Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-20 / 16. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. JAN. 20. BELÜGYEINK 3 • Hazardíiozik a szakszervezetük?! Fölzúdultak a pedagógusok (Folytatás az 1. oldalról.) és gazdasági felemelkedésnek ez az alapja. A miniszter szólt a tavalyi béremelésekről, ame­lyeket elsősorban a felsőokta­tási intézményekben hajtottak végre. Többek között beszélt az intézményrendszer fejlesz­téséről, a torna- és tanterem­építésről, az oktatási rendszer reformjáról: megszüntették az állam oktatási monopóliumát, bevezették a tanügyi szabad­ságot, az iskolaválasztási és iskolaalapítási szabadságot. Ez utóbbival kapcsolatban megje­gyezte, hogy meg kell teremte­ni a magánoktatási és nevelési intézmények finanszírozási esélyegyenlőségét. Utalt a művelődési miniszter a meg­emelt alapképzésre és a képesí­tési igények növelésére. Vége­zetül szólt a nemzeti alaptan­tervben megfogalmazott elvá­rásokról, értékekről, amelyet gyakorlatban majd a pedagó­gusok valósítanak meg. Szűcs Miklós főosztályveze­tő azon jogszabályok előkészí­téséről beszélt, amelyek az iskola életét szabályozni fog­ják; az iskolák működésére vo­natkozó szabályok (iskolaigaz­gatók kinevezése, a magánta­nítói jogviszony, vizsgák sza­bályozása), a tanterületi okta­tásügyi központok működési szabálya, ezzel párhuzamosan készül a szakmai szolgáltatá­sok jogszabálya. Előkészítés alatt van a tanév rendjének sza­bályozása és a fogyatékos gyermekek nevelésének és ok­tatásának szabályozása. Ezután érkezett el az előadó a mindenkit foglalkoztató közalkalmazotti törvényhez és módosításának végrehajtásá­hoz. Mindenekelőtt arról be­szélt, mi tette a törvényt szük­ségessé. Az a kialakult helyzet, hogy azonos iskolai végzett­séggel, azonos szinten teljesí­tett munka esetén az ország kü­Mádl Ferenc a pódiumon. (Fotó: Enyedi Zoltán) lönböző területein, nem egy esetben iskolán belül is, jelen­tős bérkülönbségek alakultak ki. Ezen kívánt változtatni a közalkalmazotti törvény, amely úgy fogalmaz, hogy a köz alkalmazásában álló, köz­feladatot ellátó munkatársak is­kolai végzettség és eltöltött szakmai gyakorlat alapján ke­rüljenek besorolásra. A min­denkori minimálbérhez legyen viszonyítva a közalkalmazot­tak bére. És hogy ne legyen egyenlősdi, kialakult egy ke­resztezett bérrendszer, amely egyrészt rögzített, másrészt differenciált. (Ez az a sokat vi­tatott és általános elégedet­lenséget kiváló ,,F' kategória.) Az előadó ama bejelentésé­re, hogy 32 milliárddal növe­kedett az iskoláknak kifizetett bértömeg, kétkedő zúgás és mormogás keletkezett a terem­ben. Ezt tovább fokozta Karsai Péter országgyűlési képviselő, az oktatásügyi bizottság elnö­kének hozzászólása, aki a oe­sorolásokról szólva elmondta, hogy kevés volt az idő az előkészítéshez, és talán jobban oda kellett volna figyelni a pe­dagógusok véleményére. Éz­után viszont hangsúlyozta: az a véleménye, hogy a Pedagógus Szakszervezet a hazardlrozás talajára lépett. - ocsovszky ­Ma: szegedi közgyűlés F.lső idei összejövetelét tart­ja ma délelőtt 9 órakor a sze­gedi képviselő testület. A java­solt napirend szerint 19 kérdés­ben kell döntést hozniuk a városatyáknak, közöttük olyan fontos ügyekben, mint a laká­sok bérletére, valamint a lakás­hoz jutás támogatására vonat­kozó egyes szabályokról szóló rendelet tervezet, vagy az ön­kormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló he­lyiségek bérbeadásáról készült rendelet tervezet. A mai tanácskozáson szó lesz még a hulladékok keletke­zésének ellenőrzéséről, ártal­matlanításukról, a hulladékgaz­dálkodásról és a köztisztaság fenntartásáról, a Vadaspark fejlesztési tervéről, néhány ok­tatási jellegű kérdésről, vége­zetül pedig egy sporttámáról is, nevezetesen a jogutód nél­kül megszűnt Szeged SC sport­telepe használati jogának ren­dezéséről. • A miniszterelnök értékelt Ellentétek és eredmények Boross Péter minisz­terelnök a parlamenti képviselettel rendelkező legnagyobb pártok ve­zetőivel, valamint az NDSZ elnökével folyta­tott háromnapos tárgya­lássorozatát követően szerdán délután a Parla­mentben értékelte meg­beszélései eredményeit Bevezetőjében a miniszter­elnök emlékeztetett megvá­lasztása után tett ígéretére, mi­szerint a megfelelő politikai súllyal rendelkező parlamenti pártokkal közvetlen eszmecse­rét kíván folytatni. A hét há­rom napján Boross Péter a frakcióval rendelkező pártok és a Nemzeti Demokrata Szövet­ség vezetőjével tárgyalt. Boross Péter tájékoztatta a Prágában történtekről tárgyaló partnereit. Emlékeztetett a to­vábbiakban arra, hogy február 7-én újból megindul a parla­menti munka. Hozzátette: feltehetően ekkor már ismere­tes lesz a választások időpontja is. Mint mondta, tárgyalópart­nerei közül többen felvetették, hogy meddig működjön a par­lament. Boross Péter számára ez a kérdés úgy vetődik fel, hogy vajon meddig működik a Parlament, azaz a képviselők mikor tartják személyükben indokoltnak, hogy inkább a kampánnyal foglalkozzanak. Részletesen kitért az ügyész­ségi törvénytervezet körüli ­megítélése szerint - furcsa vitára. Boross Péter úgy gon­dolja: a kormány felügyeletét az ügyészségek felett elvileg mindenki elfogadja, a kifogá­sok e kormányhoz vagy éppen az igazságügy-miniszter sze­mélyéhez kapcsolódnak. Re­mélte: az ügyészségi törvény mégis megszülethet. A választások időpontja is szóba került Boross Péter és a pártok vezetői között. Boross Péter hangsúlyozta, hogy erről a köztársasági elnök az alkot­mány előírásainak megfelelően szuverén módon dönt. A mi­niszterelnök az MSZP veze­tőitől azt az információt kapta, hogy a szocialistáknak megfe­lelő időpont lenne a május 6­dika. Boross Péter tájékoztatá­sa szerint a koalíciós pártok ezt az időpontot két okból nem tartják megfelelőnek. Egyrészt hétköznap helyett a vasárnapot tartanák megfelelő napnak, másrészt inkább a május 15­dike mellett voksolnának, mert így elkerülhető lenne, hogy a második forduló pünkösdre essen. A megbeszélések során Bo­ross Péter megismételte: a kor­mány legkésőbb február 7-én benyújtja a Parlamentnek a médiatörvény-tervezetet, és ezt követően igényt tart, illetve le­hetővé teszi az egyeztető eljá­rásokat, amelyekre - Boross Péter szavai szerint - szük­ségképpen sor kell kerüljön. A miniszterelnök visszauta­sította azokat a tanácsokat, mi­szerint a kormány ebben az időszakban ne nagyon tegyen semmit. Mint mondta: a kabi­net működik, változatlanul ha­tározatokat és döntéseket hoz, s nem fékezi önmagát, mert mandátuma százszázalékos ér­vényű. Ugyanakkor a minisz­terelnök kötelességének érzi, hogy ha a kormány a választá­sok előtt egy-két hónappal a tá­volabbi jövőre is kiható gazda­sági kötelezettségvállalást ten­ne, akkor abban az esetben er­ről a nagyobb parlamenti po­litikai erőkkel tárgyaljon és tá­jékoztassa őket. • Gazdasági előrejelzés az első léi évre Vegyes kilátások A prognózis szerint növeke­dés várható az építőiparban, főként az infrastruktúrális be­ruházások eredményeként, s feltehetően folytatódik, s eset­leg meggyorsul a távközlés kiépítése is. Nem várható vi­szont a szolgáltató ágazatok fellendülése, kivéve esetleg az idegenforgalmat. Valószínűleg csökken az év első felében a mezőgazdasági vetésterület. Egyidejűleg vár­ható, hogy a mezőgazdaságban mindinkább elterjed az önfenn­tartó gazdálkodás és a saját fo­gyasztásra történő termelés. Az elmúlt három év nagy száraz­ságai az ország jelentős részén továbbra is éreztetni fogják hatásukat, a termésátlagok ak­kor sem állnak vissza a régi szintre, ha kedvező lesz az idő­járás. A gabonaárak stabilizá­lása bizonytalannak tűnik, ez főként az állatállományon és a húsárakon érződik majd. Az állattenyésztők, a tej, szőlő és almatermelők és feldolgozók problémái egy éven belül valószínűleg nem oldódnak meg. Az előrejelzés szerint a Nyugat-Európába irányuló külkereskedelem kilátásai meglehetősen rosszak, főként a német gazdaság problémái miatt. Egyelőre nincsenek a tengeren túl is kezdeménye­zően fellépő kereskedelmi vál­Az év első felévben néhány százalékkal nö­vekedhet az ipari terme­lés - állapítja meg a Ko­pint-Datorg konjunktú­ra jelentése. A szakértők hozzáteszik: további 8­10 százalékos forintleér­tékelés kellene ahhoz, hogy a forint relatív ér­téke elérje az 1990. év végi szintet. lalatok. Az elmúlt évihez ké­pest azonban növekedhet az élelmiszerexport, továbbá ösz­szességében is növekedhet a forgalom a FÁK országaival folytatott kereskedelemben. Az energiahordozók importjának bizonytalansága az elkövetke­zendő félévben nagyobbnak látszik, mint egy évvel ko­rábban. A GDP 1-2 százalékos nö­vekedését a Kopint-Datorg szakértői nem záiják ki, s úgy vélik, hogy a növekedés jelei már az első félévben megmu­tatkozhatnak. Ezek a tenden­ciák azonban semmiképpep sem tudnak megerősödni a pénzügyi összeomlás árnyéká­ban. Ujabb csődök lehetsége­sek és feltehetően sok új társa­ság és kisvállalkozás is tönkre­megy még ebben az eszten­dőben. jVlindennap bombáznak, kérem! - mondhatná panasz­LUJ kodva hazánk polgárainak bármelyike, ha még tell­ne erre is fogyatkozó energiáiból. Fölpanaszolhatná e bombázást, pedig, akárhogyan is nézzük, nem Szaraje­vóban él. legalábbis egyelőre. De - ha nem is hivatalosan - már rég beindult a választási kampány, amelynek csatamezején oly sok párt ígér egymásra licitálva fűt és fát. Bombáznak bennünket létbiztonságot, gazdasági föllendülést, a szociális háló szorosabbra fonását, szellemi és testi jobblétet, igaz magyarságot és ki tudja még mennyi kellemes és csodás dolgot ígérő és ajánló csekkekkel. Me­lyek fedezete azért kétséges néhány okból. Például azért, mert szinte mindegyikük más-más úton véli elérni ugyanazon Kánaánt. És ilyenkor óhatatlanul eszébe jut az embernek a klasszikus közmondás, miszerint minden út Rómába vezet. És ennek szerves következmé­nyeként az is, hogy a közmondásokat (no meg a politikai ígéreteket) azért mégsem vették igazán komolyan sosem. Mert amennyiben valóban minden út Rómába vezet, fölös­legesek lennének a térképek, útjelzőtáblát, utitervek, s egyéb haszontalan köznapi apróságok, mondjuk, például a pártok is, melyeket sikeresen pótolhatna a mégoly szén­déktalan szándék, azaz a véletlen is. Kézenfekvőnek tűnik a következtetés, hogy amennyiben sok-sok párt a Kánaánt ígéri, de sok-sok féle úton-módon véli elérni azt, akkor va­lamelyik - netán mindegyik - tévedhet az útjelzők fölállí­tásánál, a térképek szerkesztésekor vagy az utitervek össze­állításánál. Mintha erre látszana utalni az is, hogy fölöttébb csábos szirénhangok többnyire a kis pártok köreiből hallatszanak. Amelyek aligha fogják megütni az öt százalékos küszöböt ahhoz, hogy bevonulhassanak az új Parlamentbe, a maj­dani Kánaán küszöbére. így aztán tét nélkül is licitál­hatnak. Mégiscsak megnyugtatóbb akkor a nagy pártok vissza­fogottsága az ígéretekben - mondhatnánk. Hiába, ők min­den mondatukat meggondolják. Mert kínos lenne, ha sza­vukon fognák őket. Végülis ügyes - mondanám, mígnem eszembe jut, amit az egyik nagy párt egyik-másik reprezentánsa állított magukról. Miszerint ezt az országot ők és csakis ők tudják kormányozni. Kész lebukás ilyet kinyilvánítani - gondolnám, de rög­tön rájövök: az állítás ellenkezőjét képtelenség bizonyítani az ország ilyen nehéz helyzetében. Vagyis a nagyokat a kicsiktől néha csak az különbözteti meg, hogy ők még megalapozatlan állításaikat is ügyeseb­ben csomagolják? Lehet, hogy éppen ebben rejlik nagy­ságuk? És ílymódon vezet az a bizonyos hosszú út valóban sokfelől és sokfelé ágazón, útjelzők nélkül is ama Rómá­nak nevezett fiktív, végül azonban nagyon is valóságos Kánaánba? ! / ehet. De ama Kánaánt ebben a kelet-közép-európai L—I meztelenkirályos valóságban végülis - csodák híján ­nem hívhatják másként, úgy igazán lecsupaszítva, pusztán, mint: politikai hatalom. És akkor hol is van az a bizonyos beígért és össznépi Kánaán? •Lehet, hogy éppen azok kezében, akik nem akarnak mindenáron és mindennap megváltani minket. Hirdetését feladhatja személyesen Hétköznap 7-19 óráig, Sajtóház, Stefánia 10. Telefax: 481-444 DÉLMAGYARORSZÁG (Folytatás az 1. oldalról) A mag világpiaci ára év végére a szokásos 500 dollárral szem­ben 700-ra szökött fel. A ko­rábban egyeduralkodó állami nagyipar privatizációját köve­tően a külföldi érdekeltségű Cereol már egyéb kisebb cé­gekkel is konkurrálni kénysze­rül. Hiány, konkurrencia és pi­aci kereslet együtthatására ve­zethető vissza, hogy a tavalyi 14 ezer forintos szerződéses árral szemben ma a mértékadó Cereol ajánlat ennek másfél­szerese, megspékelve még különféle prémiumokkal. Szakemberek szerint nor­mális időjárás közepette ezen a szinten már lehet tisztes jöve­delemmel számolni. A termő­terület ugrásszerű növekedé­sére mégsem gondolhatunk. Az FM. Hivatal munkatársa tíz százalék körüli növekedést prognosztizál. Az ötletszerű növelésnek határt szab, hogy e növény önmaga után nem vet­hető, sőt a szárbetegségek mi­att több év kihagyás célszerű. A nagyüzemek általában star­tolnak, ha tudnak. Ahol a kár­pótlás és részarány kiadás után is maradt elegendő föld a mű­Hl ost a 99 99 Napra forgó üzlet? velősükben, ott biztosan élnek a felkínált lehetőséggel. A pa­raszti észjárásnak megfelelően most sokan nem fedik fel kár­tyáikat, hagyják, hogy minél több kérő tegye meg ajánlatát. Hallani már 30 ezer forintos ajánlatról is, amelyet a többiek azzal próbálnak lekicsinyelni, hogy ez csak spekuláció, s az anyagi háttér csak zűrös lehet. Az efféle ígéretek hátterében többnyire export szállítások húzódnak meg. A mostani dolláros árak mellett talán még így is kijön a kalkuláció. Az Agrárrendtartási Hivatalból nem véletlenül jött a napokban a jelzés, ilyen „napfényes" időkben nem indokolt a mag és az olaj eddigi 10, illetve 15 százalékos támogatási szintjét fenntartani. Sőt a 700 dolláros világpiaci árszint fennmara­dását sem lehet biztosra venni. A legtöbbet ígérőről annyit sikerült megtudnunk, hogy arról a Mentor Kisszövetkezet­ről van szó, amelyik a privati­zációban alulmaradt a növény­olajipar megszerzéséért vívott harcban. A 100 ezer tonna kö­rüli felvásárlási igénye számí­tásom szerint a tizedét teszi ki a várható termésnek. így min­denképp zavarja a nagyipar tisztánlátását és köreit. Kisebb mennyiségek termeltetése már nemcsak export célú, maszek olajütők különleges termékei is megjelentek a hazai piacon. A szegedi Tisza-Marosszög Szövetkezetben a tavalyi hét­száz hektár helyett csak ötszáz­ra maradt terület. A különbö­zetet kiadhatja az új gazdák vetése, de az ő szándékukról igen kevés az információ. Az egyik termelés szervező cég, a GITR munkatársa sze­rint a napraforgót, mint ipari növényt 40-60 hektár fölött ér­demes csak termelni. Kisebb területtel rendelkezőknek össze kell szerveződniük. Ki tudja, hogy már az idén felismerik-e ezt, s ha igen, akkor nem csúsznak-e ki az időből. Ezért ő nem számít a tavalyinál na­gyobb vetésterületre. A makói Agromaros Szö­vetkezetben a tavalyi szintet célozták meg, de még várják az ajánlattevők „gyötörgeté­sét". Közben a többet kínálók utáni nyomozgatnak. Valószí­nű, hogy a Cereol Martfűi gyá­rával az idén először közvetítő nélkül szerződnek. A piaci arányok még ezután alakulnak ki. A hódmezővásárhelyi Hód­csillag Szövetkezet szintén nem szerződött még. Tavaly már kipróbáltak több kisebb exportcéget is, de a megha­tározó a Cereol maradt. Az el­nök szerint a dollárárhoz mér­ten megalapozott a magasabb ár. A termelő mégsem mer mindent a legtöbbet kínálónak adni, hisz a kockázat sem je­lentéktelen. T. Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom