Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

14 PANORÁMA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1994. FEBR. 16. Ünnepi műsorok, új síremlékavatás Előzetes jelentés az áprilisi Egressy-ünnepségekrő! Bizonyosan nem végzek hiábavaló munkát, amikor bevezetésül néhány életrajzi adatot tárok az olvasók elé, hiszen akadnak még olyan emberek, akik legfeljebb annyit tudnak Egressy Béniről, hogy ő frta a Szózatot Vörösmarty Mihály versére, s ezzel elnyerte a Burtay András által meghirdetett pályázat 20 aranyos pályadíját (Bartay hirdette meg a Himnusz megzenésítését szolgáló pályázatot is egy esztendővel később, 1844-ben). Egressy Béni (eredetileg egresi Galambos Benjámin) 1814. április 21-én született Sajókazincon (ma: Kazincbarcika), és Pesten halt meg 1851. július 17-én. Rövid élete ellenére a magyar dal kiemelkedő személyiségévé nőtte ki magát. A Szózat természetesen nem az egyedüli olyan műve, amely igen nagy jelentőségű, akár a maga pályafutását, akár a magyar zene történetét tekintjük. Egressy Béni írta Erkel Ferencnek. a magyar opera úttörőjének, a 19. századi magyar zene mestere három főművének, a Báthory Mária, a Hunyadi László és a Bánk bán cfmű dalművének a szövegkönyvét. (A Báthory Máriával annyiban érdekelt Szeged és a Dugonics Társaság is, hogy az eredeti művet Dugonics András frta.) Ezeken túl lefordította félszázat meghaladó számú színdarab és 19 opera szövegét, amivel előkelő helyet biztosított magának abban a körben, amelynek tagjai a magyar közönség számára érthetővé tették, és ezáltal meg is szerettették a műfajt. E nagyszerű költőket, frókat magába foglaló körbe a kor (és az utókor) jeles emberei tartoznak, és érdemes megemlíteni néhányat név szerint is, (gy Arany Jánost, id. Ábrányi Emilt, id. Ábrányi Kornélt, Babits Mihályt, Bőhm Gusztávot, Cserna Andort, Elek Artúrt. Graff Kálmánt, Harsányi Zsoltot, Hajó Sándort, Hevesi Sándort, InocentVince Ernőt, Képes Gézát, Lányi Viktort, Nádasdy Gézát, Szabó Lőrincet, Szász Károlyt, Várady Sándort és másokat. Egressy Béni azonban írt eredeti műveket is, mint amilyen a Két Sobri c. színmű. Úttörője volt a magyar dal formálásának, és joggal kiérdemelte a „Magyar nóta Atyja" címet. A Petőfi verseire Irt dalai ma is igen népszerűek és elévülhetetlen értékűek a magyar dal kincsesházában. Dallamaiból sokat felhasználtak és saját műveikbe beépítették más, igen nagynevű zeneszerzők. Közöttük volt Erkel Ferenc, Kerner József, Kodály Zoltán, Liszt Ferenc;, Mosonyi Mihály és Volkmann Róbert. Mint honvédtiszt, részt vett a szabadságharcban. Komáromban, főhadnagyi ranggal, Klapka zenekari igazgatója volt. Ő írta a Klapka-indulót (Fel, fel vitézek a csatára), az Ereszkedik le a felhő, a Juhász legény, szegény juhász legény, a Hej, haj magyar ember, a Kis szekeres, nagy szekeres, a Kossuth Lajos azt üzente, az A virágnak megiltani nem lehet, a Mi füstölög ott a síkon távolban?, a Ne menj rózsám a tarlóra, és a többi, itt fel nem sorolható, igen népszerű dal zenéjét, némelyiknek a szövegét is, de Petőfin kívül megzenésítette Kisfaludy Károly, Tompa Mihály, Vahot Imre és mások verseit. • E kiváló művésznek 180. születésnapját kívánja megünnepelni méltóképpen a zenei világ. Az ünnepségsorozat szervezője és rendezője egy, a Budapest Főváros Önkormányzata, a magyar dal, a magyar nóta, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió jeles képviselőiből álló ún. Síremlék-bizottság. Az ünnepség során, többek között, április 20-a körül nagyszabású Egressy-hangversenyre kerül sor a budapesti városháza dísztermében, kitűnő előadóművészek közreműködésével, és fényes, ünnepi magyarnóta-estre a Pataki István Művelődési Központ színháztermében az Egressy Béni Zenebarát Kör rendezésében. Az ünnep legfontosabb aktusa az új síremlék felavatása április 23-án délelőtt. Ez alkalommal a református egyház, Egressy szülőhelye és más szervek (iskola, sárospataki református kollégium, Gyula város, az Erkel Társaság stb.) tartanak avatóbeszédet, s helyeznek el koszorút, virágot a síremléken. Az ünnepség szegedi vonatkozása igen jelentős, mivel az új síremléket a zeneszerző bronz reliefjével a szegedi Szilágyi Ferenc nótaszövegíró adományozza, ugyanakkor a Síremlék Bizottság titkári teendőinek ellátásával e sorok íróját tüntették ki. Ennek tudatában remélhető, hogy Szeged és a Dugonics Társaság sem marad ki a tiszteletadásból. Az ünnepségekig, majd azután is még hírt adunk az előkészületekről, illetve a rendezvények lezajlásáról. Kikli Tivadar Péchy Blanka-díj alapítása A Kazinczy-díjat megalapító Péchy Blanka érdemes művész születésének 100. évfordulója alkalmából, emlékét megőrizve, személye és nyelvművelő munkássága iránti tisztelet kifejezéseként, Péchy Blanka-díj létrehozását határozta el a Kazinczy-díj Alapítvány. A kuratórium a díjjal az élőbeszéd művelését szolgáló mozgalmakban kifejtett kiemelkedő tevékenységet kívánja elismerni, illetve jutalmazni. Ezt BiszterszJcy Elemér, a művelődési minisztérium államtitkára, a. Kazinczy-alapítványi bizottság elnöke kedden hozta az MTI tudomására. A Péchy Blanka-díjat a kuratórium évente 2-3 személynek ítéli oda. Első alkalommal szeptemberben. Péchy Blanka születésnapján fogják átadni. • Nyugaton kell9 itthon nem? Szegedi cigányzenekar Svájcban Sikeres svájci vendégszereplésen vett részt a Szegedi Dankó Pista Cigányzenekar. Az úgyüttes egy hónapos „turnéján" Regensdorf és Adelboden városok luxusszállóiban lépett fel, megnyerve a külföldi vendégek szeretetét a magyar cigányzene és a Dankó Pista-nóták számára. A háromtagú együttes vezetője, Nagy Imre prímás elmondta: a cigányzenekar kiváló szakmai tudása elismeréseként oklevelet vehetett át, és nem csak hogy márciusra visszahívták a vendégszereplés színhelyére, de a magyar külképviselet közvetítésével a neves Boulanger koncertszervező iroda szeptemberre nemzetközi fesztiválra hívta Zürichbe. A Dankó Pista cigányzenekar prímása örömmel konstatálta az elismerést, de kérdésünkre hozzáfűzte: bár itthon, s méginkább Szegeden, Dankó Pista városában támogatnák ilyen figyelemmel a szakmai tisztességgel és tudással előadott cigányzenét; városban ugyanis, mondta, támogatás híjján van a neves együttes, s a közönség érdeklődésével szemben a vendéglők és szállók egyre kevésbé vevők a cigánymuzsikára. Kamatozó Kincstárjegy 1995/11. £ * Legyen akár megfontolt Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elkölteni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan szeretné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra kedvező kamatot nyújt, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/11. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpapír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező kamatot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegyet nem szükséges magánál tartania, tarthatja letétben, névre szóló értékpapírszámlán, így nem tudják ellopni, nem veszíthető el. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. február 14-18-ig jegyezhető. Évi bruttó kamata 23%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névérték kerül visszafizetésre. Erre a befektetésre biztosan számithat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegy minden hónapban kibocsátásra kerül. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp„ Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt.: 6701 Szeged, Takaréktár u. 7., Szeged-Rókus, Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Kistelek • Polgári Bank Rt. 6726 Szeged, Fő fasor u. 16-20. • Pakett Bróker Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt. 6721 Szeged, Szt. István tér 16. • MKB Rt. 6722 Szeged, Kossuth L. sugárút 8. • MNB Csongrád Megyei Igazgatóság 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. • Inter-Eurápa Bank Rt. 6720 Szeged, Széchenyi tér 2. • Quaestor Értékpapír Kft. 6720 Szeged, Deák F. u. 24 • Cooptourist Rt. 6720 Szeged, Kis Menyhért u. 2. .rl ATo> kiH 2!? ^Qy ÁLLAMPAPÍR r Ö I? 1? S A C) R <)S III Z r O N S A (