Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-01 / 50. szám
KEDD, 1994. MÁRC. 1. HANGSÚLY 11 • Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztató jelleggel eredményességi oldalról 147 városi kapitányságot rangsorolt 1993 végén, amely sorrendben Szeged a 121. helyre került. (A megyében legjobban Hódmezővásárhely „szerepelt", 15. lett). Nézzük meg Szeged nagyvárosi környezetét: Miskolc a 105., Győr a 120., Debrecen a 134., Pécs pedig a 82. Nem előnyös tehát a szegedi helyzet, de az ország hasonló nagyságrendű rendőrkapitányságait összemérve nem is kétségbeejtő, különösen akkor nem, ha egy feljövőben lévő eredményességű Szegedi Rendőrkapitányságról van szó, amely 1993-ban több, mint 12 százalékot! javított ismeretlen tetteses ügyekben felderítési mutatóján. (34,21 százalék). A - jobb vagy gyengébb rendőri eredményesség azonban önmagában még nem eredményezi, vonja maga után az állampolgári biztonságérzet növekedését is, erre példa éppen Szeged, ahol az objektív biztonság érzékelhetően javult, ugyanakkor a szubjektív biztonságérzet - részben a korábban ismertetett okokból, részben pedig a sokkoló erejű és hatású Z. Nagy gyilkosság keltette indulatok hatására jelentős mértékben romlott. Történt ez azok után, hogy egy 1993 késő őszén közzétett közvéleménykutatási adatok szerint a rendőrség Csongrád megyében az értékes harmadik helyre került, mint olyan szervezet, amelyben a lakosság bízik, megelőzve például a politikai pártokat. Levonható tehát mindezekből az a következtetés is, hogy a rendőrség lépésről lépésre javuló köz-, illetve társadalmi megítélése sem azonos a biztonságérzettel, bár az összefüggések nem tagadhatók. A Z. Nagy ügy, amelynek során a rendőrség gyors, és eredményesnek tűnő intézkedéseket tett, önmagában is elegendő volt jelentős média-generációval a közmegítélésen érzékelhető méretekben rontani, ami viszont azt mutatja, hogy a rendőri közmegítélés javulása csak kisléptékű, képlékeny, és kü• Csongrád megyéről, Szegedrőlf a közbiztonságról (3.) Bűnös város-e Szeged? Bűnös város-e Szeged? Annyiban feltétlenül igen, hogy míg úgy 1988 körül 2-3 ezer között mozgott az ismertté vált bűnesetek száma, ez 1992re közelítette a 9 ezret. A jelenség azonban nem egyedi, ez más városok esetében is hasonló ívet futott be az elmúlt néhány évben - tudom, mindez Szegedre nézve nem vigasz. lönböző eszközökkel, különféle célból akár visszájára is fordítható. Megszívlelendő tanulság ez! Az állampolgári véleményről, a szubjektív biztonság érzetéről az általánosságok szintjén szokott értékelés megfogalmazódni, azonban szakítva a gyakorlattal, a teljesség igénye nélkül vegyük szemügyre, mit is ró fel az állampolgár - a szegedi lakos - a rendőrség „bűnéről". Sokszor - naponta - hangzik el kritika arra nézve, hogy a szegedi rendőrség nem tud mit kezdeni a Belvárosban, a röszkei határátkelőhely környékén valutázó-seftelő magyar és külföldi állampolgárokkal. Valóban így van ez? Nos, ha a jogállam rendőrsége törvények alapján működik nullum crimen sine lege... (nincs bűn törvényi szabályozás nélkül) -, akkor el kell dönteni, akarja-e a társadalom - a társadalmi akarat - üldözni ezt a tevékenységet, avagy sem, mert az 1993. évi XVII. törvénnyel az állampolgárok által sérelmesnek ítélt magatartás kikerült az elkövetési magatartások közül a törvényi szabályozás alól. Ugyanakkor az is igaz, hogy a devizagazdálkodás megsértésének nyomozása - erről a bűncselekményről van szó ugyanis - illetékességből a Vám- és Pénzügyőrséghez tartozik, erre tehát a rendőrségnek nincs