Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-09 / 57. szám

SZERDA, 1994. MÁRC. 9. KÖZÉLET 7 Nemcsók János 1949-ben született Budapesten. 1967ben érettségizett Budapesten a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban. 1967-ben felvételt nyert a JATE Természettudományi Karának biológus szakára. Biológus oklevelet 1972-ben szerezett. 1972-1979 között az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben dolgozott központi ösztöndíjas gyakornok, tudományos segédmunkatárs, majd későid) tudományos munkatárs munkakörben. 1979-ben visszahívták a JATE Biokémiai Tanszékére azzal a feladattal, hogy szervezzen meg egy környezetvédelmi biokémiai munkacsoportot. 1979-1981-ig tudományos munkatársként dolgozott, majd 1981-ben egyetemi adjunktusnak, 1986-ban egyetemi docensnek nevezték ki. Ugyanebben az évben megbízták a Biokémiai Tanszék vezetésével. 1993. május l-jétől a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Szegedi Biotechnológiai Intézetének igazgatójává nevezték ki, tanszékvezetői állása mellett. • Nézem a legnagyobb kormánypárt országos gyűléséről a Magyar Televízió tudósítását. Az elnökség felett Antall Józseftói egy idézet áll: „Keresztény Magyarországot akartam, csak ennek van jövője." Másnap reggel (február 19) a Délmagyarország 5. oldalán Balogh László tollából „Küldetéstudat és dacos magyarságféltés" címmel egy rövid monológot olvasok. A két címtói nem tudok szabadulni. Elképedek rajtuk, majd elkeseredem, röviddel ezután félni kezdek. Most már reménykedem. Reménykedem, hogy a kiválasztott idézetet és az újságcikk címét félreértettem. Vagy ha nem, és aggodalmam jogos, akkor az nem a nyugodt erő pártjára 1990-ben leadott voksolók szándékát tükrözi. A „keresztény" szóból még az „y"-t is kirekesztették, a felirat alatt a szelíd mosolyú pártinkvizítor a másik Magyarországról szónokol, akikkel együtt kívánja megvalósítani ködös lázálmait. Korábban egy kalap alá véve lekutyaházizza a magyar progresszív erők jelentős részét. Közöttük sommásan a liberálisokat, a szakszervezeteket, a szociáldemokratákat. Sanda szándékkal elfelejti, hogy Kuncze Gábor számos vallásos érzelmű társával egyetemben hívő keresztényként egyházi iskolában érettségizett, a szakszervezeti mozgalom jelentős számú keresztény lelkületű szimpatizánssal rendelkezik, a szocialisták és szociáldemokraták olyan európai mértékű géniuszokkal rendelkeznek, mint Horn Gyula és Király Zoltán. Ez utóbbiak nem alámerülve, vagy IU/III-ként élték meg az elmúlt évtizedeket, hanem önmarcangoló szembenézéssel találtak a szociáldemokrácia eszméjére. Tevékenységüket és tetteiket a haladó Európa nem felejti. Nevük még akkor is fennmarad, mikor a legkevésbé keresztényi erényekkel rendelkező harcos magyar Miklósokra már senki sem fog emlékezni. Jelen sorok írójának mindezek kritikájára az ad alapot, hogy életvitele ma is az európai keresztény eszményen és erkölcsi alapokon áll. Egykori MSZMP tagként volt benne elég civil kurázsi, hogy családi hagyományát követve katolikus szertartás szerint több száz főnyi falubelije előtt egyházi esküvőn házasodott. Három gyermekét az antivilágban nyilvánosan megkereszteltette. Mindezek mellett a 68-as lázadó nemzedék tagjaként egy életre elkötelezte magát a baloldali gondolkodásmóddal. Ennek összeférhetőségét számára 11. János Pál egyik legújabb erről szóló elméleti munkája támasztja alá. Nem kevésbé és nem többé érzi magát utódpártinak, mint Kulin Ferenc, az MDF parlamenti frakciójának vezetője, akivel 1988ig egy pártnak, az MSZMPnek soraiba tartoztak. A szelíd mosolyú pártinkvizítor nézetei mérgezik Balogh László nézeteit is, akivel sok dologban egyetértek. Én is - sok százezer hozzám hasonlóan gondolkodóhoz - örültem, hogy a rendszerváltozáskor megszűnt a párttitkárok uralma. Annyiban azonban vitatkoznék vele, hogy ez így globálisan nem valós. A párttitkár uralma több helyütt - ahol a körülöttük dolgozók nem „alámerültek", hanem ellenálltak ellenvéleményükkel, okos kritikával - már korábban is jelentős mértékben korlátozódott. Csurka István sem állítja már, hogy az egykori MSZMP-tagok és a mostani baloldaliak mind gazemberek, és velük a „másik Magyarországnak" globálisan fenntartásokkal kell élni. A helyzet komikuma? veszélyessége! az, hogy Csurka pontosan kiszámítható, nem lavíroz, azt csinálja, annak szellemében él, amit mond. A szelíd tekintetű pártinkvizítor és követői a legelítélendőbb keresztényi bűnök egyikét követik el sorozatban: vizet prédikálnak és bort isznak. Keresztényi Magyarországot akarnak. De kirekesztőlegeset. Benne nincs helye lassan az „y"-nak sem, és a más nemzetiségűeknek sem (németnek, szlováknak, románnak, zsidónak, ateistának, nemzetellenesnek minősítik az egész liberális - szocialista - szociáldemokrata baloldalt.) Én ebből a nézetből, ebből a kirekesztő ideológiából több millió polgártársammal együtt nem kérek. Reményeim szerint a legnépesebb kormánypárt és a szó nemes értelmében vett nemzeti konzervatív körök szimpatizánsai sem kérnek belőle. A jelenlegi állás tehát az, hogy amíg a józan nemzeti konzervatív erők nevében azok véleményét figyelmen kívül hagyva szájalók a „másik Magyarország" melletti másként gondolkodókat ki akarják rekeszteni mindenhonnan, adclig a baloldal reális alternatívát, jobb gazdaságpolitikát, esélyegyenlőséget az anyagiakban és szellemiekben, ideológia-mentességet kínál valamennyi honfitársunknak, beleértve a „másik Magyarországához tartozókat is. Van jel arra, hogy az igazán elkötelezett keresztény párt(ok) felismerté(k) ennek a hangoskodó jobboldalnak káros hatásait. A feladat nagy. az idő rövid: ha a jobboldal az irreális erőket kiveti magából, vagy elszigeteli ezeket a fő hangadókat, akkor esélye lehet, hogy a választásokat követően konstruktív ellenzéki alternatívát hirdessen annak reményében, hogy újabb 4 év múlva ismét választás lesz. Ha ezt nem teszik meg, akkor tartósan holtvágányra kerülnek, úgy ahogy ezt vezérhollóik károgják. Ez azonban nem a baloldali összefogás, vagy kedvenc retorikájuk szerint a baloldali demagógia miatt következik be, hanem azért, mert honfitársainknak elegük van bármiféle „küldetéstudatú" pártból. 1990 után sokan csalódtunk a nyugodt erőben. Most és az ezt követő választáson pedig valamelyik másik erőre fog szavazni az állampolgárok döntő többsége. Honfitársaink jelentós része szavazataival le fogja váltani ezt a kormányt, így működik a demokrácia. 0r. Nemcsók János • Két hónappal a választások előtt Startra készen a megye Di. Günther Béla megyei lő jegyző tájékoztatója • Javaslatoki FEjra-feHratok Dr. Günther Béla megyei főjegyző tájékoztatása szerint a választási előkészületek túljutottak technikai szakaszukon. A Csongrád megyei települési jegyzők kialakították a 473 - száz-ezerkétszáz fős - szavazókört, felálltak a területi és egyéni választókerületi választási bizottságok, elkészültek a névjegyzékek. Ezeken szerepel minden nagykorú Csongrád megyei állampolgár, ha nem áll gondnokság, börtönbüntetés vagy büntetésvégrehajtásban elrendelt kényszergyógykezelés alatt, illetve nincs eltiltva a közügyektől. A névjegyzékek tíz napra ki vannak függesztve a települési jegyzői irodákban, amennyiben valaki kimaradt, vagy a névjegyzékben jogellenes szereplést fedez fel, március 16-ig emelhet kifogást. Megtörtént a felvételi értesítés: a kopogtató-cédulák és az ajánló (biankó) szelvények kiküldése (ez utóbbit gyűjtik a jelöltek). Aki nem kapott, a települési jegyzőhöz fordulhat pótlásért. Egy választópolgár egy ajánlást tehet. Az ajánlásokért ellenértéket kérni és adni tilos; az ajánlószelvényekkel nem érdemes fondorkodni - a Btk. ugyanis ismeri a választási bűncselekmény fogalmát, a maximális büntetés három év lehet. Nem szabad gyűjtést rendezni a munkahelyeken, közforgalmi járműveken, egészségügyi intézmények betegellátási részlegeiben, szolgálatban lévő rendőrök körében. Hétszázötven ajánlást szükséges begyűjteni - legkésőbb április 8-án 16 óráig - az egyéni választókerületi jelöltetéshez; a pártoknak legalább két egyéni választókerületben kell jelöltet állítaniuk, hogy megyei listát nyújthassanak be, minimum hét megyei lista után állíthatnak országos listát. Az 1994-es választásokon* négy évvel ezelőttihez képest más módon lehet igazolásokkal szavazni. A belügyminiszteri rendelet szerint lakcímváltozás esetén az új lakóhelyen kell leadni a voksokat, akik ideiglenes tartózkodási helyükön óhajtják ezt megtenni, azoknak az első fordulót megelőző napon 16 óráig kell igazolást kérniük, s megjelölniük; ezt az első fordulóra vagy a másodikra vagy mindkettőre kérik-e; két forduló között már nem lehet igazolást kérni. A március 2-i Magyar Közlöny etikai ajánlást tesz a köztisztviselőknek (a miniszterek és a politikai államtitkárok nem azok, de a közigazgatási államtitkárok, főosztályvezetők értelemszerűen igen) és polgármestereknek, amennyiben indulnak a parlamenti választásokon, a kampányidőszakra - erkölcsi támadhatatlanságuk érdekében - vagy menjenek szabadságra, vagy tartózkodjanak közhatalmimunkáltatói jogaik érvényesítésétől. • Ha a nyomda független és szabad ördöge TEJFA-nak (ti. „teljes elnöki jogkörre felruházott alelnök" - lásd a Magyar Hírlap korábbi számaiban) szedné a FEJFA-t; ha valaki azt állítaná, hogy a sajtószabadság nem megfelelő részletességgel szerepel az alkotmányban; rendkívüli módon felháborítónak tartanám a történteket. Az ördögre nem haragudnék, mert hiszen csak a dolgát tenné, ám rögtön idéznék az alkotmányból, s egyidejűleg javasolnám, hogy ha a szabad sajtó maghal, fejfáira ezeket jó mélyen véssék bele, majd a fejfákat a földbe verés helyett kb. szemmagasságba akasszák fel, hogy a rajtuk lévő szövegek az egyenes tartással járók számára jól olvashatók legyenek. (Akik görnyedt derékkal, szemlesütve kénytelenek járni, azokon úgysem, vagy legfeljebb ideig-óráig segíthetnek a FEJFA-szövegek.) A sajtószabadság kérdésköre ugyanis megfelelő részletességgel szerepel az alkotmányban, hasonlóképpen pl. a tömeges elbocsátás kifejezett tilalma is - ám, sajnos, nem a Magyar Köztársaság Alkotmányában, hanem pl. Görögország 1975-ös, Portugália 1976os, Spanyolország 1978-as alaptörvényeiben a következőképpen: Görögország 14. cikk. (1) Mindenkinek szabad a törvények megtartásával a gondolatait szóban, írásban és sajtó útján is kifejezni és teijeszteni. (2) A sajtó szabad. A cenzúra, mint minden más preventív intézkedés, tilos. (3) Újság és más nyomdatermékek lefoglalása, akár megjelenésük előtt, akár után, tilos. Kivételesen megengedett a lefoglalás az államügyész rendelkezésére: a) a keresztény és minden más ismert vallás megsértése miatt, b) a köztársaság elnöke személyének megsértése miatt, 15. cikk (2) A rádió és televízió az államnak közvetlen felügyelete alatt állnak és feladatuk az információknak és híreknek tárgyilagos és elfogulatlan közlése, az irodalmi és művészeti termékek közvetítése. Ennek során meg kell őrizniük adásaikban a társadalmi rendeltetésüknek megfelelő minőségi szintet, hogy az ország kulturális fejlődését előmozdítsák. Portugália 37. cikk. (1) Mindenkinek joga szóban, írásban vagy bármely más módon kifejezni és szabadon hangoztatni gondolatait, ugyanúgy, ahogy joga informálódni akadályoztatás vagy diszkrimináció nélkül. (2) Ezen jogok gyakorlását nem akadályozhatja meg, illetve nem korlátozhatja semmilyen fajtájú vagy formájú cenzúra. (3) E jogok gyakorlásának megakadályozása a törvény büntető rendelkezései alá esik, mely annak kivizsgálását bíróság hatáskörébe utalja. 38. cikk (1) A sajtó szabadsága garantált. (2) A sajtószabadság magában foglalja az újságírók és irodalmi munkatársak szólásés alkotási szabadságát, valamint a nem az Államhoz, politikai pártokhoz vagy vallási csoportokhoz tartozó információs szervek ideológiai orientációjába való beleszólásukat, anélkül, hogy a dolgozók bármely más rétege vagy csoportja szabad tevékenységüket cenzúrázhatná vagy megakadályozhatná. (3) A sajtószabadság magában foglalja az újságírónak azt a jogát, hogy a törvénynek megfelelően felkutassa az információ forrásait, védje a szakmai függetlenséget és a titkát, valamint megválassza szerkesztőségi tanácsadóját. (6) Semmilyen adminisztratív vagy pénzügyi szabály, hitel, vagy külkereskedelmi, politikai meggondolás nem akadályozhatja direkt vagy indirekt módon a sajtó szabadságát, és a törvénynek biztosítani kell a sajtó függetlenségének a politikai és gazdasági hatalommal szembeni megvédéséhez szükséges eszközöket. (7) A televízió nem lehet magántulajdon. 39. cikk. (I) Az állami és más közintézmények tömegtájékoztatási eszközeit vagy azokat az intézményeket, melyek direkt vagy közvetett módon azok gazdasági ellenőrzése alatt állanak, úgy kell működtetni, hogy megóvják függetlenségüket a Kormánytól és a közigazgatástól, és biztosítani kell a különböző vélemények kifejezését és összevetését. 40. cikk. (3) A választási időszakban a konkurens politikai pártokat meghatározott és egyenlő adásidő illeti meg. 53. cikk. A dolgozók számára a foglalkoztatás biztonsága garantált, és tilos a valós ok nélküli vagy politikai, illetve ideológiai okból történő elbocsátás. 58. cikk. (3) A tömeges elbocsátások tilosak. Spanyolország 20. cikk. (1) Mindenkit megilletnek az alábbi jogok: a) a gondolatok, eszmék és vélemények szóban, írásban vagy a kifejezés bármely más módján történő szabad kifejtése és teijesztése; b) az irodalmi, művészeti, tudományos és technikai alkotás szabadsága; (2) Ezeknek a jogoknak a gyakorlását nem korlátozhatja semmiféle előzetes cenzúra. (3) Törvény szabályozza az államtól vagy az állami intézménytől függő tömegtájékoztatási eszközök szervezetét és parlamenti ellenőrzését, és biztosítja, hogy a társadalmi pluralizmus elvét és Spanyolország nyelvi sokféleségét tiszteletben tartva, a jelentősebb társadalmi és politikai csoportok használhassák ezeket az eszközöket. Persze, ha a szabad sajtó életben marad, nincs szükség egyetlen TEJFA-ra sem! Dr. Tóth Károly