Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. FEBR. 10. MÉG 87 NAP 5 • Választási arcképcsarnok A mozaikokból összeáll a kép „AKI KÖZSZEREPLÉST VÁLLAL, AZ EGYSZERSMIND ARRA IS SZERZŐDIK, HOGY NYÍLT KÁRTYÁKKAL JÁTSSZA AZ ÉLETÉT" - MONDJA EGY VOLT VÁLOGATOTT ASZTALITENISZEZŐ, AKI VÁLLALATI VEZÉRIGAZGATÓVÁ KÜZDÖTTE FÖL MAGÁT. TALÁN NEM IS ELSŐSORBAN A GAZDASÁGI VEZETŐKRE GONDOLT, HANEM A POLITIKUSOKRA. KÖZELEDNEK A VÁLASZTÁSOK, NAPONTA ÉRZÉKELJÜK, HOGY A KAMPÁNY MÁR MEG IS KEZDŐDÖTT. ILLŐ HÁT MEGKÉRDEZNI: KIK A MI POLITIKUSAINK. MOSTANTÓL AZ OLVASÓKAT MEGISMERTETJÜK NÉHÁNY KÖZÍRÓ VÉLEMÉNYÉVEL. S MIKÖZBEN AZ OLYKOR EGYMÁSSAL IS FELESELŐ SZERZŐK JELLEMZIK A MAGYAR PÁRTVEZÉREKET, REMÉLJÜK, A MOZAIKOKBÓL KIKEREKEDIK A KÉP. • Palotás János töretlen népszerűsége a közvélemény-kutatásokban két dolgot bizonyíthat. Az elsőhöz kis kitérőt kell tennem. V. S.-nek, a neves tévésnek volt egy kedvenc története. Eszerint ha egy ember - se nem különösebben szép, se nem különösebben okos - este nyolckor megjelenik a képernyőn, majd letolja a nadrágját, óriási felháborodást vált ki. De ha másnap-harmadnap megismétli az akciót, az emberek találgatni kezdik: vajon mi ezzel a kormány, a tévé, valamelyik világrendszer üzenete? Újabb néhány nap múlva a családok rutinos megszokással nézik a pucér ülepet, esetleg elbeszél­getnek arról, hogy mintha hízott volna, s hogy ni, az ott tán egy griiberli. Ha azután az illető nem jelenik meg többé a képernyőn, dühödt levelek özönlenek a tévéhez: „Mi van, már a kedvenc s..gét is elveszik a néptől?" Palotás János rendíthetetlen népsze­Az él-boy rűségének másik oka az lehet, hogy a köz­vélemény-kutatók mégiscsak manipu­lálnak. Vagy tévednek. Nem akarom, persze, megsérteni a Köztársaság Párt vezetőjét. Volt egy történelmi pillanat, a taxissztrájk idején, amikor igazi néptri­bunként az események élére állt. s ha úgy tetszik, viharban partra kormányozta az ország hajóját. (Igaz, az egyik félnek nem tetszett, hogy megázott a rakomány, a másiknak meg, hogy nem lehetett ki­mondani. ki csinálta a vihart.) Csakhogy azóta eltelt három év, pártok alakulnak, pártok szűnnek meg, politikusok torgyá­nosulnak, csurkulnak. Palotás János vi­szont úgy áll a közvéleménykutatások élén, mint Nagy Péter szobra a Nyevszkij proszpekten. Pedig hát... Palotás mondja ÖTÖDVÁLLALKOZÓ Minden száz forintból mindössze húsz marad a vállalkozónál, nyolcvan megy az államkasszába. ELŐ A PÉNZT! Ma iszonyatos mennyi­ségű pénz hever a bankok­ban, mert a polgárok félnek a holnaptól. Ha mindez be­kerülne a gazdaság vérke­ringésébe, gyors sikereket lehetne elérni. VÁLLALKOZÓ­SZELLEM? Aki fél a holnaptól, az nem mer költekezni. NEM VÁLLALKOZÓ­SZELLEM! Elkeseredett emberekkel nem lehet alkotni. HITVALLÁS Gondolataim döntő több­ségét a magyar gazdaság, társadalom jövőképe ha­tározza meg. Ehhez nem a nemesi rangok helyre­állítása, nem a cilinder és más kellékek tartoznak, amelyeket egyébként tisz­telnék. de úgy ítélem meg, hogy a mai társadalmi gon­dolkodásmódban a politika számára pótcselekvést kí­nálnak a valós feladatok megismerése és megoldása helyett. CSUPA DERŰ A JÖVŐ A vállalkozók örök op­timisták. hiszen ők még akkor is vállalkozók lesz­nek. amikor a jelenlegi kor­mány tagjai már nem lesz­nek miniszterek és állam­titkárok. A KÖZTÁRSASÁG PÁRTRÓL Nem az a cél, hogy száz­ezrek lépjenek be a pártba, hanem az, hogy százezrek támogassanak bennünket. ÖNBIZALOM A vesztéshez nem köny­nyű megnyerni a sikeres embereket. MÁR TUD VALAMIT? A sikertelenségre nem lehet készülni. JELKÉP Nem hiszem, hogy amikor pocakos vállalkozót látok, az azért van, mert engem akar másolni. Politikai befektető Átböngésztem Palotás János nyilatkozatait, s érdekes do­logra jöttem rá. Ez az ember annyira hatalomra akar kerülni, hogy talán nem is a hatalom kell neki. Bejelenti ugyan igényét a miniszterelnöki szék­re, de alighanem beérné a gazdasági csúcsminiszter funk­ciójával is. De ha ez sem sikerülne, megteszi egy bizott­sági elnökség a Parlamentben. A lényeg az, hogy a tűz kö­zelében legyen. Ennek a gyorsbeszédű, sza­batosan fogalmazó, csokor­nyakkendős úrnak a hatalom legföljebb a hiúságát legyez­geti. Fontosabbnak rémlik az, ami vele jár. Az összeköttetés ugyanis nálunk, ebben a vad­kapitalizmussal kacérkodó országban pénzt jelent. Extra­profitot. Kaján politológusok szokták mondatni, hogy a rendszer­váltás nem más, mint az osz­tályvezető-helyettesek forra­dalma. Nem röstellték jól ki­képeztetni magukat a leváltott rendszerben, állami tapaszta­latokat is szereztek - ismerik a dörgést -, csoportvezetőségig vitték a tervhivatalban vagy osztály vezető-helyettességig valamelyik minisztériumban, majd alkalomadtán váltottak. Pártot is, rendszert is, gazda­sági szférát is. Átmentek vál­lalkozóba. Azt hiszem, most sincs sok pénzük, magánvagyonuk nem több néhány milliónál. Nem élnek nagy lábon, legföljebb a gyerekeiket járatják elit isko­lába. Csak éppen közgazdasági alapképzettségüket arra hasz­nálják föl, hogy átlássák a helyzetet, érzékeljék a lehe­tőségeket, kapcsolataikat pedig arra, hogy hitelt szerezzenek. Palotás János, meg a hozzá ha­sonlók vasalt öltönyt húznak, (csokor)nyakkendőt kötnek és udvarisan találkozót kérnek a bankvezértől. Az hogyne fo­gadná őket, hiszen ismerősek a parlamenti közvetítésekből, s lepedőnyi plakátokról, a jóté­konysági rendezvényekről - a közéleti pofafürdőkből. így kerül golfpálya a Du­nántúlon, értéke több száz­millió. így bánya és gyár is. Lehet, persze, hogy Palotás János nem lesz miniszterelnök, a politikai befektetés azonban már kezd megtérülni. Ő lehet az ezredforduló utáni Ma­gyarország weissmanfrédje, goldbergerleója, chorinference egy személyben. És még csak nem is kell áttérnie a katolikus vallásra. Zöldi LászlO Pénz, politika és játékszabályok Palotás Jánosra, a politikai­és közélet sármoj jelenségére már korábban is oda kellett figyelni. Mármint azelőtt, hogy a pártalapítók hosszú sorában jegyeztük volna nevét. Azóta viszont méginkább figyelmet érdemel, annál is inkább, mert amolyan kisebbfajta rejtéllyel is szolgál. Szóval: amikor megalakult a Köztársaság Párt. a tény igazán nem kelthette föl a figyelmet, hisz pártok addig is és azóta is szép számmal alakultak és alakulnak kies honunkban. Igazándiból először a múlt esztendő végén kellett oda­figyelni rá és pártjára, amikoris értesülhettünk arról, hogy egy Baranya megyei villámláto­gatás során Palotás János 7 (azaz hetes!) darab pártirodát avatott egyetlen napon. Pécsett néhányat és a megye vala­mennyi városában egyet-egyet. Nemsokára Szegeden és Csongrád megyében is meg­ismétlődött e mutatvány. Mindezzel Palotás kétség­kívül valódi politikusi erénye­ket mutatott föl. Legalábbis ami az állóképességet, kon­centrálókészséget és a ren­delkezésére álló kevés idő fölöttébb sűrített kihasználását illeti. Jó pontok szép számmal megilletik ezért, de esetünkben aligha a pontozás, inkább a meditáció a föladat. Szóval: elkezdtem szá­molgatni. Meglehetősen kevés adat birtokában ugyan, de azért valamiféle eredményre még­iscsak jutottam. Például arra, hogy amennyiben egy-egy nagyvárosban több, a városok nagy részében pedig egy-egy irodát kíván működtetni a Köztársaság Párt, az nem tűnik kifejezetten olcsó mulatságnak. A bérleti díjak, a berendezés, a telefon, a rezsi többi össze­tevője igencsak szép össze­geket fogyaszthat el, az eset­leges személyi kiadásokról nem is beszélve. És ráadásul még azt is hozzá kell kalku­lálnom e kiadáshalmazhoz, hogy a párt szinte naponta tart sajtótájékoztatót székesfőváro­sunkban és ezen kívül naponta véleményeit, állásfoglalásait tartalmazó telefaxokkal áraszt­ja el a szerkesztőségeket Kétségkívül igaz, hogy a politikai küzdelembe pénz nélkül beszállni nincs sok értelme. De a civil polgár azért igazán nem érti, hogy miért ér meg ekkora befektetést a kam­pány egy pártnak, ha az nem reménykedhet olyan átütő választási sikerben, ami valódi hatalomba, nyomatékos kor­mányzati pozícióba segítheti. Ráadásul, ha az. általa képvi­selni szándékozott érdekeket és értékeket más pártok is fölvál­lalják. Természetesen a civil polgár kénytelen magába szállni és értetlenkedéséért magában keresni a hibát. Mert bizo­nyosnak látszik, hogy az átlag­polgár nem tudja azt, amit Palotás föltehetően pontosan tud: nálunk, itt és most a po­litika valóban üzlet. Méghozzá tán a lehető legjobb üzlet, már ami a befektetett tőke és a lehetséges hozadékok arányát illeti. És ha ez így van, akkor Palotás sem nem akarnok, sem nem őrült, hanem az ami: sikeres és okos vállalkozó. Hogy a naiv polgár szemé­ben nem föltétlenül tűnik ildo­mosnak a kézzelfogható ha­szon reményében (is) poli­tizálni? Lehet. Dehát a játék­szabályok nem Palotástól szár­maznak! És mellesleg azt is meg­érthetjük közben, miért is ala­kul(t) annyi (rengeteg) párt kies honunkban. Szávay István Palotás János Ha a női magazinokban való csokor­nyakkendős szerepléseit leszámítom. Pa­lotás inkább csak olyan nyilatkozatokkal hívta föl magára a figyelmet, hogy az ember zsebében kinyílik a bicska. Hogy teszem azt, a magyar adósságállományt már rég rendezni lehetett volna. Hogy a Matáv harmincszázalékos kisebbségi részvénycsomagját, amit egyébként ifa­gyon jól adtak el 870 millió dollárért, ó ötmilliárdért is el tudta volna adni. Olyan nyilatkozatokat tesz, mint annak idején Torgyán doktor, aki 1990-ben Hongkong felhőkarcolóit akarta az 1997-es kínai hatalomátvétel után Abádszalókra áthe­lyezni. Lehet, persze, hogy Palotás János éppen ilyen hajmeresztvényekkel tartja ébren a közfigyelmet, s magát az élbolyban. Ha tévednék ebben, akkor viszont az élboly­ban lenni nem is olyan jó. Szántó Péter Palotás János közgazdász, üzletember. Bp., 1955. szept. 20. Sz.: Palotás János, Kerner F>zsébet. Nős, 198(1, Horváth Zsuzsanna. Gy.: János, 1981, Zsuzsanna, 1984. T.: MKKE Ipari Kar, 1976-80. É.: 1980-81 a Kerszinél számítás­technikus-közgazdász szervező, 1982- a Kandeláber Gmk gazd. vez. és egyik tulajdonosa, 1984 megalakít egy tan.adó, befektető és gazd. szoftverkészítő és -forgalmazó családi vállalkozást, ma számos vállalkozás (tbk. a Kompasz Marketing Kft.) alapítója, tulajdonosa, 1991 megvásárolja a Pharmatrade Külkeresk. Váll.-ot, 1992 létrehozza a Kompass Hungária nközi céginformációs hálózat magy. közp.-ját, 1993 megvásárolja a bükfürdői golfpályát. 1983 - részt vett az MKK kisvállalkozói tagozata munkájában, 1985-88 társéin., 1988-89 a Vállalkozók Orsz. Szöv. társéin., 1989-92 eln., 1992- társéin. 1992- a Közt. Párt eln. 1990- országgy. képv. (Bp., XVI. ker., 1990-92 MDF, 1992- független), 1990. máj.­jón. a gazd. biz., jón.-dec. a költségvetési, adó- és pénzügyi biz. tagja. 1987- oktat az MKKE-n (BKE-n). Hobbi: család, utazás, sport (kosárlabda), filmezés. C.: Vállalkozók Országos Szövetsége, 1118 Bp., Szüret u. 15., ill. Köztársaság Párt, 1088 Bp., Szentkirályi u. 8. Tel.: (1)185-3377, ill. (1)138­3744. írod.: Varga Zsuzsa: Palotás (1992). (A Ki kicsoda 1994 alapján) Mennyi a mennyi? A szélsőségeket leszámítva nemigen lehet tudni, hogy a pártok szólamai mögött milyen lényegi különbség rejlik. Valódi mércét csak a hatalom gyakorlásakor lehet rájuk alkalmazni. Szolid programmal induló kis pártok esetében semmi más nem támasztja alá rokon- vagy ellenszenvünket, mint az alapítók személyes varázsa. Palotás János rokonszenves egyéniség. Rokonszenvesen ült az ellenzéki kerekasztal-tár­gyalások háttérkaréjában; ro­konszenves modorban vált el az őt Parlamentbe segítő MDF­től; rokonszenvesen szólalt föl a nyugdíjmegállapítások tár­gyában; rokonszenves kul­turális rendezvényeken rokon­szenvesen védnököl; rokon­szenves poszteren ajánlja cége termékeit, hadd szokja válasz­tások előtt arcát a megszo­kottal rokonszenvező állam­polgár. Rokonszenves párt­alapító társat is állított maga mellé az ideggyógyász Veér András személyében. Minden olyan kellemes, jól viselhető vele kapcsolatban, csak éppen azt bajos megállapítani, hogy mitől inkább ez a párt érdemel szavazatot, mint akármelyik? Valószínű, hogy a Köz­társaság Párt agytrösztje leg­alább ennyire tisztában van az önmaguk iránt keltett rokon­szenvvel. Azzal, hogy kor­mányzati pozíciókat nyerő tényezővé nemigen fognak válni. Egyéni jelöltként viszont akár be is kerülhetnek a Par­lamentbe. S alighanem mást se akarnak. Benne lenni, első kézből információt szerezni, biztonságot veszélyeztető lé­péstől óvni önmagukat. Ez a gondolkodásmód jól kama­toztatható a gazdasági szfé­rában. de nem jár azzal, hogy kormányzati felelősséget kell­ene vállalni. Palotás János hangsúlyo­zottan nem akar politikus lenni. Úgy s annyira politizál, ahogy s amennyire politika­közelinek kell lennie egy prosperáló vállalkozónak. A parlamenti életet nem akarja eltéríteni, sem lényegesen befolyásolni, de gyorsan és közvetlenül kell tudnia minden politikai erre-arra térülésről, pénzfolyásról. Régebben ezt a nagy családok úgy oldották meg, hogy az egyik fiú maradt a gyár élén, a másik képvi­selőnek ment, a harmadik meg pap lett vagy katona. Mi még csak a kezdetén vagyunk a polgárosodásnak. Gyorstal­palót végeznek a hivatásosak, összevont szerepet visznek a dinasztiaalapítók. Ezért nem fontos sem a Köztáfcaság Pártnak. Sem Pa­lotás Jánosnak, hogy határozott politikai arcél rajzolódjék róluk. A vonások kiegyen­súlyozottságot sejtetnek: ez épp annyi, amennyi a háttérbe vont, de mindig diktálni képes elitnek kell. Berkes Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom