Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-12 / 36. szám

SZOMBAT, 1994. FEBR. 12. MÉG 85 NAP 5 • A demokrácia „természeténél fogva" egyedül az állampolgárok akaratára kíván hagyatkozni. A-diktatúrától teljesen eltérő döntési mechanizmusa a minél szélesebb körű konszenzuson nyugszik. Egy adott rendszer annál demokratikusabbnak mondható, minél szélesebb körű megegyezés legitimálja. Ezért lehet a demokráciát merőben erkölcsi megfontolásból támogatni - feltéve, ha az erkölcsön az individualista önzés meghaladását értjük. Ha tehát visszatekintünk a rendszerváltoztatás éveire és egyúttal a parlamenti választások esélyeit fontolgatjuk, akkor elsősorban arra az alapvető kérdésre kell válaszolnunk, hogy hazánkban megszületette már a demokrácia játékszabályait értő és a demokrácia iránt elkötelezett ember? Vagyis a felnőtt, nagykorú állampolgár, aki képes felelősségteljes döntést hozni. Hiszen a demokrácia fejlődése, kiteljesedése egyedül tőle függ. A tudatosság hiánya Az első szabad választásokat követő évek társadalmi ellentmondásai éppen a tudatosság hinyából születtek. A történelmi jelentőségű események a köztársaság kikiáltása, majd az új parlament megszületése magától értetődően nem tudták egycsapásra megszüntetni a magyar társadalom jóval korábbi eredetű gondjait, inkább a megalapozatlan illúziókat erősítették. Amikor pedig a rendszerváltoztatáshoz fűződő illúziók sorra kudarcot vallottak, akkor a társadalom immár a politikai realitásokkal nem szembesíthető illúzióval pótolta: a „kádári konszolidáció" diEllentmondásos demokrácia cséretével. A baloldali eszmék és hatalmi mechanizmusok átmentését kétségtelenül az is segítette, hogy Magyarországon - demokráciában szalonképesebb - liberális változatban is a szocialisták elképzeléseit fogalmazzák újra. így a demagógiára fogékony rétegek a baloldal számára biztos szavazóbázist jelentenek. Más társadalmi rétegek viszont - akik nem hajlandók föladni kezdeti illúzióikat - bizonytalankodva, olykor reményvesztetten szemlélik a politikai csatározásokat, s úgy érzik, mindenki magukra hagyta őket. S mivel a korábbi évtizedekben is kiszorultak a politikai életből, ezért helyzetüket immár sorsszerűnek érzik. Mit érhetek el egyetlen szavazatommal? A rendszerváltoztatás körülményei között társadalmunkban fokozottan érvényes a fejlett demokráciák ellentmondásait vizsgáló A. Rauscher. augsburgi professzor megjegyzése: „Magában a demokráciában is - amelynek pedig 'polgárközelinek' kellene lennie - megnő a tehetetlenség érzése azok ellen, akik a hatalom kapcsolótábláinál ülnek. A választókban felmerül a kérdés: mit érhetek el egyetlen szavazatommal? Gyakran kénytelen tapasztalni, mennyire hatástalanok az ellenőrzési és kritikai lehetőségei a televízióban, a rádióban és a sajtóban nyilvánosságra hozott véleményekkel szemben." A kereszténydemokraták n Giczy György Antal teológus 1953-ban született Budapesten. A Római Katolikus Hittudományi Akadémia szentírástudományi tanszékének hallgatója volt, majd az Új Ember című lapnál kezdte meg újságírói pályáját 1977-ben. A hetilapnál számos beosztásban dolgozott, végül főmunkatárs lett. írásai, tanulmányai megjelentek a Vigiliában, a Teológiában és más, nem egyházi jellegű kiadványokban is. 1989-ben lett a Kereszténydemokrata Néppárt Hazánkért című kéthetenként megjelenő kiadványának felelős szerkesztője. A KDNP alapító tagja, 1990-től országgyűlési