Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-02 / 281. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. DEC. 2. • Környezetvédelmi nap A Tisza csak Tápéig elsőosztályú BELÜGYEINK 3 A délutánig tartó programsorozat egy környezetvédelmi kárelhárítási kiállítás megnyitásával kezdődött: dr. Major Tibor, a környezetvédelmi felügyelőség igazgatója tanulságos fényképsorok segítségével idézte föl azokat az eseteket, amikor csak a szakemberek gyors közbeavatkozásán múlott, hogy az „elszabadult" vegyi anyagok nem okoztak nagyobb bajt. A nap első előadását is dr. Major Tibor tartotta, „A környezetvédelem helye, szerepe a mai társadalmi struktúrákban" címmel. Ezután az önkor„Az élő világért" - e nemes cél megjelölését olvashattuk azon a meghívón, amely a tegnap megrendezett környzetvédelmi nap programját tartalmazta. Az esemény szervezője a három éve működő Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, színhelye pedig a Csongrád Megyei Közgyűlés földszinti tanácsterme volt. mányzatok és a felügyelőségek feladatmegosztásáról szóltak többen is. Jogalkalmazás, levegő-, zaj-, rezgés- és sugárvédelem, veszélyes hulladékok elhelyezése - ízelítő a témák közül. És természetesen éltető elemünk, a víz... A dél-alföldi régió környzeti állapotának értékelésében a Tisza minőségéről szóló, huszonöt éves adatsorról is szó esett. Tápéig első osztályú a vízminőség, a Maros alatt viszont már csak az „elfogadható" mércét üti meg, ráadásul bizonyos komponensek aránya már fölül került a határértéken. Régiónkat egészében értékelve „közepes" az osztályzat, s csak első hallásra különös, hogy az ipar és mezőgazdaság stagnálása még jótékony hatással is van a környzetre: kevesebb termelés, kevesebb szenynyezés... Dr. Major Tibor a húsz éve hiányzó környezetvédelmi információs rendszer létrehozására irányuló kísérletekről beszélt. Ami viszont már megvan: létezik egy olyan adatbank, amelyet az érdeklődő önkormányzatok is szabadon használhatnak. Az ATIKÖFE tehát máris kész segítséget nyújtani az infromációáramlás és -feldolgozás megjavításához - föltéve, ha ezt az egyes önkormányzatok is igénylik. Ny. P. Nem panaszkodni, kéidezni! Nagy Attila hadnagy: Teljesen nyitott szolgáltatást kívánunk nyújtani. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Az országban elsőként a Csongrád megyei főkapitányságon alakult meg a balesetmegelőzési bizottság. Az országban elsőként itt nyitották meg tegnap a rendőrség információs irodáját is. Milyen céllal? Természetesen azzal, hogy a közlekedésben részt vevők gyalogosok, autósok, motorosok, az állampolgárok, mi mind - naprakész tájékoztatást kaphassanak illetékes helyről a téma aktuális kérdéseiről, problémáiról. A megyei főkapitányság közlekedési osztályának vezetője, Kovács Mihály őrnagy örömmel számolt be arról, hogy az idén kedvezőbb képet mutat a baleseti statisztika. Tavalyhoz képest 16 százalékkal csökkent a baelesetek száma. Sajnos, az idén 73-an haltak meg az országúton, míg az elmúlt évben 12 hónap alatt 72-en. Az információs iroda vezetője, Nagy Attila hadnagy elmondta: teljesen nyitott szolgáltatást kívánnak nyújtani. Munkájukat egyebek között a közúti igazgatóság, a biztosító, a közlekedésfelügyelet, az ügyészség és természetesen a megyei főkapitányság segíti. Bárki: kérdésére szívesen válaszolnak. De nem szeretnék, ha az állampolgárok kizárólag panaszirodának tekintenék az irodát. Mikkel lehet kopogtatni? Gépjárműigazgatási kérdésektől, az államigazgatási eljáráson át, a szabálysértési ügyekeig mindennel, ami érinti a közlekedést. Előadásokat szerveznek, hetente más témában állnak a szakemberek az autósok, a köziekedók rendelkezésére. Az iroda hétfőtől péntekig, fél nyolctól fél négyig várja az érdeklődőket, az ügyfeleket a főkapitányság épületében, Szeged, Kossuth Lajos sugárút 22-24. Az üzenetrögzítős telefon száma: 324-312. A megye rendőrfőkapitánya, dr. Saigó László reményét fejezte ki. hogy az irodán dolgozó fiatal szakemberek felkészültsége, lelkesedésének kisugárzása érezteti majd hatását a közlekedési morál alakulásában is. V. Fekete Sándor Fideszesek mondják Ötéves az ifjak pártja Amit csináltunk, talán több volt, mint hősiesség. Normálisak próbáltunk maradni egy abnormális világban. (Deutsch Tamás) Székház-ügy Ha most elítélnek bennünket azért, mert eladjuk, ami a miénk, akkor már csak néhány lépés, hogy retteghet a paraszt, ha levágja a saját disznaját. (Glattfelder Béla) Hm Annyi szabadságunk van, amennyi hatalmunk. (Orbán Viktor) Mh Annyi hatalmunk van, amennyi szabadságunk. (Ungár Klára) Es heteié? A görcsösség kifelé sugárzik rólunk. (Fodor Gábor) Ki lesz a főnök? Győzelemre játszunk, és a bedobónak nem illik megkérdeznie az edzőtől, hogy miért nem centert játszat vele. (Kósa Lajos) Zöldi László gyűjtése • Csaknem 20 ezer forint értékű adományt juttatott el a múlt hét végén az Eckhardt Tibor Alapítvány a Világ Magyarságáért szegedi szervezete a becsei (vajdasági) katolikus parókiának. A szállítmányban, amelyet közvetlenül juttattak el a becseieknek, ruhanemű, bébiétel és tartós élelmiszer volt. Az Alapítvány képviselőinek jelenlétében az említett szállítmány tartalmát a rászoruló Adomány Becsének magyar családoknak osztották szét. Az Alapítvány egyébként továbbra is nyitott a vajdasági magyarok részére felajánlott adományok átvételére, mégpedig Szegeden a V. Hugó u. 5. szám alatt, munkanapokon 8-12 óra között. Migráció és település Migráció és település a Duna-Tisza közén címmel kétnapos tudományos konferenciát rendeznek Szegeden. A Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, a József Attila Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke és a Szegedi Akadémiai Bizottság Néprajzi Munkabizottsága által szervezett tudományos tanácskozás ma délelőtt 11 órakor kezdődik a SZAB székházában (Somogyi u.7.) Paládi-Kovács Attila megnyitójával. Az elsó napon a betelepülésekről, a telepes községekről Kőhegyi Mihály, Bárth János, Szűcs Judit. Bagi Gábor, Juhász Antal, Székelyné Körösi Ilona, Fodor Ferenc és Bárkányi Ildikó tartanak előadásokat, melyeket vita követ majd. A konferencia második napján. pénteken reggel 9 órától a SZAB székházban a migrációs jellemzőkről Szabó László, Gulyás Katalin, D.Beszédes Valéria, Silling István, Ö. Kovács József és Merk Zsuzsa előadásai hangzanak el, hozzászólásokkal, vitával kisérve. [TI épszerü(tlen)ségének talán már az sem árthat, ha LiJ jegyzetíró bevallja: nem érti úton járó társainak örökösen panaszkodó rétegét. Nyáron az a bajuk, hogy kocsijukban kiakad a hőmérő a negyven fokot mutató skála végén, ősszel a reggeli ködök miatt vesztik türelmüket, s olykor uralmukat az autó fölött. Tavasszal meg a téli sózás okozta rozsdafoltok láttán kapják fái a vizet. Hát ez az: a téli sózás... Azt meg ugye keveslik, ahogy leesik az első hó. Úgy gondolom pedig - s ezért azt sejtem: magam is csúszós pályára merészkedem a vélekedésem közzétételével -, hogy nem a sózással kellene biztonságossá tenni városi aszfaltcsíkjainkat és az országutak szalagjait. Nem is a közhelyszámba menő megállapításokra (környezetszennyezés, karosszériarombolás, drágaság, stb.) célzok, még csak nem is arra: a só is csak akkor hatásos, ha otthagyják az úton, ez pedig latyakkal jár. rezeknél sokkal egyszerűbb és könnyebben megvaló• sltható ötletérvem van: egy gazdagító. Mármint a volán mögé ültetett embert gazdagító. Akit meg kellene tanítani csúszós terepen autózni. Ez kérem ilyen téli hónapokban oly kézenfekvő, hogy röstellem is kifejteni. Nagy autóparkolókban, szándékosan síkosán hagyott, ám veszélytelenül körülbástyázott terepeken meg kéne adni a sanszot minden önkéntesnek: csúszkáljon. Szokja meg, hogy „rá kell kormányozni", hogy a fék helyett a gázpedállal, a váltóval szabályozza a sebességet, hogy a „tiszta kilátás" elméletét a gyakorlatban is érvényesítse. És még sorolhatnám. Am nyáron mit tegyen, aki akkor szerez jogosítványt? kérdezhetnék, de erre is van felelet. Ha nincs alkalmas, mosószappanos vízzel felönthető gyakorlópálya a közelben, várja ki a teleti De akkor aztán úgy üljön be a kocsiba, mintha életében először tenné! Mire kiáll a garázsból, vagy kikúszik két parkoló kocsi közül, mire a hóval-jéggel burkolt mellékutcából kiér egy forgalmasabbra, legalább ötször gyakorolhatja a „kívánatos manővert". Es akkor sem lehet nyugodt - hónapokig. Mondjuk a tél végéig. És a következő csúszós szezon kezdetéig. is meg NE KERESGELJEN! SZEGED, STEFANIA 10., SAJTOHAZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TÖL ESTI 7-IG! DÉLMAQYAR0RSZÁQ W la valaki mértékel tart, támogatói is lesznek w • A ranglétrán előbbre lépett, ma már pártelnökként tevékenykedik - igaz, hogy egy másik pártban; az államférfiból viszont egyszerű, kétkezi politikus lett. Melyik szerep áll közelebb önhöz? - A szerepek nem feltétlenül határozzák meg a személyiséget, én azt mondom, hogy az emberben lakozó lehetőségek és a szuverenitás a fontosabb, semmint a pozíció. Így aztán önnön minősítésemben nem érzek változást. Nem hiszem, hogy Széchenyi István akkor volt a legnagyobb, amikor a közlekedési miniszteri bársonyszékben ült, s akkor a legkisebb, midőn az Akadémia építését kezdeményezte. Ilyen nagyságok példáit is mérlegelve mondom én, a késői politikai tapasztalatok embere, hogy ha valaki mértéket tart, támogatói is lesznek. • Kikkel barátkozik szívesen, természetesen a politikában; vagy stílusosabban: milyen színű Pozsgay Imre kedvenc inge? - Amiben nem tévedhetek, ott a személyes megjegyzést is megteszem. Bíró Zoltánnal másfél évtizednél is hosszabb barátságra támaszkodva indítottunk el egy mozgalmat, és együtt fogjuk, ebben biztos vagyok, eredményhez juttatni a pártot, a Nemzeti Demokrata Szövetséget. Ugyanakkor tudom, hogy a mai bonyolult és sok zűrzavarral járó világban erős csapatok kellenek ahhoz, hogy egy politikai párt a maga Villáminterjú Pozsgay Imrével meggyőző erejét e 110 decibeles hangoskodásban hatásosan legyen képes használni. Mi a körülmények javítását célozzuk meg, és ehhez szolgáltatunk programot, nem pedig a betevő falat köriili ígérgetések világában akarunk otthon lenni. Én hiszem, hogy az igazi jólét a mi programunk alapján érhető el. • Mi a kapcsolat a nemzeti demokrata nemzeti centrum és az antallista centrum között? - Egyelőre egymás - néha barátságtalan - figyelése. Néha kritikus berzenkedés. Ám mi mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy az a valódi nemzeti centrum, amit mi képviselünk. Mi magunk azzal bizonyítjuk centrumpolitikai felfogásunkat, és ezzel mintegy hitelesítjük is, hogy a szélsőségeket elutasítjuk. A választópolgár támogatását ahhoz kérjük, hogy e törekvésünket szavazatával erősítse! A kormány körülményeiről és munkájáról szólva megjegyezném - mellőzve az egyoldalú megközelítéseket -, hogy ennél azért jobban is lehetett volna. • A mai (nemzeti) centrumerők és a szélsőségesek között hol húzódik a határ? A nemzeti demokraták számára természetes-e például, hogy Csurka István és az ö köre már átcsúszott ezen a vonalon, a szélsőségek tartományába? - Éppen azért, mert kényes választóvonalakról van szó, mi nem pártokban és személyekben gondolkodunk, hanem az alkotmányban, s azt valljuk, aki egy alkotmányos jogállam tisztességes, plurális, demokratikus körülményei között elfér, az nem nevezhető szélsőségesnek. Aki kilép ebből a keretből, bármilyen lágyan és selymes hangon adja is elő mondanivalóját, az szélsóségnek tekinthető. A szélsőséget, a demagógiát arról lehet a legkönnyebben és a legbiztosabban felismerni, hogy a bonyolult világ kérdéseire egyetlen választ próbál adni. Ha valaki ilyet lát, hall, tapasztal, az gyorsan kezdjen gyanakodni. Amiért ezt kissé hosszabban el kellett mondani, annak az az oka, hogy - majd megfigyelhetik - a választási küzdelemben a politikai ellenfelet, a versenytársat mindenki igyekszik szélsőségesnek beállítani, lejáratásával a saját pozícióját megerősíteni. Ekkor kell az alkotmányt - mint mércét elővenni. Ódor József