Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-23 / 45. szám

SZERDA, 1994. FEBR. 23. HANGSÚLY 13 • Tegnap délelőtt a békéscsabai sportcsarnokot jobban őrizték, mint a miniszterelnöki rezidenciát. A főbejáratnál több securicoros „gorilla" illedelmesen, de határozottan kérte el mindenkitől a sajtóigazolványt és a meghívót.- Akárki ugyanis nem mehetett be - derült ki később. A tájékoztató előtt néhány perccel megérkezett a szegedi céget képviselő Szirák József, aki hiába lobogtatta a kapuban a békéscsabai alpolgármester aláírásával kapott meghívóját. Kiderült, Szirák úr sajtóigazolványa sem „érvényes" erre a rendezvényre. Nem volt mit tenni, társaival a kocsiban ücsörögtek közel három órát. Odabenn minden ment a maga útján, ahogyan az ilyenkor illik. Papp János polgármester, Domokos László alpolgármester, Váradi Zoltán és Kiss Ágnes az ellenérdekelt Expo Team Kft. ügyvezetői ugyanis tudomást sem szerettek volna venni a botrányról: ők azért jöttek össze, hogy saját glóriájukat szidolozzák. Kényszeredetten elismerték ugyan, hogy tavaly szinte kifogástalan munkát végzett a szegedi MAC-LINE, de az már a múlt. A mór megtette kötelességét - mehet! Az Expo Team Kft. ugyanis pályázaton nyerte el a sportcsarnok üzemeltetési és a vásár rendezési jogát. Az ötletet hozó, sőt védjegyeztető MAC-LINE-t még ók perlik - egymillió fo• Botrány a szomszédban • Miért „söprűzték ki" a szegedi MAC-LINE Stúdiót? m Alkalmi sajtótájékoztató egy Chevrolette-ben m Más levesét tálalja löl az Expo Team Kft. rint tartozásért és amiért be merték maguknak jegyeztetni a Csaba Expót. - Tavaly kritikus volt a szervezése a vásárnak - cáfolta meg néhány perccel később önmagát Váradi Zoltán - A MAC-LINE a mi embereinkkel dolgoztatott. Ha nincs két alkalmazottunk, aki ezzel foglalkozott volna, megnézhettük volna magunkat. A vásárhoz szükséges pénz 95 százalékát és a munka 90 százalékát mi adtuk, a hasznot pedig lekaszálta a szegedi cég. Nos, hogy mennyit, arról nem szólt a fáma: az alpolgármester szerint ez az összeg megközelítheti a tízmillió forintot is. Szirák József a mendemondát mosolyogva fogadta: „de jó is lett volna!" Az egész história kissé zavarosnak tűnt a jelenlévőknek: ha egyszer jól dolgozott a MAC-LINE és ráadásul 40 százalékkal olcsóbban, akkor miért egy kezdő, de jóval borsosabb árakat számlázó csapatnak engedte át a város a Csaba Expót? A kérdésre nem kaptunk egyértelmű választ. Helyette ismét csak a szegedi cég került terítékre: túl sok volt a lopás a vásár ideje alatt tavaly - hangzott el a kritika. De miért csak egy év után derült ki, Békés lesz-e a Csaba Expo? Bizonyára sokáig nem felejtik el a békéscsabaiak a tavalyi Csaba Expót. Nemcsak azért, mert hosszas próbálkozás után végre vására lett a békési megyeszékhelynek, hanem egy napokban kirobbant botrány okán is emlékezetes marad a tavalyi vásár. A történetnek szegedi vonatkozásai is akadnak jócskán. Történt ugyanis, hogy három sikertelen vásár-rendezési próbálkozás után a „szomszédból", azaz Szegedről hívtak segítséget a csabaik: a MAC-LINE Stúdió végüíis tavaly sikerre vitte a vásárt: 176 hazai és külföldi cég jött el a kiállításra. Az eredményt azonban a helybéliek megirigyelhették a szegedi cégtől: szóbeli megállapodás ide, közös jövőt ígérő sajtótájékoztatók sora oda - egyszerűen „kisöprűzték" a MAC-LINE-t a városból. A stúdió szellemi termékét felhasználva az önkormányzat segítségével septében megalakult Expo Team Kft. vindikálta magának az idei vásárrendezés jogát. A szegcdiek, akik tavaly a Sportcsarnokot bérelték, más helyszínre, a Körösi Csorna Sándor Főiskola területére tervezték az idei expót. Időközben tovább dagadt a botrány, ugyan abban az időben, szinte azonos névvel és emblémával másik vásárt is rendeznek Békéscsabán. hogy üres maradt a trezor tavaly nyáron? - Mi a sportcsarnok üzemeltetésével csak a vásárral együtt bírunk el - bújt ki végül a szög a zsákból - Tizenkét milliót kapunk az önkormányzattól és huszonötöt kell szolgáltatnuk érte. A kissé szétszórtra sikeredett sajtótájékozfató után többen felkeresték a Sportcsarnok előtt parkoló Chevrolette Luminát - ahol a MAC-LINEosok tartottak rögtönzött sajtótájékozatót. - Az ötletünket önkormányzati segítséggel játszották át Váradiéknak. A kft. ügyvezetője nyilvánosan is kijelentette a tavalyi kapuzárás után: azért hívtak ide minket, hogy ellesék, hogyan kell vásárt rendezni, s most már fel is út, le is út. • Volt valamilyen szerződésük? - A várossal csak szóbeli megállapodásunk volt, a Sportcsarnokkal pedig bérleti szerződésünk tavaly június 30-ig, de 21 -én már a bérelt irodánkba sem engedtek be minket: áz irataink, terveink pedig egyszerűen eltűntek. A számláinkat itt a parkolóban tudtuk csak rendezgetni. • Becsapva érzik magukat? - A város vezetése hívott ide minket, de az az érzésem, hogy most megjött az étvágyuk. Azt hiszik, tízmilliókat kerestünk a Csaba Expón, pedig nem így van. • Lenyelik a békát? - Nem. A főiskolán szerettünk volna helyet találni magunknak: a Csaba Expo ugyanis a mi szellemi termékünk. Rendezzen a város egy másikat Békéscsaba Expo néven, ha akar: minket nem érdekel. De a főiskola főigazgatója is kénytelen volt visszamondani a helyet, ó ugyanis itt él ebben a városban... • Ezek szerint feladják? - Nem. Olyan helyet kerestünk, ami magánterület, ahová az önkormányzat keze már nem ér el. De mit mondanak majd a város vezetői, ha a külföldiek megkérdik, miért van két vására egyidőben Békéscsabának. Megkérdeztük Csonka Gábor szegedi vásárigazgató véleményét is: - Kezdettől fogva pártfogoltam a békéscsabai vásárt. Amit a csabaiak csinálnak, azt maximális elítélem. A MAC-LINE munkáját nagyra értekelem, jó szakemberek, nem véletlen, hiszen nagy nemzetközi tapasztalattal bírnak a vásárszervezésben. Úgy látom, megjött a csabaiak étvágya, s most azt hiszik, gyorsan hatalmas bevételre tesznek majd szert. Ezért voltak útban a szegediek. De tévedhetnek: a vásárszervezés is szakma, aki nem ért hozzá, belebukhat. Békéscsabán az idén a MAC-LINE levesét tálalják föl mások - s ez még a vállalkozói szabadságot is sértiHalai Gábor • Szegedi és szentesi primer körzet Ki nyeri a helyi telefont? Magyarországon Anglia után Európában másodszor kezdenek hozzá az állami monopólium lebontásához a távközlésben. Ötvennégy primer körzetre osztották az országot, amiből 29-et koncessziós versenytárgyalás nélkül automatikusan a Matáv kapott. Huszonötre lehetett pályázni, s a tender eredményhirdetése február 28-án lesz. Akad körzet kettő is, amelyre egyetlen ajánlat sem érkezett, de nem volt ritka a három versenyző sem. Csongrád megyére két primer körzet jut, szegedi és szentesi központtal. A szegedire hárman is pályáztak: a Matáv mert az automatikus körzeteken kívül is indulhatott -, illetve két egyéb vállalkozás. Az egyik, a francia érdekeltségű C. G. E. vállalatcsoport, melynek képviselője Henri Piganeau, a héten tájékoztatta a helyi sajtót cége elképzeléseiről. A vállalatcsoport 200 ezer embert foglakoztat szerte a világon, 2250 vállalatot - valamennyi önálló döntési központ - tömörít, s éves forgalma 3 ezer milliárd forint. Mintegy J50 éves hagyománya van annak, hogy a regionális és helyi irányítókkal együttműködve közszolgáltatásokat nyújt a lakosság részére. Fő tevékenységei között a víz-, energia-, hulladékgazdálkodás, az építőipar, a közlekedés és a közegészségügyi szolgáltatások nyújtása mellett egyre nagyobb szerepet játszik a telekommunikáció. A Nagy-Britannia három agglomerációjában mintegy kétmilliós lakosságot ellátó, a legkorszerűbb technológiára épülő hálózatot üzemeltető telefontársaságokat létrehozó C. G. E. Magyarországon csak két körzetre, a szegedire és a szentesire adott be koncessziós pályázatot. A telefonról tudni kell, hogy a helyi hívások tömege technikailag elkülöníthető a távolsági és a nemzetközi hívásoktól, s a koncessziós kiírás ezúttal a helyi távközlési rendszerekre szól. A távolsági, illetve a nemzetközi hívások ezután is kizárólag a Matáv kezében maradnak, s ezekért a szolgáltatásokért meghatározott százalékot fizet a helyi tender győztese. A C.G.E. - győzelme esetén - méltányos részt ajánl a Matávnak az új vállalatban a már létező hálózatokért. A C. G. E. jelentós tőkével érkezik, hosszú távon, 25 éves jelenléttel számol, s ha megnyerik a pályázatot, ígérik, szegedi céggé válnak. Csak kezdetben lesz itt néhány francia szakember, döntően a régi dolgozókkal szeretnék megoldani a megnövekedett feladatokat. Az ötéves továbbfoglalkoztatásra egyébként garanciát is vállaltak. Természetesen mindenkit az érdekel, hogy mikor, s mennyiért kap végre telefont. A koncessziós kiírás szerint 1997. január 1-jéig az igények 90 százalékát minden győztesnek ki kell elégíteni, a beadástól számított hat hónapon belül. A C. G. E. kijelentette, hogy ebből egy évet lefarag, s ezt már 1996. január 1-jéig vállalja. Egy telefonvonal 30 ezer forintba kerülhet, de az árszabályozás központi hatáskör. Tíz év múlva pedig az ingyenes vonalhoz jutás lehetőségével is számolnak. A két primer körzetben jelenleg meglévő 60 ezer vonal mellé három éven belül további 120 ezret ígérnek, tíz éven belül 200 ezret. A teljes befektetés értéke, az 1,4 milliárdos koncessziós díj mellett, elérheti a 13 milliárd forintot. Kovács András • Philippe Poussin egy katolikus fenntartású közgazdasági középiskola, a Compiégne-i Guy Nemer Institution igazgatója. Közgazdász, és egy egyházi iskolavezetőtől itthon szokatlan meggondolással érkezett Szegedre: a két város gazdasági kapcsolatteremtése végett. Intézménye a Makkosházi Altalános Iskola testvériskolája, vagyis ismerős már Szegeden, két éven belül harmadjára látogat a városba. • Poussin úr, mióta legutóbb itt járt, kormány változás történt Franciaországban. Érintette-e a változás az iskolarendszert? - Az új kormányzat mindeddig annyit tett, hogy bevezette a líceumok reformját, és leegyszerűsítette az érettségi rendjét. A reform jövőre érinti majd a collége-eket is, de mindez nem jelent nagy szerkezeti változást. • A Balladur-kormány megpróbálkozott a magániskolák finanszírozási rendjét megszabó törvény módosításával is, ez azonban nemrég az utóbbi idők legnagyobb tüntetését eredményezte Párizsban. A baloldal egyenesen az állami iskolák világi jellegét látta veszélyben. - Azt hiszem, az állami iskolák korántsem voltak veszélyben, mint ahogy a tüntetés szervezői azt beállították. A megmozdulásnak inkább politikai színezete volt, és a francia baloldal részéről azt a szándékot szolgálta, hogy a törvénymódosítás elleni tiltakozás ürügyén, és avégett, hogy úgymond megvédjék az állami iskolák világi jellegét, egy elégedetlen tömeget gyűjtsön össze Párizsban. Mindeközben, úgy tapasztaltam, az állami iskolák tanárai, és a szülők keveset tudtak a magániskolák működéséről, ók csak annyit érzékeltek: a pénz egy része, amelyet az állam a saját iskoláinak felújítására költhetne, a magán- és egyházi iskolák felé fordul majd. Véleményem szerint mindössze arról volt szó, hogy a Balladur-kormány • Egy katolikus iskola közgazdasági képzése Compiégne kapcsolatot keres nem eléggé körültekintően kísérlete meg egy 1855-ös törvény módosítását. • Ez az egyházi iskolák finanszírozását is érintette volna. Az önök katolikus iskolája, kap-e anyagi támogatást a francia államtól? - Természetesen, hiszen az iskola állami feladatot lát el, a tanárok világiak, s a fizetésüket az államtól kapják. Ezt 1959 óta egy olyan törvény írja eló, amelyet nem is von kétségbe senki. A gond abban áll, hogy az oktatási feladatok támogatása mellett az 1855-ös Falloux-törvény mindeddig nem tette lehetővé, hogy a helyi önigazgatás - a város, a megye vagy a régió; tehát nem az állam - a magániskolák épületjavítását és fejlesztését anyagilag támogassa. • A Compiégne-i iskola katolikus intézményként közgazdasági oktatást nyújt, Fotó: Révész Róbert sót, egy újszerű, érettségi utáni képzést is bevezetett. - Ez abban áll, hogy az érettségizett fiatalok egy éven át nemzetközi gazdasági és nyelvi ismeretek terén kapnak képzést. A célunk olyan szakemberek képzése, akik rövid időn belül a nemzetközi tevékenységet lebonyolító francia cégek kapcsolatteremtését, ügyintézését segíthetik elő. Az oktatás gyakorlati részét szeretnénk a lehető legjobban kiterjeszteni Európára, ehhez pedig az kell, hogy a Compiégnei régió gazdasága kapcsolatokat teremtsen külfödön. Ez az egyik oka annak, hogy ismét Szegedre jöttünk, s ezúttal felvettük a kapcsolatot az itteni gazdasági kamarával. • Miért fontosak egy Compiégne-i közgazdasági iskola igazgatójának a régió nemzetközi kapcsolatai Szegeddel? - Ahogy nálunk is, a francia kereskedelmi iskolákban sok helyütt léteznek az úgynevezett junior-vállalkozások. Vállalkozások, amelyekben a tanulók úgy mélyíthetik el elméleti tudásukat, hogy ők maguk vezetik a gazdasági tevékenységet. E junior-cégek bejegyzett vállalkozások, de a szolgáltatásaik olcsóbbak, hiszen számukra a fó haszon az, ha az iskolai oktatás ismereteit gyakorlatként, a képzés keretén belül felhasználhatják. Nos, a mi iskolai vállalkozásunk célja jellegétől fogva az, hogy a francia vállalatok külföldi kapcsolatait segítse elő. Ezzel a képzésünk is, a vállakozási körünk is gazdagodik. • A Makkosházi iskola tízéves évfordulójának ünnepségén is ott volt... - Ez a látogatásom fő célja volt, hiszen a Makkosházi Altalános Iskolával, mint testvériskolánkkal igen jó kapcsolatunk alakult ki. Most készítjük elő az iskola diákjainak második utazását Compiégnebe. Ezen kívül örömömre szolgált, hogy meglátogathattam a Ságvári Gimnáziumot is, ahol szintén figyelemreméltó magyar-francia kéttannyelvű oktatás folyik. Ez számomra azért is tanulságos, mert a mi iskolánk - francia-német nyelven - szintén a két tannyelvű oktatással kísérletezik. Panek Sándor LASSZ0 FARMERBOLT, Szeged, Mikszáth K. u. 13. Tel.: 315-091. Nyitva: H-P-ig 9-18-ig, Szo: 9-13-ig FIGYELEM! * MINDEN KABÁT 25%-OS I,, ti ARENGEDMENNYEL KAPHATÓ!