Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-07 / 5. szám
PÉNTEK, 1994. JAN. 7. INFORMÁCIÓ 15 • A program lebonyolítására az AVÜ pályázatot írt ki, amelynek eredményhirdetése január 17-én várható.A nyertesre nem kis feladat vár. hiszen országszerte mintegy 40 helyen kell KRP-irodát nyitnia, ahol a befektetni szándékozók bejelenthetik részvételi igényüket, a későbbiekben pedig bonyolíthatják majd vásárlásaikat, illetve a részletek törlesztését. A pályázat nyertesével szemben alapvető elvárás. hogy kulturált körülményeket biztosítson az értékpapírok kezelésére. A KRP keretében tavasszal először mintegy 3-4 milliárd forint értékű részvényt kínálnak majd fel, amit ősszel követ majd egy újabb jelentós menynyiségű felajánlás. A programot - mely speciális részletfizetési kedvezményt jelent. indul a KRP részvénykeret Január közepén kezdődik meg a Kisbefektetői Részvényvásárlási Program (KRP) pénzügyi informatikai és ügyfélforgalmi rendszerének megvalósítása, és tavasztól már maga a KRP is megkezdődhet - tájékoztatta az Állami Vagyonügynökség illetékese kedden az MTI-t. kamatmentes feltételek között - öt évre tervezik. Minden felnőtt magyar állampolgár, akinek állandó magyarországi lakhelye van és vásárlási szándékát időben regisztráltatja, 100 ezer forint részényvásárlási keretet kap. A regisztrálásért 2 ezer forintot kell majd fizetni, de maga a regisztráció semmiféle anyagi kötelezettséget nem jelent. A programba bekapcsolódó állampolgárok névre szóló tájékoztatást kapnak majd minden részvényvásárlási lehetőségről. A részvények árát a befektetőnek öt éven belül kell törlesztenie. A részvény addig át nem ruházható, amíg azt tulajdonosa ki nem fizeti. A részvényhez kapcsolódó minden egyéb jogot szabadon gyakorolhatja. Ha a befektető nem tesz eleget részletfizetési kötelezettségének, akkor tartozását a vagyonán behajtani nem lehet. Mentesülnek a fennmaradó rész kifizetése alól azok, akik olyan cég részvényeit vásárolták meg, amelyik utóbb felszámolásra kerül. A KRP-programba bekapcsolódhatnak az eredeti kárpótlásijegy-tulajdonosok is. Aki saját jogú kárpótlási jegyével kíván részvényt venni, annak a regisztráció díjtalan és részvénykerete sem korlátozott, vagyis annyi részvényt vásárolhat, amennyi kárpótlási jeggyel rendelkezik. MAGYAR ALLAMPAPIR Állítsa össze a legjobb kombinációt Legyen akár kényelmes, akár megfontolt, akár mozgékony Egy család anyagi biztonságának megterem-téséhez a családfőnek mindenre gondolnia kell. Szükség van hosszútávú megtakarításra, bizonyos célra félretett összegre és bármikor hozzáfér-hető tartalékra. Minderre egy befektetés nem nyújt megoldást, a Magyar Állampapírok azonban minden igényre választ kínálnak. Mi az állampapír? Az állampapírok különböző futamidejű (rövid-, közép- és hosszútávú), kedvező hozamot kínáló értékpapírok, melyek kamataira és visszafizetésére maga az állam vállal garanciát. Mi a portfolio befektetés? Egy befektetésnél három fő szempontot kell figyelembe venni: a hozamot, a futamidőt és természetesen a biztonságot. Mindhárom egyaránt fontos, hiszen együttesen határozzák meg a befektetés jellegét, funkcióját. Ahhoz, hogy a pénze a leghatékonyabban gyarapodjon, többféle típusú - futamidejű, kamatozású - befektetésre van szükség. Ezt a különböző típusokból összeállított, ideális befektetési csomagot nevezzük portfolig befektetésnek. A Magyar Állampapírok változatos befektetési lehetőségeket nyújtanak Önnek, bármilyen időre és feltételekkel szeretné megtakarításait elhelyezni. Es ami a legfontosabb, még a biztonságról sem kell lemondania. Legyen akár kényelmes Ha Önnek drága az ideje és nem szeretne sokat vesződni pénzének elhelyezésével, ráadásul a napi árfolyamok sem tartoznak kedvenc olvasmányai közé, akkor a Magyar Államkötvényeket éppen Önnek találták ki. Kedvező hozamú, tervezhető, fix vagy változó kamatozású, változó futamidőkkel (2-5 éves) havonta kibocsátásra kerülő értékpapírok. A futamidő alatt is szabadon eladhatók-vehetők, és természetesen visszafizetésüket az állam garantálja. Legyen akár megfontolt Ha Ön nem szeretné több évre lekötpi pénzét, de 1 év még átlátható időtartam az Ön számára, akkor válassza a Kamatozó Kincstárjegyet. Ez I éves futamidejű, magas kamatozású, havonta kibocsátott értékpapír, amely tőzsdei forgalmazásra is kerül, tehát szabadon eladható-vehető. Ideális középtávú befektetés. Legyen akár mozgékony Időről-időre felszabaduló pénzeinek viszont aligha találhat kézenfekvőbb befektetést, mint a Lakossági Kincstárjegy. Ez a folyamatosan kapható, 1 éves futamidejű értékpapír kedvező hozamot kínál. Ráadásul már a 2. hónap után visszaváltható és akkor is kamatozik! Az állampapír a világ legbiztosabb befektetése. Érdemes végiggondolni, hogy Önnek melyik éppen a legjobb kombináció. A Magyar Állampapírok között biztosan talál előnyös befektetési megoldást. MAGYAR ÁLLAMPAPÍROK Magyar Államkötvény Kamatozó Kincslór|egy Lakossági Kincstárjegy 2 vagy több év (kibocsátásonként változó) u» tér lejárat előtt visszovollhctó nem igen, névértékén igen, a 2. hónap után visszaváltható, és akkor is kamatozik ÍWhcM igen, napi árfolyamon igen, napi árfolyamon igen Tőzsdén forgalmazzák igen igen nem Államilag garantált •gen •gen igen Adóvisszatérítes igényelhető futomidoesetén nem nem A TÖBBSZÖRÖS B I Z T O N S A (i [Imiin • Visszamenőleg is változtak a jogszabályok • Vállalkozók, ügyvédek, kistermelők • Be-, ki- és átjelentkezések hava: január Adózási kétszer kettő 1994. január l-jétől ismét jelentősen módosultak az adójogszabályok, de változott az adózás rendjéről szóló törvény is. A változások egy része visszamenőleges hatályú (pl. 1992. janjiár 1-jéig), más részüket elegendő majd az 1994. évi adóbevallás kitöltése során figyelembe venni. Vannak azonban olyan módosulások is, amelyekre már 1994. január l-jétől tekintettel kell lennünk. Ezek közül most az adóalany-nyilvántartással (adószám kiadássaj) kapcsolatos szabályokat tekintjük át az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága segítségével. Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása új alapokra helyezi az adózók adóalanyként történő bejelentkezését és az adószám kiadását. Az adózónak szinte „alanyi jogon" jár az adószám, hiszen elegendő az APEH-nél az erre a célra szolgáló, nyomtatványárusoknál január hónapban már beszerezhető, nyomtatványon írásban bejelentést tenni. Megváltozik az adószám kiadással kapcsolatos úgynevezett „kényszerpálya", amelyet az adózónak be kell futnia ahhoz, hogy érvényes adószámhoz juthasson. Eddig először a vállalkozói engedélyt kellett beszereznie, majd azt követően igényelhetett adószámot. 1994. január l-jétől az adószámot - ha az adóköteles tevékenység egyéni vállalkozói igazolványhoz vagy cégbejegyzéshez kötött, az igazolvány vagy a bejegyzés iránti kérelem (erre vonatkozó kitöltött nyomtatvány) bemutatásával, - ha az adókötelezettség, illetve az adóköteles bevételszerző tevékenység vállalkozói igazolványhoz vagy cégbejegyzéshez nem kötött, az adóköteles tevékenység, illetve az adókötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül történő bejelentésével lehet igényelni. Áz Art. módosítása miatt megnőtt azoknak az információknak a száma, amelyet az adózónak az adóhatóság felé közölni kell (pl. ügyvezetők, tulajdonosok bizonyos adatai). A bejelentésre, a módosításra, illetve a módosításokból következő többletadatok bejelentésére az átdolgozott SOI, S02, EÚJ és EAM adatlapok szolgálnak, melyek januártól remélhetőleg kaphatók lesznek. Az átmeneti időszakban az APEH megyei igazgatóságai sokszorosítanak a többletadatok közlésére bejelentési nyomtatványokat, de a kötetlen formában történő bejelentkezést is elfogadják. A társasági adóról .szóló törvény módosítása folytán változott az egyéni vállalkozók társasági adó hatálya alá tartozásának lehetősége is. Az 1993. december 31-ig hatályban lévő szabályok szerint a vállalkozási nyereségadó hatálya alá 1991. december 31ig bejelentkezett egyéni vállalkozó és mezőgazdasági kistermelő mindaddig, amíg a személyi jövedelemadó hatálya alá át nem jelentkezik, de legkésőbb 1993. december 31ig. alanya a társaságiadó-törvénynek. Eszerint legkésőbb 1993. december 31-én az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági kistermelők a törvény erejénél fogva átkerültek volna az SZJA hatálya alá. A társaságiadó-törvény 1994. január l-jével hatályba lépő rendelkezései azonban megváltoztatták ezt a szabályt. A módosítás alapján az egyéni vállalkozó a társasági törvény hatálya alatt maradhat, vagy ide bejelentkezhet. E módosítás érinti: a) a vállalkozói igazolványnyal rendelkezó magánszemélyeket és egészségügyi és szociális vállalkozást folytatókat, b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemélyeket, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemélyeket, c) az egyéni ügyvédi tevékenységet folytató magánszemélyeket, d) a mezőgazdasági kistermelést végző magánszemélyeket akkor, ha e tevékenységből évi 2 millió forintot meghaladó árbevételük származik, e) a közjegyzőket. A törvénymódosítás folytán a következő variációkra kell jelenleg odafigyelni: A./ Már adószámmal rendelkező adóalanyok a) eddig is a TA-törvény hatálya alá tartozott az egyéni vállalkozó, és ezentúl is e törvény hatálya alá kíván tartozni. Áz 1993. november 23-án elfogadott törvény zárórendelkezések alapján az 1993. december 31-ig TA-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nem köteles bejelentkezni az SZJA hatálya alá. Továbbra is a társasági adó alanya maradhat anélkül, hogy bármilyen bejelentést tenne az adóhatóság felé. (Tehát korábbi - 1991. december 31-ig megtett - bejelentkezése alapján alanya marad a társasági adótörvénynek.) b) Az egyéni vállalkozó a társasági adó hatálya alá tartozott 1993. december 31-ig, de 1994. január l-jétől az SZJA hatálya alá akar kerülni. E bejelentést a jelenleg forgalomban lévő EAM adatlapon teheti meg (28-as rubrika). c) Az az egyéni vállalkozó, aki eddig nem volt a társasági adótörvény hatálya alá bejelentkezve, 1994. január 31-ig bejelentkezhet a társasági adó alanyaként 1994. január 1-jei hatállyal. d) Amennyiben a későbbiek folyamán kíván kilépni a társaságiadó-törvény hatálya alól, azt az adóhatóság felé történő bejelentését követő naptári év első napjával teheti meg. B./ Adószámmal még nem rendelkező adóalanyok a) új alakulás esetén - ha úgy nyilatkozik az egyéni vállalkozó, hogy a társaságiadótörvény hatálya alá kíván tartozni - a társaságiadó-kötelezettsége az adóhatósághoz történő bejelentkezés időpontjával kezdődik. b) Amennyiben az adóköteles tevékenységét 1994-ben (vagy ezt követően) megkezdő egyéni vállalkozó indulásakor nem jelentkezett be a társaságiadó-törvény hatálya alá, ezt a jövőben bármikor megteheti, de csak az ez irányú bejelentését követő naptári év első napjától kezdődő hatállyal. Áz A/b. variáció kivételével e bejelentések a módosított EÚJ és EAM adatlapon tehetők majd meg.