Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-03 / 28. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. FEBR. 3. Támogatott tanácsok - gazdáknak A HELYZET 7 Az átalakuló mezőgazdaságban a sikeres gazdálkodáshoz szükséges feltételek között a szaktanácsadás is igen lényeges. A földet, netán gépeket szerzett új gazdák közül sokan nem rendelkeznek kellő gyakorlattal és szaktudással. A Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezésére most kialakított országos hálózat vezetője, Kósa Lajos megyénk szaktanácsadóinak első megyei összejövetelén tegnap arról számolt be, hogy Magyarországon immár 224 cég és magánszemély került a névjegyzékbe, a résztvevők száma eléri az ötszázat. Véleménye szerint a korábbi idők szakigazgatási létszáma nagyobb volt mint a mostani minisztériumé és az FM. hivataloké együttvéve. Ráadásul a gazdálkodó szervezetek száma is nőtt, beleértve a 40 ezres vállalkozói kört is. Egy összedőlt információs bázis talaján még a 700 fős falugazdász hálózattal sem tekinthető túlzottnak a mezőgazdaságot menedzselni hivatottak száma. A szaktanácsadás díjának 60 százaléka igényelhető vissza támogatásként, de ebből a szempontból a kistermelői kör nem jöhet számításba. A falugazdászok akkor nem gyöngítik a tanácsadók pozícióját, ha „váltókezelőként", az általános információkon túl a speciális kérdésekben hozzájuk küldik az ügyfeleket. A fizető szaktanácsadás kissé idegen még a köztudatban. A hozzászóló, Szabó Lajos országgyűlési képviselő ezzel kapcsolatos példája igen szemléletes. Állatorvosként több ezer forintot érő tanácsért kapta a hálás köszönetet. A malacheréléskor viszont eszébe sem jutott a gazdának, hogy ne vegye elő a pénztárcáját. A megyénkben a 24 jelentkezőből eddig bejegyzett 14 szaktanácsadó cég és magánszemély is hasonló körülmények között kell, hogy boldoguljon. Az állami akaratot is közvetítő, vagyis cégérdekeket mellőző tevékenységüket az FM. Hivatalban Ádok Mária fogja össze. Minden önkormányzatnak megküldik a névvel, címmel, szakterület megjelölésével ellátott névsort. Ebből bárki megtudhatja, hogy adott kérdésben ki a legközelebb elérhető, feladatra váró szakember. t. sí. i. • AZ. Nagy-család kegyetlen meggyilkolásával az újvidéki Magyar Szó - amely huzamosabb ideje csak vasárnap és csütörtökön jelenik meg - csupán egy ízben foglalkozott. A múlt csütörtökön megjelent nyúlfarknyi hír a szabadkai kettős gyilkosság körülményeit boncolgatja, de a szegedire és a bűntények közötti esetleges párhuzamokra nem tér ki. Január 30-án, vasárnap viszont a lap budapesti tudósítója Külföldiek-e a gyilkosok? című írásában már azt taglalja, köze van-e az esethez a szerbiai alkohol- és dohánymaffiának. Nem hivatalos értesülésekre támaszkodva a cikkíró megállapítja, hogy „ezek a bűntények igencsak kapcsolatba hozhatók a szerbiai alkoholés dohánymaffiával. A palicsi házaspár meggyilkolásának módja kísértetiesen hasonlít a szegedi mészárlásra, meg a tavaly december 19-én Kecskeméten elkövetett hármas gyilkosságra." A jelenlegi ismeretek alapján azonban az újságíró szerint sem lehet kizárni, hogy a szegedi gyilkosság elkövetői külföldiek voltak, de megerősíteni sem lehet egy ilyen állítást. A szerb nyelvű lapok már sokkal bőbeszédűbbek. A múlt csütörtökön megjelent Vecernje Novosti tudni véli, hogy a szabadkai áldozatok Milán Petric és Josip Agatic gazdag vállalkozók voltak, dohánnyal és alkohollal kereskedtek. Pet• A szegedi és a szabadkai gyilkosságok szerbiai visszhangja Kísérteties a hasonlóság Bár a Z. Nagy-gyilkosság egyik gyanúsítottját előzetes letartóztatásba helyezték, a szerb sajtóban megjelent írásokban tallózva, úgy hisszük, nem lesz érdektelen olvasóink számára, ha néhány merész, új megvilágítású információval is szolgálunk. Hogy ezek a föltevések, találgatások, feltételezések mennyire szilárd alapokon nyugszanak, nem a mi feladatunk elbírálni. ric emellett még boszniai épületanyaggal és devizával is üzletelt, a feketézők körében Cár néven ismerték. Agatic Szabadka egyik leggazdagabb polgárának számított. Black & White nevű bejegyzett cége alkoholkereskedelemmel foglalkozott és egyes források szerint több magyarországi vállalat is volt tulajdonában, mások megint azt állítják, csak egy szolnoki pizzéria. Legújabb típusú BMW-vel közlekedett, új Mercedesét pedig magyar rendszámtáblával hajtotta. Gazdagságát mindenki jól menő magyarországi üzleteivel hozta kapcsolatba. Horvátországi fegyverkereskedelemmel is foglalkozott, ezért a frontot megjárt szerb harcosok többször megfenyegették. Nem ismeretes, hogyan jutottak be a gyilkosok Agatic házába, mert azt mintegy százezer márkát érő biztonsági berendezések és vérebek őrizték. A Borba című napilap szerint a szerbiai belügyi szervek dolgozói azért találkoztak magyar kollégáikkal, mert a szabadkai és a szegedi gyilkosság között nagy hasonlóság mutatkozik, aminek alapján arra lehet következtetni, hogy a bűncselekményt egyazon tettes vagy tettesek követték el. Az újságíró tudni véli, hogy a Z. Nagy-család is foglalkozott tiltott devizakereskedelemmel. Szerinte egyes körök kapcsolatba hozzák a kecskeméti gyilkosságokat az előzőekkel. Kecskeméten egy jugoszláv állampolgárt, név szerint Drago Kujundzsicot is lelőtték, állítólag fegyverkereskedelem állt a bűntény hátterében. A cikk végén újra egy, a szegedi rendőrségtől származó föltételezés: a Z. Nagy-család gyilkosai az egykori Szovjetunió területéről való, Afganisztánt megjárt kommandósok voltak, akiket eddig még ismeretlen személyek béreltek föl tettük végrehajtására. A pénteki Politika szerint Petric, az egyik szabadkai áldozat zsarolta a helyi lengyel piac árusait és védelmi pénzt szerzett be tőlük. Agactyal állítólag ismerték egymást, sőt együtt kereskedtek alkohollal és dohánnyal. A Dnevnik tegnapi számában megállapítja, hogy a szabadkai gyilkosságokat CZ 7,65 kaliberű, hangtompítóval ellátott pisztollyal követték el, az áldozatokat több lövés érte. Mind a két esetben feldúlták a lakást és a tettesek valószínűleg pénzt és egyéb értékeket is magukkal vittek. Az Expres Politika tegnapi számában Szabadkáról, mint a félelem városáról ír. Az est beálltával kihalnak az utcák és az emberek behúzódnak otthonaikba. Az újságíró arról is.hírt ad, hogy több helyi üzletembert, gazdag vállalkozót, vendéglőtulajdonost figyelmeztető levélben megzsaroltak, megfenyegettek, de ezt az információt a rendőrség nem erősítette meg, igaz nem is cáfolta. t. t. Tájház vállalkozásban Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye világkiállítás szervezésével foglalkozó illetékeseit invitálta találkozóra Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke. Az ülésen megjelent Finta József építész, aki tájékoztatói adott az Expo területén épülő hét tájház készültségi állapotáról. Az előzetes tervek szerint a dél-alföldi régiót képviselő épület idegenforgalmi kiállító, kereskedelmi és vendéglátóipari egységnek ad helyet. Álapvető probléma azonban, hogy még nincs eldöntve: le kell-e bontani a világkiállítás után vagy nem. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a térség önkormányzatainak képviseltetni kell magukat az amúgy is Budapest centrikus eseményen. A tájház felépítéséhez központi pénzforrás igénybevételét javasolták. Ványai Éva alpolgármester felvetette - a részletek tisztázása után -, hogy az önkormányzatok mellett a vállalkozóknak is hirdessék meg a ház kialakításában, működtetésében a részvételi lehetőséget. Díszdiplomás pedagógusok köszöntése Jelentkezés március 1-jéig Szeméttelep - Igény a hétvégi nyitva tartásra Januárban a város közgyűlése elfogadta a hulladékgazdálkodásról és a köztisztaság fenntartásáról szóló helyi rendeletet. Ezúttal csak a korábbi gyakorlattól eltérő szabályozást ismertetjük. Eszerint díjköteles helyiség a lakó- és vegyes rendeltetésű épületben a lakás, továbbá üzlethelyiség, műhely, raktár, iroda, orvosi rendelő minden megkezdett 20 négyzetmétere. Ennek a díj megállapításánál van jelentősége. amely a következő szerint alakul: ahol biztosítva van a szervezett hulladékszállítás, ott az érintett ingatlan tulajdonosa köteles alapdíjat fizetni, attól függetlenül, hogy a szolgáltatást igénybe veszi-e. Az alapdíjat a díjköteles helyiségek száma alapján határozzák meg. A kezelési díjat az alapdíjjal ellentétben csak azoknak kell megfizetni, akik a szolgáltatást igénybe veszik. Ez az elszállított szemét mennyiségével arányos. A város közigazgatási területén alkalmazható díj felső határát a közgyűlés fogja megállapítani, melynek mértékére a Városgazdálkodási Vállalat készít javaslatot. A rendelet kitér az átmeneti hulladéktárolók üzemelésének rendjére is. Ezeken a lerakóhelyeken csak a háztartásokban keletkezett kisebb mennyiségű hulladék helyezhető el. A termelési és az építésből, bontásból, földmunkákból kikerülő hulladék elhelyezése, tárolása kizárólag központi lerakóhelyen történhet. Időközben felvetődött, hogy a központi szeméttelepen a hulladéklerakási díjat meg kellene szüntetni annak érdekében, hogy ezzel ösztönözzék a telep széles körű igénybevételét. A lakosság igényelné a telep nyitvatartási idejének módosítását úgy, hogy az szombaton 16 óráig, vasárnap pedig 14 óráig legyen igénybe vehető. Az ismertetett rendelkezés bevezetésével egy időben a közterületeket fokozottan ellenőrzik, azért, hogy az illegális szemétlerakást megakadályozzák. S még egy információ: hulladékkezelési vállalkozói tevékenységet csak az önkormányzat hozzájárulásával lehet végezni. Uj víz- és csatornadíjak Ez év január 1-jétó'l az ivóvíz és szennyvízelvezetés díjának hatósági ármegállapítója a települési önkormányzat. A szegedi képviselő-testület január 20-án hagyta jóvá az új tarifákat, amelyek a következők. A szolgálaté által alkalmazható legmagasabb hatósági díjak: - az ivóvízszolgáltatás díja 29,50 Ft/köbméter - a szennyvízelvezetés díja 18,50 Ft/köbméter - együttesen 48 Ft/köbméter. A megállapított díj a 10 százalékos általános forgalmi adót nem tartalmazza. A díjszabásról szóló rendelet február l-jével lépett hatályba és a rendeletet tartalmazó Közgyűlési Közlöny megvásárolható a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodájában. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 1994-ben is köszönti az 50, 60, 65 és 70 évvel ezelőtt diplomát szerzett pedagógusokat. Az érintett pedagógusok a díszdiplomákkal kapcsolatos részletes tudnivalókról (iratok, egyéb feltételek) a Polgármesteri Hivatal Közoktatási és Közművelődési Irodájától kaphatnak tájékoztatást, segítséget (6720 Szeged, Széchenyi tér 11., 110. szoba, illetve a 475575/234-es számú telefonon). A jelentkezéseket legkésőbb március 1-jéig fogadja az iroda. Vállalkozók figyelmébe Csatolják a hiányzó igazolásokat! Kényszerbérletek felszámolása A lakások bérletéről szóló törvény alapvető változást hozott a kényszerbérletek felszámolásában, amikor kimondta, hogy a lakás fekvése szerint illetékes önkormányzat 1996. december 31 -ig köteles a kényszerbérlők részére önkormányzati cserelakás bérbeadását felajánlani. A közgyűlés legutóbbi ülésén kötelezte a Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Irodáját, hogy mérje fel Szeged városban a kényszerbérletek számát, e lakások nagyságát, komfortfokozatát és azok ismeretében tegyen javaslatot a felszámolások lehetséges ütemezésére. A kényszerbérletek felmérése a bérbeadók és a bérlők bejelentése alapján történhet, figyelemmel arra, hogy egyetlen szerv sem tartja nyílván a kényszerbérleteket. Ahhoz, hogy az érintett állampolgárok a bejelentéseiket megtegyék, pontosítani kell, hogy mi tekinthető kényszerbérletnek. Az állampolgárok tulajdonában álló lakásra 1953. április 1. napja előtt bármilyen jogcímen, illetőleg azt követően a lakásügyi hatóság kiutaló határozata alapján keletkezett bérleteket tekintjük kényszerbérleteknek. Álakásbérletről szóló törvény megjelenése előtt a tulajdonos csak akkor mondhatott fel, ha megfelelő cserelakást tudott felajánlani. A jövőben az önkormányzatnak - a lehetőségeihez képest - kell cserelakás felajánlását megtenni. Természetesen a lakás megfelelőségére a törvény szabályait alkalmazni kell. Ha a bérlő a felajánlott lakást nem fogadja el, bírósághoz fordulhat. Maga a bérbeadó is fordulhat a bírósághoz a felmondás érvényességének kimondása érdekében, illetőleg a felajánlott cserelakás megfelelőségének megállapítása céljából. Ha a bíróság jogerősen határoz, akkor a felmondás érvényessé válik, s a felajánlott lakásba a bérlőnek be kell költöznie. Nyomtatványok az ügyfélszolgálaton Az önkormányzat a kényszerbérletek felszámolását fokozatosan, évek során szeretné megvalósítani a bérlők megelégedéséré. Ezért tartja szükségesnek, hogy mielőbb feltérképezze és megismerje a kényszerbérletek számát, az általuk lakott lakás nagyságát, komfortfokozatát, mert csak ezek ismeretében lehetséges a felszámolásra ütemezést elkészíteni és áttekinteni, hogy milyen módon válik lehetségessé megfelelő cserelakás felajánlása. Ezért kéri a Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Irodája a kényszerbérlettel érintett bérlőket és tulajdonosokat, hogy 30 napon belül szíveskedjenek bejelenteni a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján a hét bármely munkanapján a kért adatokat. Az ügyfélszolgálati irodán a bejelentéshez szükséges nyomtatványok a 6-os számú ablaknál díjmentesen kaphatók. Természetesen az érdekeltek levélben is megtehetik bejelentéseiket, amelyből azonban feltétlenül ki kell tűnnie, hogy a kényszerbérlet mikor jött létre, a lakás milyen nagyságú, alapterületű, komfortfokozatú, jelenleg mennyi a lakbére és a lakást hányan lakják. Természetesen a kényszerbérletek felszámolása csak egy hosszabb folyamat eredménye lehet, hisz az önkormányzat bérbeadható lakásainak száma egyre jobban csökken. Az 1993. július hó I. napján hatályba lépett az 1993. évi LVIII. törvény a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről. A törvény alapkövetelménye, hogy jövedéki tevékenységgel csak az foglalkozhat, aki a jövedéki engedély megszerzésével erre jogosultságot szerzett. A jövedéki termékek - dohánygyártmányok, szesz, szeszes italok, sör, kávé és kőolajtermékek - kiskereskedelmi forgalmazására a jövedéki engedélyt a termékek értékesítésének helye szerint illetékes önkormányzat jegyzője adja ki. Általános tapasztalat, hogy az egyéni vállalkozók, társaságok a kérelmet hiányosan, a törvényben előírt és a kérelemnyomtatvány tájékoztatójában felsorolt mellékletek nélkül adták be. írásbeli felhívások ellenére a jövedéki alanyok nem csatolják a vállalkozás létezését bizonyító dokumentumokat, a kért igazolásokat, ezért szükségesnek tartjuk felhívni a jövedéki termékek kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozó vállalkozók figyelmét, hogy 1994. március l-jétől engedély nélkül nem folytathatnak jövedéki tevékenységet. Amennyiben a felszólítás ellenére az előírt mellékleteket nem csatolják, a jövedéki engedély iránti kérelem elutasításra kerül, ezért kérjük az érdekelteket, szíveskedjenek mielőbb a felhívásoknak eleget tenni, s ügyfélfogadási napokon - hétfőn és szerdán - felkeresni a Vagyonkezelő és Vállalkozási Irodát (Szeged, Széchenyi tér 11.. II. 227.) Rendezvényekről - időben! Szeged Megyei Jogú Város polgármesteri hivatala felhívással fordul a város sport-, kulturális, kereskedelmi rendezvényeit szervező magán- és társadalmi szervezetekhez, hogy a közterületet érintő és forgalomkorlátozást igénylő programterveikről - lehetőleg időbeni lebontásban, a helyszínek megjelölésével - minél előbb tájékoztassák a városüzemeltetési és műszaki irodát. A tervek ismeretében így lehetővé válhat a rendezvények alaposabb előkészítése, és a szükséges szakhatósági, üzemeltetői egyeztetések időbeni lefolytatása, a lakossági igények, elvárosok figyelembevételével. • Hz önkormányzati lakásoknál Víz- és csatornadíj a lakbérrel együtt Bizonyára sok olvasóhoz eljutott a Szegedi Távhőszolgáltató Vállalatnak az a tájékoztatója, miszerint a szolgáltató a fogyasztóknak közvetlenül számlázza ki a használati melegvíz előállításához felhasznált hideg víz díját és az ehhez kapcsolódó csatornahasználati díjat. Ezt az információt azzal egészítjük ki, hogy az említett díj csak a nem önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozik. Az önkormányzati lakásoknál továbbra is a lakbérrel együtt történik a vfz- és csatornahasználati díj elszámolása.