Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-26 / 21. szám

Bérletszámtan A kislány nyilván félreértett, ezért megismétlem, hogy csak félhavi bérletet kérek. Ő viszont újfent kijelenti: bi­zony 694 forintot kell fizetnem összvonalas bérleti jogomért - fél hónapra. Értetlenkedem, mert egész hóra 1040-et kér­nek, ezért ennek fele lenne logikus. De hisz' a tizenötödike után váltott bérlet ötödikéig érvényes, azaz három hétre szól - válaszolja. Amaz meg öt hétre, replikáznék, de aztán számolok. A teljes bérlet harminc napot jelent, a plusz öt nap csak rá­adás. Mert ha nem. akkor velem minden hónapban öt hetet fizettetnek, ami csalárd dolog lenne. Hiszen egyszer elkérik tőlem az első 5 nap árát, utána pedig a teljes hónapét. Benne ez az öt nap még egyszer. De ilyet fel sem merek tételezni a Sz.egedi Közlekedési Vállalatról, mert ez azt jelentené: a cég havonta csaknem egy hetet kétszer kasszíroz tőlem. Ez tehát nem logikus. De akkor logikus-e, hogy a félhavi bérlet plusz öt napját is beszámítják az árba? Az előbbi gondolatmenet alapján erre is nemmel kell válaszolnia a józan észnek. (És ha 15+5, valamint 30+5 nappal számolok, akkor is pont egy százassal kevesebbért kellene árulni a félhavit.) Akkor hogy is van ez? Ki és mennyit számol az utazni becsületesen kívánó polgároknak? Már az első válasszal is bajban vagyok, mert a kombinált bérletben a Volán járatai is benne foglaltatnak. A kiszabott árral pedig végképp nem tudok mit kezdeni. Egyszerűen nem találom a logikáját. Ki érti ezt? S ki válaszol? A szép mosolyú bérletárus-lánytól hiába is kérdeztem. Nem ő szabja meg az árakat - szabadkozott. Tényleg, ki határoz ily „nagyvonalúan" a mi zsebünkre? Talán nemcsak engem izgat ez a fura számtan. (Az utóbbi 9 év alatt tízszeresére (!) emelkedett az össz­vonalas ára, s tavaly januárhoz képest is 40 százalékkal töb­bet fizetünk. A minimálbér kilenced részét...) V. L P. Az elmúlt évben megállt a visszaesés, megkezdődött az élénkülés és ez a tendencia várhatóan az idén is folytatódik az építőanyagok belföldi piacán - jelentette be Szabó Miklós elnök, a Magyar Építőanyagipari Szövetség közgyűlésén. Az elmúlt év első kilenc hó­napjában az építóanyagipari ágazat bruttó termelési értéke meghaladta az 58 milliárd fo­rintot, amelyből csaknem 46 milliárd forint értékű árut bel­földön, 12 milliárdnyit pedig külföldön értékesítettek. A ter­melési érték 13,7 százalékkal, összes értékesítése pedig 11,6 százalékkal volt magasabb, mint 1992 hasonló időszaká­ban. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az első háromnegyed év­ben a feldolgozóipar ágazatai közül az építőanyagipar nö­velte a legnagyobb mértékben - 15 százalékkal - a termelé­sét. Ezen belül az építkezési A lakossági megtakarítások növekedésének alakulása első­sorban azért fontos, mert ez az a pénz, ami bevonható a költ­ségvetés jelentős deficitjének finanszírozásába. Bár tavaly a megtakarítások növekedésének üteme csökkent, még mindig olyan mértékben takarékosko­dott a lakosság, hogy a növek­mény teljes egészében fedezte a költségvetés 199,7 milliárd forintos hiányát. A megtakarítások összesen 1395,8 milliárd forintot értek el a múlt év végén, s ebből a pénzintézeteknél 1228,7 mil­liárd forint van. A takarékbe­tétállomány összesen 704,4 milliárd forintot tesz ki. amiből a deviza-betétállomány össze­ge eléri a 204,4 milliárd forin­tot. A deviza-betétállomány az elmúlt esztendő során 52 mil­liárd forinttal bővült. Decem­berben 4 milliárd forintnak megfelelő valutát helyezett el a lakosság a hazai bankoknál. A pénzintézetektől a lakos­ság összesen 204,6 milliárd fo­rint értékű értékpapírt vásárolt. Ez az állomány decemberben nem változott, egy év alatt pe­főszezonnak számító május­augusztusi periódusbana ter­melésbővülés a 20 százalékot is meghaladta. A szeptemberi termelés 19 százalékkal, az októberi 5 százalékkal volt több a múlt évinél. Az építőanyagok piacának élénkülését döntően az infra­stukturális beruházások meg­kezdése, autópálya, illetve el­kerülő utak építése, a közmű­vek - az út, csatorna, gáz és te­lefonhálózat - fejlesztés ered­ményezte. E beruházásoknak, valamint a megkezdődő válla­lati reorganizációknak köszön­hetően várhatóan az idén is nö­vekedésre lehet számítani. dig 13,7 milliárd forinttal nö­vekedett. Jelentős a változás a nem pénzintézeti értékpapíroknál, amelyek közé az állampapírok tartoznak. A lakosság tulajdo­nában összesen 116,1 milliárd forint értékű ilyen papír van. A növekedés decemberben elérte a 8,8 milliárd forintot, az egész elmúlt évben pedig 18,8 milli­árd forinttal bővült az állo­mány. A lakosság összesen 294,1 milliárd forint hitellel tartozik a bankoknak, illetve a munkál­tatónak. Ebből a lakosság pénzintézeti tartozása 251 mil­liárd forint. A hitelállomány decemberben 8,7 milliárd fo­rinttal, egész év során 41,8 milliárd forinttal emelkedett, így a lakosság nettó megtakarí­tásainak együttes összege de­cember 31-én 1101,7 milliárd forint volt, egy esztendő alatt elért növekedése pedig 170,3 milliárd forint. A pénzintéze­teknél elhelyezett nettó megta­karítások összege 977,7 mil­liárd forint, évi növekménye pedig 143,9 milliárd forintot tesz ki. Lakossági megtakarítások A lakosság üsszemegtakarításai 1993-ban 212,1 mil­liárd forinttal növekedtek. Ez elmaradt az 1992 évitől. Akkor a lakosság 308.1 milliárd forinttal többet tett félre. A pénzintézeteknél lévő lakossági megtakarítások növekménye tavaly 185,8 milliárd forint volt, szemben az előző évi 281,2 milliárd forinttal - áll a Magyar Nemzeti Bank előzetes jelentésében. A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Hely, adottság, pénz és tehetség - Favorizálva Az ötlettol a három műszakig / Élénkülés az építőiparban Megbeszélésünk szerint ők szóltak. Stílszerűen az egyik tulajdonosra, ottani másodállá­sában munkaüggyel és marke­tinggel foglalkozó hölgyre jutott e szerep. - Baráti, rokoni társaságban beszédtéma volt: vállalkozni kellene. Kapóra jött, hogy a Privát Profitban épp akkor találtunk egy ismertetőt fran­chise rendszerű, flamand sütö­de létesítéséről. A három csa­lád egy héten belül döntött, és még "91 decemberében létre­hoztuk a káefténket. Januárban megvettük a mocsaras, feltöl­tést igénylő telket. Május vé­gén volt az első kapavágás, s szeptemberre már el is készült a pékség. Novembertől üzem­szerűen termeltünk. Az ötlettől - amely ráadásul változott is menetközben - a kenyérsütésig kevesebb, mint egy év telt el. A gyorsaság mellett azonban a gazdaságos­ság is alapvető követelmény volt. Az újságban olvasott vál­tozatot drágának találták, in­kább megnéztek jópár hazai magán pékséget. Belátták, a kívánt színvonalú üzemet csak zöldmezős beruházással érde­mes megvalósítani. Kuj^fon­tosságú volt, hogy saját pénzük mellé kedvező feltételekkel sikerült hitelt felvenni. Oly­annyira a hagyományos ma­gyar termékkörre tették le vok­sukat, hogy a hat féle kenye­rükből a legolcsóbb félfehérből adnak el legtöbbet. A magánvállalkozás tulajdo­nosi és munkavállalói viszo­nyaiban keményen felismer­hetőek a célszerűség vonásai. - Mindegyikünk részt vállal a munkában, ketten főállásban. A gazdasági, pénzügyi irányí­tás és a műszaki vezetés házon belül egy kézben van. Az üzemvezető, a könyvelő, és a jogi szakértő, a kereskede­lemmel foglakozó is a mi beisp körünkből való. s Ottjárttunkor, a késő dél­utáni órákban láthattuk, a ke­nyéren kívül sok egyéb készül itt. Fórián Lajosné üzemvezető a legavatottabb a kommen­tálásra. - Ilyenkor a vajas tészták, sütemények készülnek, éjjel a kenyér, s hajnalra a kifli és zsemle marad. Harmincan dol­gozunk itt két műszakban. Hála a számítógépnek, az ad­minisztrációval csak ketten foglakoznak. Minden gépünk, berendezésünk nyugati, de különösen a fluid rendszerű siló berendezés az, ami a nem­zetközi élvonalat jelenti. A nehéz zsákolást sikerült így száműznünk. Az igazán jó •áruhoz ma is a pék kell és nem a sütőipari szakmunkás. Szá­munkra létkérdés, hogy a mi­nőséget folyamatosan magas színvonalon tartsuk. Természetesen ebből a mű­szakból sem hiányzott a tészta savát-borsát meghagyó, vezető pék. Uhrin Zoltán 22 év szak­mai gyakorlata is benne van abban, hogy valóban favorit kenyér készüljön. Azért óhatat­lanul eszébe jut az embernek, vajon ő maga miért nem vállal­kozott? - Hely, adottság, pénz és te­hetség kell ehhez. Nekem nem volt együtt mindegyik, ezért nem lovaltam bele magam. At­tól még érezhetem jól magam a munkahelyemen. Szépen ki­alakult, begyakorlott a kollek­tíva, ezáltal az állandó, jó mi­nőséget biztosítani tudjuk. Olyanon kívül, aki be sem öl­tözött, nem ment el tőlönk sen­ki. Családias a hangulat, mun­ka közben vagy beszélgetünk, vagy hallgatjuk a Danubiust. Nincs sok időnk az állomás ke­resőt tekergetni. Feltűnt, hogy leginkább fia­talokból áll a csapat. A magya­rázat egyszerű, a jó szakem­berek általában jó helyen van­nak, s nem könnyen hagyják azt ott. A körültekintően kivá­lasztott kezdőt pedig jó esély­lyel lehet mesterré formálni. Tavaly hárman jöttek ide az is­kolából. Már ott lecsaptak rá­juk. Egyikük meg is fogalmaz­ta érzéseit. - Örültünk, hogy ilyen pék­ségbe jöhettünk, hisz itt min­den munkafolyamatot megis­merhetünk, nem csak egy rész­feladatra vagyunk örökre be­osztva. Anyagilag is jobban jártam, s ebben a közösségben még azt is el tudjuk egymás között intézni, hogy vasárnap este szórakozni mehessek. Kenyeret és péksüteményt rengetegen szállítanak a sze­gedi és környékbeli boltokba. A Favorit márkanévvel a saját háromukon kívül több mint száz üzletben találkozhatunk. Hamarosan három műszakra állnak át, ami minősítésként is felfogható. Tóth Szeles István

Next

/
Oldalképek
Tartalom