Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-18 / 64. szám

PÉNTEK, 1994. MÁRC. 18. MÉG 51 NAP 5 A 2. választókörzet képviselőjelöltjei A pártokkal kötött megállapodásunk ér­telmében bemutatjuk a Csongrád megyei választókörzetek országgyűlési képviselője­löltjeit. Természetesen összeállításunk nem lehet teljes, hiszen jelöltek még a választás előtt harminc nappal is állíthatók. így a hozzánk beérkezett képviselőjelöltek önma­guk által írott, 30 sorban korlátozott be­mutatkozó írásait közöljük - fényképeikkel. Egy-egy választókörzetben közel húsz jelölt­ről tudunk, így egy-egy körzet bemutatása több napot is igénybe vehet. Az írások egye­netlensége abból adódik, hogy a pártok, il­letve a jelöltek önálló anyagokkal jelentkez­tek, melyeket a szerkesztó'ség - legtöbb eset­ben - változtatás nélkül közöl. Dr. Nyári Károly Agrárszövetség • 1951-ben Szegeden szü­lettem. Altalános iskolát Rú­zsán, a középiskolát Szegeden végeztem. 1987-ban a jogtu­dományi egyetemen Szegeden szereztem diplomát. 1988-tól jogtanácsosként dolgozom az eredeti és egyetlen munkahe­lyemen, a rúzsai szövetkezet­ben. Nős vagyok, két gyerme­künk van, Zita 14 és Ádám 7 éves. Üllésen saját tulajdonú családi házunkban lakom. Egész eddigi életemet a ho­moki térségben és Szegeden töltöttem el. A 42 év, e térség­ben eltöltött gyermeki, tanuló és különböző szakmákban ledolgozott idő (gépjárművilla­mosság-szerelő, mezőgazdasá­gi gépüzemeltető technikus, jogtanácsos) elegendő tapasz­talatot adott arra, hogy képvi­selőjelöltként induljak az Ag­rárszövetség tagjaként a vá­lasztókörzetben. Modern mezőgazdaságot 2000-re! Ehhez kell a városok és a vidék kölcsönös előnyö­kön nyugvó integrációja. Fize­tőképes piac, feldolgozóipar, gépgyártás, szolgáltatások sok­színűsége (kerskedelmi pénz­ügyi, kulturális), megfelelő tárgyú és színvonalú, mindenki számára elérhető középszintű és felsőoktatás, a kornak meg­felelő szintű és minőségű egészségügyi (kórházi) ellátás. Mindaddig míg ez meg nem valósul és a munkanélküliek száma jelentősen nem csökken, a nyugdíjkorhatár emelésének befagyasztása szükséges. Juhász Antal Munkáspárt • 45 éves vagyok, a Szegedi Közlekedési Vállalatnál irá­nyítási és ellenőrzési csoport­vezetőként dolgozom. Fiatal koromban elköteleztem ma­gam a baloldali, szocialista mozgalommal. A tőkés rend­szerváltás sem ingatta meg meggyőződésemet. Az elmúlt 40 évben elkövetett hibák, bű­nök, torzulások - amelyekhez vajmi kevés közöm volt - nem késztettek arra, hogy meg­tagadjam kommunista meg­győződésemet és a másik ol­dalra álljak, mint azt sokan tet­ték. Ezért maradtam a Munkás­párt tagja. Az 1990-es őszi ön­kormányzati választásokon a Munkáspárt képviselőjeként kerültem a testületbe. A köz­gyűlés döntése alapján az IKV felügyelő bizottsága elnöki te­endőit látom el, szinte naponta tapasztalva ezen keresztül a la­kosság ügyes-bajos dolgait, gondjait. Hivatali munkámból és önkormányzati tevékenysé­gemből adódóan is, betekintést nyertem városunk üzemelteté­sének. mindennapi életének problémáiba. Közéleti elköte­lezettségem indított arra, hogy vállaljam a Munkáspárt színei­ben a-2. sz. választókerületben a képviselőjelöltséget. Célom megegyezik a párt program­jában foglaltakkal: a dolgozó emberek - a munkások, a szö­vetkezetekben és egyénileg gazdálkodó parasztok, értelmi­ségiek, kisvállalkozók, nyug­díjasok és fiatalok - politikai érdekvédelme. Dr. Kohán József Szabad Demokraták Szövetsége • 1955-ben születtem, felesé­gem jogász, két kisfiunk van. Kecskéstelepen kezdtem el iskolába járni, végig kitűnő eredménnyel tanultam. 1979­ben „summa cum laude" minő­sítéssel végeztem a SZOTE Altalános Orvoskarán. Fél évig dolgoztam a kiskunhalasi kór­ház urológiai osztályán, majd 1980 áprilisától a SZOTE Bőr­klinikáján. 1984-ben szereztem meg a bőr-nemigyógyász-koz­metológus szakvizsgát, s let­tem egyetemi tanársegéd. Más­fél évig dolgoztam az égés­plasztikai osztályon, több mint két évig vezettem a bőrklinika ambulanciáját. 1989 decemberében alapí­tottam meg a „Cure" Orvosi, Utaztatási Kereskedelmi Kft.