanis a gyakorlatban a kárpótlási jegyek vásárlására a bankok rövid, illetve középlejáratú forgóeszközhitelt nyújtottak 25-28 százalékos kamattal. Az is igaz persze, hogy a Vagyonügynökséghez tartozó vállalatok minősége egyre romlik. A nehéz pénzügyi helyzetben lévő, illetve veszteséges vállalatok aránya egyre nagyobb. Ilyen vállalatok megvételéhez a bankok nyilván egyre nehezebben nyújtanak hitelt, hiszen kockázatos vállalkozásról van szó. - Mi a különbség a részletfizetés és a lízing között? - A lízing olyan vállalatok megvásárlásánál tűnik kedvezőnek, ahol gyorsan kiaknázható jövedelemtartalékok vannak. A lízingnek ugyanis óriási előnye az adókedvezmény, míg a részletfizetésnél nem jár adókedvezmény. Tehát azoknál a vállalatoknál ajánlható a részletfizetés igénybevétele, amelyek nem kiemelkedően nyereségesek, rövid időn belül várhatóan nem is tehetők azzá, de hosszabb távon mégiscsak ki tudják termelni azt a jövedelmet, amelyből a vételár kifizethető. A lízing esetében a tulajdonjog az utolsó részlet kifizetésekor száll át a vevőre, a részletfizetéskor a teljesítéssel arányosan kerül át a tulajdonjog a vevőhöz. A lízingrészletek költségként Részletfizetés a privatizációban - beszélgetés dr. Hangodi Évával számolhatók el adózás előtti eredményből, míg a részletfizetés elszámolása az adózott eredmény terhére történik. - Mennyivel magasabb részletfizetési ajánlatot kell tenni egy pályázónak ahhoz, hogy az egyenértékű legyen egy készpénzes, egy E-hiteles vagy egy kárpótlási jegyes ajánlattal? - A részletfizetéses ajánlat más fizetési módokkal történő összehasonlításakor - a futamidőtől függően - 10-24 százalékkal ér kevesebbet. (Egy 8 éves vagy annál rövidebb futamidejű ajánlatnál a leértékelődés mértéke 10 százalék, míg ennél hosszabb futamidejű ajánlatnál az értékcsökkenés évi 2 százalékkal növekszik, egészen a 15 éves ajánlatnál számított 24 százalékig.) A 15 éves lejáratú részletfizetéses ajánlat tehát akkor egyenértékű a készpénzes, E-hiteles, vagy névértéken számított kárpótlási jegyes ajánlattal, ha az utóbbiakban megajánlott vételár 124 százalékát teszi ki. Erre azért van szükség, hogy a részletfizetés ne szorítson ki már készpénzesnek minősülő fizetési módokat. - Minden cégre lehet pályázni részletfizetéses ajánlattal? - Nem, a részletfizetés alkalmazására az ÁVÜ IT egyedi döntése alapján kerülhet sor, főleg a másodjára meghirdetett cégek esetében. A pályázati hirdetményekben erre a lehetőségre természetesen felhívjuk a figyelmet. - Milyen garanciái kérnek a vevőtől a részletfizetés során? - A biztosítékok egyrészt a vételár megfizetésére vonatkoznak, másrészt a cég értékének megőrzését szolgálják. Fizetési képességet és készséget, valamint értékállandóságot biztosítanak. A vevőnek a tulajdonába kerülő részvények, üzletrészek osztalékát a vételár törlesztésére kell fordítania. Van egy másik típusú biztosíték is - amely a társasági jogon alapszik -, mégpedig az, hogy a kisebbségnek milyen beleszólási joga van a döntéshozatalba. A szokásosnál lényegesen több ügy tartozik a taggyűlés, vagy a közgyűlés hatáskörébe. Miért? Azért, hogy megakadályozzuk azt, hogy a vevő - irányítási jogával visszaélve - a cég érdekeit sértve kössön szerződést, vagy olyan céggel szerződjön előnytelenül, amelyben ó maga vagy közeli hozzátartozója tulajdonos, vagy vezető állást tölt be. - Ki végzi a hitelvizsgálatot? - Részt vesz a bírálatban az ügyintéző, aki az adott vállalattal hosszabb ideje foglalkozik, és aki a vállalat eladását előkészítette, be kell vonni pénzügyi szakértőket is, akik a banki hitelbírálathoz hasonló módon mérik fel a vállalat jövedelemtermelő képességét. Az is elképzelhető, hogy olyan ipari, vagy mezőgazdasági szakértőket is bevonunk, akik ismerik azt a piacot, és azt a tevékenységi kört, amelyben az adott cég dolgozik. - Mikorra kerülhet magánkézbe az első cég az új fizetési módszer segítségével? - Március végén jelennek meg olyan pályázati felhívások, melyre részletfizetéssel is lehet jelentkezni. Egy pályázat elbírálása másfél, két hónap, ezért május végén már lehetnek olyan tulajdonosok, akik részletfizetéssel vásároltak állami tulajdont. A részletfizetés kedvezményével csak magyar állampolgárok élhetnek. Amennyiben külföldiekkel állapodik meg a Vagyonügynökség, abban az esetben nem a kedvezményes 7 százalékos kamatot alkalmazza, hanem a piaci kamatot. Hetente 100 ezer forinthoz juthat! Ehhez nem kell mást tennie, mint minden héten megvenni és elolvasni a KÁPÉ-t. Március 31-én indul a KÁPÉ üzleti hetilap és a K+P című tévéműsor közös játéka. Bárki részt vehet a játékban, aki rendelkezik kárpótlási jeggyel, és helyesen válaszol egy privatizációval kapcsolatos kérdésre. A hét héten át tartó akcióban játszhatnak azok is, akik nem alanyi jogon kárpótoltak, hanem vették, vagy ajándékba kapták kárpótlási jegyüket. A KÁPÉ üzleti hetilapban hetente közlünk egy nyerőszámot. Ha a megadott szám a megfelelő helyen megtalálható az ön kárpótlási jegyei valamelyikének sorszámában, akkor vágja ki az adott heti nyereménykupont, és nyílt levelezőlapra ragasztva küldje el postacímünkre: 1425 Budapest, Pf.: 613. Ne felejtsen el válaszolni a lap hasábjain feltett kérdésre sem! A játék hétfordulós, a sorsolásokat hetente a K+P televíziós műsorban tartjuk. Minden héten 100 ezer forint értékű részvényt sorsolunk ki. A részvénycsomagokat az OTP Bróker Rt. állítja össze önöknek úgy, hogy a csomag piaci értéke elérje a 100 ezer forintot. Emellett minden héten értékes tárgynyereményeket is kisorsolunk a második és harmadik helyezettnek. Annak sem kell elkeserednie, aki nem nyert a játékban, mert megnyerheti a fődíjat a következő privatizációról szóló vetélkedőben. A szerencsés nyertes ekkor negyedmillió forinttal lesz gazdagabb. ALLAM1 YAGYONÜGYNÖKSÉC őID BRfittSft RTi Kiváló tulajdonosok Aki építkezett már, tudja, hogy téglát csak jó alapra érdemes rakni. A gyárjában sem gondolták ezt másként, amikor a jövőjüket rajzolgatni kezdték. Az építmény egészének képe csak menet közben alakult ki, s kötöttséget jelentett, hogy a telken már állt egy nem túl komfortos ház. Előbb azt kellett lebontani, helyet teremtve az új alapnak. Ma már áll a családias kivitelű társasház, s a jól illeszkedő cserepeket nézve, lakóinak nem kell beázástól tartaniuk. A lassan százéves szegedi téglagyár elsó hetven éve az akkori hagyományok jegyében telt. A felgyorsuló élet három évtizededdel ezelőtt egyszerre kopogtatott be az önállóság elvesztésével és a korszerűsítéssel. Az ország első négy gáztüzelésű alagútkemencéjének egyike készült itt el. Azonban a békéscsabai téglaiparhoz csatolt kis gyár hiába dolgozott végig eredményesen, a haszonból alig jött vissza. Egy terméket gyárthattak, előbb a B-29-esből, majd a B30-asból készítettek 20 millió kisméretű téglával egyenértékű mennyiséget. Amint meglátták a szervezet falain az első repedéseket, elérkezettnek látták az időt a cselekvésre. Az alapítónak '91. októberében adták be kiválási szándékukat. Fejes Ernő igazgató, érezve munkatársai Fotó: Schmidt Andrea támogatását, a tröszt nemtetszése ellenére sem tántorodott el az elképzeléstől. így már '92 januárjában kitehettek a Tisza Téglaipari Vállalat cégtáblát. A 11 nagyvállalat gyáregységei közül ők váltak ki először. Ezzel egyidőben önként jelentkeztek az önprivatizációs programba. Mesteri volt az időzítés, hisz pont akkor tűnt el a horizontról a megszlintetet tröszt, amely már a kilátást sem zavarhatta. Azonnal hozzáláttak a káefté megalakításához, egy profi vagyonkezelő és átalakító cég, a szegedi Arbiter segítségével. Tavaly újévtől már a 100 százalékos ÁVÜ-tulajdonú társaság privatizációjáról gondolkodhattak. A kért zártkörű pályáztatás helyett a nyílttal kellett megbarátkozniuk. Az év derekán meghirdették magukat, a sok jelentkező között külföldi is akadt. A december 17-i eredményhirdetés azonban igazolta önbizalmuk megalapozottságát: a gyár dolgozóinak felét tömörítő. Munkavállalói Résztulajdonosi Programra alakult szervezet nyert. A folytatáshoz „csak" azt az egy bankot kellett Szegeden megtalálniuk, amelyik nem félt az MRP-től. A közel ötven milliós vagyont az önrész mellett 10 éves futamidejű kedvezményes hitellel váltották meg. Tudatában vannak, az igazi megmérettetés még hátra van. Osztrák és német tulajdonú, korszerű gyárakkal kell állniuk a versenyt, s közben törleszteni az adósságot. Abban bíznak, hogy nem messze az idő, amikor a társadalmi környezet lehetővé teszi, hogy a családok, a fiatalok igazi otthont teremtsenek. Elsősorban a közelben lakó építkezőkre számítanak. A vásárlót a kisebb szállítási költség mellett az vonzhatja ide, ha szinte mindent egy helyen megvehet. Mára eljutottak a tizenegyedik termékükig, thermoton tégla és födém béléstest gyártására is képesek. Mindezt megterhelő, nagy beruházások nélkül, az előcsalogatott ötletek házi megvalósításával érték el. Arra, hogy munkájuk most is akad, mi lehetne meggyőzőbb: a száz fós gyárba 10-15 ember szeretnének még felvenni. Kárpótolja ön is magát!