Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-26 / 71. szám

SZOMBAT, 1994. MÁRC. 26. A mosolyokat elraktározta ír író járt a Deákban KULTÚRA 7 Aba-Novák Vilmos emlékére Részletek Nemeskürty István kiállításmegnyitójából Nemeskürty István vajon elárulja-e, mit súgott neki Trogmayer Ottó. Erre kíváncsi Ványai Éva és Varga Mátyás is. (Fotó: Scmidt Andrea) ben Corvin-koszorúval tüntette ki a magyar állam: ez a körülmény azonban az akkori kultuszkormányzatra vet kedvezőfényt, hiszen többek között Bartók Béla, Kodály Zoltán és Molnár Ferenc is a Corvinkoszorúnak elnevezett állami díj kitüntetettjei voltak. AbaNovák Vilmos vitézi mivolta ellenére sem szűnt meg keményen bírálni, ha szükségét érezte: „Hozzánk a nyugati demokratizmusnak csak az iszapja jutott el, a középszerűségek konjunktúráját hozta... Mindenkinek a mindenkori államhatalom a kiinduló pontja. Ezen a fixnek hitt ponton lógnak-csüggnek az egyes rétegek..." - írta 1929. november 26-án Márk Lajosnak. (...) 1935-ös amerikai útjáról hazatérve igy fogalmazott: „Sokan szidnak engem, ám legyen. Lévén én ötletesebb a munkámban, mint ők annak támadásában... én, a kivetett bolygó, idők folyamán megteremtem a magam bolygórendszerét. " Megteremtette. Nemeskürty István Képritkaságok a tárlaton Beszélelés Aba-Novák ludit művészettörténésszel, a mester lányéval A centenáriumi kiállítás megnyitójára és a szegedi Aba-Novák Alapítvány kuratóriumi ülésére Szegedre érkezett a mester leánya, Aba-Novák Judit asszony is, A budapesti művészettörténész korábban - fiával együtt - a család budai villájának többmilliós értékét ajánlotta fel a szegedi Hősök Kapuja Aba-Novák-freskójának restaurálásáért született alapítvány számára. Aba-Novák Judit végigkísérte az évfordulós kiállítás előkészületeit, s a rendező Szatmári Gizella mellett meghatározója volt a tárlat összeállításának. A budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, a Könyvtárellátó Vállalat szervezésében, első ízben rendeztek Dublini Napokat. A programban az ír népzenétől kezdve, a filmfesztiválon át az író-olvasó találkozóig sok minden szerepelt. John Quinn ifjúságiés gyermekíró azért érkezett hazánkba, hogy közelebb hozza a magyar olvasókhoz az írek sajátos gyermekirodalmát. A budapesti író-olvasó találkozót követően tegnap Szegedre látogatott, ahol a Deák Ferenc Gimnázium diákjaival beszélgetett több mint két órán keresztül. - Még soha nem jártam Magyarországon - mondta a jó hangulatú diskurzus után -, éppen ezért izgultam egy kicsit amiatt, hogy hogyan értek majd szót a gyerekekkel. Izgalmam elmúlt, s bátran mondhatom: rendkívül jó benyomást tettek rám a magyar fiatalok. Az angol nyelvtudásuk egyszerűen lenyűgözött. Nagyon megleptek értelmes és érdekes kérdéseikkel. A szegedi diákok - akik sokkal nyitottabbak voltak, mint a budapestiek teljesen magukkal ragadtak. - Milyen az ír könyvkiadás? Mennyire támogatják önöknél az ifjúsági- és gyermekirodalmat? - Az utóbbi 10-15 évben, hála istennek, fellendült hazámban a gyermekirodalom. Előtte csak olyan könyveket lehetett kapni, amelyeket Angliából és az Egyesült Államokból hoztak. Most már egyre több kiadó jelentet meg olyan könyveket, amelyek kifejezetten az ír történelemmel kapcsolatosak és gyerekeknek szólnak. Szeretném elmondani, és kérném ne vegye dicsekvésnek, hogy a Lili és Esme nyara című regényemet 1992-ben az év legjobb gyermekkönyve díjjal jutalmaztak. - Szerzett-e olyan élményeket itt tartózkodása alatt, A Deák Ferenc Gimnázium és a 6+6-os rendszerű iskolaszövetséghez tartozó Arany János, Madách, Tarján 3-as, Mórahalmi és Zákányszéki Általános Iskola felvételt hirdet az 1994/95-ös tanévben induló 6 osztályos gimnáziumi osztályokba. Jelentkezhetnek mindazok a hatodik osztályos tanulók, akik intenzíven szeretnének idegen nyelvet (angolt vagy németet) tanulni, illetve haladó nyelvi csoportban folytatnák eddigi tanulmányaikat. A magasabb évfolyamokon lehetőség lesz fakultációk felvételére is (természettudományi tantárgyak, A Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében öt kamarahangversenyből álló előadássorozatot tartanak a Pál Tamás karmester által vezetett Salieri Kamarazenekar előadóművészei. Műsoron: Március 27., 11 órakor Mozart: Két vonósnégyes (Cdúr K. 465 és d-moll K. 421). Március 27., 17 órakor Haydn: Négy lyraverseny a nápolyi király számára. Március 28., 19.30-kor Haydn: Két trió fuvolára, csellóra és zongorára (G-dúr és D-dúr); Mozart: Két trió hegedűre, csellóra és zongorára (Esz-dúr K. 542 és Gdúr K. 364). amelyeket beépít a következő írásába ? - Elképzelhető, de ezt igazából még nem tudom. Az biztos, hogy élményeimet, a mosolyokat, az izgalmas kérdéseket elraktároztam a tudatalattimban. Lehet, hogy az arcok, a mondatok egy váratlan pillanatban majd előjönnek, s akkor felhasználom őket. - Milyen üzeneteket hordoznak John Quinn művei? - Ezt a kérdést már a gyerekek is feltették a beszélgetés során. Nekem nincsen ars poeticám, nincs hivatalos üzenetem. Olyan könyveket írok és szeretnék továbbra is írni, amelyeket élveznek a fiatalok, amikor olvassák. Ha beleélik magukat a szereplök sorsába, akkor már megnyertem őket, s ez a lényeg. Természetesen bele lehet magyarázni a regényeimbe mélyebb gondolatokat is, de ezt fölöslegesnek tartom. írásaimban egyébként központi helyet kap az idősebb és a fiatalabb generáció viszonya. Hogy miért? Mert kapcsolatukat ideálisnak tartom. A szülők ugyanis hiába adnak meg mindent gyermekeiknek, s hiába akarnak bármilyen jó szülők lenni, ebben a rohanó világban nincs idejük velük foglalkozni. Az említett kapcsolatban viszont, éppen amiatt, mert az idősebbek ráérnek meghallgatni a fiatalokat, kialakulhat egy mély lelki kapcsolat. Sz. C. Sz. számítástechnika, idegenvezetés, menedzser-asszisztens képzés). Jelentkezni április 1jéig lehet a Deák Ferenc Gimnáziumban, illetve az iskolaszövetség általános iskoláiban beszerezhető jelentkezési lapon. A jelentkezőknek írásbeli vizsgát kell tenniük magyar nyelv és irodalomból, matematikából és a haladó csoportokban az adott idegen nyelvből. Az írásbeli ideje és helye: 1994. április 12., 14 óra, Deák Gimnázium. Az idegen nyelvekből szóbeli meghallgatást is tartanak, 1994. április 14-én 14 órától. Március 29., 17 órakor Mozart: Két zongoranégyes (gmoll K. 478 és Esz-dúr K. 493); Haydn: Esz-dúr divertimento hegedűre, csellóra, zongorára és két kürtre. Március 30., 16.30-kor Mozart: Két induló és divertimento (F-dúr K. 248 és D-dúr K. 445, F-dűr K. 247 és D-dúr K. 334). Közreműködnek: Janurik Márta, Körösi Gyöngyi, Papp Katalin, Pál Anikó, Schamberger Krisztina, Skultéti Andrea, Szóka Ágnes, Kecskés György, Masopust Péter, Kasuhiro Ogasawara és Pál Tamás. A belépés díjtalan. • Aba-Novák álarcai a reménytelen feltárulkozni igyekvést, az emberi természet kifürkészhetetlen sokarcúságát érzékeltetik egyfajta csüggedt legyintéssel: ti sem fogtok engem igazán megérteni. És talán én sem titeket. Ebben igaza lett az idén százesztendős művésznek; a fiatalon, negyvenhét esztendősen meghalt mestert 1945 után vagy agyonhallgatták, vagy becsmérelték. Falképeit bemeszelték, levakolták, őt magát kitiltották a magyar művészet történetéből. (...) Az elmúlt évtizedekben papagájként szajkózták, hogy a művész a fennállott rend feltétlen híveként festette faliképeit és hogy, horribile dictu, magát Horthy kormányzót is ábrázolta egyik-másik művén. Ezek a szajkók feledték, hogy senki sem veti Tizian szemére, amiéri megföstötte V. Károly császárt, és a rablóvezér Colleoni velencei lovasszobra miatt sem kap ki Verrocchio mester... Inkább csudálják a műalkotások tökélyét. Colleoni viselt dolgaival senki se törődik. Az igazi művész ábrázolni hivatott korát és Aba-Novák Vilmos ezt tette. Kétségtelen, hogy 1939- Alapvető célunk volt, vallja a mester leánya - hogy a legkorábbi festményektől élete utolsó éveiben készült képeiig bemutassuk Aba-Novák Vilmos pályájának lényeges állomásait. Mindazokat a stációkat, amelyek fontosak voltak apám művészetének alakulásában. Én úgy érzem, ez sikerült. - Tekintsük át e stádiumokat; a bemutatottak közül melyik a legelső festmény? - Időrendben a legelső az 192l-es datálású Barettes önarckép, a tárlaton ezzel indul a sor. Rögtön mellette látható az Aktok tájban, ugyanabból az évből. Mindkettőt rendkívül fontos műnek tartom, ahogy a következőt is, a Korsós önarcképet, hiszen ez utóbbi festmény az előzőkhöz képest fontos fordulópontot jelent apám festészetében: a Barettes önacképnél a színnek még teljesen alárendelt szerepe van, voltaképpen grafikus megközelítésű kép, de igen erős a plaszticitása, szinte szobrászati jellegű; a Korsós önarckép viszont az a mű, ahol már a festő szólalt meg. Az ettől kezdve alkotott képek mutatják a szín beépülését festészetébe. Köztudott ugyanis, hogy Aba-Novák Vilmos a Képzőművészeti Főiskolán rajztanári és grafikai oklevelet szerzett. Önmagát, mint festőt, autodidaktának nevezte. Valóban: szabályos, szakszerű festészeti képzésben nem vett részt. Azt, amit festői munkában létrehozott, teljesen önképző módon érte el. - A következő évek a mester festészetét döntően meghatározták. A római évek... - Nos, a Korsós önarcképpel elindult sorban előbb plain air jellegű képek következtek - a Zugligeti részlet itt is látható - s ennek a szakasznak a végefelé, 1928-ban kapta meg apám az induló Római Magyar Akadémia ösztöndíját. Két esztendőre Rómába költözött. Ez minden tekintetben sorsdöntő korszaka volt, mert Itália betetőzte azt a változást, ami a húszas évek derekán megindult. Itália, és nem egyedül Róma: a tájélmény, az emberek, a hétköznapok, az utcák, a múzeumok, a klasszikus nagy olasz művészet élménytömege. Ami a műveket illeti, a nagy fordulópontot a tárlaton is látható Térzene című kép jelentette. - Ebből az időszakban van két olyan kép is, amely hosszú évtizedek óta nem állt közönség előtt, s most itt, a szegedi tárlaton látható. Mesélne róluk? - Az egyik a Subiaco; egyike apám csodálatos tájélmény-képeinek. Ez a kép itt, Szegeden került ismét kiállítóterembe, 52 esztendő után. A sorsa különösen alakult: akié volt, az 1944-ben elhagyta az országot, s a nyugati határszélen, sok egyéb értékkel együtt átadta bizalmasának. Ő pedig igen nagy tisztességgel és becsülettel őrizte, oly mértékig, hogy én magam is csak 1975-ben szereztem róla tudomást. Az örökös szavamat vette, hogy - a Nemzeti Galérián kívül - nem teszek róla másnak említést. Amikor aztán elérkezett a szegedi kiállítás, fejembe vettem, hogy megpróbálom megszerezni, és a tulajdonos nagy örömömre készségesen rendelkezésünkre bocsátotta. A kép fontos érdekessége lett a kiállításnak, és ugyanezt mondhatom a kékkalapos Lauráról, amelyről ugyan tudtuk, hol található, de a harmincas évek eleje óta - elsőször és utoljára a XVII-ik Velencei Biennálén volt látható - nem szerepelt kiállításon. - Úgy tudom szegedi magángyűjteményből is került elő alig ismert Aba-Novák-festmény. - Olyannyira alig ismert, hogy én magam sem tudtam róla. A címe: Muzsikusok; kicsi, de gyönyörű kép. Soha nem volt még kiállításon. - A mű Aba-Novák Vilmos cirkuszos-vásáros képei közé tartozik. Van-e még e témából a tárlaton? - Igen, itt van például a Körhinta, a Kötéltáncos, a Cirkuszi kikiáló, és még jópár darab. De ezzel az anyaggal szűkmarkúbban bántunk, hiszen a kiállítás rendezőjével, Szatmári Gizella művészettörténésszel egyetértve úgy gondoltuk, mivel a közönség leginkább a cirkusz-képeket ismeri, nekünk arra kell törekednünk, hogy a múzeumból, reprodukciókból nem ismert műveket mutassuk be Szegeden. Olyasmit, ami új és meglepetés. Ugyanígy jártunk el a zsögödi anyaggal is, amely szintén jól ismert. E képek közül a Zsögödi cinterem látható itt, egy olyan mű, amely szintén „lappangott", s szintén szegedi magángyűjteményből került elő. — Nincsenek itt Aba-Novák Vilmos grafikái és freskóvázlatai. Ha jól tudom, ezekből Tapolcán nyílt kiállítás. - Amikor a kiállítást elhatároztuk, a múzeum első elgondolása az volt, hogy a Képtár helyiségeiben helyezzük el. Őszintén szólva nem voltam elragadtatva a gondolattól: nem szeretem azokat a tereket. Aki ott rendezett már tárlatot, az tudja, hogy keservesen nehéz jól átfogható kiállítást csinálni. S különben is, sosem attól jó egy kiállítás, ha nagyon sok darabot mutatunk be - hanem, ha jól van válogatva. Időközben a múzeum biztonsági okokból módosította a helyszínt, hiszen a Képtár őrzése nem teljesen megoldott. Az új helyszínt örömmel fogadtam, de ez annyit jelentett, hogy szűkítenünk kellett a válogatást; le kellett mondanunk a teljes életmű bemutatásáról. Úgy érzem azonban, hogy a festészeti kiállítás szépsége és színvonalas rendezése kárpótol majd ezért. Panek Sándor Öt hangverseny a Bartókban