képviselő, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagja. 1991-92 között a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke, valamint a Keresztény-Zsidó Társaság elnökségének tagja volt. csak egyetlen dologtól félnek: saját szavazóbázisuk passzivitásától. S attól, hogy a választási kampány során egyáltalán lehetséges-e feloldani azokat a tömegkommunikációs eszközök által is táplált kétségeket, amelyekről Erich Fromm a „Menekülés a szabadság elől" című könyvében találóan jegyzi meg, hogy az embereket egyszerre teszi kételkedővé és hiszékennyé. És éppen abban kételkednek, amiben feltétlenül hinniük kellene; és éppen abban hisznek, amiben feltétlenül szükséges a kételkedés. Vagyis a rendszerváltoztatás korai szakaszában kontraszttársadalom született, amely nem egyik vagy másik pártot, s nem is pusztán a kormánykoalíciót veszélyezteti, hanem magát a rendszerváltoztatást. Eljutottunk odáig, amiről I. Kant beszélt: Közmegbecsülésnek örvedenek azok a tolvajok, akik eleget tudtak lopni. Illúziók és remények Éppen ezért a kereszténydemokraták számára az a legfontosabb föladat, hogy a megalapozatlan illúziókat eloszlassák, s ugyanakkor a rendszerváltotatáshoz fűződő reális reményeket ébren tartsák. Csakhogy a legnehezbb az illúziókkal folytatott küzdelem. A társadalom valóságvesztése. Mindig azokkal kellett a legádázabb vitákat folytatnom, akik nagytakarítást követeltek, de félelmükben - alig fél évvel a parlamenti választások után a volt tanácselnököket és vbtitkárokat beszavazták az új önkormányzatokba. Akik a hatalmaskodó tsz-elnökökkel szemben a kormány segítségét követelték. Akik a rosszul működő önkormányzatok miatt is a kormányt szidták. - Ami ugyan érthető, hiszen a magyar társadalmat az egypártrendszer logikájához szoktatták, amelyben a hatalom megosztása ismeretlen. S akkor valóban mindenért a párt és a kormány volt a felelős. A demokrácia azonban másként működik. Csak annyira lehet erős, amennyire az állampolgárok támogatása. Mert erejét - természeténél fogva nem veheti máshonnan, mint a nagykorú állampolgárok akarából. S ezt nem lehet eleget hangsúlyozni! Ha most nem, akkor mikor? Szinte skizofrénnek nevezhető az a magatartás, amely a demokrácia alapintézményét, a parlamentet kritizálja. Nem azért, mert a Magyar Köztársaság Országgyűlése a lehetséges parlamentek legjobbika, hanem azért, mert a szabad választások eredménye. S ebben a vonatkozásban az állampolgár csak önmagára haragudhat. Hogy nem ment el szavazni, vagy ha elment, rosszul választott. De az önkritikáig senki sem jut el, hanem „első" dühében elfordul az egésztől, s úgy érzi, becsapták. De azt már nem gondolja végig, hogy kik csapták be és hogyan. S ha most nem megy el szavazni, akkor ismét beleegyezik, hogy mások döntsenek helyette. Es természetesen semmi garanciája sincs arra nézve, hogy nem éppen azok döntsenek helyette, akik becsapták. Ebben a vonatkozásban jól alkalmazható a talmudi bölcsesség. Ott olvashatóak a következő lényegbe vágó kérdések: „Ha még én sem állok ki magamért, ki áll ki érettem? Ha csak magamért állok ki, mit is érek? És ha most nem, akkor mikor?" A választások tétje - a kereszténydemokraták számára legalábbis - nem pusztán a hatalom megszerzésének a lehetősége, hanem a társadalom demokratikus fejlődésének kitüntetett pillanata, amikor a választópolgárok tudatosan és közvetlenül részt vehetnek a politikában. Ezért is akarjuk, hogy minél többen vegyenek részt a kampányban és a választásokon. Hogy ténylegesen kifejeződjön a népakarat. S természetesen abban reménykedünk, hogy a demokráciának azt a változatát választják, amelyet kereszténydemokráciának neveznek. És nemcsak neveznek... Mert a 90-es választásokat követően is eszmei szempontból a kormánykoalíció a kereszténydemokrácia értékei mentén szerveződött, mégsem lett kereszténydemokrácia Magyarországon. S éppen emiatt az ellentmondásokkal terhelt szituáció miatt óriási az a feladat, amely a Kereszténydemokrata Néppártra hárul. Igyekszünk hosszabb távon gondolkodni -' korántsem az esetleges választási siker hiányát jóelőre magyarázgatva, hanem abból a meggyőződésünkből kiindulva, hogy az Európához - nemcsak földrajzilag - tartozni akaró Magyarországon nem lehetséges kereszténydemokráciát mellőző politika. Giczy György POLITIKAI HIRDETÉS, POLITIKAI HIRDETÉS, POLITIKAI HIRDETÉS EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától még 10 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztv a 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VALASZTOTÓ. 1537 Budapest. 114. Pf.. 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volksw agen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! OKTATÁS - IFJÚSÁG 1. Az érettségizettek hány százaidra tanul tovább felsőfokú oktatási intézetben 1990 óta átlagosan? 1.8691 173% X.45% • 1 Mennyi ugyanez a mutató Nyugat-Európában? 1.75% 157,5% X. 30% • 3. Hogy an növelné az SZDSZ a felsőoktatásban résztv evők létszámát? 1. hallgatói hitellel 1 liberális felv étellel X. kitolt tanköteles korhatárral • 4. A tankönyvek hány százaléka maradt változatlan 1990 után? 1. mind új 152%-a X. 81%-a • 5. A jelenlegi teljesítmény -centrikus (osztályzásra épülői oktatási módszer helyett mit kínál az SZDSZ programja? 1. szülői elvárásokra épülő módszert 1 tanári elvárásokra épülő módszert X. a gyerek egyéni fejlődésére épülő módszert • 6. Miiy en új tantárgy akat v ezetne be az SZDSZ alaptanterv e az alapfokú oktatásban? 1. társadalmi ismeretek 1 honvédelmi ismeretek X. rovás-írás múvészeü ismeretek általános magfizika lóról visszafelé-nyilazás kommunikáció gyorsírás matyóhímzés • 7. Melyik MDF-plakát szerepel az általános iskolák 8. osztályos hivatalos történelem könyvének utolsó lapján? 1. ..Nyugodt Erő" 1 „ToKipmijH Koneij' X. „Tavaszi Nagytakarítás" • 8. Mi volt az elmúlt negy ven évben kötelező a felsőtagozatos általános iskolások számára? 1. kék köpeny 1 kék füzet-borító X. orosz nyelv 9. Hám %-kal haladta meg a pályakezdő fiatahik munkanélkülisége az országos átlagot 1993-ban? 1.13.7%-y 18,9%-W X.3,7%-U • 10. Mennyivei nőtt 1992-ben 1991-hez képest az any agi okból veszély eztetett kiskorúak száma? 1.197572-vel 159.896-tal " X.32.515-tel • 11. A sorköteles korosztály hány százaléka volt alkalmatlan fegy vernemi szolgálatra 1993-ban? 1.33%-a ' ' 2.15%-a X.28%-a • 12 Hány oktatási (politikai és közigazgatásiI államtitkárt .fogyasztott el" éves átlagban a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1990 óta? 1. évi másfelet 1 évi kettői X. évi negyedet o N u> < FORDÍTS! ,4f Választási műsorok a rádióban A Kossuth Rádióban február huszadikán indul a Visszaszámlálás című választási műsorsorozat. A vasárnap esténkénti kétszer ötvenperces műsort a Kossuth Klubból közvetítik. Résztvevői az 1990-es választások után a Parlamentben frakciót alakított pártok, tehát az MDF, az FKGP, a KDNP, az SZDSZ, az MSZP, a Fidesz lesznek. A Visszaszámlálás nem vitaműsor, a pártok vezető politikusai egymásnak feltett kérdésekre válaszolnak. Minden párt huszonöt vendéget hívhat közönségként a Kossuth Klubba. A válaszadás ideje két perc lesz, s ennek betartását szigorúan mérik is. A május 5-dikéig tartó sorozat utolsó adásában, a pártelnökök és miniszterelnökjelöltek kapnak szót. • Az Egyesült Kisgazdapárt domaszéki szervezete határozottan visszautasítja Sári Géza István nevével aláírt - valójában jól ismert képviselői forrásból származó - rágalmazó állításokat tartalmazó írását, amelyek egyrészt az Egyesült Kisgazdapárt legális működését, másrészt elnökének, dr. Szabó János FM miniszter személyének lejáratását célozzák. Ez a hangnem azért is feláborító, mert a domaszéki kisgazdák helyes ítélőkéességét vonja kétségbe. Meggyőződésünk, hogy az Egyesült Kisgazdapárt - a cikkíróval ellentétben - a kisgazdaegység megteremtésére törekszik, tehát a tagság széleskörű érdekét szolgálja, még akkor is, amikor klf. jelzőkkel címkézett kisgazdaszerveződések, a maguk vezetői pecse• Vasárnap, az újszegedi sportcsarnokban A KDNP nagygyűlése Holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja az 1994-es parlamenti választások kampányidító naggyűlését a Kereszténydemokrata Néppárt az újszegedi sportcsarnokban. A nagyszabású rendezvényen jelen lesz dr. Surján László, a KDNP országos elnöke, valamint a párt prominens országos és megyei, valamint városi képviselői is. így a többi között dr. Latorczai János, dr. Rabár Ferenc, Gábor Dzsingisz, dr. Szilvásy László, dr. Kovács Kálmán, Bőzsöny Ferenc, Szilágyi Krisztina és mások. A nagygyűlésen dr. Szilvásy László megyei elnök megnyitó beszéde után dr. Surján László, a kereszténydemokraták elnöke, népjóléti miniszter mond kampányindító beszédet. ezt követően pedig Gábor Dzsingisz beszél az európai integációról és a kereszténydemokráciáról, végül pedig dr. Latorcai János, ipari- és kereskedelmi miniszter szakmai expozéját hellgetják meg a jelenlévők. A rendezvényen bemutatják a BácsKiskun, Csongrád és Békés megye 23 egyéni képviselőjelöltjét is. A nagygyűlés megkezdése elűtt a hódmezővásárhelyi fúvószenekar szórakoztatja a közönséget, a továbbiakban pedig olyan jeles művészek lépnek fel, mint a Szegedi Szimfonikus Zenekar fúvósai, a Szegedi Zenei Konzervatórium Leánykara, Pitti Katalin, Berkes János, Horváth Margit, Koczka Ferenc Molnár László és Mészáros Mihály. HANGPRÓBA Sári Géza valótlanságokat állit nyéjét sütögetik, amivel nyilvánvalóan a tagság ügyét árulják el. Az Egyesült Kisgazdapárt létét háromezres tagság egyhangúlag alapozta meg, és egy 600 fős nagyválasztmány legitimálta. Aki ezt a pártelnök minisztert. aki végre a magángazdálkodókért tudott rendeleteket és törvényeket keresztülhajtani, azt üres rágalmakkal tudja támadni - minden konkrétum nélkül - azt a minisztert, aki 1956-ban „nemzetőr" mert lenni, az nem lehet más, mint bértollnok. Az ilyen fajtától mielőbb meg kell szabadítani a közéletet, mert ennek nem az építés, hanem a rombolás a profilja. Az Egyesült Kisgazdapárt domaszéki szervezete elhatárolja magát a Sári Géza István és megbízói nevetséges és bomlasztó vádjaitól és reméli, hogy a közelgő választások ilyen tendenciózus támadása az eredményt nem befolyásolja. Engi József, az Egyesüli Kisgazdapárt domaszéki szervezetének elnöke