Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-09 / 57. szám

8 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1994. MÁRC. 9. • A bűnözés * ügyészi szemmel Eldurvult a „játék" A magyar-román viszony nom olyan rossz" mondja a Magyarországi Románok Szövetségének elnöke A közbiztonságot belügyminiszterünk derűlátóan jóra, négyesre értékelte. Vagyunk néhányan, akik szigorúbban osztályoznánk, mint ő. A témával hivatalból nem csak a rendőrség foglalkozik, hanem az ügyészség is. A megyei főügyészség a napokban számolt be az elmúlt évi tevékenységéről. A tájékoztatóról szóló tudósításunkban jeleztük, hogy visszatérünk még a témára, pontosabban a büntető szakág által felölelt területre. Dr. Pigniczki József főügyész-helyettes nem rózsaszín szemüvegen át látja a bűnözés alakulását. Igaz, a megyében tavaly 18,5 százalékkal csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, ám eldurvult a „játék". Amit régen egy pofonnal intéztek el, azt most minimum tompfával, rosszabb esetben pisztollyal. Nehéz megbecsülni, mekkora lehet a látens, a statisztikákban nem szereplő bűnözés. A főügyész-helyettes szerint legalább akkora, mint amekkora a • Megkezdődött a per az annak idején nagy felháborodást keltett váci rendőrgyilkosság ügyében. Mint emlékezetes 1992 szeptemberének egyik hajnalán váci rendőrök üldözőbe vettek két kocsilopással próbálkozó fiatalembert. Máté András 29 éves rendőr zászlós utói is érte az akkor még Fiatalkorú Kása Roland monori lakost, aki két késszúrással igyekezett újabb egérutat nyerni. A rendőr a sérüléseibe a helyszínen belehalt. A tettest és társát jegyzett. Mi ennek az oka? A gyenge felderítési mutatók miatt legyintenek az emberek és nem tesznek feljelentést, vagy azért sem, mert félnek a következményektől, esetleg saját érdekükkel is ellenkezne, ha adott ügyben eljárás indulna. A szabálysértések értékhatárát 2000 forintról 5000-re emelték, ez a jogszabályi változás eltüntetett egy csomó, statisztikát terhelő cselekményt. Vagy: el tudják képzelni, hogy tavaly a megyében mindössze egy személytől követeltek védelmi pénzt, csak kilenc vesztegetés történt, adócsalás meg egy szál se? Böngésszük tovább a bűvös statisztikát! Vagyon elleni bűncselekményekkel 611 milliós kárt okoztak a megyében (országosan 36 milliárdot). Az emberölések száma ugyan 13ról 1 l-re csökkent, viszont a kísérleteké 2-ről 9-re nőtt. Az utóbbi esetben sokszor csupán hajszál választja el a kísérletet a befejezett cselekménytől. A halálos balesetek száma nőtt, több lett a garázdaság, a csalás. a rendőrség elfogta. A Pest Megyei Bíróságon az ügyben kedden megkezdődött tárgyaláson az elsőrendű vádlott, Kósa Roland beismerte a tett elkövetését, ám állítása szerint nem tudta, hogy rendőrök üldözik, mivel azok civil ruháAz előzeteseben fogvatartottak száma nem változott, ez azt jelenti, hogy keményedett a „műfaj". Az ügyészségekre tavaly 92 451 nyomozati anyag érkezett. Az úgynevezett váderedményesség 97 százalékos volt. Évről évre csökken a végrehajtható büntetések száma. A vádlottak 28,6 százalékát ítélték szabadságvesztésre, 47,7 volt ebből a „leülős", a többi felfiiggesztett. Érdekes mutató: a nyomozás elrendelésétől a jogszerű ítéletig 30 nap telt el az ügyek 6 százalékában, 1-2 hónap 12 százalékában, 3-6 hónap 24 százalékában, 6-12 hónap 30 százalékában, 1-2 év 16 százalékában. Két évnél tovább az ügyek 1,6 százaléka húzódott. Ezek az adatok sokkal kedvezőbbek az országos átlagnál, a budapestinél, ahol minden harmadik esetben 1-2 év telik el, amikorra pont kerül az ügy végére. A főügyész-helyettes figyelmeztett, óvatosan kell bánni a statisztikával, a következtetések levonásával. Mert - mint már idéztük Pigniczki urat - a számok halmaza olyan mint a bikini: sokmindent megmutat, de a lényeget eltakarja. V. Fekete Sándor ban voltak és nem fedték fel kilétüket. Ennek a momentumnak azért van jelentősége, mert a bíróság a hivatalos személy elleni erőszak esetén fokozott szigorral jár el, nagyságrendekkel nagyobb büntetést szabhat ki. • A küldöttgyűlés után várható-e irányvonalváltás a szövetségben, ami a nemzetiségi politikai képviseletet illeti? - Az a mód méltó figyelemre, ahogy folyamatosan átalakítottuk a szövetséget. Mi már 1990-ben, megalakulásunkkor nemzetiségi önkormányzatban, kulturális autonómiában gondolkodtunk. Ez az elképzelésünk azóta is vágy maradt, viszont a Magyarországi Románok Szövetsége mára az összes hazai románt tömöríti. Tudomásom szerint egyik magyarországi kisebbségnél sincs ilyen méretű átfogó érdekképviseleti szervezet, amely magában foglalja az egyházakat is. A hazai románság végre saját maga fogalmazza meg igényeit és törekszik azok érvényre juttatására, szemben azzal az évtizedes gyakorlattal, amikor a felülről felépített struktúrában egy szűk értelmiségi kör állt a megfogalmazott szándékok mögött. A hazai románság öntudatosulásának lehetünk tanúi, s ez bizonyítja, hogy érdemes a harcot felvállalni a prioritás megőrzéséért. Kérdés, hogy tudjuk-e az asszimilációs folyamatot lassítani. S itt jön a szakmai oldal, hiszen a régi szövetségek rendezvényekben gondolkoztak, demonstratív jellegű megnyilvánulásaik voltak. Most viszont gyorsan és határozottan kell a szakmai kérdések felé fordulni. Fontos Petrusán Györgyöt, választotta meg elnökének március 5-i küldöttgyűlésén a Magyarországi Románok Szövetsége. Az újraválasztott elnök „civilben" a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Román Tanszékének vezetője, így Szegeden beszélgettünk vele a szövetség és a személyes terveiről. probléma például a román nyelvoktatás, melyhez ki kell építeni a kulturális infrastruktúrát. Az országos gondok ellenére a nemzetiségek megkapták a működésükhöz szükséges támogatást, s kilátás van arra, hogy Gyulán egy ortodox kulturális központ épül. Ezekhez a tervekhez a minisztérium biztosított 10-10 millió forintot, tehát megindult valami, ami egybecseng a nemzetiségi törvénnyel. • Tavaly sikerült egy találkozót megszervezniük Gyulán a magyar és a román külügyminiszter között. Milyen eredménye lett e megbeszélésnek? - Több más dolog mellett talán nem kis része volt a találkozónak és természetesen a szövetségnek abban, hogy Battonyán és Méhkeréken határátkelő nyflt. Szeretnénk még több határátkelőt megnyitni, tudni kell ugyanis, hogy magyar részről körülbelül száz kérés futott be az illetékes minisztériumba. • Alapszerződés még nincs; a magyarországi románok részéről hogyan képzeli el a két ország kapcsolatát? - Ennek a kormányzatnak talán már nem is lesz ideje megkötni az alapszerződést, de ide még olyan kérdések is kapcsolódnak, mint például magyar részről a romániai magyarság igényei, vagy másfelől a románok ragaszkodása a határok megváltoztathatatlanságához. A román kormányban olyan erők is vannak, melyek nacionalizmusból, magyarellenességből kovácsolnak tőkét, s amfg itt nem történik változás, addig valószínű, hogy a józan politikai döntések nem mennek keresztül a román parlamenten. A közeljövőben ugyan nem várható az egyezmény aláírása, de végülis ezt sokáig halasztani nem lehet. Az alacsonyabb szintű viszonyok, az állampolgárok, városok és megyék közti kapcsolatok ugyanis oly mértékben fejlődnek, hogy egyszerűen tarthatatlanná válik ez az állapot. Lényegében kormányzati szinten jelentkeznek ezek a problémák, a magyar román viszony nem olyan rossz, mint ahogy a politikusok és a magyar sajtó egy része azt hangoztatja. Takács Viktor Megkezdődött a váci rendőrgyilkos pere • Fortuna kegyeltje Tápén hozott szerencsét a kis hód Azt hiszem, minden ember előbb-utóbb próbára teszi Fortuna istenasszonyt, reménykedve abban, hogy egyszer csak kegyes lesz hozzá is. Nos, évek óta igy gondolkodott a tápéi lakosú Fülöp András is, hiszen rendszeresen játszott totón, lottón, majd az utóbbi időben inkább kaparós sorsjegyekre tért át. A véletlen azonban úgy hozta, hogy igazi nyereményt sohasem mondhatott magáénak, ezért lassan már inkább megszokásból, mint a siker reményétől fűtve játszott. A szerenese istennője úgy látszik inégis meg akarta jutalmazni kitartásáért, mert tényleg a véletlennek köszönhetően vált Csongrád megyében, pontosabban Szegeden elsőként egy nagy nyereményt hozó Hódos sorsjegy tulajdonosává. -Én állftom, hogy valóban van szerencsés véletlen! A saját esetem erre a legfényesebb bizonyíték - mesélte a boldog nyertes. - Hétfőn ugyanis megvettem a szokásos horoszkópos kaparós sorsjegyeket, de nem nyertem. Másnap viszont telefonált a könyvelőm, hogy decemberről megmaradt négyezer forint szja tartozásom, amelyet mielőbb rendezni kellene. Azonnal el is mentem a postára, majd a Tápéi Takarékszövetkezetbe. Mivel a sorsjegyeket mindig ott szoktam vásárolni, szinte automatikusan beálltam a másik ablakhoz is, tőlem szokatlan türelemmel, és majd tízperces várakozás után, kértem újabb két sorsjegyet. A hölgy tudva, hogy mindig a bika jelűt keresem, négy darabot tett elém. Mivel egyiken sem volt bika, hát a felső kettőt elvettem és rögtön elkezdtem kapargatni az elsőt. Miután kétszer előtűnt az egymillió, egy pillanatra felcsillant bennem a remény, amit gyorsan el is hesegettem. így persze még nagyobb volt a meglepetésem, amikor kiderült: nyertem egymilliót! És ráadásul, figyelmetenségem miatt, a Hódossal. Amikor szóltam az ablak mögött ülő hölgynek, ő jó ismerősként mosolyogva csak ennyit mondott: Ne hülyéskedjen András. Ekkor becsúsztattam elé a sorsjegyet. Meglepetéséből felocsúdva rögtön el is újságolta a kolléganőjének, milyen szerencse ért engem, hiszen akkor már én voltam az egyetlen ügyfél. Nagyon kedvesek voltak mindannyian, vizet, széket akartak hozni, nehogy rosszul legyek az örömtől. Persze egyikre sem volt szükség. Ők természetesen közben azonnal intézkedtek, hogy megtudják, hol vehetem fel a pénzt. Be kell vallanom, az igazi öröm akkor ért, amikor a kezemben foghattam a nyereményt. • Tudja-e már, hogy mire forduja az egymilliót? - Hogyne. Az igazság az, hogy a lehető legjobbkor kedvezett nekem a szerencse. Van ugyanis egy éttermem, mellette söröző és a kettő egymásba nyflik. A gondot az okoz2a, hogy a vacsorázó vendégeket gyakran zavarja a másik helyiségben lévők hangoskodása. Pénzem viszont egyelőre nem volt arra, hogy az épület másik részén, külön bejárattal kialakítsak egy új söntést. Eddig csupán az építőanyag megvásárlására futotta, most viszont ez az összeg fedezi majd az átalakítás költségeit. N. Rácz ludit A január 14-i kormányülést követően a Földművelésügyi Minisztérium napilapokban és közlönyben hirdette meg a falugazdász hálózat kiépítésére vonatkozó, február negyedikei jelentkezési határidejű pályázatát. A megyei FM Hivatal a helyi lapokban tette közzé felhívását. Alapvető követelményként a felsőfokú végzettséget, szakmai gyakorlatot, közössegek ajánlatát és a helybenlakást tüntették fel. A 137 pályázóból 32 körzetben 35-en kapták meg a minisztérium megbízását, s országos és helyi felkészítő tanfolyamot követően március hetedikén foglalták el posztjukat. Falugazdászok névjegyzéke Név Nagy Ernő Nógrádi Zoltán Fackelmann István Dr. Szekeres István Pálinkás István Dóczi Ferenc Baranyás József Gyömbér István Gyömbér László Bálint Péter Soós János Újvári László Horváth István Nagy László Tóth Tamás Szécsi János Kovács Dezső Marsi Tibor Nagy József Udvarhelyi Gyula Szabó P. László Maczelka Sándor Dr.Gyovai Tibor Szemes Ernő Szabó Gyula Baida János Bálint Antal Wébel György Dr. Fodor László Varga Sándor Kalocsai Péter Dóczi István Csonka Miklós Futó Tamás Prekop József Végzettség agrármérnök növ.védő szakm. agrármérnök agrármérnök növ.véd.sz.mérn. gépészmérnök adó.pü. ellenőr kertészmérnök növ.véd.sz.mérn. agrármérnök agrármérnök kertész ü.mérn. kertész ü.mérn. mg.techn, teológia öntözési ü.mérn. állatteny.ü.mérn. mg.-i ü.mérn. állateg. ü.mérn. öntözési ü.mérn. kertészmérnök agrár,szakmérnök kertész, ü.mérnök növ.védő ü.mérn. közgazdász agrármérnök állatorvos gépész,szakmérn. állatteny.ü.mérn. öntözési ü.mérn. erdőgazd.techn. takarm.szak.ü.mérn. állatorvos állatteny.ü.mérn. mg.-i üzemmérn. mg.-i üzemmérn. állatteny. ü.mérn. agrármérnök agrármérnök Települések Röszke-SzegedGyálarét Mórahalom Ásotthalom Pusztamérges-Öttömös Rúzsa Zákányszék Domaszék-Kkdorozsma Sándorfalva Szatymaz Zsombó-Forráskút Üllés-Bordány Balástya Kistelek ÓpusztaszerBaks-Dóc Pusztaszer-Csengele Tömörkény-Csany telek Csongrád-Felgyő Szentes-Nagytőke Szentes-Szegvár F.sebestyén-Eperjes Arpádh.-Derckegyh. Nagymágocs Mindszent-Mártély Makó-Óföld.-Földeák Pitvaros-Ambrózfalva Csanádalberti-Nagyér M.Rákos-Királvhegyes Csanádpalota-Kövegy Apátfalva-M.csanádNagylak Makó-Kzombor-Deszk Klárafalva-Ferencsz. Sz.Szőreg-Kiibekh. Újszentiván-Tiszaszig. Hmvbely-Székkutas Hódmezővásárhely Makó Szeged-Algyő-Tápé Szeged Szeged a ringben Váltók és kitérők A feltüntetett települések közül az elsők a körzetközpontok. A döntés és kinevezés gyakorlata helyenként eltért a meghirdetett elvektől, tgy - főként az önkormányzatok részéről - számtalan kritika éri azt. Erről Fülöp Mihály FM. hivatalvezetője mondta el álláspontját. Az előkészítés szakaszában február 8-án egyeztető megbeszélést tartottak az érintett települések polgármestereivel, emellett kikérték több gazdakör és egylet véleményét is. Javaslatukban körzetenként egy pályázó mellett tették le voksukat, anélkül, hogy a többiek rátermettségét kétségbe vonták volna. Ha volt a mérlegelésben politikai szempont, akkor mindenképp kisebb esélye volt annak, akiről tudták, hogy az átalakulást a mezőgazdaság szétveréseként értékelték és negatív felhanggal illették a kormány agrártámogatási rendszerét. A február 15-én továbbított összes pályázat alapján 21-én érkezett meg a minisztérium által jóváhagyott névsor. Ebből kiderült, hogy a mórahalmi, az ásotthalmi, az ópusztaszeri és a pusztaszeri körzetben nem az FM. Hivatal által ajánlott személyek - Ónozó István, Tóth István, Pinjung Emil és Gregus Sándorné mellett döntött a minisztérium. A baksiak nem fogadták a számukra kijelölt falugazdászt, helyette saját költségükön Pinjung Emilt foglalkoztatják. A hivatal Ígéretet tett, hogy az első létszámbővítésnél szerződést köt vele. A fábiánsebestyéniek nem nyugodtak bele, hogy az eperjesiek jelöltje kapta a megbízást. Ők azonban nem küldték el emberüket a továbbképzésre. A körzetbeosztásoknál sem sikerült mindig a helyi kívánságokat érvényesíteni. Igy például Kistelek Ópusztaszer nélkül is bőven kitesz egy körzetet. A dóciak a közelmúlt anomáliái miatt nem kívánták a sándorfalvi társbérletet. Ebben és a helybenlakás megítélésében elfogadták, ha valakinek tanyája van az adott térségben, vagy a lakhely belül esik egy gazdasági egységen. Igy Nagy László sándorfalvi, csibafai tanyáját is a kiírásnak megfelelő lakhelynek minősítették. Soós János és Bálint Antal az FM. hivatal fokozott támogatását kapta, s ennek indoklását külön levélben küldték el. Előbbinek igaz, hogy a felsőfokú végzettsége teológiai, de a kiírás nem követelte meg, hogy a diploma szakirányú legyen. Bálint Antalnak valóban középfokú a végzettsége, de, úgy tűnik a hivatal által felsorolt egyéb pozitívumok ennél többet nyomtak a latban. Korántsem valószínű, hogy ezen érvekkel szemben nincsenek a helyi sajátosságokból adódó ellenvetések. Nem nehéz megjósolni, hogy e téma nem lefutott még az írott és elektronikus sajtóban. Tóth Szeles István