Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-19 / 15. szám

8 RIPORT DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1994. JAN. 19. • „A papírmunka nem hoz változást99 Csapdában a cigányszociológia Az öröm, vagy a reménykedés leghalványabb nyomait sem látni a szegedi cigányokon, noha egy országos, reprezentatív szociológiai felmérés a cigányság helyzetének javítását kívánná szolgálni, legelsőül is az igen alapos, tudományos felderítéssel. Mindezt a Magyar Tudományos Akadémi Szociológiai Intézetének igazgatója által jegyzett, tervbe vett felmérés tételezi. Méghozzá igen kimerítően - vélik az érintettek, illetve a cigányság szegedi képviselői - példaként említve, hogy a kérdőívek 67 oldalon sorakoztatják a kérdéseket,s azokból több mindenféle gyanítható, de a roma érdekek kevéssé világlanak ki. „Miféle érdekeket szolgál annak firtatása, melyik politikai pártra szavazott és konkrétan melyikre fog majd a megkérdezett cigány? Ki garantálja azt, hogy a felmérés sommázata nem szolgál e eszközül egy esetleges jobbratolódás során, s nem élnek-e vissza a ciányság kiszolgáltatott helyzetével ? Akikről netán éppen a szellemi és testi fogyatékosságra vonatkozó kérdések öszszegzése után a genetikailag torz népcsoport megállapítást is megfogalmazhatják ? " A szegedi cigányok tiltakoznak. nem kérnek a felmérésből, mondván, az ilyesmi papírmunka biztosan nem hoz változást. ségi állapotukra vonatkozik. Zúdítják a panaszt, mert azt hiszik, rögvest segélyt kapnak. Kialakulhat egy olyan kép az indokolatlannak ítélhető kérdések alapján,amely a jelenleginél is hátrányosabb társadalmi megítélést eredményez. • Nem túlzott aggodalmaskodás ez ? , - Jó néhány évvel korábban országos cigány vezetőként, s követőleg a Délkelet-magyarországi cigányönkormányzat elnökeként is elég széles és valós tapasztalatokkal rendelkezem. Őszintén mondhatom, hogy volt már egy felmérés, amely főiskolai jegyzetnek készült, s ez a Vekerdy István-féle, szerencsére betiltott és bezúzott munka bizony odáig jutott, hogy a cigányságot genetikailag alsóbbrendű népcsoportnak mutatta be. Nem hiszem, hogy teljességgel kizárható a soha elő nem forduló korcsosult politikai szándék, jobb az, ha nincs hivatkozási alapként felhasználható felmérés a cigányságról. Túlzottan sok a kérdőíven tudomásunk szerint a nyugtalanságra okot adó kérdés. Kezdve a politikai alapállásra, konkrétan a 90-es és a soron következő választásra való, személyre szóló direkt rákérdezésnél. Bizonyságot akarunk látni a tiltakozásra, személyesen is. Jóllehet nem föltétlenül javasolja helyszínként Szirtesi doktor a dorozsmai, Árpa utcai telepet, de segítségét sem tagadja meg. Csupán megjegyzi, teljesen érthetően, hogy félresiklana a megítélés, ha a telepi cigányokat vennénk reprezentánsnak. Mindjárt ide vezet az út. ha valaki érdeklődne, pedig 50-60 ember él itt mindössze. A cigányság nem csak a telepiekből áll, laknak számosan a város különböző részein, s képviselnek megannyi foglalkozási ágat is. A dorozsmai telep sor-lakásainál lehangoló sártenger, ami régtől fogva a beígért rövidke útszakasz elkészítésére vár. Őszintén nem is fogadnak nagyon könnyen az itt lakók, bár egyáltalán nem ellenségesek. Csupán értelmét nem látják, a cikknek se nagyon, különöst meg a tudományos vizsgálódásnak. Egyébként sajnos nem oly régen a cigány újságtól itt járt újságíró is csak kigúnyolta ezeket az embereket a cigány-lapban. Mit várnának akkor mástól ? Kérdezik is, mondják is. Kolompár Tibor a két hónappal ezelőtt még tízéves folyamatos bútorgyári munkaviszonnyal rendelkezett fiatalember, azóta korántsem megnyugvására, munkanélküli, kérdés nélkül is mondja. - Aláírtuk a tiltakozást, mert szerintem attól nem fog változni semmi, hogy ilyen papírmunkát végeznek. A kérdőív az nem old meg semmit. Ugyanezt, vagy majdcsak ugyanezt hümmögi Farkas Zsófia is, tisztesen kivárva a fiatal férfiember mondandóját. Hovatovább az kerekedik ki sommázatul: volt a Horthy korszak, aztán a szocializmus, móst meg az úri világ, de egy sem gondol a cigánnyal. Csak tudományoskodva. Vagy akkor, ha a cigányok szavazata kéne. A beszélgetést az önkormányzati képviselővel, a cigányság szegedi érdekeinek hordozójával, dr. Szirtesi Zoltánnéval folytatjuk. Aki mindezeken túl az önkormányzat kisebbségi és etnikai bizottságának elnöke is. - Nem látjuk azokat a garanciákat, amelyek az adatvédelmet valóban garantálnák, s nem derül ki a kérdőív kérdéseiből és a tudományos felmérésnek megindításának a módjából, hogy valóban a deklarált cigányság-segítő szándékot szolgálnák - mondja Szirtesiné, s szavaiból kinyilvánul a törekvés, hogy az akadémiai vizsgálat Szegeden ne történhessen meg. Fölveti, hogy a szegedi önkormányzathoz intézett akadémiai szociológiai intézeti kérés a legutóbbi időben mintha meghallgatásra találna, információi szerint. Pedig egy dolog az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi- és vallásügyi bizottságának véleményezése, amely szerint nem sérti az adatvédelmi törvényt és a kisebbségi jogokat a felmérés, más dolog pedig maguknak az érintetteknek a tiltakozása. Mert nem látják az adatvédelem garanciáit, miként a leirat alapján következtetve az illetékes parlamenti bizottság nem látta, milyen konkrét kérdéseket intéznek a kutatási terv szerint az országban öszszesen kétezer cigányhoz. A szegedi önkormányzati bizottság a felmérést nem támogatja. Fotó: Révész Róbert s annak hivatali elősegítése ellen lép fel. Az önkormányzat jegyzője, dr. Tóth László elképedve fogadja a feltételezést, amely • szerint az illetékes irodának utasítást adott volna a szociológiai felmérés elősegítésére, az iskolákon keresztül a lehetséges kérdőíves-alanyok megkeresésére. - Egyetlen alkalommal sem nyilatkoztunk úgy, hogy segítséget adunk a felméréshez. Valóban kértük ugyan a Szociológiai Intézet nyilatkozatát, hogy az országban meglévő, zárójelesen igen sok, cigányszervezet támogatja-e a felmérést. A viszontválasz, amely szerint a támogatást megkapják ehhez a munkához, a szegedi helyzetet döntően nem befolyásolja. A szegedi cigányszervezet tiltakozik a felmérés ellen, tehát az önkormányzat hivatalának nincs további szava és tennivalója. Nem támogathatunk állampolgári érdekek, tiltakozások ellenében semmilyen felmérést. Amint a jegyző mondja, éppen személy szerint ő hívta fel az önkormányzat etnikai bizottságának a figyelmét: a nem támogató vélemény-nyilvánítás az passzív jellegű, fogalmazzák meg a felmérés elleni tiltakozást. Mint ahogyan ez meg is történt. Csakúgy a szegedi cigányszervezeten keresztül a cigányság tiltakozása. Semmilyen hivatali támogatást és segédletet nem kaphat tehát a szociológiai felmérés. A jegyző eleve azt tartja érthetetlennek, miért önkormányzati, hivatali közreműködést kértek a szociológiai munkához, s miért nem a cigáényszervezeteken keresztül bonyolították a tudományos tevékenységet. Minden jel arra vall: a szociológusi cigánykutatás Szegeden kútba esett. Becsei Péter • A reprezentatív felmérés nem juthatott el Szegeden a mintavételig, s a cigányok arra voksoltak, ne is jusson. Ne kerüljenek nevek, címek azzal a céllal senki kezébe, hogy a vitathatatlanul elesett népcsoport életét kurkásszák. Előttem a tiltakozó memorandum 115 aláírással, amelyet a szegedi önkormányzat jegyzőjének juttatott el hétfőn dr. Szirtesi Zoltánná önkormányzati képviselő, a szegedi cigányönkormányzat elnöke. A tiltakozó irat tartalmazza, hogy az itteni cigányság szerint a készülő felmérés nem szolgálja a népcsoport érdekeit és biztonságát. Következésképpen az érintettek, illetve lehetségesen a felmérés körébe tartozók kérik a szegedi önkormányzatot, ne nyújtson segítséget a szociológiai felmérés elvégzéséhez sem címek és nevek biztosításával, sem más, közvetett módon. A dorozsmai körzeti orvos, a roma etnikum eredendően elkötelezett érdek-védelmezője, dr. Szirtesi Zoltán nem kertel. Úgy teszi fel a kérdést: vajon a szerbekről, vagy történetesen a zsidókról, a románokról is készült, vagy készül ilyen felmérés? És ki dönti el, kívülállóként, hogy ki a cigány, és milyen alapon ? Ránézésre, névre, életvitelre ? • Miért a zaklatott kérdések, Doktor úr ? - Mert egyáltalán nem látjuk a cigány-érdekek érvényesülését a szociológiai felmérés nyomán. Éppen a felmérés megindítása, a kérdőíven szereplő kérdések lényegi elemei és az érintettek előzetes véleményének, szándékának figyelmen kívül hagyása teszi kétségessé a javító szándékot. Nézze kérem, én tudom mit válthat ki az olyan kérdés a cigányokból, amelyik az egész• Bizarr balesetek Halálos zuhanás Misura, az abszolút príma donna Azt is mondhatnánk: az abszolút heroina. A hétfői Tisza Szálló-heti jubileumi áriaestje erről tanúskodott. Semmi könnyedség, semmi őszintétlen ömlengés. Misura az est műsorvezető-háziasszonyával, az intelligensen kedves Fodor Zsókával nem állíttatott szobrot magának, mint azt legutóbb visszatetszést keltve világjáró pályatársnője gyó'ri koncertjén tette. O „csupán'" énekelt. Az operairodalom legnagyobb drámai szoprán szerepeiből a legnehezebb bravúráriák sorozatát. Szentes: utcára nyíló ablak. A 45 éves, foglalkozásnélküli F. E. másfél hónapja lakott a Temető utcában, K. J.-né házában. Nem tudni, milyen volt a viszony a 82 éves idős asszony és fiatalabb lakója között. Tény viszont, hogy az utca egyik lakójának szombaton este 10 óra után ki kellett hívnia a mentőket, ugyanis mindkét asszonyt hálóingben az utcán látta. A mentők megállapították, hogy K. J:-né halott; az ablakból az utcára, a téglával kirakott járdára zuhant. Az orvos szerint halálát nyaki gerinctörés, illetve gerincvelőzúzódás okozta. A mellette kuporgó F. E.-t nem tudták szóra bírni. Ideggyógyászok felügyelnek rá. Tápé: a pumpa lett - kis híján - a veszte. Csepel típusú kerékpárjával a Budai Nagy Antal utca felől az Etelka sor irányába kerekezett M. I. tápéi lakos. Figyelmetlenségének köszönheti, hogy a kerék küllői közé beszorult a pumpa, a járműt hajtó férfi elesett és súlyos sérüléseket szenvedett. Szentes: figyeljünk a magas lóra. A 38 éves Sz. P. a város külterületén lovagolt. Az állat megbotlott, s a férfi leesett róla. Súlyos sérüléssel szállították kórházba. • Stílusosan a Tannháuserből Erzsébet Csarnok-áriájával, földig érő, tógaszerűen redőzött, fémes fényű óarany ruhában köszöntötte a közönséget, majd a vendégként Beethoven Fisz-dúr szonátáját játszó zongorista, Bódás Zsuzsanna után Santuzzaként és Giocondaként lépett a pódiumra. Misura Zsuzsa nemcsak fantasztikus technikával, biztos koloratúrkészséggel, hanem lenyűgöző atmoszféra-teremtő képességgel rendelkezik. Talán a Nabocco II. felvonásából Abigél áriája volt erre a legszemléletesebb példa: Misura a bevezető recitativo koloratúráival, kétoktávos ugrásaival kegyetlenül vérszomjasnak mutatja a mindenre elszánt, bosszúálló fúriát; később, amikor a dallam megszelídül, széles ívűvé válik, Abigél személyiségének összetettségét képes megvilágítani. Nagyszerű segítőtársa volt ebben érzékeny és odaadó zongorakísérőként a fiatal Oberfrank Péter, aki egy Chopin-darabbal zongoraművészként is nagy sikert aratott. Hallhattuk Misura Zsuzsa mindenkori sikerszámait: Aida Nílusparti áriáját, majd közvetlenül Lady Macbeth II. felvonásbeli szuggesztíven megszólaltatott drámai monológja után Tosca imáját gyönyörű magas pianókkal. A mesterien felépített műsorra Turandot hanggyilkos nagyáriájával, az In questa reggiaval tette fel a koronát. Erre már a fűtetlen koncertterem is felforrósodott, s a közönség szűnni nem akaró vastapssal még két ráadást - Manón Ékszeráriáját és az Ernaniból Elvira áriáját - követelt ki. Misura Zsuzsa ma olyan világszínvonalú operafejedelmünk, mint egykoron a maga hangfajában Svéd Sándor, Simándy, Gyurkovics Mária vagy Takács Paula lehetett. Azok számára, akik ezt a ragyogó koncertet elmulasztották, a Szegedi Körzeti Stúdió rögzítette, és rövidesen adásba adja. Hollóst Zsolt