Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05 / 30. szám

SZOMBAT, 1994. FEBR. 5. Választási menetrend VÁLASZTÁSI KAMPÁNY 5 A jegyzőknek a választás kitűzésétől, február 4-étől számított 27 napon belül kell elkészíteniük a választók nyilvántartásba való felvételéről szóló értesítést. Továbbá össze kell állítaniok azoknak a nagykorú személyeknek a jegyzékét, akiknek nincs választójoguk. A választás napjáról és a választók nyilvántartásáról a szavazás napja előtt 60 nappal a helyi választási bizottságnak hirdetményt kell közzétennie. Az elkészült nyilvántartást a polgármesteri hivatalok helyiségében tíz napra közszemlére kell tenni, hogy a választójogosultság ellenőrizhető legyen. A közszemlére tétellel egyidejűleg, egy hónapon belül a választókat írásban értesíteni kell a nyilvántartásba való felvételükről, feltüntetve a települést, választókerületet, szavazókört, a szavazóhelyiség címét és a szavazás napját. Az értesítő kiküldéséről a jegyző gondoskodik. A pártok március eleje és április eleje között - egyelőre még pontosan meg nem jelölt Az Országgyűlés 10 napon beiül megválasztja az Országos Választási Bizottság (OVB) titkárát és négy tagját Személyükre a választójogi törvény értelmében a belügyminiszter tesz indítványt. Az OVB további egy-egy tagját az országos listán jelöltet állító párt bízza meg, a testületnek legalább 9 tagúnak kell lennie. A napokban megjelenő belügyminiszteri rendelet pontosan meghatározza a május 8-ára kitűzött választás eljárási határidőit, határnapjait. Annyi már most bizonyos, hogy az OVB öt tagján kívül a választási bizottságok választott tagjait is 10 napon belül, a szavazatszámláló bizottságok tagjait pedig május 8-a előtt legalább 30 nappal kell megválasztani. időpontban - gyűjthetik a jelöltajánló szelvényeket. Az egyéni választókerület jelöltjeit az egyéni választókerületi választási bizottságnál, a területi lista jelöltjeit a területi választási bizottságnál, az országos lista jelöltjeit az OVB-nél kell bejelenteni legkésőbb a választás napja előtt 30 nappal, 16 óráig. A választójogi törvény értelmében február 4-étől számított 10 napon belül ki kell alakítani a szavazóköröket is. Ezekből mintegy 11 ezer lesz az országban. A szavazókörök számát és területi beosztását a jegyző állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre 600, de legfeljebb 1200 választópolgár jusson. Előírás, hogy minden községben legyen legalább egy szavazókör. A választási kampány 1994. május 6-án 24 óráig tart. A kampánytilalom 1994. május 7-én 00 órától tart a szavazás befejezéséig. Nem minősül a kampánycsend megsértésének a választási munkacsoportoknak ez idő alatt, kizárólag a választási tudnivalókról adott tájékoztatása, továbbá a választási részvételre vonatkozó pártsemleges felhívása. Jogszabályi előírás, hogy a szavazással kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményt a szavazást megelőző nyolcadik naptól nem szabad nyilvánosságra hozni. Ugyancsak törvény írja elő, hogy a választás kitűzésétől a választási kampány végéig a pártok, a jelöltek választási falragaszt, hirdetést, feliratot, szórólapot, vetített képet engedély nélkül készíthetnek. Ezek olyan sajtóterméknek minősülnek, amelyeket engedély nélkül lehet előállítani. Fontos azonban, hogy épületek falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, illetőleg a kezelő hozzájárulásával lehet. Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a települési önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi, városképi vagy idegenforgalmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság épületén vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. A plakátokat olyan módon kell elhelyezni, hogy az károkozás nélkül legyen eltávolítható. Az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, vagy a közlekedés rendjét veszélyeztető plakátot a rendőrség köteles eltávolíttatni. Ennek költségét az köteles viselni, aki a plakátot elhelyezte vagy elhelyeztette. • Az MDF szóvivője, Herényi Károly Göncz Árpád köztársasági elnök a választások időpontjára vonatkozó bejelentése után kijelentette: fegyelmezett állampolgárhoz méltóan, s egyben örömmel veszi tudomásul a május 8-ai dátumot. Az öröm a vasárnapnak szól tette hozzá. A Kereszténydemokrata Néppárt helyesnek tartja a köztársasági elnök döntését mondotta Varga László, a KDNP elnökhelyettese. Úgy vélekedett: a hazai tradícióknak leginkább az felel meg, ha munkaszüneti napon kerül sor a választásra. Horváth Lajos, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke a köztársasági elnök által megnevezett időpontot Pártvélemények az elnöki döntésről pártos döntésnek tartja, amely általában a baloldalnak kedvez és hátrányos a nemzeti keresztény erőknek. Szerinte az MSZP és az MSZOSZ május 1 -jén virslit és sört oszt majd a ligetben, és közben szidalmazza a nemzeti és keresztény erőket. A MIÉP emiatt arra a következtetésre jutott, hogy a köztársasági elnöknek túl nagy és ellenőrizetlen a hatalma, s ez még veszélyes is lehet. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője: - Mi már korábban is azt mondtuk, hogy a választás időpontjának megállapítása a köztársasági elnök felelőssége. Az SZDSZ-nek május 8-dika éppen úgy meg' felel, mint bármely más időpont. Az MSZP természetesen tudomásul veszi a köztársasági elnök döntését - közölte Horn Gyula pártelnök, hozzátéve: pártja üdvözölte volna, ha a választást hétköznapra vagy szombatra tűzi ki. A Fidesz sajtóközlemény kiadásával reagált a köztársasági elnök bejelentésére: „A Fiatal Demokraták Szövetsége örömét fejezi ki, hogy a Göncz Árpád köztársasági elnök úr által mai napon bejelentett parlamenti választások kiírása megszüntette az avval kapcsolatos bizonytalanságot. Az eddigi találgatások helyett mostantól kezdve minden párt készülhet a május 8-ára kiírt választásokra. A Fidesz a maga részéről reméli, hogy a második szabad parlamenti választásokon a választópolgárok minél nagyobb számban fognak résztvenni. A május 8-i időpont egyben lehetőséget biztosít arra, hogy a választások második fordulóját még május folyamán lehessen lebonyolítani." • A várva várt (?) időpont: Május 8., vasárnap Május 8-án, vasárnap lesz az országgyűlési képviselők választásának első fordulója. A második forduló időpontját az Országos Választási Bizottság tűzi majd ki az első forduló után, várhatóan két héttel későbbi időpontra. Göncz Árpád köztársasági elnök pénteken nemzetközi sajtókonferencián jelentette be döntését. Az időpont megválasztását az államfő a többi között azzal indokolta, hogy a lehető leghamarabb tartsák meg a voksolást és annak nyomán mielőbb jöjjön létre egy stabil kormányzat. A döntés további szempontja volt, hogy a választás a lehető legolcsóbb legyen. Felvetődött ugyanis, hogy amennyiben hétköznap lenne a voksolás, esetleg munkaszüneti napot kellene elrendelni, ami hallatlanul megdrágította volna a választást. Fontos kívánalom az is, hogy minél többen menjenek el voksolni. Ez egyébként minden pártnak érdeke szögezte le az államfő, akinek előrejelzése szerint várhatóan magas lesz a részvételi arány, mivel az ország népe tisztában van azzal: tétje van a választásnak. Göncz Árpád elmondta: az országot, vidéket járva minden alkalmat megragad, hogy a részvételre biztassa az embereket; bár az a benyomása, hogy erre nem is igazán kell ösztökélni őket. A jelenlegi felmérések szerint 64 százalék körül alakul a biztosan szavazók hányada. A bizonytalankodóknak is valószínűleg legalább a fele az urnákhoz járul majd. A részvétel és a kampány hangnemének összefüggésére utalva az államfő hozzátette még: „majdnem biztosra veszem. hogy aki beleszédül a mocskolódásba, a piszkos kampányba, az elveszíti a választásokat. Tapasztalatom az, hogy az ország torkig van az anyázással". A vasárnapi választási forduló mellett szólt a legfrissebb közvéleménykutatási felmérés eredménye is. A tapasztalat az, hogy a falusi lakosság inkább vasárnap szeretne választani, az értelmiségiek, illetve a városiak pedig életvitelükből adódóan a szombati választási fordulót preferálják. Egyébként az időpont meghatározásánál még olyan szempontokat is az államfő figyelmébe ajánlottak, mint például az Esthajnalcsillag feljöttének ideje, az iskolai ballagás napja, illetve a horgászati tilalom feloldásának időpontja. Á választópolgárokhoz fordulva Göncz Árpád azzal a jó tanáccsal szolgált: ne csak a számukra rokonszenves párt jelöltjét hallgassák meg; vessék össze a különféle politikai erők programjait, szembesítsék azokat saját maguk gondjaival. Az egyéni jelöltek esetében jól nézzék meg, kire, miféle emberre adják voksukat. A következő parlament emberi minősége ugyanis nem pusztán a pártfelállástól fog függeni, hanem mindenekelőtt attól, hogy az egyéni kerületekből milyen képviselőket küldenek be a Házba. Az államfő ezért kérte, hogy a polgárok a választás alkalmával ne engedjék eluralkodni az indulatokat; a józan eszkükre hallgassanak. Abban a tudatban járuljanak az urnák elé, hogy egy demokratikus államrendben a második választás talán még az elsőnél is fontosahb, mivel az a demokrácia folytonosságának bizonyítéka. w Kuncze Gábor Szegeden - Te is kerülhetsz kormányra Az egészségügy nem halolt, hogy kórboncnok vezesse" • Alkalmas eszközt lát-e a vízumkényszer bevezetéséhen az internacionális bűnözés megfékezésére? - Nem feltétlenül ez az alkalmas módszer, de bizonyos országok esetében talán érdemes volna élni vele, a problémát azonban mindenképpen disztingváltan kell kezelnünk. • Európai és harmadik világbeli megkülönböztetésre gondol? - Semmiképpen nem. Vannak azonban bizonyos országok, amelyek irányából meglehetősen nagy mozgást észlelünk, el kell gondolkodnunk azon, hogy velük szemben talán érdemes lenne fokoznunk az ellenőrzést. • Szomszédos országokkal szembeni szigorító intézkedések is szóba jöhetnek? - Nem. • Kormánypártként az SZDSZ miként osztaná meg a személyi jövedelemadót az állam és az önkormányzatok között? - A mi javaslatunk azt tartalmazta, hogy 35 százalékra emelkedjen az önkorNem szükséges a vízumkényszer ViUáminterjű a szabad demokraták miniszterelnök-jelöltjével mányzatok részesedése, az állam pedig a mostani 70 helyett csak 65 százalékot tartson meg. Mi már 1995-ben megkísérelnénk erre az arányra építeni az elosztást. Hosszabb távon pedig arra törekednénk, hogy a helyi önkormányzatok adószedési jogai bővüljenek, s ezzel párhuzamosan csökkenjenek a központi adók, így az emberek mondhatni jelen lehetnének adóforintjaik elköltésénél. Arról nem is beszélve, hogy az önkormányzatok közvetlen módon tudnának hozzájutni a forrásokhoz. • Mely időponttól számíthatnak a pedagógusok és általában a közalkalmazottak arra, hogy a bértábla jelenlegi 8 ezer forintos szorzója a 10 500 forintos minimálbér szintjére emelkedik? - Az A-l-es kategória nem feltétlenül azonos a minimálbér összegével, a 8 ezer forintot annak idején, a törvény meghozatalakor állapítottuk meg. Azóta két év eltelt, ezt mindenképpen meg kell változtatni, meg kell emelni, úgy gondolom, hogy '95-ben erre sor kerül. • Mi lesz a sorsa az ÁVÜ-nek és az ÁV Rt.nek, ha liberális kormány alakul? - Az ÁV Rt. létrehozását mi nem támogattuk, egyrészt mert nem tartottunk szükségesnek ilyen mértékben tulajdont huzamosan állami kézen hagyni, másrészt pedig úgy gondoltuk, hogy az ÁV Rt. lassítani fogja a privatizációt, és egy újraelosztó szerepet fog ellátni. Nem öröm számunkra, hogy igazunk lett, ebből viszont az következik, hogy az ÁV Rt.re nincsen szükség. Az Állami Vagyonügynökség megmaradhat, a privatizációban nyilvánvalóan elsődleges szerepel kell játszania, de mi nem központból vezérelt privatizációt tervezünk, az ÁVÜ ellenőrző tevékenységét szükséges elsősorban erősíteni, a privatizációt pedig többszereplőssé kell tenni. Ódor József • A szabaddemokraták jól ismerik a magyar egészségügy helyzetét, nemkülönben azonban a gazdasági lehetőségeket is: nem kívánom önöket hitegetni. hogy ha kormányra juttatnak bennünket, kétszeres fizetéssel, sokkal jobb körülmények között dolgozhatnak szögezte le mindjárt az első mondataiban Kuncze Gábor a szegedi orvosok és egészségügyi középkáderek részére szervezett fórumon. A szabaddemokrata miniszterelnökjelölt szerint a jelenlegi finanszírozási rendszer ingatag: a társadalombiztosítás vagyoni helyzete bizonytalan, az egészségügyi intézmények saját bevétele nem jelentős, az önkormányzatokon keresztül csordogáló források pedig nem tervezhetők. Az egészségügy privatizációja valóban rendezhetné a kórházi dolgozók által kifogásolt viszonyokat, de nem szabad megfeledkezni, hogy mindeközben az ellátási felelősséget is viselnie kell valakinek. Az SZDSZ az intézmények önállóságára helyezi a hangsúlyt: ne a központban mondják meg, mit és hogyan, a működést célszerű közalapítványi formára állítani, igazodva az elkészítendő non profit törvényhez, s így a finanszírozás új kereteit lehetne megteremteni. Senkinek sem érdeke, a betegnek és az orvosnak egyaránt kínos a hálapénzes gyakorlat fenntartása, men ugyan az orvost ez valóban finanszírozza, de az intézményt nem. márpedig az orvos a kórház műszereivel és infrastruktúrájával végzi ezt a tevékenységet is. Az új finanszírozási technikával azonban ezt legálissá lehetne tenni, hiszen a paraszolvenciában a társadalom tulajdonképpen azt ismeri el, hogy az egészót ségügyi szektor dolgozói nincsenek érdemük szerint megbecsülve és megfizetve. Kuncze Gábor szerint regionális egészségügyi tanácsok létrehozása szükséges az önkormányzatok aktív közreműködésével, s ezek határoznák meg a fejlesztési irányokat, és osztanák el a pénzt a régióban. Tarthatatlan az az állapot, hogy amelyik kórházi főorvosnak van jó ismerőse a minisztériumban, az „kijárja" a drága műszert, akinek meg nincs, azok intézményében fejlesztés sincs. Minden érdeket figyelembe vevő döntési mechanizmusnak kell alakulnia - jelentette ki Kuncze Gábor -, a magyar egészségügy még nem halott, hogy egy kórboncnok vezesse. A miniszterelnök-jelöltet a fórumon arról is tájékoztatták, hogy a ll-es Kórházban 950 dolgozónak 11 és 12 ezer forint között van a fizetése, s az egészségügyiek még csak nem is sztrájkolhatnak, hogy nagyobb béreket csikarjanak ki. Kuncze Gábor úgy válaszolt, hogy az új források bevonása. mint például az amortizációs költségek beépíthetősége a finanszírozás rendjébe, lépésről lépésre javít majd a helyzeten, addig is mindkét részről az önkorlátozás és a kompromisszumkészség a helyeselhető hozzáállás. A Kálvária sugárúti szociális otthonban, ahol Kuncze Gáborné is megjelent, a miniszterelnök-jelölt a szabaddemokraták ajándékait: egy Indesit típusú automata mosógépet, valamint gyógyszereket ajándékozott az idős embereknek, Rózsa Edit pedig a Te is kerülhetsz kormányra című társasjátékot.