Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-13 / 10. szám

2 BELPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁQ CSÜTÖRTÖK, 1994. JAN. 13. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Január 13. 1307. Az utolsó cseh Premysl halála után I. Al­bert német király fiának, II. Rudolfnak adja hűbérbe Csehországot: a leggazda­gabb választófejedelemség a Habsburgok kezébe kerül. Rudolf váratlan halála után a cseh rendek július 15-én Henrik karintiai herceget választják királlyá. 1. Albert király csehországi hadjárata meghiúsul. 1598. Londonban bezár­ják a Stalhofot, a Hanza le­rakatát. 1594-ben Oroszor­szágban korlátozzák a Han­za-kereskedelmet és bezár­ják a novgorodi kirendeltsé­get. Ezzel az európai kultúra áramlásának egy igen fontos csatornája szűnik meg. 1691. Geroge Fox (szü­letett 1624. VL, Drayton, Leicestershire) angol laikus prédikátor, a kvéker szekta megalapítója meghalt Lon­donban. 1847. Meghalt József fő­herceg, a magyar alkotmá­nyos önállóságot tisztelet­ben tartó, a magyar főváros fejlesztésében komoly ér­demeket szerző nádor. Utódjává az 1847. XI. U-én összeülő pozsonyi ország­gyűlés a fiát, István főherce­get választja meg. 1898. A „L Aurore" című francia lapban megjelenik Emil Zola „J Accuse" (Vá­dolok) című vitairata, nyílt levél a Dreyfus-ügyben a köztársasági elnökhöz. 1935. Népszavazást tarta­nak a Saar-vidéken. A Né­metországhoz való csatlako­zásra leadott nagy szavazati többség jelentősen növeli a Hitler-rendszer presztízsét. 1943. Adolf Hitler vezér • és birodalmi kancellár ren­deletet ad ki „a férfiak és nők feladatairól a birodalom védelmében". Ezzel kez­dődik a totális mozgósítás. 1980. Karlsruhei kong­resszusukon az NSZK-beli Zöldek országos párttá ala­kulnak. 1981. Lech Walesa len­gyel munkásvezér a Szoli­daritás Szakszervezet kül­döttségével egyhetes látoga­tást tesz Olaszországban. Ott-tartózkodása alatt fo­gadja II. János Pál pápa. 1990. Bakuban örmény­ellenes pogromokkal kezde­tét veszi az azerik és örmé­nyek háborúja. 1991. Szovjet ejtőernyő­sök erődemonstrációja Vil­niusban növeli a feszült­séget Litvániában. Vörös-tenger * TOUI?I I Egy- és kéthetes üdülések már Emman ie 22 900 Ft-tól (7000 Ft/fő kedvezmény) Remek időjárás, gazdag programok Emmanuelle Tours, Szeged, Oroszlán u. 1. T.: 62/312-005, 471-066 Zsirinovszkij újabb botránya • Prága: ígéretekből nem volt hiány Michal Kovác, Lech Walesa, Bili Clinton, Václav Havel és Göncz Árpád a prágai amerikai nagykövet rezidenciáján. (MTI - Telefotó) Vlagyimir Zsirinovszkij szerdán ismét gondoskodott az orosz parlament iránt amúgy sem lanyhuló érdeklődés fenn­tartásáról. A Dumában képvi­selt pártok vezetőinek délutáni tanácskozásán ismét kisebb botrányt okozott: összeveszett két másik frakció vezetőjével, mire olyan nyilatkozatok is el­hangzottak, hogy amennyiben nem változtat magatartásán, a többiek pártjával együtt elszi­getelik. A viszályt az okozta, hogy Zsirinovszkij magának köve­telte az elnöki tisztet a parla­menti elnöknek és helyettesei­nek megválasztásáról folytatott frakcióvezetői tárgyalásokon, mondván: a liberális demokra­ták rendelkeznek a legnagyobb képviselettel. Ezt ellenezte az Oroszország Választásának képviselője, Mihail Mityjukov és az Agrárpárt vezetőjét. Mi­Közép-boszniai haicok Szarajevóban a keddi véres harcok után szerdán valame­lyest nyugodtabb volt a hely­zet, újra megnyitották a repülő­teret, s összesen napi húsz se­gélyszállító gépet várnak. A boszniai fővárosban kedden is­mét aratott a halál: összesen ki­lencen vesztették életüket, s 49 személy megsebesült. A szerb tüzérség mintegy hatszáz, a muzulmán pedig kétszáz grá­nátot lőtt ki a város különböző negyedeire. Közép-Boszniában továbbra is rendkívül heves harcok zaj­lottak, a muzulmánok folytat­ták Vitéz és Uj-Travnik ostro­mát, s Zepcében is összecsapá­sok voltak. hail Lapsint javasolta Zsiri­novszkij helyett. Áthidaló ja­vaslatként elhangzott, hogy az Oroszországi Nők nevű frakció képviselője elnököljön, azon­ban Zsirinovszkij nem enge­dett, mire három frakció képvi­selője sarkon fordult és elhagy­• A közép-európai régió biz­tonságpolitikai helyzete volt a központi téma Bili Clinton amerikai elnök és a magyar ve­zetők - Göncz Árpád köztársa­sági elnök, Boross Péter mi­niszterelnök és Jeszenszky Gé­za külügyminiszter - tegnap délelőtti prágai találkozóján. Mint Hermán János magyar külügyi szóvivő a csaknem egyórás találkozó után el­mondta, Clinton elnök megerő­sítette: az Egyesült Államok nagy figyelmet fordít erre a térségre, amelynek biztonsága Washingtonnak és a NATO­nak is fontos. A magyar kül­döttség kifejtette: Budapest üd­vözli a „Partnerség a békééh" elnevezésű javaslatot, s kész arra, hogy tevékeny módon részt vegyen a békepartnerségi folyamatban. Clinton szólt arról is: a biz­tonság nem egyszerűen katonai kérdés, hanem politikai és gaz­dasági kérdés is. Az Egyesült Államok fontosnak tartja, hogy segítse a térség, s ezen belül Magyarország gazdasági fejlő­dését - tette hozzá. Szintén szó esett a találko­zón a délszláv válságról. „Ezt fontosnak tartom, mert így az amerikai vezetés a magyar kül­döttségtől közvetlen tájékozta­tást kapott arról, hogy egy szomszédos ország hogyan látja a délszláv válság rendezé­se érdekében eddig tett erőfe­szítéseket, mit tart kívána­tosnak az elkövetkező időszak­ban" - idézte Hermán az ame­rikai elnököt. • Prágában szerdán megkez­dődtek a visegrádi négyek ve­zetőinek kétoldalú eszmecseréi is. Bili Clinton szerdán - miu­tán tárgyalt a visegrádi orszá­gok küldöttségeivel - a prágai amerikai nagykövet reziden­ciáján ebédet adott a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák vezetők tiszteletére. • „A Partnerség a békéért nagy jelentőségű kezdeménye­zés, mert a biztonság problé­májának megoldását javasolja; mert a tetteket helyezi előtér­be; mert nem kirekesztő; mert a vágyak és a valóság között reális kereteket teremt ahhoz, hogy Magyarország, régiónk, megindulhasson a teljes biz­tonságpolitilai integráció felé vezető úton". Egyebek közt ezt hangoztatta Göncz Árpád ma­gyar köztársasági elnök szer­dán Prágában azon a munka­ebéden, amelyen az Egyesült Államok és a négy visegrádi ország vezetői vettek részt. Göncz - Bili Clinton ameri­kai elnökhöz fordulva - kije­lentette: „Az Ön prágai látogatása, délelőtti kétoldalú megbeszélé­sünk és a mostani multilate­rális találkozónk fontos jelzés. Azt mutatja, hogy az Egyesült Államok az új világtörténelmi korszakban továbbra is elköte­lezett Európa iránt, valamint ­ami számunkra különösen fon­tos - a visegrádi csoporthoz ta az üléstermet, s csak hosszas győzködés után tértek vissza. Közben a felsőház, a Szö­vetségi Tanács egész nap a házelnök megválasztásával volt elfoglalva. A nyugodt, in­cidensektől mentes légkörben zajlott szavazás során két for­tartozó új, illetve helyreállított közép-európai demokráciák irántGöncz szerint „az Egye­sült Államok és a NATO to­vábbra is küldetésének tekinti a demokrácia, a pluralizmus, az emberi és kisebbségi jogok maradéktalan érvényesülését, valamennyi egykori kommu­nista országban". A magyar elnök utalt arra, hogy a magyar nép, történelme során, éppúgy befogadó nem­zet volt, mint az amerikai. „Most, amikor a magyar nép törvényesen megválasztott képviselőiként szabadon dönt­hetünk, azt kell választanunk, ami népünk jelene és jövője szempontjából a legnagyobb biztonságot ígéri: a tagságot az európai integráció szervezetei­ben, így az Európai Unióban és a NATO-ban". - Tisztában va­gyunk azzal, hogy ez nem va­lósulhat meg egycsapásra. Ezért tekintjük a „Partnerség a békéért" kezdeményezést fon­tos eszköznek és lehetőségnek - tette hozzá az államfő. Bizto­sította Clintont arról: Magyar­ország mindent elkövet, hogy éljen a felkínált új lehetőség­gel. Göncz Árpád fontosnak ne­vezte, hogy a békepartnerségi program nyitva álljon mind­azon államok előtt, amelyek­ben a demokrácia, a piacgazda­ság, az emberi jogok tisztelet­ben tartása elveinek érvényesü­lésére törekednek. - Nem re­keszthető ki az európai bizton­ságból sem Oroszország, sem Ukrajna, sem a térség egyetlen más állama sem - szögezte le. • Bili Clinton olyan amerikai intézkedéseket helyezett kilá­tásba, amelyek a kelet-európai országok számára az idei pénz­ügyi évben 400 millió dollár dulót is tartottak, de egyik sem vezetett eredményre. Az erede­ti négyből végül két jelölt ma­radt, Vlagyimir Sumejko, a mi­niszterelnök első helyettese, il­letve egy krasznojarszki gyár­igazgató, Pjotr Romanov. Az első fordulóban Sumejkónak a szükséges 86 vokshoz egy sza­vazat hiányott, a második for­dulóban viszont teljesen fej-fej melletti volt a szavazás, Su­mejko 81:79 arányban bizo­nyult jobbnak. A következő szavazási fordulót csütörtökre halasztották. Az első két nap alapján mind szembetűnőbb, hogy a többségében jelentős politikai tapasztalatokkal rendelkező helyi vezetőkből álló felsőház­ban lényegesen szervezetebben folyik az ülés, mint az összeté­telét tekintve meglehetősen vegyes és harsány, botrányok­tól hangos alsóházban, ami eleve kihatással lehet a tör­vényalkotó munka hatékonysá­gára. értékű támogatást jelentenek. Az összegek nem segélyek, azokat a demokrácia és piac­gazdaság felé mutató refor­mokra. valamint a regionális együttműködés elősegítését célzó programokra használják. A tervekről Clinton munka­ebéden szólt. Eszerint az ame­rikai elképzelések között szere­pel: - A kormány Külföldi Ma­gánberuházási Társasága (OPIC) programjainak jelentős kiterjesztése Közép- és Kelet­Európában. Az OPIC az egyes projectekre nyújtandó hitelei­nek felső határát az eddigi 50 millióról 200 millió dollárra emeli. - Az Egyesült Államok tá­mogat egy, a közép- és kelet­európai beruházásokról és ke­reskedelemről szóló, idei wa­shingtoni tanácskozást. - Támogatni fogják a vi­segrádi országok mielőbbi OECD-tagságra irányuló tö­rekvését. - A közép- és kelet-európai állampolgári szervezetek támo­gatására létrehozzák a Demok­rácia Hálózatot. A 30 millió dolláros programmal Washing­ton elősegíti, hogy amerikai nem kormány szervezetek együttműködjenek a hasonló, a közéletben részt vállaló közép­és kelet-európai szervezetek­kel, illetve azok tevékenységét segítsék. A Demokrácia Háló­zat támogatni fogja egy adott országon belül a különféle et­nikumok közötti együttműkö­dést is. - Műszaki segítséget nyúj­tanak olyan nemzetközi ter­vezetekhez, amelyeknek célja a szállítási, közlekedési és táv­közlési infrastruktúra regioná­lis szintű javítása. - Támogatni fogják a viseg­• Szlovákia: A Szlováki Statisztisztikai Hivatal legfrisebb közvéle­ménykutatási eredményei azt mutatják, hogy a politi­kai szintér szereplőinek csaknem a fele nem élvezi az ötmilliós ország lakosságá­nak bizalmát. Míg novem­berben csak a megkérdezet­tek 42 százaléka, addig de­cemberben már az emberek 48 százaléka nyilvánította ki a politikusokkal szembeni bizalmatlanságát. • A politikai „top-lista" sorrendje nem változott és nem módosult Michal Kovác köztársasági elnök híveinek szánta sem. Míg Kovác az ország minden ötödik állam­polgárának bizalmát élvezi, addig Pozsonyban minden rádi országoknak regionális légiirányítási rendszer létreho­zására irányuló törekvését. - Az Egyesült Államok előnyben részesíti a támogatás megítélésében azokat a projec­teket, amelyekben egynél több ország vesz részt és segítséget nyújt a regionális csoportoknak ilyen projectek kidolgozásá­hoz. • „Immár nem az a kérdés, hogy felvesz-e új tagokat a NATO, hanem az, hogy mikor és milyen módon" - jelentette ki Bili Clinton amerikai elnök azon a szerda délutáni sajtóér­tekezleten, amelyet az Egye­sült Államok prágai nagykö­veti rezidenciájánaka kertjében tartottak, miután befejeződött az amerikai, illetve a négy vi­segrádi delegáció közös ebéd­je. Az ebéden mind az öt ál­lamfő beszédet mondott. Bili Clinton, Václav Havel, Göncz Árpád, Lech Walesa és Michal Kovác az ebéd után közösen állt az újságírók elé, de ezúttal már csak két, előre megfogal­mazott nyilatkozat hangzott el. Clinton körülbelül ugyanazt mondta, mint az ebédnél, a cseh köztársasági elnök pedig a négy visegrádi állam nevé­ben szólt. Václav Havel beszédének figyelemre méltó kitétele volt, hogy egyfelől nem lenne kívá­natos Oroszország elszigetelé­se, másfelől viszont a visegrádi államok független, önálló or­szágok, amelyek saját maguk akarnak dönteni politikájukról és irányultságukról. Ez utóbbi megállapítással Havel vissza­utasította a NATO esetleges kibővítésével kapcsolatban ki­fejezésre juttatott orosz kifogá­sokat. harmadikét. Szlovákia ma­gyar nemzetiségű polgárai­nak körében is Michal Ko­vác a legmegbízhatóbb poli­tikus. A magyarok 18 száza­léka bízik Kováéban, akit a sorban a magyarok bizalma szerint Duray Miklós követ 14 százalékkal. Figyelemre méltó, hogy a szlovákiai ma­gyarság 9 százalékának bi­zalmát Peter Weiss baloldali pártvezető bírja, de Vladi­mír Meciarnak is jutott 3 százaléknyi magyar rokon­szenv. Meciar országos vi­szonylatban Michal Kovác mögött a második helyen áll és a lakosság 16 százaléká­nak bizalmát élvezi. Peter Weiss az országos sorrend­ben a harmadik. Az ország fele nem bízik a politikusokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom