Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-02 / 51. szám

6 A VÁROS És KÖRNYÉKE DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1994. MÁRC. 2. • Százezer márkás Merd - vámmentesen Gazolinon csúsztak meg Márkusék A gazolin a/, olaj származéka. Ez az olaj-ügy nem az a szőkítések közős sorolható, nem származéka azoknak. Vagy, ki tudja? Törteii János három esztendeje telepedett átt Kis-Jugoszláviából Magyarországra, bevándorlási kérelmét előzőleg a belgrádi nagykövetségnek nyújtotta be. Tájékozódott róla, hogy ilyen esteben vámkedvezmények illetik meg az. embert. A Kiskunhalason dolgozó férfi megismerkedett Márkus Tamással, a Benz. Oil Kft. adminisztrátorával. Nem sok kellett, hogy a kapcsolatfelvételből egy remek ötlet is szülessen: ha már vámkedvezménynyel öleli magához ez az ország a bevándorlókat, igazán nagy kár lenne a lehetőséget kihasználatlanul hagyni. Megegyeztek, 5000 márkáért TörAndrzej Kawecki egyik tagja annak a lengyel művészcsoportnak, amelyik Ópusztaszeren dolgozik a Feszty-körkép restaurálásán. Idejének nagyobbik részét ez a munka köti le, ám az egyéni alkotótevékenységről nem tud és nyilvánvalóan nem is akar lemondani. Addig is, amíg vállalt kötelezettsége ide köti, kihasznál minden szabad órát. montázsai komponálására. Ezekből láthatunk most egy válogatást a Bálint Sándor Művelődési Házban. Tanulmányait a wroclawi képzőművészeti akadémián végezte. Mint a festők általában, ő is addig kereste a számára legmegfelelőbb kifejezési formát. mígnem különböző állomásokon keresztül eljutott a kollázs-technikáig. Ezzel megszabadította magát a rajz, a kontúr, a konvencionális megjelenítés kötöttségeitől. Lemondott a hagyományos ábrázolási eljárásokról egy olyan technika kedvéért, amelyben több lehetőséget látott művészi szándékai kiteljesítésére. teli úgy tesz. mintha, pedig nem is. Németországba utaztak. A benzikutasnak nem volt rossz ízlése, 100 ezer márkáért vásárolt magának egy Mercedesz 300 SE típusú járgányt. Ha már ott járt, vett még 4300 márkért tévét, videót és hifitornyot is. Az autót és a portékát Hegyeshalomnál hozták be Törtei i nevére, vámmentesen. Márkus így 3 millió 250 ezer forintot spórolt meg maKawecki olyan világot alakított ki montázsaival, amely annyira egyszerűnek tűnik, mint a Kolumbusz tojása, annyira magától értetődőnek, mint a csillagos nyári égbolt, vagy a cseppkőbarlangok sztalaktitjainak rendje. Egyszegának. A szuperkocsit egyébként később elkobozták tőle. Ezzel a történet még nem ért véget. Márkus Tamást a balástyai Petrol Kft.-nél ügyvezetőkéntjegyezték. '91 decemberében a MOL RT deszk-klárafalvi gyűjtőállomásáról két fordulóval 10 köbméter gazolint szállíttatott a balástyai kúthoz. Ennek az anyagnak 10 forint volt litere. A föld alatti tartályok összeköttetését kihasználva a gazolint vegyítette a többi rűnek tűnik, hiszen eszközei is fölöttébb egyszerűek: papír papírra ragasztva, szükség szerint némi színezéssel. A módszert nem kellett újólag fölfedezni, világszerte régóta ismert. Kawecki mégis egy nagyon sajátos, jellegzetes stílust képvisel a műfajban. Amit képeihez felhasznál, az gyakorlatilag hulladékpapír. civilizációnk mindenféle hordalékanyaga, a plakátoszlopokról lehántott sokrétegű daraboktól az eldobott cigarettásdobozig. Ezeket tépi kisebbnagyobb darabokra és formákra, hogy érzékeny, meditatív üzemanyaggal,a 92-essel és a 98-assal is. A gazolinnal mintegy 50 köbméter benzint hígított fel. Az így nyert turmix, 2 millió 800 ezer forintot hozott a konyhára. A bekevert anyagtól alacsonyabb oktánszámú benzin került a kocsikba, amelyeknél úgynevezett kopogó égés lépett fel. Aki ebből tankolt, annak az autója többet fogyasztott, és különféle károsodásokat szenvedett. A szegedi bíróság Márkus Tamást társtettesként elkövetett csempészet, orgazdaság és rossz minőségű termék forgalomba hozatala miatt 1 év börtönre ítélte, Törteli Jánosra csempészés okán 6 hónap börtönt szabtak ki. Az ügyben sikkasztással vádolt, a gazolin elszállításánál segédkező Sulik Jánost a bíróság próbára bocsátotta. P. P. MMHHNHNHMMHMHHHMMMMHNHMi személyiségének és művészi optikájának megfelelően új alakzatokba rendezve az elemeket, azok képpé, másfajta tartalmak hordozóivá váljanak. Kawecki kiaknázza az anyagban rejlő lehetőségeket; a papír gyűrődéseinek, a tépés széleinek játékos cikcakkja csakúgy szerepet kap, mint a szín, vagy a kialakított poztív és negatív figurációk rendszere. Tetten érhető ebben a világban a gyermeki varázslat, amely egy dobozfedélből képes hol rémítő barlangot, hol meg tündérpalotát csinálni; a homo ludens okos, problémákat kereső és megoldó játéka s nem utolsósorban az ihletett művész újrateremtő szándéka. Kawecki ritkán ad címet kompozícióinak. A szemlélőnek megadja a szabad asszociáció lehetőségét. Ránk bízza, hogy a sötét háttéren megvillanó motívumok kontrasztjában ezredvégi létünk nyomasztó érzéseit, vagy a biztatóan csillogó mennybolt szelíd ölelését fedezzük-e fel, s a cseppkőszerűen aláhulló papírfüggönyben Damoklész-kardokat látunk-e, vagy olvadó jégcsapok reményeket tápláló tavaszüzenetét. Szűcs Árpád A hulladékok esztétikája Lengyel művész Újszegeden • lelentések a médiafrontról Ami nem úgy volt a minisztériumban « Tegnapi számunkban fejeztük be Herczeg Tamással, a Média 6. Kft. ügyvezetőjével készült beszélgetésünk közlését. Roboz István irodavezető helyettes, aki a másik pályázó, a VTV-t működtető szegedi önkormányzat képviseletében résztvett a minisztériumi egyeztetésen, pontatlanságokat talált Herczeg nyilatkozatában. - Nem az történt a minisztériumi tárgyaláson, amit Herczeg úr állít mondja Roboz István. Nem igaz, hogy „Amikor az önkormányzat képviselői megismerkedtek a szempontrendszerrel (a pályázat elbírálásának szempontjairól van szó - a szerk.), azt mondták, értik, hogy miért kaptak csak három órát." Nekünk egyáltalán nem volt szükségünk arra, hogy a minisztériumi tisztviselők megismertessék velünk a „szempontrendszert", mert ismertük a jogszabályból. De volt valami, amit valóban csak ott, a minisztériumi osztályvezetőtől tudtunk meg. Nevezetesen, hogy a helyettese által telefonon közölt időmegosztást - hogy tíz órát kapjon a Média 6, és mindössze hármat a VTV - a többi közül kiemelt, egyetlen szempont alapján javasolták. Ez a szempont az önállóan készített műsorórák mennyisége volt. Erre mondtuk mi: nem tudtuk, hogy elbírálás szempontjai közül egyetlen egynek ilyen súlya lehet; de most már értjük az osztályvezető urat, viszont a javaslatukat nem tudjuk elfogadni. - A pályázatunk ugyanis nemcsak azokat a