Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-25 / 70. szám

Varga Gábor és a Kukorica utcai fák. (Fotó: Somogyi Károlyné) Aggódó hangon telefonált be hozzánk valaki: az Ipoly soron kivágtak három ép cs egészséges fűzfát, pedig milyen jó volt látni a lombot az ablak előtt! Varga Gábort, a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat Zöldfcliiletgazdálkodási Osztályának műszaki ellenőrét arra kértük, mondja el, mi történik a város fáival mostanában. Az Ipoly sornál maradva: a házak tövében húzódó földsávot annak idején maguk a lakók ültették he. Munkájukban több volt a jó szándék, mint a szakértelem: ezért aztán a túl sűrűn telepített fák egymásra nőnek, törzsük ferdén, megdőlve nyújtózik fény után. De ez csak az egyik baj. A növények gyökerei közművezetékek fölött nyúlnak mind mélyebbre. Azt pedig nem 8 RIPORT DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1994. MÁRC. 25. • Ültetnek is, vágnak is u Gyökér ás közművezeték A „kalapemelő ág" Hány öltönyt ér egy traktor? Beindult a ruhagyár ukrán „boltja " • Szokatlan látvány a Szegedi Ruhagyár Rt. udvarán álldogáló piros traktor. Pedig ez már nem az első, hanem éppen a hatodik abban a sorozatban, amely a volt Szovjetunióból érkezik - férfi öltönyökért cserében. Ha valaki pontosan nyomon szeretné követni, hogyan is változik át a férfi öltöny traktorrá, annak válasz gyanánt legegyszerűbb lenne azt mondani: hosszú... Igen, az illetőnek meglehetősen tájékozottnak kellene lennie ahhoz, hogy eligazodjon a modem cserekereskedelem szövevényei között. Ádámnál és Évánál kezdve a történetet, elmondjuk: a Szegedi Ruhagyár Rt. ukrán-magyar vegyesvállalatot hozott lére 1993 végén. Az üzem 1994. január 14én megkezdte a termelést az ukrajnai Ohtirka városban, 113 fővel. Mint ahogy arról Orvos László, a Szegedi Ruhagyár Rt. vezérigazgató-helyettese tájékoztatott, a céget Albatrosz névvel jegyezték be ruházati cikkek és egyenruhák varrására. Az alapítók között találjuk a ruhagyár mellett az ukrán LITA Kft.-t, egy magánszemélyt, Szitnyik Jevgenyiját (aki az új kft. ügyvezető igazgatója lett), valamint a Balti-Coast Inc. Ukrajnai-Amerikai-Magyar Vállalatot. Az alaptőke 350 ezer dollár volt, amelynek 52 százaléka, 180 ezer dollár a Szegedi Ruhagyáré, a fennmaradó hányadon pedig 12-12-24 százalékos arányban a LITA, Szitnyik Jevgenyina, valamint a Balti-Coast osztozott. Az társak közül az előbbiek apporttal (épületekkel, gépekkel, felszereléssel), az utóbbi, a Balti-Coast készpénzzel vett részt az alapításban. A vezérigazgató-helyettes szerint jók a kilátások, hiszen Ukrajna 81 milliós ország, tehát nagy felvevőképességgel rendelkező piac. Törvényei befektetési biztonságot nyújtanak, a külföldiek pedig adókedvezményben részesülnek. Az Albatrosz termelése is felfutott, havi átlagban 7-9 ezer darab női blúzt illetve blézerjellegű terméket varrnak az ottani asszonyok, értékben 7-9 millió forintnyi áru hagyja el a szalagokat. Az indulás óta az is kiderült: nagyobbak a cserekereskedelem lehetőségei, mint azt az alapításkor gondolták. A termelés pedig messze az elképzelések fölött alakult. Mivel az értékesítési csatornák további kiépítésén is el kellett gondolkodnia a vezetésnek, az Albatrosz Kft.-be - tőkeemelés nélkül - belépett a kecskeméti székhelyű Ramsys Rt, úgy hogy a Balti-Coast tulajdonhányadának felét megvásárolta. Á magyar cég a szervezési feladatok megoldására és a piac felkutatására Kecskeméten hamarosan megnyitja az Albatrosz kereskedelmi irodát. Amíg a Szegedi Ruhagyár Rt. a barter szerződéseknek egy kevésbé bonyolult útjára rátalál, a következőképpen zajlik az értékesítés: az Ukrajnában megvarrt blúzokért cserében Szegedre traktorok érkeznek. Ezeket a cég eladja, a forintot öltönyre váltja (Szegeden varrják), s viszi Oroszországba. Ott rubelben fizetnek érte a honpolgárok. Az öltöny és a traktor árának különbözete „képezi" jelenleg az Albatrosz Kft. nyereségét. Ki hinné itthonról, hogy a Szegeden varrt férfi öltönyök micsoda kurrens cikkek tőlünk keletebbre! A jólértesültek szerint például egy ilyen darabért 320 dollárt is