Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-13 / 10. szám

8 BELPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁQ CSÜTÖRTÖK, 1994. JAN. 13. Titokzatos magyarok „A Volán soha egy fillér működési támogatást nem kért és nem is kapott..." (Fotó: Schmidt Andrea) • A Volán 65 százaiákban rászesedik Miéit diktálna az SZKV? Romániába is érkeznek a határokon túlról román diákok, főleg a 34 ezer négyzetkilométer nagyságú, négy és fél milliós Moldovából. A szovjet moldovai románokat Sztálin látta el a „moldován" fedőnévvel, hogy a nemzetközi életben kevesebb gondja legyen velük, hogy mondhassa: „az a népesség nem román, hanem moldován". írásbeliségüket is kötelezően visszatérítette a románság által a múlt század közepén még kizárólagosan használt cirillikára. (Folytatás az 1. oldalról.) egységesítése, s ez. találkozott a lakosság praktikus gondolkodásával: egy városban miért kellene kétféle buszjegy, külön troli- és villamosjegy? • A lakosság elszegényedése azonban okot adhat a felülvizsgálatra: ha valaki a kombinált bérlet harmadáért vagy negyedéért járatbérletet válthatna a 10-esre vagy a 17-esre, talán szívesebben fizetné meg éppen ezt a szolgáltatási. - Mint mondtam, semmiképpen nem zárkózunk el, amennyiben az önkormányzat ellátási-üzemeltetési felelősei ilyen lakossági igényt mutatnak ki. Egyetértek azzal, hogy - a jelenlegi bérletfajták megtartása mellett - a piacon növelni kell a választékot. • Alkalmas erre a zónarendszer is? - Ez a forma Nyugat-Európa nagyobb városaiban használatos - ott nincsenek járatbérletek Szeged kis területű város, a zónákat a körutak alapján jelölhetnénk ki, a határokon tehát lépten-nyomon át kellene haladni, a külső városrészekben lakók fizetnék a legtöbbet. Az ilyen felosztással igazságtalanságot követnénk el. • Milyen arányban osztozik a városi tömegközlekedésen a két vállalat? Hogyan lehelne gazdasáA kérdésre adandó válaszon való töprengésben segített az a lakossági fórum, amelyet tegnap este Szegeden, a Deák gimnáziumban szervezett a fél éve alakult Délmagyarországi Vagyonvédelmi Kamara valamint a megyei főkapitányság bűnmegelőzési osztálya. Csizmadia Viktor rendőrszázadop elmondta, hogy bár tavaly az előző évihez képest mintegy 3 ezerrel csökkent a bűnesetek száma, a vagyon elleni cselekedetek igen előkelő helyen szerepelnek a statisztikában. Szegeden 3 híján 400 lakást törtek fel. Az emberek sem óvják kellően értékeiket, mert a pontos leltárt ugyan nem, de szinten minden lényeges információt kiírnak ajtajukra, amelyből kiolvasható, hogy módosabb ember, avagy gossá tenni az üzemeltetést? - Majd' három éve pihen a városházán a két vállalat, a Volán és az SZKV elképzeléseit összefoglaló anyag akkor még nem volt koncessziós törvény - a tömegközlekedési egyesülésről. Ma két lehetőség kínálkozik. Az önkormányzat mint koncesszor megbízhat valakit az üzemeltetéssel. például az SZKV-t, amely így diktálhatna az alvállalkozói pozícióba szorult Volánnak. A mi vállalatunk tartja fenn a teljes vonalhálózat 65 százalékát (a világon mindenütt ez az adat a mérvadó), az SZKV az elszállított utasok alapján méri részesedését, amely fgy - mert zömmel belvárosi forgalmat bonyolít - rá nézve a 35 százaléknál némileg kedvezőbb számot mutat. A Volán soha egy fillér működési támogatást nem kért és nem is kapott, ellenben az elektromos közlekedés iszonyú drága (elektromos áram, infrastruktúra, pályafenntartás stb.), a Volán rugalmas, azonnal képes reagálni a közönségigényre, be tud menni ide is, oda is, vonalat módosítani és a többi. De mi lesz a befektetett sínekkel, felső vezetékekkel? Némely vonalon ma is kihasználatlan a kapacitás, a 3-as villamos nosztalgiajárat, a nénikék járnak vele a temetőbe. • Az SZKV mellett környezetvédelmi érvet sorakoztatnak fel. < Akinek - a betörők kifejezését kölcsönözve „felnyomták" és kifosztották a lakását az bizony utólag már hiába sápítozik: miért is nem erősítette meg a zárat, miért is nem szereltetett riasztót? Akinek meg nem „nyomták fel", az soknak tartja a védelem árát és abban hisz, vele úgy sem eshet meg ilyen csúfság. És ha mégis? idős, egyedülálló lakik-e ott. Legyünk óvatosabbak, bizalmatatlanabbak az ismeretlenekkel szemben. Vadász László, a vagyonvédelmi kamara tagja érdekfeszítő tájékoztatót tartott az elektronikus védelmi rendsze- A nyugat-európai városok önkormányzatai is rájöttek, hogy nem érdemes fantasztikus összegeket áldozni az elektromos közlekedésre. Kidolgozták az Euró l-es és Euró 2-es környezetvédelmi normát a belsőégésű motorokra, előbbit vállalatunk 1995. január 1-jéig biztosan teljesíti. A belvárosi járatokra DIO-es motorokat szerelünk, további nyolc járművet sűrített földgázüzeműre állítunk át, a Dégázzal elkészítettük az együttműködési megállapodást, s fölállhat az első töltőállomás. Az öregedő buszok üzemanyagrendszerét Carbon-cleen berendezéssel mossuk. • A koncessziós terv mellett említett egy másik lehetőséget is. - Debrecenben és Szegeden neuralgikus a tömegközlekedés helyzete. Budapesten és Miskolcon az önkormányzat, a többi nagyobb városban a Volán az üzemeltető. Pécsett ügyesen oldották meg: önkormányzati többségű társaságot hoztak létre, a Volán csak a buszokat adta, a város 160 millió forint készpénzt, a buszpályaudvart apportként, s rendszeres fejlesztési - nem üzemeltetési! - támogatást határozott el. Szegeden az SZKV rendszeresen tízszer annyi működési támogatást kap, mint amennyi pénzt fejlesztésekre a Volán. Ó. 1. rekről. Óva intett mindenkit attól, hogy a piacon fillérekért bóvlikat vásároljanak, mert azok hatékonysága bizonytalan. A minőségi rendszerek, profin telepítve szinte mindent tudnak. A szirénázással egyidőben jelzés fut be a központba és így pillanatok alatt megérkezhetnek a helyszínre a rendőrök, vagy a biztonsági szolgálat emberei. A berendezésékét szétverni sem lehet. Jelzik a füstöt, személyi védelmet látnak el. A legtöbb ember persze nem is vágyik ilyen nagytudásúra, drága. Egy panellakás bejárati ajtajának védelme 25-30 ezerből megoldható, míg egy családi házé 60 ezernél kezdődik és akár 300-ig is elmehet. A kamara a, jövőben a Szeged különböző pontjain és a megye városaiban is tart hasonló lakossági tájékoztatókat a főkapitányság bűnmegelőzési osztályával együtt. V. F. S. (Budapesti tudósítónktól.) A moldovai román diákok ma nagy számban keresik fel a romániai egyetemi központokat. Jóval többen, mint ahány erdélyi magyar fiatal Magyarországra jön tanulni. Romániában a határokon túlról érkezett román diákok státusát törvény szabályozza, helyzetük áttekinthető. Nem olvadnak bele valamiféle menekült állapotba, és Romániában - nagyon helyesen - nem is tartják őket „moldovánnak". Ösztöndíjaik magasabbak a hazaiakénál, hiszen szülői támogatás nélkül végzik felsőfokú tanulmányaikat: külföldön vannak otthon. Magyarországon nem lehet pontos adatokhoz jutni arról, hogy hány külföldi magyar tanul hazai főiskolán vagy egyetemen. Tisztázatlanok a hatáskörök is! Tisztázatlan, hogy milyen intézményhez, A Miniszterelnöki Hivatal Ifjúsági Koordinációs Titkársága számos civil szervezet bevonásával, a Humán és Ifjúságpolitikai Kabinet elnökének jóváhagyása alapján kidolgozta az együttműködés kereteinek megteremtésére hivatott Ifjúságpolitikai Egyeztető Fórum (IEF) működésének rendjét, felépítését. Várják minden alapszabályában ifjúsági, gyermek, valamint ifjúságért, gyermekekért tevékenykedő felnőtt; önálló szervezethez tartoznak. Az egyetemhez, ahol tanulnak? A Bolyai Társasághoz, amely kolozsvári egyetemi tanárokból jött össze, s vindikálja magának a jogot, hogy - akár informálisan is! - beleszóljon a sorsukba? A Kultuszminisztérium etnikai főosztálya „felügyeli őket?" A Kemény Zsigmond Alapítvány „gyermekei?" Ez az alapítvány egyébként mintegy két és fél ezer, határon túli magyar diákot támogat, az átlagos ösztöndíj, amit egy-egy „vándordiáknak" havonta fizetnek, hat-hétezer forint. jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet jelentkezését, kivéve a több tagszervezetet tömörítő szervezetek helyi, megyei, regionális és szakmai tagszervezeteit. A felvételüket kérő szervezeteknek írásban meg kell küldeniük: - jogi képviselőjük, illetve az alapszabályuk szerint jogosultsággal bíró tisztségviselőjük által aláírt részvételi szándéknyilatkozatot, valamint képviselőjük és a helyettesíG R O U P E GENERALE DES EAUX A sok bizonytalanságban annyi bizonyos, hogy a határokon túlról „itthon" tanuló magyar diákok rosszabbul élnek a hazaiaknál. A legrosszabb helyzetben azok vannak, akik diplomázás után valóban haza akarnak menni, akik nem adnak be letelepedési kérelmet, mert státusukból kö" vetkezően nekik van a legkevesebb joguk. Arról se feledkezzünk meg, hogy a magyar társadalom még ma is sokat tesz azért, hogy a „kinti magyarok" minél rosszabbul érezzék magukat Magyarországon. tését ellátó személy nevét, jelezve a helyettesítési jogkör mértékét; - alapszabályukat és bírósági bejegyzésüket csatolják. A fent említett feltételeknek megfelelő szervezetek jelentkezését 1994. január 25-ig várják a következő címre: Miniszterelnöki Hivatal Ifjúsági Koordinációs Titkárság Budapest, 1357 Pf. 2. Telefon: 2683000, telefax: 268-3050. A borítékra kérik, írják rá: Ifjúságpolitikai Egyeztető Fórum. A víz, amit ihat, az energia, ami fűti lakását, a városok tisztasága, az át, amin jár, az autóbusz, amit bérelhet, az iroda, ahol dolghozhat, a ház, ahol lakhat, a kezelések, amelyek meggyógyíthatják, a tv-műsorok, amit néz... Szakterületeink révén, élete mindezen területén jelen vagyunk. SZOLGÁLJUK AZ ÉLETET • 200 000 dolgozó • 2 448 milliárd forint árbevétel • 2 000 leányvállalat • • Drága vagyonunk! Ifjúságpolitikai Egyeztető Fórum