-t, melynek első ügyvezetője vol­tam, s ahol azóta is gyógyítom a betegeket. Számos ismeretterjesztő cik­ket írtam, iskolákban, klubok­ban tartok előadásokat, tanfo­lyamokat. 1993 óta tagja va­gyok az LPOSZ Kozmetikus Mestervizsga Bizottságának. 1994. január 22-től függet­lenként, SZDSZ támogatással indultam az országgyűlési képviselő-választásokon. A képviselő olyan ember, akit egy kisebb-nagyobb kö­zösség bizalmával tüntet ki azért, hogy e csoport érdekeit szolgálja egy nagyobb közös­ség, a társadalom magasabb fó­rumain. Székely Szűcs Ernő Demokrata Koalíció • 1940-ben születtem. 1960-ban lakatos szakmában szakmunkás bizonyítványt szereztem. Azóta egy helyen, a Fémipari és Finom­mechanikai Vállalatnál, illetve jogutódjánál az Ikarus Szegedi Gyáránál dolgozom. 1977-ben letettem a szakipari érettségit, és 1991 óta üzemvezető lettem. Nős vagyok, két gyermek édesapja. Mint képviselőjelölt, mélyíteni kívánom kapcsolataimat a helyi önkormányzatokkal és választó­polgárokkal a feladatok megoldása érdekében. Kiemelt feladatomnak tartom és egyértelműen támogatok minden olyan intézkedést, mely fokozza a környező falvak lélek­megtartó erejét. A falvak energia, vfz, út és hírközlés rendszereinek, továbbá az egészségügyi intézetek fejlesztése csökkenteni fogja a Szegedre háruló terheket és költsé­geket. Minden település ipari és me­zőgazdasági tervezés és fejlesztés esetén, fokozottabban figyelni kell a település sajátosságaira. Kedvező hitel biztosításával és különböző kedvezményekkel ismét meg kell teremteni az elmúlt négy évben tönkretett mezőgazda­ságot és az ott dolgozók munkájá­nak megbecsülését. A gazdaság élénkítését nem szólamokkal, hanem vállalkozás­barát adó- és hitelpolitikával lehet eredményesen segíteni. Az adóter­heket csökkenteni kell, meg kell szüntetni a pazarlást, csökkenteni a bürokráciát. Elkeserítőnek tar­tom, hogy a munkanélküliek több, mint fele 35 éven aluli fiatal. Kindáné Havasi Erzsébet Munkanélküliek, Csökkent Munkaképességűek és Létminimum Alatt Élők Pártja szerencsét. Fonónőként dol­goztam Lipcsében, majd meg­ismerkedtem első férjemmel és hazajöttünk, hogy házasságot kössünk. Itthon adminisztrátori állást vállaltam, majd az utóbbi 10 évet gondnokként töltöttem el egy nagyvállalatnál. 1992-ben többedmagammal az utcára kerültem, elkezdődött a munkanélküliség. Végigjár­tam a munkanélküli állapot minden útvesztőjét. Másfél év megpróbáltatás után végre si­került elhelyezkedni. Jelenleg egy butikban dolgozom eladó­ként. Mióta Magyarországon van munkanéliség, azóta fog­lalkoztat a kérdés, hogy ho­gyan lehetne ezt az állapotot megszüntetni, vagy egyáltalán segíteni azokon, akik önhibá­jukon kívül kerültek az utcára. Nagy családom van. S fiam és férjem, mindegyikünk volt és jelenleg is van munka nélkül. Kevés szabadidőmben azon fáradozom, hogy életünket könnyebbé tegyem. Agilis be­állítottságom pedig azt dik­tálja, hogy átadjam másoknak is tapasztalataimat és segítsé­gemet. • 1949. szeptember 16-án születtem Szegeden munkás­család gyermekeként. Középis­kolai tanulmányaimat a Rózsa Ferenc gimnáziumban kezdtem épületgépész tagozaton, de hu­mán beállítottságom miatt ezt a szakot abbahagyva az akkor épült Tisza-parti Gimnázium­ban folytattam tanulmányai­mat. Érettségi vizsgát 1969­ben tettem sikeresen. Érettségi után adminisztrátorként kezd­tem dolgozni. Ez idő tájt jött divatba a külföldi munkavál­lalás és a hozzám hasonló korú kalandvágyó fiatallal együtt az akkori NDK-ban próbáltam Dr. Magyarossy József Konzervatív Párt • Széchenyi István jólétet és hazát teremtő működése, Deák Ferenc felelősségtudó politikai hitvallása példaképemmé vált. Ez a gondolat vitt a Konzerva­tív Párt táborába. Meggyőző­désem, a két, európai léptékkel is gondolkodó nagy magyar politikájának igazsága. Szá­mukra egyet jelentett a magyar igazság szentháromsága, a vi­rágzó gazdaság, a külső és bel­ső béke, a virágzó nemzeti kul­túra harmóniáját megvalósító politikával. Édesapám családja 1912­ben