megadnak az erősebbik nem képviselői. Most már csak azt kéne átszámolni, egy traktor hány öltönyt is ér? Fekete Kláia szabad megvárni, hogy kettéroppantsanak egy gázcsövet... Az Ipoly sori fűzek kifűrészelését ezek az okok tették szükségessé. A jelenség - sajnos! nem egyedi, mert a zöld után áhítozó telepítők, előkertjeik megtervezésekor nem mindig kérték (vagy: fogadták meg) a szakemberek tanácsát. A város más területein is előfordul mostanában, hogy egészségesnek látszó fákat vágnak ki. Varga Gábor szeretné megnyugtatni az aggódókat: csak végső esetben nyúlnak a fürészhez, s mindenütt gondoskodnak a fák pótlásáról is. A jó idő beköszöntével városszerte nyesegetik a fákat; a járda fölé nyúló, ún. „kalapemelő ágak", no meg a növény fejlődése szempontjából fölösleges gallyak hullanak le. A vágásnál viszont örömtelibb az ültetés. A városban összesen ezerkétszáz iskolázott fát telepítenek a már megszokott módon: földlabdával, támkarókkal, „könnyező tömlővel" (utóbbi a vizet a gyökerekhez vezető gégecső szakmai neve; segítségével egyszerre 80-100 liter vízzel is táplálhatják a fát). Többféle (például amerikai és magas) kőris, törökmogyoró, ezüsthárs, nyír, madárberkenye, vadgesztenye, korai és gömbjuhar - csak néhány a telepített fajták közül. Talán mondanunk sem kell, hogy a fák mindnyájunk védelmére szorulnak. Persze az öntözést sem szabad elhanyagolni, mert anélkül minden fáradság kárba vész. A locsolás viszont igen drága: az ezerkétszáz új fa egész évi „itatása" 3-4 millió forintba kerül. Az Ipoly sor után a Kukorica utcában is körülnéztünk. Nagyranőtt kőrisfákat telepítettek ide nemrég. Törzsük vastag, így talán nem esnek áldozatul az utcai fanyűvők virágos jókedvének... Ny. P. A traktor húzta ki a ruhagyáriakat a kátyúból? (Fotó: Schmidt Andrea) • A kísérlet nem sikerült... Ötvenezer márka csúszópénz • Domaszéki tejút Mit visz az ár? A Vám- és Pénzügyőrség, valamint a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya vesztegetés bűntette alapos gyanúja miatt nyomoz A. Z. Braniszláv utrinei, jugoszláviai állampolgár ügyében. A rendelkezésre álló személyi és tárgyi bizonyítékok alapián a 35 éves férfi őrizetbe vétel mellett védekezhet a felhozott vádak ellen. A. Z. Braniszláv egy jugoszláv és egy lengyel állampolgár nevére kiállított, negynyelvu árunyilatkozattal megkörnyékezte az illetékeseket, és a vámokmányokon szereplő áruk fiktív kiléptetése fejében a visszakapott vámbiztosíték 50 százalékát, mintegy 1000 márkát ígért az ügyletben résztvevőknek. Emellett a TabacAlcohol TIR igazolvány fedezete mellett egy húsztonnás cigarettaszállítmány okmányolásáért (fiktív kiléptetéséért) 50 ezer márkát ígért a vamhivatal alkalmazottainak. Az eljárás során a nyomozók kiderítették, hogy ez év március 17-én az INT Union szlovákiugoszláv közös vállalkozás megbízásából egy szlovák forgalmi rendszámú Avia gépkocsival Nagylakon Magyarországra beléptetett több mint 22 500 márka értékű árut, mely 300 db tömítésből, kevés htján 3000 olaj- és levegőszurőből és 5000 ékszíjból állt. Mindezen áru fiktív spediciós kezeléséért - amennyiben a belépő kamiont üresként adminisztrálják - több ezer márkát ígért az alkalmazottaknak. A büntetőeljárás során megállapították: a szlovák kamiont A. Z. Braniszláv és jelenleg is ismeretlen társai a T és T áruház parkolójában, a vámzár eltávolításával átrakták, s az árut Jugoszláviába vitték. A szlovák jármű a balassagyarmati határátkelőhelyen üresen távozott az országból. A bűnüldözők véleménye szerint A. Z. Braniszláv törvényellenes cselekedetekből tartja el magát, lakhelye nincs Magyarországon, ezért indokolt előzetes letartóztatása. Kihallgatása során az utrinai férfi annyit ismert be, hogy az. INT Union cég által beszállított áru ügyintézésében rés/t vett, ellenben érdemi vallomást egyelőre nem tett. Az ügyben tovább folytatják a nyomozást. • A tehenesgazda a szerkesztőségben keresett fel, s tejkönyvének számaival támasztotta alá panaszait. Előre bocsátotta, hogy hallott a minősítés megváltoztatásáról. de nem gondolta, hogy ez az eddigieknél is kisebb bevételeket jelent majd számára. December végén 17 forint 42 fillér állt abban a rubrikában, amelyben január másodikán 16,72 szerepelt. Kézhez még kevesebbet kap, hisz a tanyai begyűjtést literenként 2 forinttal kell honorálni a vállalkozónak, s a csarnoki hűtés költségét, valamint a tenyésztési hozzájárulás aprópénzeit is levonják. Pedig nem cserélte le közben a 3,8-4 zsírszáz.alékot tudó öt tehenét. Ebből nem lehet kijönni, de Nyári János negyedszázados „szenvedélyétől" nehezen tud megválni.-A kitartására szerinte most éppúgy nincs ésszerű válasz mint arra, hogy minek iszik vagy kártyázik az ember. Ha tényleg kell a tej miért nem fizetik meg? A választ először a domaszéki tejcsarnokban kerestem. Fél nyolc körül érkeztem, de nem sok kannás emberrel találkoztam. Hétvége előtt inkább vitték, mint hozták az egészséges táplálékot. Egy néni lábaskába mérette a boltinál jóval olcsóbb, 25 forintos tejet. Egy úr Mercédeszbe szállt be a teli műanyag kannájával. Közben azért töltögették is a tartályt. A fiatalasszony nem volt bőbeszédű. - Amikor kétezer forint az abrak mázsája, s a boltban 40 forint körül adnak egy liter tejet, igen soványnak tűnik a nekünk fizetett 17 forint körüli összeg. E vélekedés a tejcsarnokos, Rózsa Sándorné által elmondottakra is némi magyarostul szolgál. - Az én tíz évem alatt folyamatosan csökkent az átadott mennyiség. A legnagyobb ütemben idén és tavaly. Á két évvel ezelőtti napi kétezerrel szemben ma jó, ha összejön 1200-1400 liter. Háborognak az emberek, de kénytelenek belenyugodni a helyzetbe. Sokuknak szinte ez az egyedüli biztos bevételük. Akinek nincs más, a kicsiről is nehezen tud lemondani. A Szegedtej Rt. felvásárlási osztályvezetője, Tóth József előtt sem ismeretlenek a magángazdák problémáit. Elmondta, hogy a fizikai tisztaság szerinti átvételről a mikrobiológiai átvételre történő átállás nem csökkenthétté az árat, hisz a most legrosszabb, osztályon kívüli tejért fizetnek ugyananolyan alapárat, amennyiért tavaly az összes kistermelői tejet vették. A félreértést esetleg a tejkönyvben másként feltüntetett, áfát helyettesítő kompenzációs felár okozhatta. Most a jobb minőségi osztályok eléréséből plusz bevétele is származhatna a tehéntartónak. Csakhogy erre a helybeni hűtés, és egyéb higiéniai feltételek hiánya változtatások nélkül kevés eséllyel kecsegtet. Egy termelő nehezen tud kitörni e körből, mert a mintát a csarnokban összegyűlt, összekeveredett tejből veszik. A csarnokban egyénenként csak a zsírtartalom alapján tudnak néhány tízfilléres különbséget tenni. A tejipar e termelőktől is szívesen venne 1. osztályú vagy Extra minőséget, a maga 23 és 25 forinos árán. Ehhez azonban nekik kellene berendezkedniük az azonnali hűtésre. Nagyobb gazdaságok, vagy kisebbek társulásai talán kibírnák ezt a befektetést. Járható úton 2-3(10 liter tejért már házhoz menne a begyűjtő kocsi, s e menynyiséget külön minta alapján minősítenék. A késedelmes fizetésükről kapott észrevételekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy a szerződésekben megjelölt időponthoz - az átadást követő hónap végéig - viszonyítva sem az idén sem tavaly, egyetlen alkalommal sem volt csúszás. T. Sz. I. Egy csempész életútja A. Z. Braniszláv édesapja viszonylag magas társadalmi pozíciót töltött be az egykori Jugoszláviában. Hétéves koróban szülei elváltak, édesanyja Svájcban keresett munkát. A délvidéki háború kitörése után anyagi és létbizonytalanságát úgy próbálta feloldani, hogy Röszke és Horgos között üzemanyagot csempészett. Volt olyan nap, hogy háromszor is megtette e távot. Alkalmanként 40-100 liter benzint vitt ki, literenként 40-50 pfenning volt a keresete. A; „áruválasztékot" bálazsineggel bővítette, ugyanis odaát ezt is jó feltételek közölt lehetett értékesíteni. A „kis hal" helyzetből e kél nagyobb csempészakció vezethetett volna a „menők" birodalmába... Lebukott. Magyarul is jól beszél, s állítása szerint úgy keveredett e kél csempészügyletbe, hogy tolmácsként, illetve kijáróemberként akarták felhasználni. P. s. Más helyszínen, azonos gondokkal. Legalább a víz hideg. (Fotó: Schmidt Andrea)