törvényi felhatalmazása. A „balhét" ugyanakkor mindig a rendőrség viszi el, a közfelfogás pedig nehezen változik, jogszabályi felhatalmazás és kompetencia híján pedig a rendőrség szükségmegoldásokat alkalmaz (szabálysértési feljelentések, előállítás stb.) Az elmondottak alátámasztásául szolgálnak például az 1994. február 4-5-én végrehajtott nagy szegedi akciósorozat eredményes intézkedései is. A február 4-i akció 198 intézkedése közül közel háromnegyed, 153 vám- és pénzügyőr hatáskörbe és illetékességbe tartozott. (Másfelől ez is utalás arra, mennyire „bűnös" város Szeged, hiszen ezen akcióhoz hasonló volumenű rendőri megmozdulás, teljes zárás nem volt az elmúlt években nemcsak hogy Szegeden, de az országban sem.) A prostitúció kapcsán is távol-keleti hasonlatokkal szokták Szegedet illetni. Hangzatos ez, bár kétlem, hogy számottevően több lenne itt a ledér nemi kézműiparos, mint máshol, legfeljebb a nagyváros, az E5-ös út nemzetközi felértékelődése, és a már korábban jelzett okok tehetik vonzóbbá Szegedet mondjuk Mátranagyiccénél. Ismét azt kell mondanom, hogy amennyiben ez társadalmi elutasításhoz, a köz megbotrénkoztatásához vezet, azt törvényben, jogszabályban kell/ene rögzíteni ahhoz, hogy a rendőrség valóban legális módon eljárhasson ezekben az ügyekben, és ne legyen kétséges, e problémát - az előzővel együtt - a rendőrség könnyedén tudná kezelni. Csakhogy az üzletszerű kéjelgést - ez a jogi megnevezése a cselekedetnek - az 1993. évi XVII. törvény hatályon kívül helyezte, szabálysértési, erkölcsi-morális szférába helyezte. Köznapi indoklás: alanyi joga az állampolgárnak azt tenni a saját testével, amit akar. Ebben a szituációban akkor a rendőrség milyen jogi felhatalmazás alapján léphet fel? Mert megtesz, többet is, mint kockázatos a rendőrség a jelenség - és ismételten hangsúlyozom, a JELENSÉG - visszaszorítására, de üldözésre a törvény a továbbiakban nem hatalmazta fel a rendőrséget. Legalább akkora baj azonban az, hogy amennyiben nem bűn a prostitúció, akkor pozitív magatartási szabályokat sem alkotott a jogalkotó, nevezetesen nincs megállapítva, hogy a prostitúció, ami immáron nem tilos, hogyan gyakorolható legálisan az adott társadalomban (egészségügyi előírások, hatósági engedélyek, adózási feltételek stb.). Nincs tehát tiszta jogi helyzet, mégis kézzelfogható a megoldás: a rendőrség tegyen valamit. Más. KGST-piacok, az immáron méltánytalanul híres szegedi Cserepes sori piac helyzete, amelynél lényegesen nagyobb található az ország több tucat városában - konkrét helyet és nevet gusztusból nem említenék -, mégis. Szeged a bűn, a szervezett bűnözés fellegváraként van aposztrofálva. Társadalmi probléma, amelynek kezelését - kimondva vagy cinkos módon - mindenki a rendőrségtől várná. Egy társadalmi elszegényedés irányába tendáló országban az egyes személyeknek igenis fontos, hogy napi szükségleteiket - az ételtől a ruhafélékig - a bolti árnál lényegesen alacsonyabb árfekvésből elégítse ki. Ezért funkcionálnak ezek a piacok a tűrés és tolerancia elveinek érvényesülése alapján, szemben a jogszabályi lehetőségekkel, amely jelenség, mint egész, rendkívül káros módon befolyásolja az átlagember önkéntes jogkövetési mechanizmusát. S akkor még az üzleti oldalról nem is szóltam, hiszen az önkormányzatok egy része - (gy a szegedi is - vállalkozási formában érdekelt a piac fenntartásában. Teljesen képzavaros tehát a helyzet: az önkormányzat egyszerre jogérvényesítő és nyereségérdekelt, a társadalom egyes rétegei hol botrányos helyzetről, tarthatatlan közállapotokról szólnak, hol pedig a lakossági igények, kívánalom ekképpeni indokolt kielégítési módjáról. Ezek a hangok - a különböző oldalakról érkező nyomás - hol gyengülnek, hol felerősödnek, egyet nem szolgáltathatnak csak: jogalapot a generális rendőri intézkedésre. Ebben a helyzetben a szegedi rendőrség azt teszi, amit a legtöbb: konkrét jog- és szabálysértésekre azonnal, erőteljesen reagál, normál állapotokat tolerál, offenzív intézkedésekkel akciókat szervez a jogsértések megelőzésére, tettenérésekre. Ami ennél több, szerintem már a kritikus, a jogsértő kategóriába tartozik. (Folytatjuk.) Dr. Salgó László megyei rendőrfőkapitány DÉLMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG % Hogyan töltse ki a szelvényt? A: születési év utolsó két száma, B: születési hónap száma, C: a születés napja, D: a személyi igazolványa számának két utolsó számjegye E heti tét: 25 000 Ft s • Természetes, hogy a kisebb gyerekeknek még nincs személyi igazolványuk. Ők az utolsó, D rubrikába a szülők bármelyike igazolványának két utolsó számát beírhatják. Természetesen a szelvények külön játszanak, egymás számaiból nem lehet kicsipegetni! Mit tegyen, ha nyert? Csapja a hóna alá nyertes szelvényét, személyi igazolványát valamint a HDS & Délmadár a heti számát és jöjjön be szerkesztőségünkbe, a Sajtóházba. (Szeged, Stefánia 10.) A nyertesek jelentkezését a nyerőszámok megjelenése utáni hét hétfőjén, 12 és 15 óra között várják munkatársaink. A megyében lakók a Délvilág városi szerkesztőségeiben: Vásárhelyen a Szőnyi u. 1., (Szeged Tourist), Makón, a Deák F. u. 2. (városi könyvtár) és Szentesen, a Kossuth u. 8. sz. alatt is jelentkezhetnek. A pénzt vagy postán utaljuk ki, vagy személyesen vehető (el a nyeremény a Sajtóházban. A nyeremény nettó 25 ezer forint. A nyereményadót a cég fizeti. Ha többen is szerencsések, akkor, az összeg szétosztódik. Viszont, ha adott héten senki sem nyer, akkor a pénz halmozódik, átmegy a következő hétre. Ugye megjegyezték, hogy nyerni csak akkor lehet, ha megvették a HDS & Délmadár a heti számát. Legyen szerencséje a H0R0SZ/ -KAL! | NYEREMÉNYSZELVÉNYEK r 1 A Í, játékos B fi S C Í, játékos D | NÉV: NÉV: • j MM A 1, alékos B l i=t '•H kos 1 C 1, alékos D NÉV: NÉV: Az e heti 10 nyerőszámot a csütörtökön megjelenő HDS & Délmadár családi lapunkban találhatják! |W Előfizethető s «5?> telefonon, a szegedi terjesztési csoportnál Tel.: 62481 -281, Németh Andreánál. WMLmwmm Megvásárolható a megye összes településén a hírlapárusoknál, rikkancsoknál és az élelmiszerboltokban. vár a Papagáj, élelmiszer-mesevár! jégpálya mellett. Nyitva: 0-24 óráig, a hét minden napján. Tel.: 62/321-370 A DM-PRESS és a DÉLMAGYARORSZAG hirdetésfelvételi irodája: Express Utazási Iroda és Szálloda Rt, Szeged, Kígyó u. 3. Telefon: 481-411. Fax: 11-310. A DM-PRESS-be szerdán 13 óráig feladott hirdetése pénteken megjelenik. Mindenféle hirdetésfelvételi ügyben állunk szíves rendelkezésükre. Akció! A Fekete Párduc divatUztetben oicsó öltöny vásár, divatos színekben. Zakók 4600 Ft-tól nadrágok 2280 Ft-tól, öltönyök 6900 Ft-tól. Ballagóknak 1000 Ft kedvezménnyel. Szmokingöltönyök 7870 Ft Címünk: MTESZ Szeged, Kígyó u. 4. GYORSÍTOTT AUTÓVEZETÉS RÉSZLETRE! elméleti KEDVEZMÉNNYEL! Tanfolyamot indít március 8-án, 16 órakor. Jelentkezni: Quality Autósiskola, Mars tér 20. Nyitva: 9—17-ig. T.: 325-083. • Munkabérátutalás, • készpénzfelvétel éjjel-nappal, • kedvezményes vásárlás a deszki Vörös és Lánya üzletházban • nettó évi 14% kamat, lekötés nélkül. BANKKÁRTYÁJÁVAL Szegeden, az Oroszlán utcában