Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-07 / 31. szám

6 RIPORT DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1994. FEBR. 7. A kompok is elmúlnak... (Fotó: Enyedi Zoltán) Algyő, hol vagy? Kókányolt komp m Mórahalom pénze lut is, marad is • Ősidők óta kompon járt át a gyevi ember a Tiszán, meg az is, akit erre vetett a sors. Komp utcája most is van még, de kompja már nincsen. Kisrének, kis révnek mondták azt, nem is kompnak. Mert a komp mindig a révben járt. És révbe ért. Volt rá példa, legalább négy évig két komp is szolgált. A fölrobbantott vasúti hidat pó­tolta az egyik. Dátum szerint nem találtam, mikor kezdett járni, és mikor hagyta abba, bár nem lenne nehéz kideríteni, engem azonban most más érdekel. Magnetofonra fölvett visszaemlékezést közöl a mo­nográfia az egyik legilieté­kesebbtől, a mentésben részt­vevő révésztől, és vissza­emlékezést hallottam lika né­nitől. Mindkettő lényege: egy­szer nem ért révbe. A világ minden kincséért se akarom versenyeztetni a kettőt, tudván tudom, a megtörtént dolgok elbeszélése sokszor sántít. Inkább példának említem tény­szerű megbízhatatlanságukat. Gercsó Antal, a révész se tudta megmondani, hány halál esett akkor, amikor elsüllyedt a feketézőket átszállító komp, csak azt tudta, sokan oda­vesztek. Ilka néni azonban pontosan tudja: csak egy asz­szony meg a fia maradt meg, mert ők meg tudtak kapasz­kodni egy fenyőfában. El is sirja magát, mert olyan bor­zalmakat strás nélkül megem­líteni se lehet. Meglehetős megvetéssel illett sokáig emlegetnünk a fe­ketézőket. Ahelyett, hogy ott­hon maradtak volna, és siet­tették volna a romba dőlt or­szág újjáépítését, összeszalad­gálták az országot, és mindent vettek, mindent eladtak. Szik­rát se tudnék rájuk szórni, nemhogy tüzet, mert ha nem ezt csinálták volna, nem ma­radt volna életben az se, akinek végül mégiscsak űjjá kellett építenie az országot. Az történt, hogy befutott a sártói oldalon a népekkel meg­tömött szerelvény, és erőt vett az utasokon a csordaösztön: megrohamozták a kompot, hogy a másik oldalon várakozó másik szerelvényben is helyet kapjanak. Kókányolt komp volt az, a szegedi Regdon-für­dőnek az alja, megfelezve. A ránehezedő súly alatt elkezdett süllyedni. Hiába kiabált ott révész és policár, megállítani nem lehetett az emberáradatot. És a víz beáramlását se a pon­tokba. Nem is lehetett kifrva rá, hogy mennyi a szállítható utasok száma, de gondolom, ha kiírták volna, már régen le­szaggatták volna. Amikor a tömeg elveszti a fejét...! A révész azt mondja, meg­billent a komp, a rengeteg ember elkezdte löködni egy­mást. Ez lett a vesztük. Ilka néni is mondja ezt is, de kiegészíti: eldurrant a drót­kötél. Ha nem jobbra vágódott volna, hanem balra, őt magát is agyoncsapta volna. Egyből el is süllyedt. Drótkötéllel is lehet köte­kedni. Ellenkezem, ha csak kötél szakad, nagy baj nem lehet, legföljebb Szegednél ér túlsó partot a komp. Termé­szetesen azonnal kiderül, a kompi tudományokhoz halo­vány huzalmam sincsen, mert az úgy történt, ahogyan mond­ja. Ha nyugodt nép lett volna rajta, biztosan más lett volna, de úgy viselkedtek, mint a kö­tetlen marhák. Egymást cibál­ták bele a halálba. Meredek volt a part, aki belecsúszott a vízbe, nem érte lába a földet, úszni meg nem tudott, tehát elment mind a víz alá. Hiába kiabálta a Pósa András bácsi, ne gyűjjenek emberek, mert elsüllyed a komp, senki nem hallgatott rá. • Hogyan került át a túlsó partra? - Battonyán voltunk sóért. • Ott lehetett kapni? - Lehetett. írtam a nagy­nénémnek előtte, azt felelte, amennyi csak kell, annyit hoz­hatunk. Szemtanú volt tehát Ilka néni is. Érdekelt is volt benne, hogy átjusson, de a helybeliek bölcsebbek és nyugodtabbak lehettek, hiszen őket nem fe­nyegette veszély, hogy nem férnek föl a vonatra. Gondo­lom, kivárták nyugodtan, hadd menjen el az első hullám, ők majd ráérnek a második for­dulóban is. Nem lett második forduló. Késő délután történ­hetett a katasztrófa, de este kilenc volt, mire hazaértek. Elmentek a kis révbe, ott jöttek át a faluba. Hozták magukkal a rémületet, döbbenetet. Békében is megszedte em­beradóját a Tisza. Gercsó szerint is az volt a legnagyobb baj. hogy fegyel­mezetlen volt a nép. „Merthát az a nép olyan vót! Ajajj! Ha megindút, ez úgy ment, mint a csürhe. Még azokat ha ütötte az ember ustorral, azok meg­állapodtak, vagy visszahú­zódtak. Ez tolta egymást! Kia­báltunk ottan: Elég mán, ne gyűjjenek!" Szó van nála is láncról, de nem az szakadt el, hanem: „Ahogy süllyedt lefelé a komp, a láncok eldurrog­tatták azt a vastag fát. Eltört mind a kettő." Nem a lánc szakadt, hanem a tartó oszlo­pok mondták föl a szolgálatot. Miért nem vitte el akkor az egész alkotmányt a Tisza? Mert úgy tele volt emberrel, és az alatta lévő pontonok tele­szaladtak vízzel. Azonnal meg­feneklett. Rengeteg súlya van a renge­teg embernek, de sokkal nehe­zebb, ha feketéző mind. Ba­tyuval jött valamennyi. Aki húst hozott, hájat vagy szalon­nát, az csak hagyján, mert az nem ült el, de aki sót, kékkövet vagy zsírszódát hozott, azt a csomagja is húzta lefelé. „Mögnyomta a belső nép, oszt akkor bele oda a vízbe! Kicsi, naggya, öregje, fiatalja ott... Ott a garabolyok, meg a csir­kék... pulyka, liba, kácsa, minden. Úgy úszott éppen, mint amikor egy nagy kocsi tököt beleöntenek a vízbe, osztán ott úszkál a tök a víz tetejin... A fejek úgy vótak! Hű, de mit csináljunk?!" Akit elértek, húzgálták kifelé. „Mi­kor vége lett, hozzáfogok osz­tán szedni kifelé, akik ott van­nak a fenyőn. Vót, aki még élt, vót, aki mán meghalt ottan. Kint vót idáig a fán. Odamék, mondom: Nénikém, adja ide a kézit! Odamegyek, felemelem így a fejit: Na emmán nem... Felemelem, oszt' akkó kihúz­tam oda a fenyőre, azt' vitték onnan kifelé. Mék a másikho, annak is mondom: Na, bácsi­kám, adja ide a kézit! Nem szól semmit. Fölemelem: ais mán halott... Vót olyan, hogy úszott, oszt rámentek, megfog­ták. Odavan, elment." Nem állítottak emlékoszlo­pot a katasztrófa színhelyén Nem is tudták volna össze­szedni az odaveszettek neveit. De ha jelentkezne valaki, aki elszenvedő résztvevője volt, megköszönném. (Folytatjuk.) Horváth Dezső A bevételi forrásokat te­kintve a költségvetési koncep­ció elfogadása óta a tervezettet meghaladja a véglegesített költségvetésben a normatív állami támogatás. A település üzemeltetési normatíva, a gazadasági-társadalmi szem­pontból elmaradott települések kiegészítő támogatása, a szo­ciálpolitikai feladatok emelt normatívája, s az 1993. évi központi béremelés éves fede­zetének biztosítása összessé­gében a normatív állami támo­gatás 14 millió 637 ezer fo­rinttal való emelkedését ered­ményezte. Az összes állami támogatás 121 millió 308 ezer forint. Természetesen a mórahalmi önkormányzatnak is számolnia kellett a többletkiadásokkal, ami többek között a közal­kalmazotti törvény bevezeté­séből adódó több mint 8 és félmillió plusz kiadásból adó­dik. Az intézmények működ­tetésére 1994-ben a szintertar­tás lesz jellemző, a költségve­tés a minimális mértékű ál­lagmegóvást, eszközbeszerzést teszi lehetővé. Az önkormány­zat a költségvetésben 5 millió 318 ezer forint céltartalékot állított be, amely az egészség­ügyi alapellátás vállalkozási formába vitele esetén a köz­üzemi díjakat fedező támoga­tásra biztosít fedezetet, továb­bá a pályázattal nyert támo­gatás mellett a Nyár utca és Szántó utca útépítésére 3 mil­lió 500 ezer forintot tartalékol, valamint a közalkalmazottak bérfinanszírozására szolgál. Szegedi, belvárosi, igényesen kialakított, bevezetett étterem átadó. Érd.: tel. 310-309, du. 4-6-ig. A szólás ezúttal sem duskálást sejtet, Móra­halom város 1994. évi költségvetésében a leg­szükségesebbekre jut és a kötelezően előírt álta­lános tartalékban indu­láskor ami marad, ma­rad. (Nevezetesen az ál­talános tartalék 3 millió 623 ezer forint.) A te­lepülés önkormányzata a polgármesteri hivatal és a felügyelete alatt álló költségvetési szervek ez évi költségvetését 212 millió 99 ezer forint ösz­szes bevétellel és kiadás­sal állapította meg. Fejlesztésre összességében 15 millió 56 ezer forintot ter­veztek a költségvetésben, a lakossági, állami és önkor­mányzati forrásokból. A fej­lesztések között szerepel töb­bek között: a szennyvízhálózat építése (V./a. ütem, VI/1. ütem, Szegedi úti szennyvíz­hálózat, szippantott szennyvíz­tároló), szilárd burkolatú út a Tömörkény és Iskola utcán, a Szekfű és Földműves utcai járdaépítés, a Felszabadulás utcai jelzőlámpás csomópont kialakításával kapcsolatos épí­tési munkálatok, a Kossuth park, Ady tér. Hunyadi liget fásítása, erdőtelepítés. B. P. LASSZÓ FARMKRB0LT, Szeged, Mikszáth K. u. 13. Tel.: 315-091. Nyitva: H-P-ig 9-18-ig, Szo: 9-13-ig FIGYELEM! MINDEN KABÁT 25%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓ! MIPA-AKCIO NEMET FESTEK 2 komponensű, fehér és piros 3350 FPszett továbbá színkikeverés Acril 5350 Ffézett • Metál 7500 Fűzett Tel.: 329-884 Kálvária tér 32. Forgalmas helyen 35 nm-es HENTESÜZLET bérleti joga berendezéssel együtt ELADÓ. Érdeklődni: hétfőn, tel.:321-789. K-Szo.-ig, tel.: 477-740. MŰSZAKI KERES­KEDÉSEMBEN Keverőtárcsás mosógép. centrifuga, automata mosógép, villanybojler. Kedvező áron. 2 év garanciával. Teljes körű szerviz és anyagellátás. Valamint hótárolóskályha­alkatrészek. búvárszivattyú és alkatrészek, villanymotorok és tekercselési anyagok kaphatók. Újszeged, Fürj u. 40. Tel.: 430-548 Nyitva: 9-17 óráig. szerda szünnap. „Biztonságos" kamara Tagság csak ajánlásra Ez volt az egyik oka annak, hogy tavaly júliusban Szege­den megalakult a Dél-magyar­országi Vagyonvédelmi Ka­mara. Tizennyolc bejegyzett tagja életerős, vagyonvéde­lemmel, vagy vagyonvédelmi biztonságtechnikával foglalko­zik egész Csongrád megyében. A kamara elnöke dr. Horváth Sándor, aki rendőr ezredesként ment nyugdíjba, s így kellő ta­pasztalata van az élet ezen árnyoldaláról. É Elnök úr szerint miért éri meg a tagoknak kamarába tömörülni? - Ha bárkinek, vagy bár­mely cégnek valamilyen véde­lemre van szüksége, akkor nem kell az ilyen profilú vállalko­zásokat végiglátogatnia, hogy kiválassza a számára legmeg­felelőbb szolgáltatást nyújtót. Ha hozzánk fordul, elkerülheti azt a kockázatot, ami a bizal­mas információk több helyen való elmondásával jár. Mi az adott feladatra tudunk olyan céget vagy személyt ajánlani tagjaink közül, akiért felelőssé­get vállalunk. Tehát garanciát Sajnos, már mindennapos hírnek számít, hogy betör­nek egy üzletbe, vagy kirabolnak egy lakást, esetleg megtámadnak valakit a nyílt utcán. Nem csoda tehát, ha a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó cégek egyre szaporodnak, és feladatban sem szűkölködnek. A látszat ellenére azonban nem is olyan egyszerű megrendelést szerezni, mert egy biztonságtechnikával foglalkozó vál­lalkozó nem ajánlhatja csak „úgy" magát. Ez a szakma ugyanis a bizalmon alapul. A szolgáltatást igénybe ve­vőknek például már az is veszélyt rejthet, ha kiderül ró­luk: van mit félteniük. Ez az információ illetéktelen „fü­lekben" szinte biztos tipp a törvényt nem tisztelők szá­mára. vállalunk a minőségi munkáért és az adatok bizalmas keze­léséért. • Egy ilyen ajánlásért tag­jaiknak feltétlenül megbíz­hatónak kell lenniük... - Ez alapkövetelmény. Nem véletlen, hogy minden jelent­kezőt először fél év „próba­időre", ideiglenesen fogadunk magunk közé, és ehhez is két tag ajánlása szükséges. A meg­bízhatóság létkérdés e szakmá­ban. - A napokban hozott a híróság egy biztonsági szer­vezet tagjai ellen elmarasz­taló ítéletet. Ilyen cég is lehet tagjuk? - A kamarai tagságnak szigorú feltételei vannak. Ilyen esetben először az etikai bi­zottság foglal állást, csak ezt követően lehet bármiről be­szélni. • Bármilyen kamarának vannak érdekvédelmi felada­tai. Önöknél ez mit jelent? - Megalakulásunk másik oka épp az érdekvédelem. Ah­hoz, hogy a szakma presztízsét megteremtsük, egyrészt tudni kell, ki az, aki megfelelő szin­ten tud személy-, illetve va­gyonvédelemmel foglalkozni, másrészt tagjaink érdekeit is képviselnünk kell. A polgárok előtt, a törvényhozás előtt ­főként a tisztességes szakma­beliek védelmében. Hogy ne legyen „kakukktojás" e terü­leten, aki ronthatja megítélé­sünket. • A kamarát mennyire tekinti partnernek a rend­őrség? - Igen jó a kapcsolatunk a bűnmegelőzési osztállyal, hi­szen közösek a céljaink. Rend­szeresen tartunk együtt lakos­sági fórumot, ahol a rendőrök tájékoztatói mellett mi bizton­ságtechnikai kérdésekkel is­mertetjük meg vendégeinket. S ha őrző-védő ajánlatainkra a rendőrök is rábólintanak, azt bizton elfogadhatja bárki. Nem véletlen, hogy most egy szak­tanácsadói iroda létrehozásán fáradozunk, amely érdeke a rendőrségnek és a lakosságnak is. itt minden információt díj­mentesen kapnak majd meg az állampolgárok. Reményeink szerint a szegedi önkormányzat hamarosan segít egy ilyen iro­dát megnyitni. V. I. P. • Határhelyzet Csak a kamionok várnak A halárátkelőhelyeken va­sárnap a személyforgalomban sehol sem alakult ki jelentő­sebb várakozás. A kamionok­nak viszont a déli és a keleti határszakasz néhány átkelő­helyénél állniuk kellett néhány órát. A Magyarországot el­hagyni szándékozó kamiono­sok Gyulánál 10, Nagylaknál 6 órát vártak a határátlépésre. Biharkeresztesnél 2, Rédicsnél 1 óra volt a várakozási idő. Rédicsnél a hazánkba igyekvő tehergépjárművek 4 órás kény­szerpihenő után léphették át a határt. Műszaki vizsgáztatás - környezetvédelmi mérés - KÖLCSÖNZÉS - személygépkocsi - utánfutó - lakókocsi Autóklub Szeged, Kossuth L. sgt. 112. Tel.: 62/474-874.

Next

/
Oldalképek
Tartalom