Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-02 / 51. szám

6 A VÁROS És KÖRNYÉKE DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1994. MÁRC. 2. • Százezer márkás Merd - vámmentesen Gazolinon csúsztak meg Márkusék A gazolin a/, olaj származéka. Ez az olaj-ügy nem az a szőkítések közős sorolható, nem származéka azoknak. Vagy, ki tudja? Törteii János három eszten­deje telepedett átt Kis-Jugo­szláviából Magyarországra, be­vándorlási kérelmét előzőleg a belgrádi nagykövetségnek nyújtotta be. Tájékozódott róla, hogy ilyen esteben vámked­vezmények illetik meg az. em­bert. A Kiskunhalason dolgozó férfi megismerkedett Márkus Tamással, a Benz. Oil Kft. ad­minisztrátorával. Nem sok kel­lett, hogy a kapcsolatfelvétel­ből egy remek ötlet is szüles­sen: ha már vámkedvezmény­nyel öleli magához ez az or­szág a bevándorlókat, igazán nagy kár lenne a lehetőséget kihasználatlanul hagyni. Meg­egyeztek, 5000 márkáért Tör­Andrzej Kawecki egyik tagja annak a lengyel művészcso­portnak, amelyik Ópuszta­szeren dolgozik a Feszty-kör­kép restaurálásán. Idejének na­gyobbik részét ez a munka köti le, ám az egyéni alkotótevé­kenységről nem tud és nyilván­valóan nem is akar lemondani. Addig is, amíg vállalt kötele­zettsége ide köti, kihasznál minden szabad órát. montázsai komponálására. Ezekből látha­tunk most egy válogatást a Bá­lint Sándor Művelődési Ház­ban. Tanulmányait a wroclawi képzőművészeti akadémián vé­gezte. Mint a festők általában, ő is addig kereste a számára legmegfelelőbb kifejezési for­mát. mígnem különböző állo­másokon keresztül eljutott a kollázs-technikáig. Ezzel meg­szabadította magát a rajz, a kontúr, a konvencionális meg­jelenítés kötöttségeitől. Le­mondott a hagyományos ábrá­zolási eljárásokról egy olyan technika kedvéért, amelyben több lehetőséget látott művészi szándékai kiteljesítésére. teli úgy tesz. mintha, pedig nem is. Németországba utaztak. A benzikutasnak nem volt rossz ízlése, 100 ezer márkáért vásá­rolt magának egy Mercedesz 300 SE típusú járgányt. Ha már ott járt, vett még 4300 márkért tévét, videót és hifi­tornyot is. Az autót és a por­tékát Hegyeshalomnál hozták be Törtei i nevére, vámmente­sen. Márkus így 3 millió 250 ezer forintot spórolt meg ma­Kawecki olyan világot ala­kított ki montázsaival, amely annyira egyszerűnek tűnik, mint a Kolumbusz tojása, annyira magától értetődőnek, mint a csillagos nyári égbolt, vagy a cseppkőbarlangok szta­laktitjainak rendje. Egysze­gának. A szuperkocsit egyéb­ként később elkobozták tőle. Ezzel a történet még nem ért véget. Márkus Tamást a balás­tyai Petrol Kft.-nél ügyvezető­kéntjegyezték. '91 decemberé­ben a MOL RT deszk-klárafal­vi gyűjtőállomásáról két for­dulóval 10 köbméter gazolint szállíttatott a balástyai kúthoz. Ennek az anyagnak 10 forint volt litere. A föld alatti tartá­lyok összeköttetését kihasznál­va a gazolint vegyítette a többi rűnek tűnik, hiszen eszkö­zei is fölöt­tébb egysze­rűek: papír papírra ra­gasztva, szük­ség szerint némi színe­zéssel. A módszert nem kellett újólag fölfe­dezni, világ­szerte régóta ismert. Ka­wecki mégis egy nagyon sajátos, jel­legzetes stí­lust képvisel a műfajban. Amit képei­hez felhasz­nál, az gyakorlatilag hulladék­papír. civilizációnk mindenféle hordalékanyaga, a plakátoszlo­pokról lehántott sokrétegű da­raboktól az eldobott cigarettás­dobozig. Ezeket tépi kisebb­nagyobb darabokra és formák­ra, hogy érzékeny, meditatív üzemanyaggal,a 92-essel és a 98-assal is. A gazolinnal mint­egy 50 köbméter benzint hígí­tott fel. Az így nyert turmix, 2 millió 800 ezer forintot hozott a konyhára. A bekevert anyagtól alacso­nyabb oktánszámú benzin ke­rült a kocsikba, amelyeknél úgynevezett kopogó égés lépett fel. Aki ebből tankolt, annak az autója többet fogyasztott, és különféle károsodásokat szen­vedett. A szegedi bíróság Márkus Tamást társtettesként elköve­tett csempészet, orgazdaság és rossz minőségű termék forga­lomba hozatala miatt 1 év bör­tönre ítélte, Törteli Jánosra csempészés okán 6 hónap bör­tönt szabtak ki. Az ügyben sik­kasztással vádolt, a gazolin el­szállításánál segédkező Sulik Jánost a bíróság próbára bo­csátotta. P. P. MMHHNHNHMMHMHHHMMMMHNHMi személyiségének és művészi optikájának megfelelően új alakzatokba rendezve az ele­meket, azok képpé, másfajta tartalmak hordozóivá váljanak. Kawecki kiaknázza az anyag­ban rejlő lehetőségeket; a papír gyűrődéseinek, a tépés széleinek játékos cikcakkja csakúgy szerepet kap, mint a szín, vagy a kialakított poztív és negatív figurációk rendsze­re. Tetten érhető ebben a világ­ban a gyermeki varázslat, amely egy dobozfedélből ké­pes hol rémítő barlangot, hol meg tündérpalotát csinálni; a homo ludens okos, problé­mákat kereső és megoldó játé­ka s nem utolsósorban az ihle­tett művész újrateremtő szán­déka. Kawecki ritkán ad címet kompozícióinak. A szemlé­lőnek megadja a szabad asszo­ciáció lehetőségét. Ránk bízza, hogy a sötét háttéren megvil­lanó motívumok kontraszt­jában ezredvégi létünk nyo­masztó érzéseit, vagy a bizta­tóan csillogó mennybolt szelíd ölelését fedezzük-e fel, s a cseppkőszerűen aláhulló papír­függönyben Damoklész-kardo­kat látunk-e, vagy olvadó jég­csapok reményeket tápláló ta­vaszüzenetét. Szűcs Árpád A hulladékok esztétikája Lengyel művész Újszegeden • lelentések a médiafrontról Ami nem úgy volt ­a minisztériumban « Tegnapi számunkban fejeztük be Herczeg Tamással, a Média 6. Kft. ügyvezetőjével készült beszélgetésünk közlését. Roboz István irodavezető helyettes, aki a másik pályázó, a VTV-t működtető szegedi önkormányzat képviseletében résztvett a minisztériumi egyeztetésen, pontatlanságokat talált Herczeg nyilatkozatában. - Nem az történt a minisztériumi tárgyaláson, amit Herczeg úr állít ­mondja Roboz István. ­Nem igaz, hogy „Amikor az önkormányzat képviselői megismerkedtek a szem­pontrendszerrel (a pályázat elbírálásának szempontjairól van szó - a szerk.), azt mondták, értik, hogy miért kaptak csak három órát." Nekünk egyáltalán nem volt szükségünk arra, hogy a minisztériumi tisztviselők megismertessék velünk a „szempontrendszert", mert ismertük a jogszabályból. De volt valami, amit való­ban csak ott, a minisz­tériumi osztályvezetőtől tudtunk meg. Nevezetesen, hogy a helyettese által telefonon közölt időmeg­osztást - hogy tíz órát kap­jon a Média 6, és mindössze hármat a VTV - a többi közül kiemelt, egyetlen szempont alapján javasol­ták. Ez a szempont az ön­állóan készített műsorórák mennyisége volt. Erre mondtuk mi: nem tudtuk, hogy elbírálás szempontjai közül egyetlen egynek ilyen súlya lehet; de most már értjük az osztályvezető urat, viszont a javaslatukat nem tudjuk elfogadni. - A pályázatunk ugyanis nemcsak azokat a paramé­tereket tartalmazta, amelyek a VTV jelenlegi működését mutatják; s amely szerint most kétségtelenül kevesebb a saját készítésű VTV-s műsor, mint a műsort még sohasem készített Média 6 ­ajánlatában. Részleteztük a pályázatban a közép- és a hosszabb távú terveket is, félreérthetetlenül megjelöl­ve: abban az esetben, ha megkapja az önkormányzat a stúdióengedélyt, milyen új műsorokat kíván készíteni a VTV, s milyen fejleszté­seket kíván végrehajtani. Meg kell mondanom, hogy a városi tévé eddigi mű­ködése során sem készített olyan kevés saját műsort, ami indokolta volna, hogy ennyivel kevesebb műsor­órát kapjon, mint a tévés programok gyártójaként mindeddig ismeretlen Mé­dia 6. De ha a pályázatban részletezett VTV-s fejlesz­tési terveket tekintjük, akkor ez még kevéssé indokol­ható. - Ezért azt kértük, hogy írásban megfogalmazott észrevételeinket bocsássák a pályázat elbírálásában részt vett - és egyébként szá­munkra nem három, hanem hat órát javasolt - testület, a tárcaközi bizottság elé. Tehát nem valamiféle hiánypótlásról, a pályázat utólagos kiegészítéséról van szó - amint ezt Herczeg Tamás az interjúban állí­totta. Hanem arról, hogy egy tárgyszerűen aligha megokolható, számunkra előnytelen döntést „megfel­lebbezünk"; arra kérjük a bizottságot, hogy az eredeti - nem hiányos - pályázatot tekintse, és ítélje meg szá­munkra az általunk igényelt, közel napi hét és fél órás, havi 215 órás műsoridőt. Nagyon remélem, ez hamarosan be is következik. S. E. • Napilapokat, folyóiratokat is kölcsönöznek Ja már szociális feladatot is ellátunk" - mondja a kisteleki könyvtár vezetője A kézikönyvtár még versenyképes. (Fotó: Hárs László) • Nemcsak művelődési köz­pontra, hanem egy modern könyvtárra is nagy szüksége lenne Kisteleknek. A rossz fel­szereltségéhez és alacsony kö­tetszámához képest meglehető­sen nagy forgalmat bonyolító Városi Könyvtár jelentős fej­lesztésre a közeljövőben sem számíthat. Kismártonné Túri Erikával, az intézmény vezető­jével beszélgetve tipikus ké­pet kaphattunk egy kisváros könyvtári ellátottságáról. - Egy azóta már lebontott, borzalmas állapotú épületből négy évvel ezelőtt költözött át a könyvtár a mostani 180 nr alapterületű helyére. Ez az épület sem ideális, hiszen a szabadpolcrendszer szinte min­dent elfoglal, nincs helyünk például rendezvények és raktár számára. Mégis nagy előrelé­pést jelenetett az átköltözés, mert a település legforgalma­sabb helyére kerültünk. Nem dicsekedhetünk a körülbelül 18200 kötetes könyvállomá­nyunkkal sem, hiszen egy kis­teleki lakosra mindössze 2,5 kötet jut, ami bizony kissé alat­ta marad az országos átlagnak. Ha kiselejteznénk a nagy mennyiségű holt anyagot, ak­kor még rosszabbak az ará­nyok. A könyveken kívül van még 335 lemezünk, és össze­sen 4 darab videókazettánk. Ezek az adatok magukért be­szélnek! • Mekkora összeget fordít­hatnak évente új könyvek beszerzésére? - Tavaly 200 ezer forintunk volt új könyvek, lemezek, vi­deókazetták beszerzésére, 80 ezer forint napilapokra, folyó­iratokra. Ezek az adatok nem sokat árulnak el, sokkal beszé­desebb, ha elmondom, hogy '92-ben 236 forint volt a be­szerzett könyvek átlagára, '93­ban pedig már 380 forint. Ezek között van 3-4 ezer forintos le­xikon, és 150 forintos szépiro­dalom is. Tavaly lényegesen többet tudtunk újságok vásárlá­sára fordítani, mint a korábbi években, így 24-ről 46-ra nőtt az előfizetett hírlapok, folyó­iratok száma. A mai gazdasági helyzetben egyre kevesebben tudják előfizetni az újságokat, megvásárolni a könyveket, ezért egyre gyakrabban a fel­nőtt, kereső lakosság is rákény­szerül a könyvtár használatára. A szolgáltatásunkat is bővítet­tük, ma már nemcsak könyve­ket, hanglemezeket kölcsön­zünk, hanem napilapokat, fo­lyóiratokat is. Elolvashatók ná­lunk a képviselőtestület elé ke­rülő dokumentumok és az ülé­sekről készült jegyzőköny­vek is. • Az újságok közül melyek a legkeresettebbek? - A Reform, az Otthon, a Burda, a 168 óra. az Élet és Tudomány, a Lakáskultúra és a Tallózó. Vannak, akik a régi számokból egész szatyornyit válogatnak össze kölcsönzésre. Igaz, ezek már csökkent hírér­tékűek, de legalább kényelme­sen, akár otthon, ágyban fekve lehet elolvasni. Az újságköl­csönzés talán a legkedveltebb szolgáltatásunk. A magas elő­fizetési díjával is magyaráz­ható, hogy legtöbben a Magyar Közlönyt keresik. Elviszik, ki­másolják a szükséges oldala­kat. Fénymásolónk sajnos nincs, pedig óriási szükség len­ne rá. A meglévő technikai be­rendezéseink - egy televízió, egy videómagnó, egy lemezját­szó és egy rádiómagnó - több­sége elavult, már régen meg­érett a leselejtezésre, de ismer­ve az önkormányzat anyagi le­hetőségeit, nem várhatunk eb­ben gyors változást. Egyetlen lehetőségünk maradt: figyelni a pályázati felhívásokat. A ha­gyományos értelemben vett könyvtári szolgáltatások mel­lett egyre inkább az informá­ciót gyűjtő és kisugárzó szerep válik központi feladattá. Ah­hoz, hogy majd a kiépülő mo­dern információs rendszerhez kapcsolódni tudjunk, nagy szükségünk lenne számító­gépre is. • Az egyik önkormányzati képviselő nemrégiben rosszallotta, hogy nincs a könyvtárnak hevétele. Ta­lán a Somogyi Könyvtárban tapasztalhatta, hogy ott 100 forint az éves tagsági díj. - A könyvtár sohasem volt bevételt hozó intézmény. Egy törvényerejű rendelet alapján a közművelődési könyvtárak alapszolgáltatásai - a kölcsön­zés, a helyben olvasás, a könyvtárközi kölcsönzés - díj­talanok. A Somogyi Könyvtár több százezres könyvállomá­nyával és a sokféle plusz szol­gáltatásával nem hasonlíthatók össze a mi lehetőségeink. Ezer­négyszáz olvasónkból majd­nem kilencszázán valamilyen oktatási intézményben tanul­nak. Nagyon sok nyugdíjas és munkanélküli olvasónk is van, s csak mindössze 270 körül volt tavaly az aktív dolgozók száma. Sok gyerek félve kérdi meg a beiratkozás előtt, mennyibe fog kerülni, s szinte feilélegzik, amikor megtudja, hogy díjtalan. Úgy vélem, még a minimális 100 forintos tagdíj bevezetése is visszatartó erő lenne, többet veszítenénk a ré­ven, mint amit nyernénk a vá­mon, valószínűleg jelentősen csökkenne a látogatottság. A statisztika azt mutatja, hogy az elmúlt években Kisteleken jelentősen nőtt a beiratkozottak száma. A szerencsésebb fek­vésnek köszönhető, hogy most azok is betérnek hozzánk, akik autóbuszra várnak, például a környező falvakból bejáró, korrekciós osztályokban tanuló gyerekek. A könyvtár ma már szociális funkciót is betölt, hiszen a diákok mellett a leg­többször megforduló olvasóink a munkanélküliek és a nyugdí­jasok. A könyvtárosnak nagy empátiával kell rendelkeznie ahhoz, hogy a gondjaikat meg­hallgassa, tanácsot, bíztatást adjon számukra. Hollósi Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom