Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-20 / 16. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. JAN. 20. A VAROS 7 SÍIÍSS • A sovány tehén meg a... fejőgép (2.) Nem haszonra kell játszani! A legfontosabb cél, a víz- és csatornahálózat felújítása és fejlesztése ebben a közös vállalati megoldásban is ki­zárólag az ennek érdekében felemelt víz- és csatorna­díjakból valósulhat meg. A külföldi befektető által kivitt haszon minden forintja ezt csökkenti, melyet a működ­tetés és a lebonyolítás esetlegesen nagyobb hatékonysága bizton nem egyenlíthet ki. Ezen feladatok ellátására, már a jelenlegi körülmények között is alkalmas egy meg­felelően átszervezett, kizárólag önkormányzati tulajdonú és felügyeletű víz- és csatornamű társaság. • Meg kell még említeni a közös vállalatok létrehozását szorgalmazók egy tetszetős érvét: a hosszú távon előre meghatározottan emelkedő díjak és az ezekből keletkező beruházási források jelentik a felújítási és fejlesztési program megvalósításának garanciáját, így a díjemelés és az esetleg szükséges támogatás nem függ a mindenkori önkormányzat kiszámíthatatlan politikai dön­téseitől. Ebben sok igazság van! Ám ugyanebben van a buktató is: az önkormányzat megköti a saját kezét, ezzel nem veheti évről évre figye­lembe a díjak meghatározásá­nál a lakosság fizetőképessé­gének alakulását és saját teher­viselő képességének változá­sát. Hátrányai így nagyobbak lehetnek e megoldásnak, mint az előnyei. Mégis, mi lehet az oka az egyre rémültebb erőlködésnek az ilyen, kiárusításnak is beillő privatizáció érdekében? A kül­földi tőkébe vetett vak hiten és a hazai szakértelem megve­tésén túl még két tényező játsz­hat ebben meghatározó szere­pet. Az egyik az, hogy a város vezetői mandátumuk végéhez közeieve bármi áron ered­ményt akarnak felmutatni a A korábbi szabályozás mel­lett követhetetlen volt a lakás­ban bentlakó személyek vál­tozásának figyelemmel kí­sérése, mert nem tartalmazott olyan előírást, hogy a bérelt la­kásba kik fogadhatók be. En­nek következtében a bérbe­adónak nem volt tudomása arról, hogy valójában kik lak­ják a lakást. A törvény ezen változtatott, konkrétan megha­tározta azon személyek körét, akiket a bérlő a bérbeadók hozzájárulásával is befogadhat. Önkormányzati bérlakás esetén a bérlő házastársát, gyermekét, valamint szülőjét is jogosult befogadni. Az unoka befoga­dására csak a befogadott gyer­mektől az együttlakás alatt született unoka esetében van lehetőség. Az önkormányzat rendeletében bővítheti a befo­gadottak körét. Azoknak, akik­nek maga a törvény engedi meg, hogy a bérbeadó hozzá­járulása nélkül a lakásban lak­janak, a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot folytathatják. Fontos tudni, hogy akik 1993. december 31-ig az önkormány­zati bérlakásba beköltöztek, változatlanul a lakásban lak­hatnak, ugyanakkor csak az folytathatja a bérlő halála ese­tén a lakásbérleti jogot, aki az új törvény alapján 1994. január 1. napjától a bérbeadó hozzá­járulása nélkül lakhat a lakás­ban. Csere és a tartási szerződés Önkormányzati lakás esetén a csere feltételei lényegesen könnyebbé válnak, a tulajdo­nos önkormányzat a törvény hatályba lépése után már nem vizsgálja, hogy a cserélő felek milyen szobaszámú lakáshoz jutnak, a bérlők anyagi helyze­tükhöz és egyéb személyes kö­rülményeihez igazodó lakásba költözhetnek. Azt, hogy az önkormányzati bérlakás mi­lyen lakásra cserélhető a helyi külföldi tőke bevonásában, a másik ok a francia befektetők sajátos, személyre szóló meg­győzési módszereiben keresen­dő. Magam is sokat tárgyalva velük, olyan érzésem támadt, mintha ezek az urak nem kel­lően ismernék a földrajzot: Magyarországot lehet, hogy összetévesztik Algériával, Sze­negállal vagy éppen Panamá­val... Szerencsére a képviselők többsége elutasította a novem­beri közgyűlésen ezt az egyen­lőtlen feltételeken alapuló megállapodást. A hírek szerint vannak, akik ismét napirendre kívánják tűzetni. Vajon miben reménykednek? Ennek az elég régóta hú­zódó ügynek azért van néhány megfontolandó tanulsága is: 1. Az alapvető közszolgálta­tások privatizációja során kü­lönös körültekintéssel kell eljárni. Monopolhelyzetük mi­att a befektetői érdekeket alá kell rendelni a lakosság és az önkormányzat érdekeinek. rendelet meghatározhatja an­nak érdekében, hogy kizárja az úgynevezett elvi cseréket. A jövőben is lehetőség lesz arra, hogy az önkormányzati bérlakás bérlője tartási szer­ződést kössön, a rendeletter­vezet tartalmazza a hozzá­járulás feltételeit, mely szerint az eltartónak tartásra képes, nagykorú, önálló keresettel és jövedelemmel rendelkező sze­mélynek kellene lenni, amely a tartást lehetővé tenné. A jövőben az önkormány­zati rendelet fogja meghatá­rozni, hogy a jogcím nélküli használó milyen összegű használati díjat köteles fizetni, amelynek mértéke többszöröse lenne az adott lakásra szóló lakbérnek. Jogok és kötelezettségek Részletesen szabályozza a tervezet a bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit, a lakás rendeltetésszerű haszná­latát, a bérlő karbantartással kapcsolatos kötelezettségeit, a lakás átalakításához, korszerű­sítéséhez történő hozzájárulás feltételeit. Rendelkezéseket tartalmaz arra nézve, hogy a lakások elemi csapás, vagy egyéb ok következtében törté­nő megsemmisülése esetén az önkormányzat milyen elhelye­zést tud biztosítani. Szabályozást tartalmaz arra nézve, hogy a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő Megszűnése esetén milyen összegű használati díj megté­rítésére kerülhet. sor. Feltétlenül szólni kell arról, hogy az önkormányzati rende­letben megállapítható szabá­lyok csak a törvény hatályba lépését követően létrejött lakásbérleti jogviszonyokra alkalmazhatók, tehát az 1993. december 31. napjáig történt kiutalások alapján határozatlan időtartamra megkötött lakás­bérleti szerződések változatla­nok maradnak. Ugyanakkor tény, hogy az ön­kormányzati vállalatok egysze­rű átalakítása gazdasági társa­sággá külső tőkebevonás nél­kül nem privatizáció, a haté­konyság növeléséhez átgondolt és ellenőrizhető szervezési intézkedések is szükségesek. 2. Ezek a szolgáltatások ­így a víz és csatorna is - olyan, nem profitorientált tevékeny­ségnek tekintendők, melyek szolgáltatási díjaiban nemcsak a működtetés, hanem a fel­újítás és fejlesztés költségeinek is meg kell jelennie, kivonható haszon azonban nem keletkez­Az Egészségügyi és Nép­jóléti Irodán a rendszeresen folyósítandó támogatások számítógépre való felvitele a rendszeres nevelési segély kivételével elkészült. A rend­szeres nevelési segély vég­leges felvitele január végére várható, így a családoktól elnézést kérünk, hogy ebben a hónapban késik a kifizetés. Februártól minden hónap Az 1994. január 18-i Olva­sószolgálat rovatban megjelent Ingyenes napközi? címet ka­pott olvasói levélből egyértel­műen kitűnik, hogy a kért tá­mogatásokat 1993 október hó folyamán már megkapta a levélíró. Érthetetlen a januári reklamáció, hiszen a gyer­mekintézmények visszaté­rítették a szülők által befizetett szeptemberi és októberi térítési díjakat. A későbbi időpontban elbírált kérelmeknél folyama­tosan térítik vissza a befizetett összegeket. A gyermekintéz­mények a névre szóló határo­zatokban szereplő összegeket más célra nem használhatják fel, így nem érdekük, hogy a A közgyűlés január 20-án tárgyalja meg a hulladékgaz­dálkodásról és a köztisztaság fenntartásáról szóló rendelet­tervezetet. Az új szabályozás a kommunális eredetűn túl a termelési hulladék kezeléséről is rendelkezik. Ennek lényege, hogy a termelői hulladékot ­amennyiben nem használják fel újra, vagy nem szállítják el a város közigazgatási terüle­téről - a termelő köteles a köz­ponti lerakótelepen elhelyezni. Előreláthatóan a legnagyobb het. Azt a fogyasztókkal meg­fizettetni nálunk még sokáig nem lehet. 3. Ha a felújításokhoz és a fejlesztésekhez a díjból ele­gendő forrás nem keletkezik, úgy azt - lehetőségeitől függő­en - az önkormányzatnak kell kiegészítenie, a célok pontos meghatározása és a megvaló­sulás szigorú ellenőrzése mel­lett. A nagyobb fejlesztési programokhoz elkerülhetetlen az állami költségvetés támo­gatása is. 4. A hatékonyabb működte­téshez és a fejlesztésekhez 10-ig valamennyi rendsze­resen folyósított támogatás kifizetésre kerül. Ezért kér­jük a rendszeres támogatás­ban részesüló'ket, hogy a fo­lyósítást érintő változásokat minden hónap 25-ig jelentsék be az irodán, mert ezt csak akkor tudjuk a következő hónapi kifizetésnél figyelem­be venni. szülőknek ne fizessék ki. Ta­valy már többször megje­lentettük a Délmagyarország hasábjain, hogy a megnöve­kedett kérelmek feldolgozása ­1993-ban 74 ezer kérelem érkezett - csak számítógépes rendszerre való átállással le­hetséges. A számítógépes fel­dolgozáshoz az adatbázis fel­vitele nagyon sok gondot oko­zott, mivel a kérelmek nem tar­talmazták azokat az adatokat, melyek a gépi feldolgozáshoz szükségesek, így a pótlólagos beszerzések miatt késett a foldolgozás, ami a közel 6 ezer napközi térítési díj kérelemnél igen munkaigényes feladatot jelentett. vitát a díjkiíizetes mikentje fogja kiváltani. Három változa­tot vitatnak meg a képviselők. Az egyik a jelenlegi gyakorlat, miszerint a rendszeres hulla­dékelszállítás díját ingatlanon­ként a díjköteles helyiségek számának figyelembevételével állapítanák meg. A másik vál­tozat: a rendszeres hulladék­elszállításba bekapcsolt terüle­ten a díjat meg kell fizetni te­kintet nélkül arra, hogy a tulaj­donos a szolgáltatást igénybe veszi-e vagy sem. S végül a szükséges erőforrás-koncentrá­ció érdekében a közüzemi vál­lalatokat egyesítő szolgáltató társaság létrehozása megfonto­landónak látszik. Németor­szágban, Skandináviában több, mint fél évszázada működnek eredményesen ilyen, úgyneve­zett „Városi Művek". 5. Az előzőekből követke­zik, hogy az alapvető közszol­gáltatásokat belátható ideig kizárólagos önkormányzati tu­lajdonban kell tartani. Majdani privatizációjuk, a külső tőke­bevonás csak pontosan megfo­galmazott célok elérése érde­kében, nyilvánosan meghirde­tett feltételek mellett történhet. Mindez persze nem jelenti azt, hogy például a Szegedi Vízművek tevékenységének egy része, célszerűen az épí­tési, felújítási munkákat végző egységgel ne lenne privatizál­ható, akár a most ajánlkozó be­fektető részvételéve is. Ter­mészetesen garantált piacról szó sem lehet. Az így létrejövő vállalkozásnak hazai és kül­harmadik, a díjat két részre bontja. Alapdíjra: ahol biztosít­va van a szervezett szállítás, ott az érintett tulajdonos kö­teles fizetni függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igénybe veszi-e vagy sem. Ezt a díjkö­teles helyiségek száma alapján határoznák meg. A Dél-magyarországi Va­gyonvédelmi Kamara a Csong­rád Megyei Rendőr-főkapi­tányság Bűnmegelőzési Osztá­lyával 1994. január 26-án 18 órakor lakossági tájékoztatót tart a ^olt tiszti klubban (Sze­ged. Victor Hugó u. 6.). Az előadás során informá­ciót kapnak a résztvevők a Általános tapasztalat, hogy a vállalkozók jelentős része nem ismeri az országos, illetve a helyi önkormányzati rendele­teket, ezért szükségesnek tart­juk figyelmüket felhívni az alábbiakra: Az üzletek működéséről szóló, többször módosított 6/1990. (IV. 5.) KEM. sz. ren­delet kimondja, ha az üzlet be­járatától számított 200 méteres körzetben alsó- és középfokú oktatási, egészségügyi, gyer­mek- és ifjúságvédelmi, vala­mint gyermekintézmény van — ide nem értve a melegkonyhás vendéglátóipari üzletet -, ki­mért szeszes ital forgalmazása tilos. Szeged Mj. Város Köz­gyűlése a helyi önkormány­zatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésé­ben biztosított jogkörében el­járva, a város lakossága érde­kei, a közrend és köznyugalom védelme érdekében a minisz­teri rendeletben felsorolt intéz­mények körét a 36/1992 (XII. Algyő további csatornázása, a válható lakásépítés, a megnö­vekedett szennyvízmennyiség és a meglévő tisztítótelep ela­vultsága szükségessé tette a már folyamatban lévő vízgaz­dálkodási beruházás folytatá­sát. A közgyűlés 1992-ben 353 millió forintot hagyott jóvá egy 2 ezer köbméter/nap kapaci­tású szennyvíztisztító-telep és földi cégekkel kellene meg­mérkőznie minden egyes meg­bízásért. Ha valóban olyan kiváló és hatékony ez a CGE, mint ahogyan hirdeti magáról (DM 1994. január 11-12.), akkor nyilván nem jelenthet gondot számára tisztes ver­senyben a piac jelentős szeleté­nek megszerzése. Az önkormányzat és a fran­cia cég létrehozhatna egy mér­nöki-szervezési tanácsadó vál­lalkozást is, mely eredmény­érdekelten, térítés ellenében elvégezhetné a szolgáltatás működtetésének ésszerűsítését, átszervezését. Az eredményes piaci sze­replés és a sikeres szaktanács­adás megalapozhatná magának a szolgáltatásnak későbbi pri­vatizációjában való részvételt, a jó helyi referenciák előnyt je­lenthetnek más befektetőkkel szemben. A hosszú távú üzleti együtt­működés alapja a bizalom. Eh­hez nem elegendő, ha valaki messziről jön, vastag a buk­szája, hatalmas és agyondi­cséri, dicsérteti magát. Bennem legalábbis, eddig még nem alakult ki ez a biza­lom. Básthy Gábor oki. gépészmérnök önkormányzati képviselő A kezelési díj a szolgáltatás igénybevétele esetén a kiürített tárolóedények számával, be­fogadóképességével és az el­szállítás gyakoriságával ará­nyos. Az elfogadott rendeletet a későbbiekben részletesen is­mertetjük. riasztórendszerek előnyeiről, a lakásokat, üdülőket ért betö­rések módozatairól, a diszpé­cserszolgálat jelentőségéről, a szirénák, a telefonos távhívók alkalmazásáról, a lakások vé­delmi koncepcióiról, és ajánlá­sokat hallhatnak a legújabb gépkocsiriasztókkal kapcso­latban. 21.) Kgy. sz. rendeletében bővítette, melynek értelmében tilos továbbá a szeszesital-ki­mérés, ha az üzlet bejáratától számított 200 méteres körzet­ben vallás gyakorlására szol­gáló intézmény, temető, szo­ciális otthon található. Ellenőrzéseink során meg­állapítottuk, hogy a palacko­zott italáruk üzletében és az üzlet előtti közterületen a ven­dégek gyakran italoznak, ezért a közgyűlés rendelkezett a pa­lackozott szeszesital-forgal­mazás rendjéről is oly módon, hogy a már felsorolt védett in­tézmények 200 méteres kör­zetében - élelmiszerbolt kivé­telével - a palackozott szeszes ital forgalmazása is tilos. Szükségesnek látta a köz­gyűlés egyéb tevékenységek korlátozását is. így többek kö­zött a védett intézmények 200 méteres körzetében tilos a szó­rakoztató játékautomaták ter­me, és vendéglátóegységben játékautomaták üzemeltetése. 19 ezer 500 folyóméter csator­nahálózat megépítésére, amelyhez a beruházás teljes költségének 60 százalékát állami céltámogatásként nyerte el a város. Az épülő szennyvíz­tisztító-telepet ez év augusztus 30-ig kell átadni rendelte­tésének. A csatornahálózat I—II. ütemének ki.iteü tervei elkészültek, és jelenleg a 111. ütem tervezése íolvik. • Rendeletelőzetes Lakások és helyiségek bérlete Éiill kormányoz A polgármesteri hivatal összeállítása A rendszeres nevelési segélyről Vagyonvédelmi tájékoztató Kései reklamáció... • Kereskedők, vendéglátósok figyelmébe Szeszmentes körzetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom