Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-14 / 37. szám

HÉTFŐ, 1994. FEBR. 14. BELÜGYEINK 3 Emberközpontú társadalmat! A KDNP szegedi nagygyűlése Nagy érdeklődés előzte meg a kétezer főnyi közönség részéről a pártelnök beszédét. A megjelentek között voltak idősek, középkorúak, de fiatalok is szép számban (a későbbi sajtótájékoztatón dr. Surján éppen erre utalva mondta, hogy nem igaz az az állítás, miszerint a KDNP az öregek pártja.'). Körülöttem az emberek a gyűlés kezdete előtt arról beszéltek, hogy ők nagyon kíváncsiak az elnök kampányidttó előadására. mert ez meghatározó erejű lehet a kampány további menete folyamán. Sokan eljöttek a szomszédos Békés és BácsKiskun megyéből, a legtöbben kétségkívül a szegedi tagok és szimpatizánsok voltak. Az Emberközpontú társadalmat viselő kampányindltó beszédét Surján azzal kezdte, hogy rámutatott a változás és a stabilitás igényére. Elmondta, hogy a magyar társadalom számára 1994 ismét a döntés éve lesz. Sokan a változás igényét sulykolják a választópolgárokba, az 1990-es választás jellegének megfelelő alapvető kormányzati váltást tartanak szükségesnek. Valóban van yen gondolat, de hogy jobbat, többet, tisztábbat, hatékonyabbat akar a magyar, az is biztos. Am, nem biztos, hogy alapvetően mást kfván! Ezt úgy indokolta meg, hogy rámutatott: nem hihető, hogy a nép a hatvanas, hetvenes évek viszonyait szeretné, s a reformkommunisták puhuló diktatúrája sem vonzó már. A magát szocialistának nevező csoport nem mutat bátran a jövőbe, a régi és oly kétes dicsőségre hivatkozva pedig nem lehet új országot építeni... A továbbiakban kifejtette, hogy meggyőződése szerint Teljes ülés Az Alkotmánybíróság ma teljes ülést tart. Megtárgyalja, hogy az önkormányzat elrendelhet-e épftési tilalmat olyan jogi formában, amellyel szemben az érintettek nem fordulhatnak jogorvoslatért bírósághoz. Megvizsgálják: az adóhatóság alkotmányellenesnek minősttett jogszabály alapján állapftott-e meg adóhiányt; ellen-, tétes-e az ártatlanság vélelmével. hogy a terhelt felmentése esetén az állam nem téríti meg a büntetőeljárás költségeit, továbbá indokolt-e pénzbírság kiszabása a jogi képviselővel szemben akkor, ha a felülvizsgálati kérelemnek nincs helye. Hagyományteremtő Royal Bál Szeretettel meghívjuk Önt és Kedves Családját, Barátait az 1994. február 18-án 19 órakor a szegedi Royal étteremben megrendezésre kerülő bálra. Belépődíj 3000 Ft, vacsorával. Nyitótánc: PRO-ARTCLUB műsor: Sasvári Sándor, Csengeri Otília, Csengeri Attila tombola Zene: Dorogi György Asztalfoglalás: Royal étterem Szeged, Kölcsey u. 1-3. Tel.: 475-275 A pártelnök a szónoki emelvényen. (Fotó: Schmidt Andrea) ebben az országban továbbra is nemzeti programokat és keresztény-keresztyén értékeket felvállaló erőket támogatja a többség. A változás mellett tehát a stabilitást kívánják a polgárok és ezt bizonyára nem kaphatják meg ..az egymással folyton marakodó liberális pártoktól, akikben még annyi képesség sincs a tőlük eltérő gondolatok elviselésére, hogy még a szövetséget alkotó pártok is állandó harcban állnak egymással! De a múltba tekintő, nosztalgiára építő, revánsvágytól fűtött baloldaltól sem! Sokkal inkább az elmúlt négy esztendőben megtízszereződött Kereszténydemokrata Néppárttól!" Surján László ezután beszélt a látszatra való építkezésről, amely az elmúlt négy évben visszaütött. Ezt még egyszer nem szabad mgengedni, semmilyen vonalon. A privatizációval kapcsolatban kifejtette, hogy azzal vádolják a koalíciós kormányt: kiárúsította az országot. Az 1993-as összegezés szerint a magyarországi tulajdonosoknak mindössze 12 százaléka külföldi. Mindenesetre alaposabb változtatásra van szükség a privatizáció elméletében és gyakorlatában egyaránt. hogy ne kerüljön sor az esetleges visszaélésekre. Említést tett a média-ügyről is. Hangsúlyozta:„a látványtervezők akadályozták meg. hogy 1990 őszén az elhunyt miniszterelnök őszinte és igaz szavai eljussanak önökhöz... Médiacsászáraink tehát szájkosarat raktak ránk. még a miniszterelnökre is, majd hosszú eszmefuttatások során aggatták ránk a jelzőket - fennhéjázó, gőgös, érzéketlen, büszke, tehetségtelen. Valóban, szemfényvesztésben, hazugságban nem vesszük fel elődeinkkel a versenyt. Ki-ki döntse el, szabad-e őket utódainkká tenni." Külpolitikájukról szólva elmondta, hogy annak egyik vezérmotívuma a határainkon kívül élő magyarság érdekvédelme. Eztután rámutatott arra, hogy milyen fontosságot tulajdonítanak a mezőgazdaságnak és az iparnak, a szociális törvénykezésnek és az ilyen vonatkozású adópolitikának is. Surján László szólt az MDF-el fennálló kapcsolataikról is. Nem tagadta, hogy ez a párt áll a legközelebb hozzájuk, ám, nem értett egyet Boross Péter miniszterelnök úr kijelentésével, miszerint Magyarországon ma csak az MDF jelenti a kormányzásra képes erőt? Magunkat is alkalmasnak tartjuk erre a feladatra, mondotta, sőt, más pártokat is, de azok szerintünk más, rossz irányba kormányoznának... A pártelnök miután részletesen szólt a pártprogram egyes tételeiről, így zárta beszédét:,, Az elmondottak nagy erőkifejtés nélkül nem is valósulhatnak meg.(...) Am 1956 megmutatta, hogy a magyar nemzet szívében megvan a magasra törő és áldozatos lelkesedés. Nem nagy szavakra, kialvó szalmalángra van szükség, de piroslón izzó tüzes hasábokra. Ha megérezzük a tűz melegét, megvalósíthatjuk Széchenyi mondását, Magyarország nem volt, hanem lesz! Kérem, ezt a szándékot támogassák szavazataikkal!" K. F. Erkölcsöt nem politikai párt tanít... A pártelnök nyilatkozott lapunknak • Szeged áz utóbbi hetekíben az ország legtöbbet emlegetett városa. Az okokat ismerjük mindannyian. Miért esett a KDNP választása Szegedre a kampányindító kapcsán? - Először is nem arról szólnék, hogy miért Szegeden, hanem, hogy miért nem Pesten! Mi vidékre akartunk jönni, hiszen kampányunkat országos méretűnek tekintjük, úgy érezzük, ezt akkor lehet igazán kifjezésre juttatni, ha nem Budapesten tartjuk a kampányindítónkat. Hogy miért éppen Szeged? Számos országos rendezvényt tartottunk már vidéken. Városuk régóta készült és olyan kedves erőszakkal hívtak, hogy nem tudtunk ellenállni... • Az Ön által vezetett párt rovására sokszor elhangzik, hogy nem eléggé „kemény", nem határozott, s ezt összekapcsolják azzal, hogy Önök a társadalom erkölcsi megszilárdulásában látják a boldogulás kulcsát, ami viszont jelen körülmények között nehezen elképzelhető... - Nem hiszem, hogy ennek a pártnak kell erkölcsösnek lennie a többi helyett, meg az ország helyett! Azt gondolom, hogy erkölcsöt nem politikai párt tanít és visz keresztül egy országon. Jogot és rendet igen, azonban arra egyetlen politikai erőnek nincs joga, hogy a maga erkölcsét, ami nem a társadalom erkölcse, azt jogi eszközökkel rákényszerítse a lakosságra. Ez nem a XX. század és nem hatékony. E tekintetben az kell amit mondtam, hogy olyan erők számára, amelyek ezt az erkölcsöt képesek hirdetni és tanítani, az életlehetőséget (majdnem -teret mondtam és akkor esetleg valaki másként értené...) adjuk meg, hogy hatékonyan fejthesse ki a maga dolgát. Egyébként azt hiszem, hogy ez újfent egy kicsit százalékok függvénye is. Az ön kérdéséhez értelemszerűen hozzátartozik, hogy: ha az elmúlt négy évben nem mindennel értettünk egyet, akkor miért tartottunk ki? Miért nem „robbantottunk" korábban? Azért, mert amit tettünk, azért nagy áldozatot nem kellett tennünk, a kényszerrel kellett együttműködnünk, nem egy voluntarista akarattal. Ez egy óriási különbség! A másik: mikor lett volna jobb az országnak, ha például mi egy pillanatban azt mondjuk, na, most elég, mi felállunk, vagy pedig úgy, hogy a Magyar Köztársaság az első négy évet rendben, stabilitásban, s azt kell mondanom gazdasági előrehaladásban élte végig. Mert bizalom van irányában a világban is, akkor ezt a bizalmat felesleges kakaskodó kormányválságok kiváltásával eljátszani. Ez alkalmatlanságra való belépőjegy a politikába! Ezt üzenem azoknak, akik megtették... Csak nem volt erejük ahhoz, hogy véghezvigyék! Tisztelet annak a 36 kisgazdapárti képviselőnek, aki átlátott ezen... • Tavaly október 30-án Szegeden azt kérdeztem Öntől: ha egy év múlva találkozunk, szólíthatome miniszterelnök úrnak? Azt válaszolta: a szavazókon múlik. Most hogyan válaszolna ugyanerre a kérdésre? - Igen, természetesen leszek, jnármint miniszterelnök. Csak azt nem tudom: egy év múlva, vagy négy év múlva!... Kisimre Ferenc Ha már közeleg a gólya, jöjjön be az Inez Boltba! Kismamaruhabolt a városban csak egy van. A Párizsi krt. 15. szánt alatt (a rendőrséggel szentben) H-P: 9-18, Sz: 9-12. A Hasznait Import Cipő Bolt kínálatából női, férfi-, gyermekcsizmák már 300 Ft-tól. Rókusi krt. 74-76. Tápai u. 30. Nyitva: hétköznap 14.30-18.30. FOGLALJON KAROSSZÉKBŐL Kérje telefonon vagy postán ingyenes programfüzetünket, válasszon a sok szép út közül és fizesse be az utat postán. Felvilágosítás: Budapest 1055, Nagy Ignác u. 14. Telefon: 153-45-48 [71 úl a vita a halálbüntetés visszaállításáról a délvidéki _!/ szörnyű gyilkosságsorozat kapcsán. Azt mondjuk: vagy-vagy. Vagy csak húsz évet kap az aljas bűnöző, vagy módosítani kellene az alkotmányt, hogy visszaállíthassuk a halálbüntetés intézményét. Mintha az életfogytiglannak nevezett húsz év és a bitófa között nem lenne átmenet. Én onnan nézem a dolgot, hogy senkinek sincs joga kioltani egy másik ember életét. Ha valaki mégis megteszi, a társadalom nem válaszolhat a gyilkos életének erőszakos elvételével. Lelkiismereti kérdés is, hogy a társadalom hozzájárul-e ahhoz, hogy valakinek az életét elvegyek, sőt az is lelkiismereti probléma, hogy mit gondolunk arról a bíróról (ő pedig önmagáról), aki kimondja a halálos ítéletet. Sőt: bele illene helyeznünk magunkat annak az ügyésznek a helyzetébe, aki halált kell, hogy kérjen, ha a tett olyan, s ha a törvény azt írja elő. Illő lenne együttéreznünk azzal az ügyvéddel is, aki képtelen megvédeni a gyilkost a bitótól, mert a tények és a törvény betűi erősebbek. Azért mondom mindezt el, mert szinte megdöbbenve állok saját tehetetlenségünk előtt. A húsz esztendőre szóló életfogytiglannal elégedetlenek vagyunk - különösen, ha fiatal, gátlástalan gyilkosról van szó -, de nem jut eszünkbe, hogy más országok gyakorlatában létezik a büntetési tétel matematikai halmozódása. Négyes gyilkosság egyenlő négyszer húsz év, plusz betöréses lopásért hat, az nyolcvanhat év, például. De hogy ne jussunk el - mint az Egyesült Államokban az irreális háromszámjegyü büntetésekig, elegendő lenne a svéd mintát követni. Ott az életfogytiglan valóban a halálig tartó büntetés. Azok számára, akik ilyen büntetést kaptak, külön börtön létezik. Dolgozhatnak, olvashatnak, tévét nézhetnek - azzal a tudattal, hogy onnan már nincs kiút. Várják Isten ítéletét. ÍTIa a mi gondunkra figyelünk, szerintem teljesen egyérJj te/mű a helyzet: az Alkotmány maradjon, a Büntető Törvénykönyv pedig változzon a föntebbi logika szerint. Érvelhetnék a keresztény morállal, de ugyanúgy a törvényhozás szahadelvűségével is - ezek itt teljesen fölösleges maszlagok. A büntetés gyakorlatáról van ugyanis szó, amely két általános alapelvre épül: a társadalom ne öljön, és ugyanez a társadalom képes legyen megvédeni önmagát. Ezért csak annyit kell kimondania az országgyűlésnek, hogy az életfogytiglan valóban azt jelentse, ami. Kíváncsi vagyok, mit gondol erről a Tisztelt Olvasó. ELSŐ MAGYAR KENDERFONÓ Rt. SZEZON ELŐTT KEDVEZMÉNYESEN! • RASCHEL-ZSÁKOT, • l'P- ÉS KENDERZSINEGET, • KÖTÖZŐT. KÖTELET. SZEGED, LONDONI KRT. 3. Tel.: 62/487-287 Fax: 62/311-665 xtssssssss^pssss Garázdálkodó „Hajcsárok Szabadkán Marinko Magda szelleme nemzeti csuklyában w Szombaton éjjel a Hajcsárok néven ismert agresszív, szerb nemzetiségűekből álló, randalfrozásaikkal feltűnést keltő fiatalok csoportja betört a legismertebb vajdasági magyar művelődési ház, a szabadkai Népkör előcsarnokába és verekedést provokált a jótékonysági rock-koncert többszáz résztvevője körében. A városban esténként csoportba verődve közlekedő Hajcsárok a közép-európai filmezés kezdeteinél jelentős szerepet játszó Lifka Sándor moziépületében gyülekeznek, melyet a privatizálás óta disz.kónak használnak. így volt ez most szombaton is, amikor éjfél után mintegy húsz agresszív fiatal a Népkör elé vonult és provokálni kezdte az előcsarnokban levőket, s rátámadt a rendezvényről távozókra, a művelődési házba érkezőkre. A bejárat előtti randalírozás fokozódott, beverték az ablakokat, s végül az előcsarnokba hatolva az. ott levő büfé asztalaival, székeivel támadtak a jelenlevőkre, akik riasztották a rendőrséget és annak megérkezéséig kiszorították a verekedőket az utcára és elfogtak egyet közülük. Az Ágoston Andrást, a VMDK elnökét és a magyarokat szidalmazó 18-23 éves támadók szétszéledtek, de a rendőrség közülük többet még az éjszaka folyamán összeszedett. Szabadkán majd egy éve nem volt magyarellenes támadás, legutóbb tíz hónapja, a Kosztolányi-emléktáblánál az elhelyezését követő napokban, április elején robbant kézigránát. A szégyenletes cselekedetért a Seselj-párt, a szerb radikálisok egyik önkormányzati képviselője került bíróság elé, de az ügy kimenetele nem ismeretes. A mostani magyarellenes kilengés résztvevői, a Hajcsárok, abban a diszkóban gyülekeznek, ahol nemrégiben még Marinko Magda, a szegedi cukrász család meggyilkolásával vádolt idegenlégiós volt a kidobófiú. Ezt nem azért mondjuk, mintha bárminemű összefüggés lenne a Marinko környezetéhez tartozók és az időről időre agresszív cselekedeteikkel feltűnő fiatalok között, mindenesetre jellemző, hogy milyen tágabb körből kerülnek ki a város rettegett hordájába tartozó közrendbontók. Caiai László