Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-24 / 19. szám

HÉTFŐ, 1994. JAN. 24. VÁLASZTÁSI KAMPÁNY 5 Kereszténydemokrata válasz az ezredforduló kihívásaira • A kereszténydemokrácia nem felekezeti érdekvédelem, vagy jámbor óhajok gyűjteménye. A kereszténydemokrácia (és a vele azonos, tőle még hangsúlyokban sem különböző keresztényszocializmus) kemény küzdelem olyan helyhez, időhöz, irányítási szinthez és alkalomhoz illő programok felismerésére és megvalósítására, amelyeket egyetemes társadalmi tanítás és szilárd eszmei alap fog össze. Szilárd eszmei alap, amelyről szemlélve nincs rabszolga és szabad, nincs pogány és zsidó, hanem személyválogatás nélkül a személy méltósága van. és ebből eredeztethetőek a kötelességek és jogok, ebből eredeztethető a szolidaritás eszméje és a kölcsönös kisegítés elve, amely megszabja az alulról történő építkezést és ősformája mindennémű önigazgatásnak. A kereszténydemokrácia világmozgalom, amely nemcsak a háború utáni Európa meghatározó ereje volt, hanem jelen van a Pinochet utáni Chilében és a Marcos utáni Fülöpszigeteken, és jelen van, közös platform képzésének ígéretét hordozza tektonikus morajlásokkal terhes térségünk ma még egymásra acsargó államaiban is. Hazánkban a KDNP a kereszténydemokrácia hordozója A szilárd eszmei alap előnyeit fölismerve, főként azonban a vélhetőleg jelentős tömegbázisból történő részesedés céljából a legkülönbözőbb csoportosulások szeretnek hivatkozni keresztényi elkötelezettségükre, vagy legalábbis arra, hogy ezek az eszmék nem zárják ki a hozzájuk történő csatlakozást. Néhány e megnyilatkozásokból őszinte is lehet, többségük azonban kétségtelenül kizárólag taktikai célzatú. Ez utóbbiak lényegében összeférhetetlen, vagy össze nem tartozó irányzatokat akarnak összemosni, az előbbiek pedig a legjobb esetben részérdekeknek megfelelő darabokat szakítanak ki az összefüggő egészből. A politikai képviselet csakis egyetlen párt útján ésszerű. A KDNP különben is a kereszténydemokrácia lényegéből és nem megnevezésének valamilyen járulékos eleméből eredően néppárt. Vallja, hogy a morálisan elfogadható csoportérdekeket csakis az össztársadalmi érdekeken belül lehet értelmezni és az egymásnak feszülő érdekellentétek harmonizálása szükséges és lehetséges. Az esetenkénti megoldások megközelítése során azonban mindenkor a kiszolgálatottak, az elnyomottak és a gyengébbek oldaláról indul ki. a tőke jelentőségét ugyan nagyra becsülve, a tőke és a munka ellentétében a munka elsőbbségét védelmezi. A KDNP stílusa A KDNP igen szerény anyagiakkal rendelkezik. Kampányát nem építheti és nem építi költséges görögtűzre, hanem csakis jelöltjeinek hitelességére és céljainak meggyőző igazára. A KDNP a rendszerváltáskor viszonylag későn indult, de világviszonylatban is kevés szerveződés mondhatja el, hogy az ismeretlenségből kilépve, bejegyzésétől számított féléven belül kormányerővé vált. Ma már mindenki tudja, hogy számolni kell komoly részvételével. A KDNP ugyanakkor jó lelkiismerettel üzeni a választóknak, hogy a koalíció hibáiból igen kis rész terheli. Ezt nem csupán a húsz-huszonöt fős frakció korlátozott lehetőségeivel indokolja, hanem azzal is, hogy első, azaz Gödöllői Kongresszusa már 1992 tavaszán gazdaságpolitikai irányváltást §ürgetett. Miután pedig az először ott megfogalmazódott lépésekre csak lassan, vagy egyáltalán nem sikerült sort keríteni, kizárólag azért nem lépett ki a koalícióból, mert elismerte a stabilitás fontosságát, és belátta, más kezekben sem láthatná a kormányt nyugodtabb lelkiismerettel. A KDNP szakbizottságaiban és vezető testületeiben olyan szakmai tőke halmozódott fel, amely önállóan is lehetővé tenné az ország kiegyenlített és biztos vezetését. És ezt a nagy vezetői tapasztalattal és elméleti felkészültséggel rendelkező szellemi tőkét kizárólag olyan feddhetetlen személyiségek hordozzák, akik mentesek maradtak mindennémű hatalomátmentéstől és korrumpálhatóságtól. A KDNP szavazótáborába hív és vár minden jóakaratú embert. Nem lobbizást ígér választói érdekében, hanem jogos kívánságaik meghallgatását és képviseletét, a megoldásokra teendő javaslataik kollektív bölcsességének közös kiérlelését és továbbítását. Bízik a néma tömegekben. Abban, hogy szilárd elkötelezettein túl a csalódottak, a hallgatagok, a mérlegelők lelkiismereti kötelességüknek fogják érezni a választásokon való részvételt és a szélsőségektől mentes megoldások biztos képviseletére fognak szavazni. Ezt a reményt a nehéz idők, 1945, 1947, 1956 és 1990 történelmi tapasztalata táplálja. KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT [kő*?} ISTENIVEL A HAZÁÉRT ÉS A SZABADSÁGÉRT Csak egy Földünk van és csak egy Hazánk Az első ezredfordulót rémült világvég-várás előzte meg. A másodikat nem várhatja társadalmunk homokba dugott fejjel, hanem aktív alakításában kell részt vállalnia. A KDNP azt akarja, hogy Magyarország élen járjon a természeti környezet, a nagytérségi aránytalanságok és a kollektív biztonság csakis világméretekben kezelhető gondjainak megolásában, a nemzetközi szervezetek erre alkalmas intézményrendszerének mielőbbi kialakításában és folyamatos fejlesztésében. Magyarországra történelmi és földrajzi helyzete kiemelt szerepet ró a térségben, amelynek biztonságpolitikai, társadalmi, kulturális és gazdasági dimenziói vannak. A NATO-tagság arra is alkalmas lehet, hogy csökkentse a közép-kelet-európai nemzetek közötti indokolatlan bizalmatlanságot. Rendeznünk kell viszonyunkat szomszédainkkal, hogy gazdaságilag prosperáló és kultúrájában valóban minden értéket megőrző térségként válhassunk részévé a majdani egységes Európának. Az egységesülési folyamat és a régiók kialakulása lehetőséget kínál a magyarságot méltán irritáló történelmi hibák orvoslására, a nemzeti kisebbségek gondjainak kezelésére és megoldására. Nem ismerhető el, hogy a nemzeti kisebbségek jogvédelme az érintett államok kizárólagos belügye, mert azt a nemzetközi jogrend integráns részének tekintjük. A nemzeti kisebbségek személyi és kollektív jogainak érvényesítése a demokratikus fejlettség legfőbb fokmérője. E jogok gyakorlása során pozitív diszkriminációt kell alkalmazni az őshonos kisebbségek javára. Társadalompolitikánk középpontjában az egészséges, sokgyermekes családok védelme, az anyaság méltóságának növelése áll. Ezt kell szolgálnia a nevelésnek, közmegbecsülésnek és minden gazdaságpolitikai intézkedésnek. így a családi típusú jövedelemadózásnak, a főhivatású anyaság és a női részmunkaidő lehetővé tételének, a lakáshoz juttatás rendszerének stb. Az oktatás stratégiai ágazatként kezelendő és a költségvetés erre fordítható hányadának növelésén túl számottevően kell javítani az oktatási és tudományos intézményrendszer hatékonyságát. Hazafias és magas színvonalú erkölcsi neveléssel kell alkotószelleművé és küzdőképessé tenni a szakmailag jól felkészített, új generációkat. Az egészség védelme össz;nemzeti ügy. Átfogó egészségmegőrző programokkal, színvonalas tömegsporttal, megelőzéssel és nem betegség-, hanem beteg-centrikus ellátási rendszerrel kell mielőbbi fordulatot tennünk. Szabad orvosés intézményválasztás. Az egészségügyi dolgozók keresetnövelésével meg kell teremteni a hálapénz megszüntetésének feltételeit. Értékmegőrzés a nyugdíjaknak. Egységes nemzeti életjáradék-rendszer. A társadalmi integráció erősítése a már leszakadt rétegek, családok helyzetének orvoslására, a demográfiai csapdahelyzetből való kitörésre. Mindezek alapja a gyors gazdasági felemelkedés, a gazdaságélénkítés és az infláció fékezésének egyensúlyban tartásával. A privatizációt ellenőrzötten kell befejezni, bevételei reorganizációra fordítandók. Az elkövetett visszaélésekért felelősségrevonást, a hibák következményeire korrekciókat kell alkalmazni. Hosszabb távlatban sem mellőzhető az állam szerepvállalása. Ezt egységes irányítórendszerrel, gazdasági csúcsminisztérium felállításával látjuk megvalósíthatónak. Szükségesnek látjuk a hazai piac védelmét, a vállalkozók adókedvezményekkel és konszolidált hitelrendszerrel történő segítését, a működő tőke és hazai megtakarítások további mobilizálását. Központi programokat tartunk szükségesnek a leszakadó térségek és a válságágazatok kezelésére. A munkanélküliséget főként aktív foglalkoztatás-politikával kívánjuk orvosolni. Rendezni kell a mezőgazdasági népesség biztonságos életét. Szakértői támogatóssal kell fejleszteni a szövetkezés minden irányú (értékesítési, hitelellátási, technikahasznosító stb.) fejlesztését és a falu megtartóképességének fokozását. Vissza kell hódítanunk az elvesztett piacokat. Környezetbarát fejlesztéseket, különösen energiapolitikát akarunk. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk egy igényes, nemzeti lakásépítési rendszer gyors kialakításának. • Mit is mosnak össze? A Marx-évfordulók ürügyén HANGPRÓBA Nem tűnik talán istenkáromlásnak, ha Marx Károly születésének 175., halálának 110. évfordulója apropóján a nagy gondolkodó szellemiségével összefüggésben néhány időszerűnek vélt kérdést felvetek. Teszem ezt azért is, mert világszerte ismét egyre többen kezdik felfedezni Marxot. Nemcsak e filozófiai irányzat követői, hanem Marx nézetrendszerétől távol álló emberek is. A római pápa is kénytelen elismerni a marxizmus igazságmagvát, mert „a benne lévő értékeket nem szabad elpusztítani, veszni hagyni". Nem vagyunk „ellenpárt" Nem így a magyar politikai elit. Az „átkos" rendszer politikai felépítményének lebontása során kardinális feladatnak tekintette, hogy a munkásmozgalom ideológiájának, a marxizmusnak még az írmagját is kiirtsa; hogy még csak egyetlen utca, emlékmű vagy intézmény neve se emlékeztessen a múlt század egyik szellemóriásának nevére és az általa fémjelzett eszmére. Joggal mosolyognak ki érte Nyugaton. A marxi egyenlőség-eszmény nélkül pedig az európai szociáldemokrácia jóléti állama sem bontakozhatott volna ki. Mindazonáltal a marxizmust mégis bűnös eszmerendszernek kiáltották ki, összemosva azt a sztálinizmussal és a fasizmussal. Likvidáltatták Marxnak a munka világára, a munkásosztályra vonatkozó, javarészt ma is érvényes tanításait. Alapul szolgált ez a tömegek és a hatalmon lévő kormányzat partnerviszonyának elutasítására is. Ez utóbbira szeretnék elsősorban reflektálIDOMUS A~rt»'frtz csoport tagja SÉRilLT BÚTOROK VÁSÁRA a Kanizsa Márkaboltban 10-20-30-40%-os árengedménnyel. 1994. január 28-ig. Nyitva: 9-17 óráig. Szeged, Dorozsmai út 15-17. Tel.: 324-700. ni, mert ennek a partnerviszonynak a hiányát érezzük sokan ma is. A hatalmi elit közel négy év alatt nem jutott el odáig, hogy megszólítsa a népet, hogy kommunikáljon vele. A munkásságot, a „melóst" ma nem „jegyzik", csak a nem létező módos polgárságot. A miniszterelnök szótárából nem véletlenül hiányzik a „munkásosztály" kifejezés. Minthogy az sem véletlen, hogy a szakszervezet által rendezett munkásünnepen (május 1.) a helyi hatalom nem képviselteti magát. De az egyház sem, hogy csak ezt a két példát említsem. A társadalom legnépesebb csoportja, az értékteremtő kétkezi munkás kiesik látókörükből. A munkavállalók szervezeti sem tartoznak a hatalom kegyeltjei közé. A „mezítlábasoknak", a „bocskorosoknak" titulált Munkáspárt nem kívánatos a közéleti palettán. De a szociáldemokrata típusú MSZP sem eléggé szalonképes a hatalom szemében. Félnek is az utóbbitól, mint ördög a tömjén'füsttől. A litván és a lengyel szindróma, valamint a görög példa riadalmat kelt. „Budapest nem eshet el" - visszhangzik Balsai vészkiáltásai Mintha egy esetleges baloldali választási győzelem országos katasztrófával lenne egyenlő. E stílus nagyon ellenszenves a közember számára. Az egyre rosszabb életviszonyok mellett a gőgös önteltségnek nem kis szerepe van abban, hogy a kormányzat elvesztette népszerűségét, hogy nagyon megromlott a közhangulat. Ezt mi, egyszerű emberek is látjuk, érezzük - kommentár nélkül is. A hatalom lekezelő stílusát közvetítik a kormány birtokában lévő médiák. Sértő, hogy Pálfy G. és „alkotó" gárdája kiskorúnak tekint bennünket. Felnőttünk, észrevesszük a porhintést. Fejünk felett - rovásunkra - zajlanak az országos méretű machinációk. Látjuk a kiszorítósdit célzó csatározásokat is. Hogy mit gondol ezekről az egyszerű honpolgár, az nem publikus. Az ellenzékinek minősített írott sajtó ezt árnyaltabban, visszafogottabban fogalmazza meg. Elgondolkodtató: miből táplálkozik, mire alapozódik a hatalomnak ez a túlzott magabiztossága? Meddig lehet kormányozni a nép döntő többségének támogatása nélkül? A néphez közel négy évig nem szóltak, nem voltak véleményére kíváncsiak. Majd megkeresik a választások előtt. -Versengenek a voksokért. Meg kívánják célozni azokat, akik eddig távol maradtak az urnáktól. Elmegyek magam is szavazni májusban, nemcsak ellenük. Hiszem, hogy a bérből és fizetésből élők és a nyugdíjasok tömegei ott lesznek. Le kell váltanunk azokat, akik pár év leforgása alatt a tönk szélére juttatták az országot, a gazdaságot. A mezőgazdaság szétverésével a népet létalapjától fosztották meg. Mi, kisemberek vagyunk e Nagy Fordulat igazi vesztesei. A mi vállunkat nyomják a rendszerváltás terhei, a hatalom balfogásai. 1994-ben honfitársaimmal együtt részt kívánok tehát venni egy szakértőbb, egy kevésbé önző, egy hozzánk közelebb álló Parlament megválasztásában. Takács József Szeged Mostanában gyakran hallhatunk és olvashatunk arról, hogy az Egyesült Kisgazdapárt az FKGP „ellenpártja", mások szerint Torgyán-ellenes szövetség. Az ilyen híreknek, elemzéseknek azonban nincs valóságalapjuk. Tudniillik úgy jött létre az EKP. hogy három párt a történelmi, konzervatív és a nemzeti kisgazdák elhatározták az egyesülést, mert felismerték azt a nyilvánvaló tényt, hogy csak egységes kisgazdapárt léphet eredményesen a politikai porondra, és a több részre szakadás fölemészti a munkához szükséges energiát, s csak egy egységes kisgazdapárt képes azoknak az érdekeit képviselni, akikért megszületett nagyon régen már, több mint nyolc és fél évtizeddel ezelőtt. A parasztság és a polgárság érdekeinek a magyar politikai életben való képviseletére született. Ennyi és nem több mondhatnánk - az egyesülés története. Nem volt szó tehát Torgyán-ellenes szövetségről, nem volt szó az FKGP ellenpártjának megalakításáért felvetett célokról. Nem is lehetett, mert mint a közvélemény előtt ismert, az elmúlt év tavaszán a nemzeti kisgazdák magával Torgyán Józseffel - az ő kezdeményezésére - tárgyaltak itt Szegeden, de nem tudtak megállapodni a két párt egyesüléséről, mert a nemzetiek már akkor széleStebb egységben gondolkodtak, a többi kisgazdákkal Torgyán azonban nem kívánt tárgyalásokba bocsátkozni, mert azoknak a vezetőit, a 36-ok legtöbbjét, ő zárta ki az FKGP-ből. Ezek után csupán három párt egyesülése jöhetett szóba, és az elmúlt év november 6-án Budapesten létrejött - a tagság nagyobb részének akarataként - a hárompárti egyesülés. Azóta már működik az EKP és elfoglalta helyét - történeti hagyományokhoz híven jobbközépre állva - a politikai porondon. A végső cél természetesen a legszélesebb egység megvalósítása, és ebben az FKGP-vel való egyesülés tervei is szükségszerűen szerepelnek majd. Bizonyosan addig is bíráljuk egymást a politizálási stílus, a politikai álláspontok helyes értékelése és következetes megvalósulása érdekében. Konstruktív, elvszerű bírálatról, értékelésről van szó, nem ellenséges, gyűlölködő hangvételről, egymás üldözéséről. Ebben az EKP nem lesz partner, kivált így, a választások tájékán. Az Egyesült Kisgazdapárt ugyanis hitet tett a bizalom légkörének megteremtése, a tisztességes emberi értékek felemelése mellett, a tolerancia, bátorság, bírálat és elismerés, vezetők szolgálata a pártért, tagjaiért, az egységért elvének megőrzéséért. Politikai kalandorok, III/lll-asok kíméljék a pártot - kérték kifejezésre juttatni igen nagy számban az egyesülést előkészítő tárgyalásokon és a decemberi országos nagyválasztmányon. Hogy hosszabb távon megvédeni ezt mennyiben sikerül, azt most még megjósolni nehéz lenne. De az már érzékelhető, hogy a fogadalom megtartásáért majd' mindennap keményen meg kell küzdeni. Dr. Lévay Endre, az EKP Szeged városi szervezetének elnöke