paramétereket tartalmazta, amelyek a VTV jelenlegi működését mutatják; s amely szerint most kétségtelenül kevesebb a saját készítésű VTV-s műsor, mint a műsort még sohasem készített Média 6 ajánlatában. Részleteztük a pályázatban a közép- és a hosszabb távú terveket is, félreérthetetlenül megjelölve: abban az esetben, ha megkapja az önkormányzat a stúdióengedélyt, milyen új műsorokat kíván készíteni a VTV, s milyen fejlesztéseket kíván végrehajtani. Meg kell mondanom, hogy a városi tévé eddigi működése során sem készített olyan kevés saját műsort, ami indokolta volna, hogy ennyivel kevesebb műsorórát kapjon, mint a tévés programok gyártójaként mindeddig ismeretlen Média 6. De ha a pályázatban részletezett VTV-s fejlesztési terveket tekintjük, akkor ez még kevéssé indokolható. - Ezért azt kértük, hogy írásban megfogalmazott észrevételeinket bocsássák a pályázat elbírálásában részt vett - és egyébként számunkra nem három, hanem hat órát javasolt - testület, a tárcaközi bizottság elé. Tehát nem valamiféle hiánypótlásról, a pályázat utólagos kiegészítéséról van szó - amint ezt Herczeg Tamás az interjúban állította. Hanem arról, hogy egy tárgyszerűen aligha megokolható, számunkra előnytelen döntést „megfellebbezünk"; arra kérjük a bizottságot, hogy az eredeti - nem hiányos - pályázatot tekintse, és ítélje meg számunkra az általunk igényelt, közel napi hét és fél órás, havi 215 órás műsoridőt. Nagyon remélem, ez hamarosan be is következik. S. E. • Napilapokat, folyóiratokat is kölcsönöznek Ja már szociális feladatot is ellátunk" - mondja a kisteleki könyvtár vezetője A kézikönyvtár még versenyképes. (Fotó: Hárs László) • Nemcsak művelődési központra, hanem egy modern könyvtárra is nagy szüksége lenne Kisteleknek. A rossz felszereltségéhez és alacsony kötetszámához képest meglehetősen nagy forgalmat bonyolító Városi Könyvtár jelentős fejlesztésre a közeljövőben sem számíthat. Kismártonné Túri Erikával, az intézmény vezetőjével beszélgetve tipikus képet kaphattunk egy kisváros könyvtári ellátottságáról. - Egy azóta már lebontott, borzalmas állapotú épületből négy évvel ezelőtt költözött át a könyvtár a mostani 180 nr alapterületű helyére. Ez az épület sem ideális, hiszen a szabadpolcrendszer szinte mindent elfoglal, nincs helyünk például rendezvények és raktár számára. Mégis nagy előrelépést jelenetett az átköltözés, mert a település legforgalmasabb helyére kerültünk. Nem dicsekedhetünk a körülbelül 18200 kötetes könyvállományunkkal sem, hiszen egy kisteleki lakosra mindössze 2,5 kötet jut, ami bizony kissé alatta marad az országos átlagnak. Ha kiselejteznénk a nagy mennyiségű holt anyagot, akkor még rosszabbak az arányok. A könyveken kívül van még 335 lemezünk, és összesen 4 darab videókazettánk. Ezek az adatok magukért beszélnek! • Mekkora összeget fordíthatnak évente új könyvek beszerzésére? - Tavaly 200 ezer forintunk volt új könyvek, lemezek, videókazetták beszerzésére, 80 ezer forint napilapokra, folyóiratokra. Ezek az adatok nem sokat árulnak el, sokkal beszédesebb, ha elmondom, hogy '92-ben 236 forint volt a beszerzett könyvek átlagára, '93ban pedig már 380 forint. Ezek között van 3-4 ezer forintos lexikon, és 150 forintos szépirodalom is. Tavaly lényegesen többet tudtunk újságok vásárlására fordítani, mint a korábbi években, így 24-ről 46-ra nőtt az előfizetett hírlapok, folyóiratok száma. A mai gazdasági helyzetben egyre kevesebben tudják előfizetni az újságokat, megvásárolni a könyveket, ezért egyre gyakrabban a felnőtt, kereső lakosság is rákényszerül a könyvtár használatára. A szolgáltatásunkat is bővítettük, ma már nemcsak könyveket, hanglemezeket kölcsönzünk, hanem napilapokat, folyóiratokat is. Elolvashatók nálunk a képviselőtestület elé kerülő dokumentumok és az ülésekről készült jegyzőkönyvek is. • Az újságok közül melyek a legkeresettebbek? - A Reform, az Otthon, a Burda, a 168 óra. az Élet és Tudomány, a Lakáskultúra és a Tallózó. Vannak, akik a régi számokból egész szatyornyit válogatnak össze kölcsönzésre. Igaz, ezek már csökkent hírértékűek, de legalább kényelmesen, akár otthon, ágyban fekve lehet elolvasni. Az újságkölcsönzés talán a legkedveltebb szolgáltatásunk. A magas előfizetési díjával is magyarázható, hogy legtöbben a Magyar Közlönyt keresik. Elviszik, kimásolják a szükséges oldalakat. Fénymásolónk sajnos nincs, pedig óriási szükség lenne rá. A meglévő technikai berendezéseink - egy televízió, egy videómagnó, egy lemezjátszó és egy rádiómagnó - többsége elavult, már régen megérett a leselejtezésre, de ismerve az önkormányzat anyagi lehetőségeit, nem várhatunk ebben gyors változást. Egyetlen lehetőségünk maradt: figyelni a pályázati felhívásokat. A hagyományos értelemben vett könyvtári szolgáltatások mellett egyre inkább az információt gyűjtő és kisugárzó szerep válik központi feladattá. Ahhoz, hogy majd a kiépülő modern információs rendszerhez kapcsolódni tudjunk, nagy szükségünk lenne számítógépre is. • Az egyik önkormányzati képviselő nemrégiben rosszallotta, hogy nincs a könyvtárnak hevétele. Talán a Somogyi Könyvtárban tapasztalhatta, hogy ott 100 forint az éves tagsági díj. - A könyvtár sohasem volt bevételt hozó intézmény. Egy törvényerejű rendelet alapján a közművelődési könyvtárak alapszolgáltatásai - a kölcsönzés, a helyben olvasás, a könyvtárközi kölcsönzés - díjtalanok. A Somogyi Könyvtár több százezres könyvállományával és a sokféle plusz szolgáltatásával nem hasonlíthatók össze a mi lehetőségeink. Ezernégyszáz olvasónkból majdnem kilencszázán valamilyen oktatási intézményben tanulnak. Nagyon sok nyugdíjas és munkanélküli olvasónk is van, s csak mindössze 270 körül volt tavaly az aktív dolgozók száma. Sok gyerek félve kérdi meg a beiratkozás előtt, mennyibe fog kerülni, s szinte feilélegzik, amikor megtudja, hogy díjtalan. Úgy vélem, még a minimális 100 forintos tagdíj bevezetése is visszatartó erő lenne, többet veszítenénk a réven, mint amit nyernénk a vámon, valószínűleg jelentősen csökkenne a látogatottság. A statisztika azt mutatja, hogy az elmúlt években Kisteleken jelentősen nőtt a beiratkozottak száma. A szerencsésebb fekvésnek köszönhető, hogy most azok is betérnek hozzánk, akik autóbuszra várnak, például a környező falvakból bejáró, korrekciós osztályokban tanuló gyerekek. A könyvtár ma már szociális funkciót is betölt, hiszen a diákok mellett a legtöbbször megforduló olvasóink a munkanélküliek és a nyugdíjasok. A könyvtárosnak nagy empátiával kell rendelkeznie ahhoz, hogy a gondjaikat meghallgassa, tanácsot, bíztatást adjon számukra. Hollósi Zsolt