Erdélyből költözött át Sze­gedre. Mi a három testvérem­mel már Szegeden születtünk, én magam 1952-ben. Itt végez­tem Iskoláimat és itt dolgozom, itt élek, ide köt a családom és a barátaim. Két gimnazistakorú leánygyermekem van. Szá­momra ez a hely a világ köze­pe, ezért a körzetért akarok és tudok a legtöbbet tenni; Iskoláimhoz még ma is szo­rosan kötődöm. A Madách Im­re Általános Iskolával és a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépis­kolával ma is tartom a kapcso­latot. A támogatásukra létreho­zott alapítványokkal, a rendez­vényeiken való tevékeny rész­vétellel ma is segítem e két intézményt. Egyetemi éveim alatt dol­goztam művelődési házban, gyárban, termelőszövetkezet­ben. Mindből tanultam. A József Attila Tudomány­egyetem Állam- és Jogtudo­mányi Karán 1979-ben szerez­tem diplomát. A jog, a politika, a társadalmi együttélés prob­lémái mindig érdekeltek. Pá­lyám kezdete óta ügyvédként dolgozom. 1989-ben a nem kis jelentő­ségű időközi választáson a Csongrád megyei I. sz. Vá­lasztási Bizottság elnöki teen­dőit láttam el, mint pártonkí­vüli. Tudod, barátom... ... mindig elgondolkoztat, amikor azt kérdezed az ese­mények hallatán: létezik-e egyáltalán pártatlan, tár­gyilagos tájékoztatás. És ér­zem, még mindig nem tud­talak meggyőzni arról: igenis létezik. Csak ritkán tapasztal­hatod. Ennek persze az is oka, hogy Te magad sem vagy teljesen pártatlan és tár­gyilagos, így amikor a tiédtől eltérő megnyilvánulást ta­pasztalsz, azt véletlenül sem gondolnád pártatlannak. Sokszor kérdezed tőlem, milyennek látom a Híradót. Mesélek neked valamit, amit tipikusnak gondolok. Már­cius 15., tényleg a nemzet összetartását, egységét (is) szimbolizálni hivatott ünnep. Nézem a tudósításokat: Mú­zeum-kert, Budapest. Boross Péter miniszterelnök nagy taps közepette fölsiet a lép­csőn, megtartja tapssal több­ször megszakított beszédét ­jó szánok, állapítom meg ma­gamban -, s népszerű ember, teszem hozzá a végén, amikor hosszú zászlólengetés, üdvri­valgás zárja a tudósítást. Másik helyszín, ugyancsak Budapest. Csurka István siet a szónoki emelvényhez, „az Isten áldja meg Csurka Ist­vánt!" hallatszik a bekia­bálás, majd a párt-társelnök (társ-pártelnök) elmondja a magáét - többször zúg a taps -, aminek annyi köze van március 15-höz, hogy azon a szép napon beszélt. Tudod, itt már aggályom van a pártat­lanságot illetően. Egyrészt, mert szerkesztőként meggon­dolnám, közreadjak-e egy, az ünnep szellemétől teljesen távol álló megnyilvánulást ­és ezzel még nem is minősí­tettem egyéb szempontok alapján Csurka beszédét, csak annyit mondtam: nem a forradalom ünnepéről szólt. A másik aggályom. A tudó­sító elmondja: provokációtól sem volt mentes a Csurka­nagygyűlés. Magában a tudó­sításban azonban egy kép­kocka, nem sok, annyi sincs a „provokációról". Nos, sze­rinted milyen az a tudósítás, amelyben egy lényeges politi­kai momentumról - függetle­nül annak „hovatartozásá­tól"- nem látunk semmit? S még valami. Láthatjuk a Göncz Árpád szegedi szónok­latáról készült tudósítást is, ahol te is ott voltál. Tehát tu­dod: amikor megjelent az er­kélyen, amikor Lippai pol­gármester köszöntötte, majd beszéde közben, s leginkább annak végén hosszan - a szo­kásos udvarias mértéket messze felülmúlóan - zúgott a taps. Mindebből a Híradó tudósításában egyetlen má­sodperc sem hallatszott, még a beszéd közbeni tapsok is ki voltak vágva. Ezt vesd össze a másik két tudósításról mon­dottakkal. És még valami. A március 15. kapcsán megke­rülhetetlen sajtószabadság kérdéséről Göncz azt mond­ta: törvény híján ma a kor­mány feladata érvényt szerez­ni az Alkojmány előírásai­nak. Nos: ez a mondat sem szerepelt a tudósításban. Tudom, erre most azt mondod: és, ez olyan nagy dolog? Ezek az apró részletek olyan fontosak? S erre én egyértelműen azt mondom: igen. Te is tudod, az ördög a részletekben bújik meg. S ezt az ördögöt többek közi Göncz Árpád népszerűsége zavarja, ezért manipulálja a Híradó tudósításait... Balogh Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom