Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-26 / 21. szám

SZERDA, 1994. JAN. 26. A HELYZET 7 Tiltakozzunk az erőszak ellen! Megdöbbenve hallottam a hírt a rádióból, miszerint meggyilkolták az ismert szegedi mestert és családját. A hír annyira megrázó és felháborító egyben, hogy minősítése lehetetlen. Viszont tenni kellene valamit! Tiltakozni a mindinkább elterjedő erőszak ellen! Arra kérem tehát szegedi polgártársaimat, hogy tömegesen vegyünk reszt a temetésen, és némán, puszta megjelenésünkkel tiltakozzunk az erőszak ellen. A kezdeményezést városi polgárként teszem, ezért kérem a nevem elhallgatását, hogy ebben a belpolitikailag kényes időszakban ne kötődjön ez egyetlen szervezethez sem. Egy olvasó (Név és cím a szerkesztőségben) Z. Nagy cukrászt és családját m Amerikai módszer - magyar viszonyok Négyes gyilkosság a Bárka utcában Óvatosság (Folytatás az I. oldalról.) A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon dr. Salgó László ezredes, megyei főkapitány a lépcsőn lejövet, felöltözve közli: - Egyelőre nincs mondanivalóm. Dolgozunk. Dr. Németh Károly százados, sajtószóvivő valamivel bőbeszédűbb: - Az Országos Rendőr-főkapitányság a nyomozáshoz minden szakmai jellegű segítséget megad. Magáért a nyomozásért a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság a felelős. Hangsúlyozom: mindent elkövetünk a tettesek kézrekerítésére. Dugonics tér A Z. Nagy-féle cukrászda zárva. Amint a szomszédos kapubejárat alá tévedek, újfent igazoltatnak mindenkit. Anyja neve, lakhelye stb... Miután túlvan e formaságon, az épület egyik lakója, J. S. nyugdíjas, elmondja véleményét a szomszédos Z. Nagy családról: - Minden reggel 5 órakor már fény volt az üzletben, mindahányan dolgoztak, a gyerekek nyáridőben itt játszottak, szaladgáltak, s lassan-lassan befogták őket is. Meg vagyok döbbenve a hír hallatán. Bár csak köszönő viszonyban voltunk, elismertem munkájukat. Édesapja halála után, úgy négy-öt éve nyitotta meg Z. Nagy Bálint itt az üzletét. A forgalmát irigyelhették? A másik szomszédban fodrászműhely üzemel. - A lehető legjobb viszonyban voltunk. Az iparos-szolidaritás jegyében - mondja az egyik borbély. A rendőrság lezárta a helyszínt. (Fotó: Nagy László) Telefonálók A férfi nem akarja megnevezni magát. A rendőrséget sem fogja hívni - figyelmeztet. Szövege szerint: - Vasárnap éjjel egy óra után a Híd utcai Laguna bár előtt veszekedőkre lettem figyelmes. Négy fekete sísapkás, fekete dzsekis, farmernadrágos, a magyart törve beszélő fiatal győzködte egy piros Wartburgot vezető hasonkorú kollégájukat, az azonban nem állt kötélnek. Kijelentette: „Veletek oda nem megyek". A rádióban hallottam a Z. Nagy-esetet. Akkor - éjszaka - kevés híján telefonáltam a rendőrségnek, de a társaság gyorsan eltűnt. Gyanús számomra ez az eset. A hölgy kárpátaljai származású, ma már magyar állampolgár. Nevét nem közölte, mondanivalója azonban közérdekű lehet: - Kis tételben adtam el Ukrajnából származó pörkölt kávét a Z. Nagy családnak. Úgy észleltem, hogy nagyobb tételben is vásároltak ukránoktól, vagy onnan származóktól. A szegedi önkormányzati képviselő nem nevezi meg magát, kilétét azonban kizárásos alapon sejthetjük. Felháborodtan kommentálja a Z. Nagyesetet: - Észrevettem, hogy a szerb hadsereg fiatal katonái, civilként, egy-egy autóbusszal, olyan 50 márkás apanázzsal Szegedre járnak vásárolni. Ki a megmondhatója, hogy közben mire kaphatók? Egy lista utóélete, avagy kakukktojás és fekete pont Az újságírók jóindulatához nem férhet kétség. A szerzett információk alapján egy adott időpontban bátorkodhatnak bizonyos rangsor felállítására. Ezt tette az 1993. áprilisi (4. évfolyam 4.) számában a Magyarországi Cash-Flow című gazdasági magazin. A Csongrád megyei összeállításból megtudhattuk, hogy ilyen szubjektív rangsor alapján kik a legjobb ügyvédek, a legnagyobb adózók, a legjobb menedzserek, a legnagyobb nettó árbevételű vállalkozások, még azt is megtudhattuk, ki a legjobb parti Szegeden... A legjobb iparosok, az újságírók szerint. ABC-sorrendben (idézzük): Czinner István bőrdíszműves Kroll Károly órás Pósa György műszerész Rubinfalvi Mihály lakatos Z. Nagy Bálint cukrász Az idézetet bezárván, elmerenghetünk e lista felett. Van közte egy kakukktojás, minden jel szerint a február 2-i (vagy későbbi) tárgyalás után a nevet közzétesszük. A tragikus viszont, hogy Z. Nagy Bálint neve mellé fekete pont kerül amíg a rendőrség ki nem deríti a cukrász és családja gyilkosait. Lehet, hogy legközelebb hasonló rangsorok felállításában a sajtó munkatársai rá lesznek kényszerítve, hogy a legjobb rendőrnyomozókat is felsorolják? P. S. •••MMmBHBBHMHI A Z. Nagy-legenda Aligha akad szegedi városlakó, vagy idelátogató idegen, akinek ne csengene ismerősen a név: Z. Nagy cukrászda. Az iparoscsalád legenda lett Szegeden. Az ember már gyermekkorában tágra nyitott szemekkel figyelte Z. Nagyék vitrinjében a zserbókat, tortaszeleteket, mákossüteményeket. A családfát az idősebb Z. Nagy Bálint nyitotta meg. Lassan egy évtizede már nem ő méri fagylaltot a József Attila sugárúti apró cukrászdában: ma már csak recepjeiben, az általa kevert Izekben és a törzsvendégek emlékezetében él. Három gyermeke közük kettő lépett a nyomdokaiba, s folytatta a cukrászmesterséget. A József Attila sugárúton Rózsika fogadja a vendégeket, nélkülözhetetlen jobbkeze, Jutka lánya társaságában. A két cukrásztestvér útja különvált: az ifjabb Z. Nagy Bálint a nyolcvanas évek végén nyitotta meg cukrászdáját. A Dugonics téri mester egy élelmiszerkémikus tudásával kísérletezett ki új ízeket. Lapunknak nyilatkozta még tavaly előtt, hogy külföldön is minden cukrászdát végig járt, igyekezett ellesni a szakma fortélyait - édesszájú volt, saját beismerése szerint is. Idehaza örökösen a szakmai folyóiratokat bújta: berendezéseit a legkorszerűbb, számítógép vezérlésű gépek közül választotta ki. Egyetemet sosem végzett, ám haladt a korral - s mesterségének professzorának tartották kollégái is. Volt kitől örökölje a szakma szeretét. Édesapja Makón, Winkelhoffnál tanult, közel ötven esztendeig gyakorolta a mesterség fogásait. Az első Z. Nagy üzletet Szegeden nyitotta meg 1941-ben, miután a mestervizsgát letette. A volt Czékus cukrászdát vette először bérbe, a bíróság közelében lévő tejivó helyén. A lánya Rózsika, nem sokkal később született. De idős Z. Nagy Tegnap zárva maradt a Dugonics téri üzlet. (Fotó: Nagy László) faragott bútorokkal rendezték be. A cukrászda többek között a színészeknek is kedvenc helye lett: sokszor megfordult Z. Nagyéknál Inke László, Rajz János, Bessenyei Ferenc. Néhány éve karácsonyi lapunkban idős Z. Nagy Bálint özvegye így emlékezett vissza a régi időkre: „- A sok-sok munka ellenére boldogok voltunk, úgy éreztük egyenesbe kerültünk. Egy nyári hétfői napon - ez volt a pihenőnapunk - a papa bevásárolt és elment a család a gőzfürdőbe. Egyszer csak a telefonhoz hívnak bennünket, menjünk be a cukrászdába. Két férfi állt az ajtó előtt: lepecsételték, és elvették a kulcsainkat. Be se tehettük oda a lábunkat: államosították az üzletet. A fölszereléseket, a szép bútorokat, még az élelmiszert sem vihettük ki onnan. A gyerekek sírtak: bennmaradtak a kis kerékpárok is. Hogy mit éreztünk? Az a legszörnyűbb háborús élményekhez hasonlatos. Bálintka azért augusztusban megszületett. Túléltük." A háborút igen, az államosítást igen. A gyilkos golyókat nem... Z. Nagy Bálint így kínálta a fagylaltot. (Enyedi Zoltán archívumából) Bálinthoz sem volt kegyes a sors: jött a háború, behívták katonának. Tiszti szakácsként szolgált, a családdal végigjárták a fél országot: Kaposvár, Halas, Körmend voltak az életút következő állomásai. Bejöttek az oroszok, mindenki menekült, ők hazajöttek Szegedre. De amikor egykori cukrászdájukat meglátták, földbegyökerezett a lábuk: más már kivette az üzletet. Sikerült megegyezniük, jött a társbérlet, így evickélt lassan a család fölfelé. Az ötvenes években rendbehozták az üzletet: szép Állambiztonsági beépülések a jogállamba • Mi akadályozta eddig a magyar rendőrséget, hogy a szervezett bűnözés, például az olajmaffia elleni harcban eljusson a csúcsokig? Olaszországban nem is olyan régen kormányzati emberek és parlamenti képviselők piszkos kapcsolataira derült fény, s ezt generális változások, mondhatni lebukások követték. - Az olajmaffiával kapcsolatos rendőrségi vizsgálatról nem vagyok hivatott nyilatkozni, nem is ismerem a részleteket. Hogy általában kormányzati szférát nem érintenek a leleplezett ügyek, ebből kétféle következtetést lehet levonni szigorúan logikai alapon -, vagy azt, hogy abban a magasságban nincs mit leleplezni, vagy pedig, hogy valami miatt ott nem érvényesülnek a vizsgálati módszerek. Sehol a világon nem lehet tudniillik kizárni, hogy a legfelsőbb szinten nincsenek visszaélések. Egy nemzetközi konferencián hallottakra utalva mondhatom, ahol generális társadalmi, gazdasági változások vannak, mint 1989 óta Magyarországon, ott szükségszerű az elbizonytalanodás. A rendőrség, a nyomozóhatóságok kezdetben nem tudták, hogy hol a helyük, ahhoz voltak hozzászokva az elmúlt évtizedekben, hogy a politika nagymértékben meghatározza tevékenységüket. A polgári demokráciákra jellemző, hogy a politika megnyilvánulását bizonyos területeken, például a bűnüldözésben, megakadályozzák. • Meg is fordíthatjuk a kérdést: megvan-e Magyarországon ma az a jogi háttér, hogy pusztán rendőri elhatározás kérdése legyen az ilyesfajta ügyek következetes felgöngyölítése. - A jogi keretei mindenképpen megvannak. De ehhez társulnia kell egy erős társadalmi értékrendnek is. Legyen evidens mindenki számára, hogy egyes kérdésekben ne csak ott- • hon dohogjon, hanem nyilvánosan is. A politikusokat akkor lehet rászorítani bizonyos normák maradéktalan tiszteletben tartására, ha tudják, hogy a közvélemény igen hatékonyan számon kéri őket. Magyarországon a társadalmi érdekérNagymagyar suba alatt Beszélgetés dr. Bornbacb Alajossal, a Parlament alelnökével vényesítésnek és véleményformálásnak most alakulnak ki a lehetséges módozatai. Az állampolgárok nagyobb hányada remélhetőleg már aszerint fog szavazni, hogy milyennek ítéli a jelöltet, s a szimpátiát félretéve, beszámoltatja végzett munkájáról. Fejlett polgári demokráciában nem is válhat valaki képviselőjelöltté addig, míg egyéb területeken be nem mutatkozott. És aki vét a szabályok ellen, vagy mulaszt, nem tesz eleget az elvárásoknak, ha apró dolgokban is, de megkerüli a törvényt, annak beláthatatlanul súlyos politikai következményei vannak számára: a politikai pályájától biztosan elbúcsúzhat. • A rendőrség gyakran hivatkozik arra, hogy igen nehéz bizonyítékokat produkálnia, a testület részéről érezhető az igény a titkos vagy titkosszolgálati eszközökre. Alkalmazásuk a t szakmai indoklásokat tekintve nagyobb hatékonyságot ígér, a társadalom ,fehér oldalán" azonban a biztonságérzetet könnyen felválthatja az állambiztonság-érzet. - Abban biztos vagyok, hogy a cél nem szentesíti az eszközt. Nem szabad korlátlan lehetőséget adni sem a rendőrség, sem mások, például a politikusok kezébe. A deklarált jó szándék kevés, a szabályozó rendszer a nagyon fontos. A nyilvánosságot semmilyen tekintetben nem lehet korlátozni. A közvagyon kezelésében, a privatizációban például elfogadhatatlan, hogy bármelyik nyugati partner ehhez ragaszkodik. Akkor menjen haza, ne hozza ide a tőkéjét. Éppen Nyugat-Európában elfogadhatatlan a suba alatti bonyolítás. - A törvényben melyek lennének azok a titkos eszközök és módszerek, amelyek velünk, állampolgárokkal szemben alkalmazhatóak lennének? - A fejlett polgári demokráciákban a telefonlehallgatás, a levélfelbontás ismert módszerek, de vannak már fejlettebb technikák is, és ezek borzasztóan veszélyesek, ha a hatóság ezekkel úgy bánhat, hogy nem érvényesül egy külső szerv szigorú kontrollja. Egy nyugateurópai nyomozóhatóság például saját döntése alapján soha nem rendelheti el alkalmazásukat. És még így is történnek visszaélések. A szervezett bűnözés, az állam biztonságát veszélyeztető tevékenységek ellen az ilyen eszközöket is igénybe kell venni. - A beépülés, az információk megfizetése, a kisebb bűncselekmények elnézése, ha az elkövető cserébe nagyobb halat akaszt a rendőrség horgára, mind-mind bekerülhet a testületi eszköztárba? - Igen, ezek is módszerek. Ma, amikor a bűnözés a legfejlettebb technológiával vonul fel, ugyanazzal kell megjelennie az üldözőnek is, különben nem lesz hatékony. Úgy kell ezt elképzelni, ahogy a fegyvergyártás az ipar húzóágazata, úgy lohol, mindig csak a második helyen a bűnüldözés. • Sikerült-e alkalmassá formálnunk jogrendszerünket az európai összenövésre? - Természetes, hogy a jogrendszert is csatlakozóvá, kompatíbilissá kell tennünk, hogy az együttműködés minden szinten és területen megfelelő legyen, az új törvények megalkotásánál erre a szempontra is tekintettel kellett lennünk. Ez egyébként követelmény is velünk szemben a nyugati szervezetek részéről. Az elmúlt három évben a magyar törvényhozásban ez mind erőteljesebben érvényesült, ha vannak is mulasztásaink, nem olyan súlyosak. Ó. I.