Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-11 / 59. szám

6 RIPORT DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1994. MÁRC. 11. • Nagy átalakításban a Kábeltelevízió Rt. A csillagpont rejtelmei lljnhh támadásra készül a szegedi Kábeltelevízió Rt. az előfizetők ellen - kezdte izgatott hangon mondandóját olvasónk a telefonban. Majd még számtalan hfvás érkezett a „Csörög..." vonalán, hogy nem értik mit akar a Kábel Rt. egy bizonyos rsillugpontos átalakftás ügyében. Megjegyezve, hogy sokuknak ráadásul u „csillagpont" kifejezés kínaiul hangzik. Hát akkor fordítsuk le magyarra! Szakfordításhoz szakember segítsége szükségeltetik, igy a legilletékesebbhcz. Csábi Lászlóhoz, a Kábel Rt. ügy vezető igazgatójához fordultunk kérdéscinkkel. Legelőször is szóljunk arról, hogy milyen ördöngös találmány ez a bizonyos csillagpont. Az egyszerű és érzékletes magyarázat kedvéért, gondoljunk most a gázcsövekre és a telefonhálózatra. Az első esetben a lakás egyik felén befut a vezeték, a másikon pedig ki, hogy vigye a gázt a következő lakásba. A telefonhálózatnál pedig ezzel szemben mindenkihez önálló vonal vezet. Most ha ezt lefordítjuk az antennakábelek nyelvezetére, akkor a régi, panelházakban meglévő láncszerűen felfűzött hálózatot hasonlíthatjuk a gázvezetékekhez. Ha valaki megbabrálja... Itt a tetőn elhelyezett központi egységtől futnak lefelé a vezetékek, s ha a tizediken lévő lakótárs például megbabrálja a vezetékét, akkor az alatta lévó kilenc emeleten hiába tekergetik tévéjük gombját a nézók, mert adás az nincsen - a tizediken megszakadt a folyamatosság. Ezzel szemben a csillagpontos rendszerben a telefonhálózathoz hasonlóan mindenki önálló antennajelet kap. kiküszöbölve minden zavaró körülményt. A minőség és a fejlettség mellett a fizetési szokások is a csillagpontos rendszer mellett szólnak, hiszen amíg a 60 lakó közül 45 fizetett a régi rendszerben, addig a ,jók" viselték a közös terhet. Ha kritikus mértékben lecsökkent a fizetők száma - részlet egy lépcsőházi beszélgetésből: „Hát te fizetsz? De nagy balek vagy; mi nem fizetünk, mégis kapjuk a műsort..." -, akkor egész egyszerűen lekapcsolták a házat a kábeltévé hálózatról. Volt rá példa... Ezzel szemben az új, csillagpontos rendszerben lakásonként is ki tudják kapcsolni a nemfizetőket. S nem fog ráfizetni az előbbi példában említett 45 ember sem. Az átalakítást saját költségén készíti a Kábeltelevízió Rt. - hangsúlyozta Csábi László -, a társaság magáncég, s tulajdonosai úgy döntöttek, hogy a hozamot beforgatják a vállalkozásba. Merthogy hosszú távon gondolkodnak... Nem kis összegről van szó egyébként, lakásonként 3600 forintról, ami a teljes rendszer esetében 100 milliós összeget jelent. A harmincezres rendszerben tavaly 3600 lakást alakítottak át, idén 6000-t terveznek, s remélhetőleg jövőre végeznek a munkával. Ki mit kér... A Kábel Rt. nem tör rá senkire, értesftőszelvényt küld ki, melyen időpontot egyeztet előfizetőjével. Természetesen nem kötelező beengedni a szerelőket, de ha kiépül az új rendszer, akkor átterhelik a teljes hálózatot, s a régi rendszeren nem tudnak jelet szolgáltam. Magyarul: aki most nem engedi be a szerelőket, az később hoppon, azaz tévéadás nélkül marad. Az új rendszerben minden előfizetővel egyéni szerződést kötnek - vázolja a jövőképet Csábi László. A csillagpontos rendszerben szolgáltatási csomagokat tudnak ajánlani a megrendelőknek. Lenne egy un. Life-line, minimum szolgáltatással (Magyar 1; 2, azaz földi adók), egy Basic alapcsomag (földi adók + az ismertebb műholdak), valamint egy EBS (Extended Basic System) a teljes kínálattal. így mindenki a saját pénztárcájának megfelelően rendlhetne, s nézhetne. S hogy nem túl elrugaszkodott az elején emlegetett telefonos hasonlatunk: Csábi László mindenkit megkért, hogy óvják csillagpontokat, azaz a hálózat lelkét jelentő szekrényeket, melyeket ők ólomplombával látnak el. Csupán a plomba azonban a vandálok ellen nem nyújt védelmet, hiszen a napokban két helyen is szétszabdalták a kábeleket. A Sárosi u.2. és a Felső Tisza-part 28. száma alatt épp ezért gondok lehetnek a vétellel az ünnepek alatt. Csábi úr szerette volna megelőzni a „Csörögös" panaszokat, ezért jelezte: tudnak a rongálásról, már dolgoznak a helyreállításon. Takács Viktor • Dr. Szilágyi János, az ÁllásPont ,elnöke tanárember, korábban az Országos Gyermekvédő Liga titkára volt. Egy éve viszont többedmagával úgy gondolta, tenni kellene valamit azokért, akik - kikerülvén a munkaügyi hivatalok gondozásából - már nem fordulhatnak sehová. Tavaly májusban alakult meg az Allás-Pont: alapítói között pedagógus, népművelő, könyvtáros, jogász, közgazdász, sőt még hitoktató is akad. Tevékenységi körük - az alapszabály szerint - „a Dunán inneni területre" terjed ki. Csongrád megyében maradva: Hódmezővásárhely, Makó, Csongrád és Szentes munkaügyi központjaival máris jó együttműködés alakult ki. Szeged városi hivatala ugyancsak készségesen fogadta jelenkezésüket. de a megyei központ is segítséget ígért. Nem kívánnak „kis munkaügyi központként" működni. Inkább a hivatalok hasznos kiegészítőjeként szeretnének tevékenykedni. Olyan szervezőmunkát is végeznek, amelyre - jellegénél fogva - a hivatal nem képes. Megbízható külföldi kapcsolataik révén például már több fiatal számára közvetítettek gyermekfelügyelői munkát, egyelőre Angliában. Az első csoportban tizenhárom lány utazott Londonba, s a jelek szerint jól érzik magukat. A lányok családokban kapnak szállást és ellátást, valamint zsebpénzt ennek fejében foglalkoznak a gyerekekkel, besegítenek a házimunkába, és tökéletesítik nyelvtudásukat. Hasonló lehetőségek Francia- és Németországban is várják a magyar fiatalokat, lányokat és fiúkat egyaránt, mert bármily szokatlan is nekünk. Nyugaton az „óvóbácsi" sem számít fehér hollónak. A „külföldi munkavállaláshoz" az utóbbi időkben kipattant botrányok miatt egyre több gyanú tapad - az ÁllásPont viszont kizárólag állami • A munkanélküli fiatalokért Pályakezdők Állás-Pontja Csongrád megyében 26 ezer embernek nincs munkája; közülük minden harmadik fiatal, illetve pályakezdő. Utóbbiak hat hónapig jogosultak a munkaügyi hivatal támogatására, azután már a nyilvántartásokban sem szerepelnek. Az Állás-Pont Allásteremtő Fiatalok Öntevékeny Ligája éppen azért jött létre, hogy munkához juttassa ezeket a fiatalokat. hivatalokkal tart kapcsolatot, amelyek biztosítékot nyújtanak arra, hogy a külországban dolgozó fiatalt nem kényszerttik méltatlan körülmények közé. Erről maguk a szülők is meggyőződhetnek: májusban (kedvezményes költségekkel) meglátogathatják gyermekeiket. A gyermekgondozók képzését a Miniszterelnöki Hivataltól pályázat útján nyert egymillió forintból oldják meg, a fiataloknak tehát nem kell „tandíjat" fizetni. Éppen a napokban várnak jelentkezőket egy újabb tanfolyamra, amelyen gyermekgondozókat képeznek. Lányok és fiúk is érdeklődhetnek, föltéve, ha legalább alapszinten beszélnek angolul, és vállalják, hogy a tanfolyam elvégzése után Angliában dolgoznak majd. Jelentkezési határidő: március 15. Ugyancsak díjtalan az áprilisban induló biztosítási tanácsadói-üzletkötői kurzus is, amely résztvevőit még azzal is kecsegteti, hogy a „legjobb tanulók" a vizsga után azonnal állást is kapnak. Az Állás-Pont szegedi székhelye a Kálvária sugárút 14. szám alatt található. Már klubjuk is van: itt hétfőnként 16.30-tól 19 óráig várják azokat a fiatal munkanélkülieket, akiknek nincs hová fordulniuk segítségért. A klubrendszer még arra is jó, hogy a munkaügyi központok rendszeresen tájékoztassák a fiatalokat az éppen elérhető állásokról. Az Állás-Pont ligájának tagjai 300 forintos éves tagdíjjal járulnak hozzá az érdekképviseleti szervezet működéséhez. Aki tehát úgy érzi, nincsenek lehetőségei, hívja az ÁllásPont telefonszámát: 327-081. A szám éjjel-nappal hívható, s ha dr. Szilágyi János éppen nincs a közelben, célszerű az üzenetrögzítőn meghagyni, miben segíthet az Állás-Pont, s miképpen tudják a hívót értesíteni. Ny. P. Ne füstjeleket küldjönl TELEFONÁLJON! <c> Hirdetésfelvétel: 7-19-ig: J81M1 _ o (Csak felárral és gyászköilemények) 8-12,14-17-ig: 318-999 7-15 ig: 320-239 Délmaqyarorszáq Kutyaszorítóban (Csoóri, Hajdú János és a többiek) Emlékeztetem az olvasót, hogy a sorozatnak eddig négy része látott napvilágot. Az elsőhen azt feszegettük, hogy miért éppen a választási kampányban csúcsosodik ki a vita Hajdú János tíz és fél évvel ezelőtti dolgozata köriil. A második részben azt részleteztük, hogy milyen körülmények alakultak ki 1983 őszére, amelyek jócskán hozzájárultak ahhoz, hogy a Csoóri-ellencs cikk megjelenjék. A harmadik részben dokumentumokkal bizonyítottuk, hogy az egyéninek vélt akció mögött az akkori pártközpont rejlik; nemcsak A Hét főszerkesztőjével Íratott vitacikket, hanem három íróval is. A negyedik részben, tegnap azt taglaltuk, hogy 1983. szeptember 16-án kakukktojás tűnt fel a fészekben: meg nem rendelt vitairat jelent meg az Élet és Irodalom hasábjain. Ezúttal azt próbálom megvilágítani, hogy mi történt a botrány kirobbanása után. 5. Tisztáldozat Ltvél Caoórl Sándornak letr.fi Sándor ügy hozta a válatlan, hogy több, agynáaba folyó napot tölthattan együtt Teled. Ken a Ce. S. nereietu nogánoaeadUyel, hanem - a magánszemélynél fontosabbnak gondolt - müvalddel. Régóta az a véleményem, közhaeznubb, ha az Írók nem a személyükben érintkeznek etlrUn. hanem ha folyamatosan ás figyelmesen olvassák egymás müveit. Rrre teremtettél most kitünteti alkalmat. Délelőtt hozta meg a poéta uj veraköteted, a Várakozás a tavaszbant. Válogatott versek? Osszae versek? Srósen magválogatott összes versek? Majd eldönti egy beható aeakkxltlkus. Én agyra laikuaabb, azakseartltlensbb olvasója Sükösd Mihály meg nem jelent cikkének részlete • Joggal teheti föl az olvasó a kérdést: miért nem tiltakoztak a szerkesztőség munkatársai Hajdú János cikke ellen? Tiltakoztak. Természetesen nem voltunk hősök, mégis minden lehetséges fórumon kifejtettük ellenvéleményünket. És ki is fejthettük. Az ÉS főszerkesztője valószínűleg kényszerhelyzetbe került, amikor a pártközpontból lapzárta után küldött kéziratot betette a lapba, becsületére váljék azonban, hogy az ügybe senkit sem akart belekeverni. Nem várta el az azonosulást, megelégedett az utasítások végrehajtásával. Szeptember második felében, októberben és novemberben számtalan helyre hívták a szerkesztőség munkatársait, az író-olvasó találkozókon nyomatékosan szóba került a Hajdú-cikk. Ha a főszerkesztő jelen volt. magára vállalta a felelősséget. De nemcsak, hogy elvitte a balhét, hanem azt is elviselte, ha bármelyikünk, nem egy esetben például e sorok írója kifejtette, hogy nem ért egyet a cikk közlésével, a benne foglaltakkal pedig különösen nem. Mi több: arra is fölhatalmazott bennünket, hogy ükkor sem kell védenünk a mundért, ha nincs jelen a közönségtalálkozón. Nyugodtan hivatkozzunk arra, hogy szeptember közepén magához vonta a döntést. (Hogy milyen indítékok hatására, arröl egyszer majd bizonyára megírja a véleményét.) Nem kerülöm meg. persze, a kérdésnek azt a rés/ét sem, hogy talán érdemes lett volna vállalni az egzisztenciális kockázatot az ellenvéleményért. Nos, nem kellett ezt a kockázatot vállalni: a helyzet ugyanis napok-hetek alatt megváltozott. Kései bizonyíték erre Szőrös Mátyás cikke a Népszabadság 1994. február 16-i számában. Az országgyűlés szocialista párti alelnöke, tíz és fél évvel ezelőtt az MSZMP központi bizottságának külügyekkel foglalkozó titkára leírja, hogy a pártközpontban is megoszlottak a nézetek Hajdú János írásával kapcsolatban. A külügyi vonalon úgy tekintették ezt a vitát, mint az „akkori hivatalos kultúrpolitika" akcióját, sőt a maguk módján, diplomáciai eszközökkel igyekeztek is közbenjárni Duray Miklósért, akit Kutyaszorító című könyve miatt bíróság elé állítottak Csehszlovákiában. Szűrös politikai pályafutását nem tartom követendőnek, az általa említett epizód azonban hitelesnek tűnik fel. A magam 1983-as tapasztalatai ugyanerről a kettősségről árulkodnak. Mindez nemcsak azt jelenti, hogy határozott vagy csupán árnyalatnyi nézetkülönbség jött létre a külügyi meg a kulturalis-agitpropos vonal között. Azt is, hogy ez utóbbi, amelyet az egyszerűség kedvéért Aczél-csoportnak nevezek, szintén változtatott az álláspontján. Nem is egyszer. Ennek véletlenül fültanúja vagyok. Az Élet és Irodalom főszerkesztője péntekenként Szegeden tanított, az egyetemen, márpedig a legtöbb főszerkesztői értekezletet éppen pénteken tartották. Gyakran e sorok írója járt helyette a pártközpontba. Megpróbálom érzékeltetni az értekezletek hangulatát. Egy héttel a Hajdú Jánoscikk megjelenése után természetesen a főszerkesztők egyike szóba hozta az Ügyet. Aczél György akkor már hazatért Moszkvából, ahol fölmutatta a „testvérpártok" ideológiai titkárainak azt a magyar újságot, amelyben Hajdú János tollával elhatárolta magát Duray Miklóstól és Csoóri Sándortól. Most fontosnak vélte, hogy személyesen tájékoztassa a hazai lapok vezetőit. Nem teszem ki az idézőjelet, mert ehhez magnetofont kellett volna használni, de tíz és fél esztendő múltán is fülembe cseng a verdiktje: Hajdú János elvtárs véleménye azonos a Magyar Szocialista Munkáspárt véleményével. A következő héten újabb főszerkesztői értekezlet, más résztvevőkkel (e sorok írója megint helyettesíti a főnökét). Ismét megkérdezi valaki, hogy mi a pártközpont álláspontja az egyre nagyobb visszhangot kiváltó vitairatról. Knopp András, a kulturális vezetés szürke eminenciása válaszolt, mondandójának lényegét aligha torzítom el: Hajdú János véleménye töhhé-kevésbé megfelel az MSZMP felfogásának. Az, hogy hiányzik az elvtárs, s felbukkan az enyhe távolságtartás jelző többé-kevésbé, bevallom, akkor még nem tűnik föl. Néhány nap múlva ismét főszerkesztői értekezlet. Újólag megemlíti valaki a CsoóriHajdú vitát, már csak azért is, mert a szellemi életben az indulatok ekkor érik el a forrpontot. Lakatos Ernő, az agitációs és propaganda osztály nem éppen árnyaltságáról ismert vezetője imigyen jellemezte a pillanatnyi álláspontot: Hajdú véleményéhen vannak vitatható mozzanatok. \ következő főszerkesztői értekezletre két hetet kellett várni. Arra már nem emlékszem, hogy a pártvezetők közül-ki reagált a szinte törvényszerűen megfogalmazott kérdésre, de nagyon figyeltem a hangsúlyokra. íme, a válasz: Hajdú véleménye tulajdonképpen magánvélemény. Öt hét alatt a hatalom feláldozott egy embert. A mór megtette kötelességét, a mór mehet (az már csupán idő kérdése, hogy Svájcba, nagykövetnek). Most újra itt van, közöttünk, s a csongrádi meg a kisteleki szocialisták révén országgyűlési képviselőnek pályázik. Nem rejti véka alá. hogy fenntartja tíz és fél év előtti véleményét. mi több: Csoóri Sándor elveinek MDF-es megvalósítása nyomán indokoltnak tartja 1983-as gondolatait. E sorok írója nem híve Csoóri Sándornak, a rendszerváltás utáni gyakorlatát - különösen személyi politikáját - katasztrofálisnak tapasztalja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy töhh mint egy évtizede készített elemzése nem állta volna ki az idő próbáját. Nála nem a helyzetértékeléssel van haj, hanem a politikai gyakorlattal; Hajdú Jánosnál mindkettővel. Két magyar értelmiségi, egy költő-politikus meg egy újságíró-politikus közelebbi kapcsolatba került a hatalommal. Az eredmény érzékelhető: Hajdú János 1983-ban kompromittálódott, Csoóri Sándor azóta. Zöldi László