Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET ÁLLAMI VAGTOSÜGRAFTKSÉE SZERDA, 1994. FEBR. 16. Szótár Átalakulási folyamat Az átalakulás során megszű­nik az állami vállalat és helyet­te létrejön egy kft. vagy egy rt., amely a megszűnő cég álta­lános jogutódja. Ez azt jelenti, hogy átszáll rá a megszűnt ál­lami vállalat valamennyi joga és kötelessége. Átkerülnek hozzá a vállalat tartozásai és kötelezettségei. így tehát a vál­lalat helyett a gazdasági társa­ság köteles helytállni. Hogy a hitelezők is tudjanak a válto­zásról. az. átalakulásról hozott döntést, az átalakulási tervet és a vagyonmérleg legfontosabb adatait a vállalat köteles közzé­lenni a Cégközlönyben, kétszer egymás után, legalább 15 na­pos időközzel. Döntési jogkör Az. államigazgatási felügye­let alatt álló vállalatok átalaku­lásáról az. ÁVÜ, egyéb vállala­tokról a vállalati tanács, illetve a dolgozók közgyűlése dönt. Külső vállalkozók - bel-küllöl­diek jogi vagy természetes sze­mélyek - az átalakulás során vagy az után léphetnek be a privatizációba. Az átalakulás során jelentkezők vagyoni hoz­zájárulásával az eredeti válla­lati vagyon kiegészül és a kül­ső vállalkozók lesznek a létre­jövő gazdasági társaság részvé­nyeinek (rt.) vagy üzletrésze­inek (kft.) tulajdonosai - még­pedig hozzájárulásaik arányá­ban. Ha az. átalakulás során külső vállalkozók nem vállal­nak részesedést, akkor a válla­lat eredeti vagyonával átalakul kft.-vé vagy rt.-vé: minden üz­letrész. részvény az. ÁVÜ-höz kerül és az. ÁVÜ értékesítheti azokat egyben vagy külön. (A következő héten: Egy­szerűsített átalakulási eljárás) Kisbefektetők a nagyok árnyékában Interjú Csépi Lajossal, az AV Rt. vezérigazgatójával - Ön eddig az Állami Va­gyonügynökség egyik felelős vezetője volt, nemrégiben ne­vezték ki az Állami Vagyonke­zelő Rt. vezérigazgatójának. Változik-e a vagyonkezelő hol­ding privatizációs stratégiája? - Némi változás várható, hi­szen a privatizációért felelős miniszter azzal delegált az rt. igazgatóságába, hogy a szerve­zetnek nem csak biztonságos vagyonkezelőnek, hanem tuda­los „privatizátornak" kell len­nie. vagyis meg kell találnunk az. összhangot az ésszerű üte­mű eladások, illetve a haté­kony vagyonkezelés között. - Ez miért változás a koráb­bi stratégiához képest? - Azért, mert az ÁV Rt.-nek korábban a vagyonkezelés volt az alapvető feladata, vagyis, hogy megőrizze és „följavítsa" a meglévő vagyont. Mostantól, ami eladható, vagyis a kor­mány nem minősítette eladha­tatlannak. azt mindenképpen meg kell próbálni eladni. Olyan szakmai vagy intézmé­nyi befektetőket kell keresni, akik leveszik a vállunkról az állami vagyon kezelésének ter­hét, mert jobban értenek hozzá. Remélem, nem kerül sok ener­giámba meggyőzni ennek az elvnek a helyességéről az igaz­gatóság tagjait. - Tekintélyes közgazdászok is elmondták már többször is. hogy a kisbefektetők, a KRP vagy az MRP kisrészvényesei nem lesznek igazi tulajdonosai azoknak a vagyonrészeknek, amelyeket megvesznek. Osztja ezt a vélekedést? - Ezek az észrevételek rész­ben jogosak, de úgy is föltehe­tő a kérdés, hogy jobb gazdák-e, jobb tulajdonosok-e ezek - ha úgy tetszik - a botcsinálta tu­lajdonosok, mint az állami va­gyonkezelők. Én azt gondo­lom, igen. Az igaz, hogy még náluk is jobbak, hozzáértőbbek a szakmai vagy intézményi be­fektetők, közöttük a magánbe­fektetőkre is gondolok, mert a folyamatosságot képviselik, nagyobb a felkészültségük, ki­alakult szervezetük van, végül is az a véleményem, hogy bár nem ideális megoldás a kisbe­fektetői vagyonkezelés, mégis, ha ideális tulajdonosokat nem találunk, mert éppen nincsenek a piacon, akkor átmeneti meg­oldásként igenis jobbak, mint az állami vagyonkezelés. - Ha április elején elindít­ják a kisbefektetői részvény­programot, akkor gondolom némiképpen módosul az AVÜ eladási politikája is. - Valóban, némiképpen más lesz a helyzet, mert eddig álta­lában 51 százalék vagyonrész­re kerestünk szakmai befekte­tőket, akik többségi joguk alapján voltak az irányítók. A KRP-program célja az, hogy a fennmaradó 49,35 vagy még kisebb százalék vagyonrészre kisbefektetőket találjunk, mert ők a nagyok árnyékában hasz­nosan kiegészítői lehetnek a vagyon működtetésének. Mindezzel azoknak a polgá­roknak is lehetőség nyílik be­kapcsolódni a magánosításba, akiknek nem volt, vagy nincs saját induló tőkéjük. Ezzel a többlettel, a kistulajdonosok részvételével részben oldhatjuk a privatizáció körül meglévő gyanakvásokat, másrészt előse­gíthetjük a piacgazdaság kiala­kulását. - Azokat a bizonyos gyanak­vásokat nemcsak a helyi plety­kák. híresztelések növelhetik, hanem ha azt olvassuk, hogy „az AV Rt. legyen átlátható szervezet, de tudomásul kell venni azt is, hogy vannak a nyilvánosságra nem tartozó ügyek is ". - Szabó Tamás miniszter úr ezzel arra célzott, hogy a leg­fontosabb személyi döntések háttere, a dolgok természeténél fogva zárt körű. Különben nemigen tarthatók titokban olyan döntések, amelyeket egy tizenegy tagú testület hoz és amelyeket egy több mint száz­fős apparátus készít elő. Már csak ezért is, de egyébként is az ÁV Rt. munkáját a nyíltság­nak és a nyitottságnak kell jel­lemeznie és a minimálisra kell szorítani azokat az eseteket, amelyeket a közvélemény nem ismerhet meg. Az viszont természetes, hogy pályáztatás közben egyetlen eladó, így az ÁV Rt. sem közölheti a beér­kező árajánlatokat, és a ver­senyt minősítő feltételeket, mert ezzel saját üzletét ronta­ná. Minden testületi ülés után sajtótájékoztatót tartunk és a döntések érdemi részleteiről részletesen beszámolunk a pá­lyázatok végeredményének közlésekor. Privatizáció közben Egy csomagban több csomag Külső jelekből is látszik, hogy valami történt a szegedi Autofer Rt.-nél. Lezárták az anyatelep és a Kurz Kft. közöt­ti házi átjárót, amely korábban mindig nyitva állt, és igen élénk személyi forgalmat bo­nyolított. Az ok: a Kurz külföl­di tulajdonosa kivásárolta a magyar hányadot, azaz meg­vette a privatizációra váró ­így profiltisztításban érdekelt ­Autofertől a maradék üzlet­részt. Lejárt az ÁVÜ privatizációs pályázatának határideje, s a hí­rek szerint több ajánlat is érke­zett a 191 milliós csomagra, amely a részvények 87 száza­lékát testesíti meg. Dr. Tara­jossy Béla ügyvezető igazgató, privatizációs biztos úgy véle­kedik. hogy elsősorban szak­mai befektető lehet a pályázat nyertese, annál az egyszerű ok­nál fogva, hogy ipari ingatlant olcsóbban is lehet találni Sze­geden. A közeljövőben meg­nyíló harmadik körűt természe­tesen felértékeli a 3,5 hektáros ingatlant, s ezzel már minden komoly érdeklődő tisztában volt. De maradjunk a szakmai be­fektetőknél. A klasszikus autó­szervizek ideje lejárt, a cég már 15 évvel ezelőtt sem élt meg csak javításból. Ma fel­építményeket gyárt, alkatré­szeket, automataváltókat újít fel, használt és új autókkal kereskedik, alkatrészt gyárt, beszállít. Szinte mindent el­vállal. mi több, már régen elé­be megy a vevőknek. A jó Autógyári csendélet. Beszállítókat mindig is keresnek szakembergárda egyébként maradéktalanul alkalmas új feladatokra, a technika azon­ban már itt-ott elavult. Arról máig is megoszlanak a vélemények, hogy mennyire volt érdemes egy csomagba tenni az Autofer Rt.-t és három káeftéjét, miután közülük az egyik, a Sárosi utcai szerviz az anyateleptől távoli önálló egy­ség, s profilja miatt sem kötő­dik annyira a többihez. A ki­írás azonban egyben kínált mindent, hiába érkeztek vételi ajánlatok a különböző részek­re. Az már csak magánvéle­mény, hogy eredménytelen pályázat esetén talán érdemes volna legalább két csomagot csinálni az egyből. Azt viszonylag kevesen tud­ják még a szegediek közül is, hogy ez már a második privati­zációs forduló, az elsőn csak az MRP nyújtott be pályázatot. Az ajánlott 25 százalékos árfo­lyamot azonban nem találta tárgyalási alapnak az ÁVÜ. Ebben a körben a jelek szerint mindenképpen szeretnének ve­vőt találni, s ezért sokféle fize­tési módozatot hajlandók elfo­gadni. A lízinges ajánlat kom­binálható MRP-vel, más pályá­zó által benyújtott E-hitellel, kárpótlási jeggyel. A menyasszony „szeplőt­len", azaz a cég sohasem volt veszteséges. Nincsenek adós­ságok. egy folyamatosan meg­újított 30 milliós hitelkeretnek köszönhetően a gazdálkodás mindvégig zökkenőmentes volt. A közelmúltban tovább csinosodott az ara, a Mitsu­bishi fődealerek lettek, s egye­dül ez a márkaképviselet - sza­lon. vevőszolgálat, szerviz ­produkálhat 130 millió forintos árbevételt 1994-ben. K. A. Vizsgának a vállalatveze­tők. Menedzser-szerződéseket kötött az ÁVÜ a feljavítandó cégek vezetőivel - a reorgani­záció céljára. Az újabb meg­mérettetés a cégek privatizáci­ós előkészítését szolgálja. (Népszabadság. II. 08.) PM-közlemény az adós­konszolidációról. A résztve­vőknek március 10-ig kell be­adni jelentkezésüket. A döntést meghatározott vállalati körben gyorsított eljárással hozzák meg. Valamennyi jelentkező­nek olyan reorganizációs tervet kell készítenie, amelynek aiap­Tallózó ján a cég hosszú távon is képes lesz jövedelmező gazdálkodás­ra - olvasható a PM közlemé­nyében. Eladandó milliárdok. Az ÁV Rt. az idén 20 milliárd fo­rintos vagyont értékesít. Első­ként - várhatóan tavasszal - a Magyar Villamosművek Rt. részvényeinek egy részét kí­nálja föl megvételre. Az Rt. a villamosenergia iparban 51 százalékos tulajdoni részt kí­ván megtartani. (Figyelő, II. 03.) ÁLHLL kisett U!i! MRRHMMH 1994. március 16-ig még igényelhető kárpótlás. A kiadvány megvásárolható az AVÜ budapesti és vidéki Ügyfélszolgálati Irodáiban február 7-től. ÁLLAMI VAÍ.VOYM.VYOI.M*. 1 133 Budopest, Porsonyi u. 56. Tel.ton: 269-8990 Fox: 269-8991 Félfogadás: Hétfőtől csütörtökig: 8.00-16.00. Pénteken: 8.00-15.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom