Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-17 / 63. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. MÁRC. 17. KAPCSOLATOK 9 Életfogytiglan ­öngyilkossággal A Délmagyarország 1994. február 14-i számá­ban Dlusztus Imre főszer­kesztő Vagy-vagy című írásában azt javasolta, hogy ne legyen halálbün­tetés, de legyen olyan élet­fogytiglani ítélet, ahonnan már nincsen kiút, harma­dolás jó magaviseletért, amnesztia, az elítélt a bör­tönben fog meghalni. Ehhez a koncepciójához lenne kíváncsi, hogy mit gondolnak róla a Tisztelt Olvasók. Úgy tűnik, hogy eddig még senki nem gon­dolt róla semmit, leg­alábbis írásban a nyilvá­nosság előtt. Nehezen érti az átlag ál­lampolgár még „keresz­tény morállal" is, hogy , éldául aki 15 embert meggyilkolt nyereségvágy­ból, azzal miért nem teheti meg ugyanazt a társada­lom is? Ha a halálbün­tetést a politika eszközévé engedjük felhasználni, a bűnözést nem tudjuk így megállítani. Félő, hogy az életfogytiglanok esetén szaporodnának a börtön­lázadások, a túszszedések arra, hogy az illetőt vagy illetőket kiszabadítsák. „Feltámadásra" viszont már nem lehetne sem lá­zadni, sem túszokat szed­ni! Jó, legyen sok életfogy­tiglani ítélet, de valóságos. Ezen is majd elvitatkoz­nak a jogászok, hogy pél­dául látogatható legyen-e az életfogytiglanra ítélt. vagy sem? Nekem az lenne a javaslatom, az életfogy­tiglan ha kéri, adjunk neki kést, kötelet, legyen kam­pó a cellájában, mérget, hogy öngyilkos lehessen. Adjuk meg neki a lehető­séget 10-20-30 év után, hogy ítélkezhessen önma­ga felett! Ilyen esetek a börtönökben már eddig is voltak. A börtönlázadást, a túszszedést pedig úgy le­hetne talán meggátolni, hogy abban a börtönben, ahol ilyenre sor kerül, kol­lektív büntetéssel sújtas­sák az ott lévő letartózta­tottak életét. Tehát pél­dául senkit nem látogat­hatnak, vagy „megtize­delik" a bentlévőket úgy, hogy automatikusan min­den tizedik elítéltet élet­fogytiglanra ítélnek el, így a zsarolást a zsarolók a sa­ját bűntársaikon torolnák meg, ami visszatartó erő lenne a módszer elterje­déséhez. Meg kellene próbálni ezt a módszert, mert a nö­vekvő bűnözés a nép köré­ben is egyre nagyobb fe­szültséget okoz, aminek azután valóban majd nagy és nemkívánatos politikai következménye is lehet. Természetesen minden módszert az eredménye igazol, ha ez nem követ­kezik be, el kell vetni, és újabb módszereket beve­zetni. DT. Veress Sándor Szeged Hogyan használjuk a cipőt? Szeretném, hogy mások is okuljanak a példámból. Tavaly október 26-án vásároltam egy pár cipőt a Reno cipőboltbán. A fiam novemberig, amíg le nem esett a hó, használta, azu­tán csizmában járt egészen a februári jó időkig. Akkor újból felhúzta a cipőt, egy hétig hordta, amikor észrevettük, hogy a lábbeli feje szétfoszlott. A blokkal együtt visszavittem a boltba, február 17-én. Szépen körbenézte a hölgy a reklamá­ciónál és közölte velem, „saj­nos nem tud semmit csinálni, mert a cipő használva volt". Kérdem én, miért vesz az em­ber cipőt? Sajnos elkövettem azt a hibát, hogy nem kértem üzletvezetőt, mert már a síró­görcs határán voltam. Hazajöt­tem, és elküldtem a cipőt a Ke­reskedelmi Minőségellenőrző Intézetnek, ahonnan az alábbi kedves levelet kaptam a rossz cipő kíséretében. • „Hivatkozkozással 1994. II. 22-én hozzánk érkezett megke­„A médiaháború: cápaetetés!'* Texasból idelátogatva Sze­geden töltöttem egy hetet „Az amerikai emigráció és a ma­gyar politikai élet" című tanul­mányom megírásával, és köz­ben persze érdeklődéssel olvastam lapjuk és az országos sajtó több számát. Sajnálattal látom: a magyar politikai írá­sokat nem jellemzi a mások véleményének és személyének megbecsülése. A rádióbot­ránynak nevezett ügy hatására OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 resésére az alábbiakat közöl­jük: A 4/1978. (III.1.) Bk.M. számú rendelet értelmében a vásárlói reklamációk intézése az árut forgalomba hozó üzlet­vezető hatáskörébe tartozik. A Kermi csak a boltok által beküldött fogyasztói reklamá­ciók felülvizsgálatával foglal­kozik, melyeket a boltok jegy­zőkönyv kíséretében, a szüksé­ges adatokkal ellátva juttatnak el Intézetünkhöz. A mintát egyidejűleg postán t. Cím részére visszaküldjük. Budapest, 1994. II. 23. Gszelmanné Bálint Zsuzsanna csoportvezető • Most újból itt a jó idő, a fiam még mindig csizmában jár, mert nem tudom, hol lehet olyan cipőt kapni, amit hasz­nálni is lehet. Megjegyzem, nem gyerekcipőről van szó. Tisztelettel olvasójuk: Nemes Andrásné ban), ahol a rádió és tévé az ál­lamtól tökéletesen függetlenek, és közadóból nincsenek támo­gatva. Ilyen pazarlást (2000 alkalmazott, 2 milliárd forint költségen) az amerikai adó­fizető nem engedte meg magá­nak, és ezen itt is előbb, mint utóbb változtatni kell. Garan­tálom, hogy egy nyugati mé­dia-konzultáns a Magyar Rá­diónál nemcsak 10 százalékos elbocsátást javasolna. Ha a tüntetni szándékozó újságírókat valóban csak a sajtószabadság érdekelné, ak­kor már teljes erővel a privát rádió és televízió felállításáért küzdenének. De nem hallok és olvasok ékes nyelven megírt javaslatokat a Magyar Rádió azonnali privatizálása érdeké­ben. Pedig ennek hiányában az a gyanú erősödik meg, hogy a volt rendszer jól beépült szó­vivőinek csupán a régi status quo visszaállítása lenne kívá­natos, amikor is busásan meg­fizetett és tartósan garantált állásaik lehetőségeit kihasz­nálva hangoztatták egyoldalú véleményüket. Ne kövessük el azt a hibát, hogy egy fölösle­gesen túlfejlesztett média­társadalom megélhetési gond­jait összetévesztjük a sajtó sza­badságával. Még kevésbé sza­bad a magyar sajtó jelenlegi helyzetét és feladatait az ame­rikai ellenzéki sajtóéval össze­hasonlítani. Az utóbbi esetben két párt van közel egyensúly­ban, és a tétek eltérése csekély. A magyar ellenzéki írók, kommentátorok az ország destabilizálásán ügyködnek, ami nem segít a várakozó álláspontra helyezkedett kül­földi tőke megnyerésében. Ennek az országnak konszen­zusra lenne szüksége - most jobban mint valaha. Utólag derül ki, hogy hibát követett el Antall József, Magyarország külföldön párat­lanul nagyrabecsült miniszter­elnöke, amikor a megbékülés olajfaágát nyújtotta a bűnös és kompromittált nomenklatúra tagjainak. Most talán még nem késő egy igazi rendszervál­tozást végrehajtani. Persze, nem börtönre gondolok. Véle­ményem szerint az összes volt­kommunista újságírót és tévé­hangadót a svájci Neue Zür­cher Zeitünk egy teljes évi számainak alapos áttanulmá­nyozására kellene kénysze­Kérdések a Fürdő Vállalathoz megjelent cikkek sorozata iga­zi cápaetetéshez hasonlított, vagy még inkább egy jól meg­írt concertóhoz. Egyes cikkek írói epéjük keserű és mérges tartalmát szűnni sem akaró áramlatban öntötték ki, nyilván valami bizarr önkielégülés céljából, mert az ilyen nyelvű iromány olvasókat aligha győzhet meg. Igazi média-szabadság csak ott lehetséges (mint az USA­A Délmagyarországon ke­resztül akarom eljuttatni kér­déseimet a Fürdő Vállalat ve­zetésének. Sok bérlőtársammal együtt kérdezzük, hogy az 1994-es évre a „körkabinok" bérlői visszakapják-e azt a területet, amit a golfpálya ré­szére elvettek? Ugyanis a ka­bin bérlői csak a bérletek ki­váltása után látták, hogy az évek óta pihenésül szolgált te­rület nem áll a rendelke­zésükre. A megmaradt kicsi helyen sok család zsúfolódik össze és akaratlanul is zavarják egymást. Bánatunkat tetézte, hogy 1993-ban már gépkocsik is parkoltak két-három méterre a kabinoktól. Ennek a négy-öt gépkocsinak a 30 fokos me­legben olyan bezinszaga volt, ami tűrhetetlen. A kiszolgálta­tottságunk akkor lett teljes, A munkással ki törődik? ríteni, hogy a demokrácia mo­dorát kissé elsajátítsák, mielőtt újból meghallgatási jogot nyer­nének. Zárólag még csak azt ké­rem, hogy ne vegyék fenti megjegyzéseimet a jelenlegi kormány melletti különösebb elkötelezettségnek. A magyar politikai és gazdasági életben sok a pazarlás, sok a probléma, és azok mindegyike fontosabb, mint száz öntelt és elkényez­tetett médiasztár megélhetési nehézségei. Kiváló tisztelettel: Joseph Nagyvary Professor of Biochemistry Texas AM University College Station, Texas 77843 111- Fekete sas u. 16. Olvasónk véleményéhez csupán annyi megjegyzést fű­zünk, hogy a szakmai körök­ben sok éve elismert rádiósok elbocsátása esetében azért mégis többről van szó, mint „busásan megfizetett és tar­tósan garantált állásaik" el­vesztéséről. Ha gazdasági okokból szükséges is a Magyar Rádió létszámának csökken­tése, a sort talán mégsem Mester Ákossal, vagy Bölcs Istvánnal kellett volna kezdeni. A jelenlegi kormányt fel­tétlenül kiszolgáló rádiós alel­nök eltávolította a számára ­azaz: a kormánypolitika szá­mára - kellemetlen embereket. Ez pedig nem más, mint po­litikai tisztogatás, ami már föl­keltette több nyugati média­szakértő érdeklődését is. Olvasónk megállapítása („a magyar ellenzéki írók, kom­mentátorok az ország destabi­lizálásán ügyködnek") a Ma­gyarországon élők számára már ismerősen hangzik, eleget hallhattuk szélsőjobboldali politikusok szájából. A hivatalos politika bírálata nem azonos az egyoldalú­sággal. Utóbbi minősítést a kormány szócsövévé alacso­nyuk Hét című televízióműsor már kisajátította magának. A „cápaetetéssel" viszonl egyetértünk: a hatalmon lévők egy ideig még elégedetten (mi több, jóllakottan) dőlhetnek hátra bársonyszékeikben. Én általános olvasója va­gyok a Délmagyarország napi­lapnak, de felháborítónak tar­tom a rádiós üggyel kapcso­latos riportokat. Tisztelt Uraim!, immáron két éve dolgozom egy szegedi üzemben, ezt azért mondom el önöknek, mert ez is egy mun­kahely és a rádió is. Lehet, hogy a kettő között önök sze­rint óriási különbség van, de mégis próbálják egyeztetni a dolgokat. íme a tények: a kétéves munkaviszonyom alatt nem mondok sokat, ha 100 munkás cserélt munkahelyet, illetve rúgták ki az üzemből, ezzel szemben nem tudok arról, hogy egyetlen vezetőt is kirúg­tak volna. Az úgynevezett „szakszervezet" is a kedves ve­zetőké - akkor hova fordulhat az ember? Ne csak az értelmi­séggel foglalkozzanak, talán szét kellene nézni a munkások körében is! Vőneki István Válasz a „savanyú tejre" Március 3-i Olvasószolgálat rovatuk Kaland a savanyú tej­jel cikkére válaszolok tisztelt vásárlómnak, aki, ha január 8­án vásárolta a tejet, akkor pa­nasza jogos, jöjjön, kártalaní­tom ugyanúgy, ahogy a többi vevőt is, aki visszajött, még akár egy hónap múlva is. Ugyanakkor kijelentem, hogy nálam a tej nem 40 forint, csak 36 forint/liter, közel másfél hónapja. Ha a vevő előbb hozzám jön, elmondtam volna az okot, nem az lett volna a válaszom, hogy „nem tehetek róla", így talán nem került volna sor a negatív reklámra. Csak a Csongrádi sugárúti üzlet nevében válaszoltam. Vásárlóimtól ismételten elnézést kérek az egyszeri eset miatt. Szentpéteii Sándor Csongrádi sgt. 98/A. Tejbolt Válaszol a Kábeltévé Rt. A Csörög a Westel rovatban március 12-én megjelent észre­vétellel kapcsolatban szeret­ném tájékoztatni az olvasókat. A Kábeltelevízió Rt. célja a csillagpontosítással pontosan az, amire nyugdíjas olvasójuk gondolt. A műszaki fejlesztés lesz az alapja annak, hogy a későbbiekben szolgáltatási csomagokat ajánlhasson az rt. - igényeknek, pénztárcának megfelelően. A differenciál­ható szolgáltatásért természe­tesen más árat fog fizetni az, aki az alapszolgáltatást, a köz­szolgálati műholdas adásokból összeállított csomagot vagy éppen a teljes kínálatot rendeli meg, illetve valamelyikhez kötődően a HBO-t. Az előfizetési díj kialakítá­sakor figyelembe kellett ven­nünk azt, hogy cégünk saját forrásból végzi az említett műszaki átalakításokat, 24 órás ügyeletet tart a vételi panaszok fogadására, s végzi a (sok eset­ben rongálásból eredő) hibák elhárítását is. Üdvözlettel: Csábi László ügyvezető igazgató amikor egy játékautókat üze­meltető kisiparos engedélyt ka­pott a működésre. Ezek a jár­művek olyan hangot hallatnak, mintha fogorvosi székben a fogunkat fúrnák. Megjegyezni kívánom, hogy a partfürdő mindig a szegedi emberek kedvenc helye volt. Én magam két generációt neveltem fel ezek alatt a fák alatt, most a taijáni unokáimat nyaraltatom. Tisztelettel arra kérjük az illetékeseket, hogy vegyék figyelembe a bérlők vélemé-' nyét is. Igaz, hogy nem vagyok közgazdász, de ha a Tisza-part régi fényét visszaállítanák, ér­tem ez alatt a homokos part rendben tartását és egy stéget tennének a vízre, biztos, hogy megint emberekkel lenne tele a Szőke Tisza-part. Maradok tisztelettel: Majoros Fsrsncné TAVASZI AKCIÓ! A SNOWFOX-nál április 29-ig minden típusból ÁRENGEDMÉNY Ízelítő Michelin autógumi kínálatunkból: Opel VWC lAstra 'Golf VWPassat Suzuki Swift Mercedes W124 175/70R13 TL Classic 175/70R13 TL MXT 185/65R14 TL MXT 15S/70R13 TL Classic 195/65HR15 TL MXV2 <^6.800,­8.800,­8.800,­5.800,­13.600,­A feltűntetett árak tartalmazzák az áfa-t. Viszonteladók részén további kedvezmények! snowf H-1208 Budapest, Helsinki út 124-126. Tel.: 283-0147 TelTFax.: 283-1118 H-6728 Szeged, Budapesti út 1. Tel.: 06 (62) 324-295 TelTFax.: 06 (62) 324-284

Next

/
Oldalképek
Tartalom