Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-11 / 289. szám

SZOMBAT, 1993. DEC. 11. HAZAI TÜKÖR 5 • Részletek dr. Lippai Pál polgármester, vagyonkezelő irodához írt 1993. november 5-i leveléből: „... a közgyűlés 1992 őszén egy különbizottságot jelölt ki az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésével kapcsolatos eljárás előkészítésére. Korábban ugyanis két ízben eredménytelenül kíséreltem meg a közgyűlést rávenni arra, hogy rendelje el az elidegenítés folytatását, és eddig sikerült mindössze eljutni. ... a lakások elidegenítésre történő kijelölését a jelenleg érvényes jogszabályok alapján folyamatosan folytatni kell. Ennek fontosságát az is alátámasztja, hogy az új lakásjogszabály hatálybalépése az Alkotmánybíróság kérése miatt bizonytalanná vált, és a lakosságot az elidegenítéssel kapcsolatban nem lehet bizonytalanságban tartani. Mindezek alapján kérem, hogy az iroda megfelelő részlege haladéktalanul folytassa tovább a vizsgálatot, állapítsa meg a már kijelölt ingatlanokon kívül, melyek azok az ingatlanok, melyek a közgyűlés által fölállított megtartási kritériumoknak nem felelnek meg, tehát elidegenítésük lehetséges. Nyomatékosan szeretném hangsúlyozni, hogy ezen vizsgálatnak a város egész területére, tehát a Belvárosra is ki kell terjednie. Ugyancsak hangsúlyozom, hogy ezen további vizsgálatra Tegnapi lapszámunkban már foglalkoztunk a szegedi lakásfelújítási jegyzékkel. Olvasóink most megismerhetik, hogy igazából mire megy ki a játék. Az üzlet az igazi üzlet semmiféle kihatással nincs a közgyűlésnek azon határozata, amely a felújítandó ingatlanok listáját fogadta el, ugyanis amennyiben az ingatlan elidegeníthető lakásonként (tehát nem esik a korábban meghatározott elidegenítést kizáró kritériumok körébe) úgyis elidegeníthető az ingatlan, hogy még a tényleges és a közgyűlés által elrendelt felújításra nem kerül sor." „Patyomkin Szeged" Báló László már említette, hogy a bérlakások egy jelentős része csak ráfizetés a város számára. Ezt erősíti meg az IKV igazgatója, Tóth Dezső is. - A bérlakások fenntartási költsége két részből áll. Egyrészt az üzemeltetésből (világítás, kéményseprés, szemétszállítás) - amire éppen hogy elég a lakók által fizetett díj. Másrészt ugyanennyi kellene a fenntartásra, karbantartásra, renoválásra. Az elmúlt negyven év alatt erre nem képeztek amortizációs alapot. Azaz, a Fotó: Somogyi Károlyné • Packáznak a polgárokkal • Szegedi lakás csiki-csuki lakbéreket most a duplájára kellene emelni, ami ugye képtelenség. Ki lehet számolni, hogy egy lakásban ez mennyit jelentene, ha csak az üzemeltetés 30 forint négyzetméterenként. Ne felejtse el, hogy sok épületre a Patyomkin jelzőt lehetne illeszteni. Utcai jy őségesen lehetne Európára hivatkozni, ÍJ aliolis a műemlékek, belvárosi üzletek nagy része magántulajdonban van. Mert egyértelmű, hogy az ingatlanvagyont is a magántőke képes a legjobban működtetni. De szép számmal akadnak hazai példák is. Elegendő körülnézni Pécsett, Egerben vagy Sopronban, amely településeken a belvárosok épületeinek jókora hányada magánkézben van. Ott megmozdult az ingatlanpiac, a szegedihez képest messze jobban virágzik az üzleti élet. Mert azért azt is jó tudni, hogy egy üzlettulajdonos hatszor is meggondolja, mennyit fektet egy bérelt helyiségbe, bizonytalan és sok szempontbál kiszolgáltatott helyzetben lévén. Az pedig más kérdés, hogy a város sokkal biztosabb és kiadásokkal is kevésbé terhelt bevételre tehet szert, ha nem tulajdonosként próbál bérleti dijakat srófolgatni, hanem városi adót szed a privatizált üzlethelyiségek tulajdonosaitól. Ismeretlen földink Nagy Ernő hetvenötödik születésnapjára Hamarosan elveszítette szüleit. átkerült rokonokhoz Szabadkára, majd vissza Erdélybe, Brassóba. Ott járt iskolába. A harmadik gimnázium után kimaradt, mert anyagiak hiányában nem tudta folytatni tanulmányait. Kitanulta a vasesztergályos szakmát, és Bukarestben vállalt munkát. Hamarosan bekapcsolódott a szociáldemokrata munkásmozgalomba. A bécsi döntés után, 1940-ben Budapestre települt át, és az Orion, majd a Philips gyár laboratóriumában dolgozott. Rákosszentmihályon, ahol lakott, rögtön beiratkozott a Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi szervezetébe. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalomban. A Belügyminisztériumból kicsempészett űrlapokkal üldözöttek életét mentette meg. Tagja lett a Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kiss János altábornagy vezette nyilasellenes szervezkedésnek. Az lett volna a föladata, hogy a háborúból való kiugrás esetén a Philips mérőállomását rádióadóvá alakítsa: el ne némuljon a rádió, ha a németek a lakihegyi adót elfoglalnák vagy elpusztítanák. Kiss Jánost, Nagy Jenőt, Tartsay Vilmost kivégezték. Nagy Ernőt nyilasok várták a HÉV állomásán, de ő egy megállóval előbb leszállt cigarettát venni - e véletlen szerencse mentette meg az életét. A német és nyilas uralom alóli fölszabadulás után Nagy Ernő Esztergom megyében a földosztás miniszteri biztosa lett. Utána az MSZDP Fejér megyei titkára, egyszersmind a megyei Nemzeti Bizottság elnöke volt. 1947-ben pártja föl akarta vinni a fővárosba, de ő Véletlenül született Szegeden: szülei Erdélyből menekültek a román betörés után; máig sem tudja, miért kerültek éppen Szegedre. már látta, hogy a kommunisták rátelepszenek a szociáldemokratákra, s inkább visszament a szakmájába, esztergályosnak. 1953-ban önállósította megát, kisiparos lett, vérnyomásmérőket gyártott. 1955-ben a budapesti kisiparosok szervezetük titkárává, 1956-ban forradalmi bizottságuk elnökévé választották. A Nagy Imre-kormány - mint a Magyar Szabadság november 1-jei száma közölte - kisipari minisztérium fölállítását tervezte: ő lett volna kiszemelt vezetője. November 18-án este megbízható, jó barátja telefonon értesítette, hogy rajta van a hajnalban letartóztatandók jegyzékén. Azonnal hátizsákot ragadott, és családjával - négy gyermekével - nekivágott Nyugatnak. Franciául egy szót sem tudott, mégis valahogy Franciaországba keveredett. Besanconban óragyárban kapott munkát. Nem csak órát gyártottak itt. A Nagy Ernő készítette első robotműkart, amelylyel sugárfertőzött helyen lehet dolgozni, kiállították Genfben Az atom a békéért címmel rendezett kiállításon. 1959-ben ismét önállósította magát. Giromagnyban alapított vállalata mára virágzó, modern finommechanikai gyárrá nőtt. Ma már fia vezeti. A komputer- és gázturbinaalkatrészeket gyártó vállalata mellé 1982-ben nyomdát is létesített, hogy az emigráció frontjuk kifestve, belül viszont tákolmány. • Az önkormányzat tulajdonában lévő épületek árából hány új otthont lehetne építeni Szegeden? - A teljes mennyiségből közel ezret nem lehetne eladni, ezek műemlék jellegű épületek, házfelügyelői és átmeneti szállásul szolgáló lakások. A többi kiárusításával 3—4 ezer lakást lehetne felépíteni. Vagy nekikezdhetnénk a Belváros rehabilitációjának. • Az október 25-i közgyűlésen többen szóvá tették, hogy 8400 lakást nem lehet egyszerűen csak úgy egyszerre felújítási listára helyezni. Ön mennyit tartana reálisnak? - Ahhoz, hogy egy épület megfelelő műszaki állapotban maradjon, ahhoz tízévenként fel kell újítani. Ebbe a programba a fél város belefér. A teljes renoválás 30 évenként szükséges, ide minden ház besorolható. Egész Szeged. • De erre a bizonyos listára olyan házak is felkerültek, amelyeken még alig száradt meg a vakolat. A Petőfi sugárút 7. számú házon például tavaly cserélték ki a födémet! - Régen nem a bérlakások eladásáról szól ez a történet, ezt mindenki tudja. Hanem azokról az üzlethelyiségekről, amelyek a házak földszintjén találhatók. Azok bérleti díja az igazi tét az önkormányzat számára. • Részlet dr. Szilvásy László képviselő október 25-i közgyűlési hozzászólásából.' „Már többen céloztak rá, de mondják ki nyíltan, hogy a nyáron elfogadott felújítási címjegyzék más célt nem szolgált, mint a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény kijátszását. Nevezetesen, hogy ne kelljen elidegeníteni egyetlen ingatlant sem, ezért került minden ingatlan felújítási címjegyzékre, azok is, amelyeket a közelmúltban újítottak fel. El kel! dönteni, hogy akarnak-e megtartani bérlakásokat, amelyek fenntartásához hozzá kell járulnia az önkormányzatnak. De ilyen vonatkozásban felmerül a kérdés, hogy olyan vagyont, amely több kiadással jár, mint amennyi hasznot hoz, meg kell-e tartani. De ezekben az ingatlanokban vannak nem lakás céljára szolgáló helyiségek is, amelyek bérleti dijából nagyobb bevétele származik az önkormányzatnak, és ezért esetleg érdemes megtartani." A kutya esete az üzletekkel És alighanem itt van a kutya elásva! Ha ugyanis a bérlakásokat eladják, az egyszeri nagy bevételt jelent a városnak, s ez a mai pénzszűkében megfontolandó szempont. De ez esetben az üzlethelyiségek is magánkézbe kerülnének. Miért ódzkodik ettől az önkormányzat? Egyrészt kifolyna a kezéből a hosszú távon biztos bevételt jelentő bérleti díj. Másrészt nem maradna a tulajdonában olyan vagyontárgy, amit jól lehetne „spájzolni" szűkösebb időkre. (Arra már gondolni sem merek, hogy emiatt nem lehetne a bérleti díjakat tetszés szerint emelni...). Valószínűleg ezért nem fogadta el a képviselő-testület Balogh László és dr. Berekné dr. Petri Ildikó javaslatát arról, hogy legalább a közelmúltban felújított épületeket vegyék le a tilalmi listáról. • Nem a bérlakások eladásáról van tehát szó. Az igazi üzletet az üzletek jelentik. Emiatt kapják a lakók az elutasító határozatokat, ha netán vételi szándékkal jelentkeznek. Ezt persze nem értik és nem is magyarázza el számukra senki, hogy mi a tét. Hallgat az önkormányzat is. Csak néhányan „verik a dobot". Ők felismerték: a város érdeke nem lehet polgárai ellenére. Az Alkotmánybíróság állásfoglalása a lakástörvényről a napokban várható. Talán csak ettől függene a képviselők hozzáállása? Ki önt majd tiszta vizet a szegedi önkormányzat poharába? Vass István Péter magyar kiadványait, elsősorban a párizsi Irodalmi Újságot, amelyet anyagilag már korábban támogatott, gazdaságosan lehessen előállítani. 1986-tól megszűnéséig ő volt az Irodalmi Újság kiadója. Legnagyobb vállalkozása az 1956-i forradalmi újságok hasonmásainak gyűjteményes kiadása volt. Több mint hatvanezer kilométert utazott a nagyvilágban, hogy teljessé tegye a Rajk-temetéstól a Nagy Imréék kivégzéséig terjedő időszak fontos újságoldalaiból válogatott kötetét. Első kiadása 1983-ban. a második 1984ben, a harmadik 1986-ban Giromagnyban, a negyedik már itthon, Budapesten 1989-ben jelent meg. Én a harmadik kiadás fénymásolatát (!) kaptam - még titkolandó - baráti ajándékként Martinovics János főorvostól. Nagy Ernő kezdeményezésére jött létre Nagy Imréék kivégzésének harmincadik évfordulóján a párizsi Pere Lachaise temetőben 56 mártírjainak emlékműve. Fölirata így szól: 1958-1988 Legyen ez a francia föld jelképes sírhelye Nagy Imrének Losonczy Gézának Maiéter Pálnak Szilágyi Józsefnek Gimes Miklósnak s az 1956-os magyar forradalom minden kivégzettjének kiknek saját hazájukban nincs sírjuk Az emberi jogok magyar ligája Párizs 1988 Itthon csak egy évvel később jött el a nagy temetés ideje. Nagy Ernő azonban tovább munkálkodott a forradalmi hagyományok ébrentartásában. Megszervezte a Nagy Imrekormány államminiszterének. ENSZ-beli képviselőjének, Kéthly Annának (1889-1976) hamvai hazahozatalát Belgiumból. Szeged egykori szociáldemokrata országgyűlési képviselőjének (1931-35, 1945—49) földi maradványait 1990. november 3-án helyezték örök nyugalomra Budapesten. Magyarországon még nincs szobra Nagy Imrének. Am idén október 2-án Nagy Ernő városában, az emigráció szellemi központjában, Giromagnyban fölavatták a forradalom mártírjának emlékművét: márványoszlopra helyezett domborművű arcmását, a Párizsban élő Gál András szobrászművész alkotását. A város polgármestere, Lorant Mozer mondott ünnepi beszédet. Ő és Nagy Erzsébet leplezte le az emlékművet. Nagy Ernőt a magyar kormány ez alkalommal a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével tüntette ki. „Hogy hetvenötéves koromban ne bnatkozzak, így meghívtak az Ipari és a Pénzügyminisztérium tanácsadó kollégiumába" - írta szeptember 27-ei levelében Nagy Ernő. Szeged szülöttének, a példát mutató vállalkozónak és áldozatos közéleti harcosnak e jeles napon azt kívánjuk, hogy sokáig lássa el jó tanácsokkal a hazai gazdaságpolitika irányítóit. Megnyitották Molnár-C. Pál kiállítását A battonyai születésű neves művész 1918 után Svájcban itt rendezi első kiállítását is -, Párizsban, majd Rómában dolgozott. 1929-ben a monzai Nemzetközi Egyházművészeti Kiállításon aranyérmet nyert angyali üdvözlet című illusztrációjával, két év múlva Padovában ugyanezen a fesztiválon a festészet díját kapja. Több mint 28 nemzetközi és hazai kitüntetése és aramyérme volt, többek között az 1937-es Párizsi Világkiállítás Nagydíja és XII. Pius pápa aranykeresztje. Itthon Molnár-C. Pál több templomi oltárképet és freskót festett. A szegedi múzeum kiállítása hagyatékából, melyet a battonyai emlékházban Molnár-C. Pál <1894198! festőművész, fametsző, grafikus és könyvművész festményeiből, grafikáiból nyflt emlékkiállítás tegn. p délután a Móra Ferenc Múzeum II. emeleti kiállítótermében. helyeztek el és magángyűjtők képeiből jött létre. A tárlatot, mely része a jövő évi centenáriumi ünnepségsorozatnak, Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök nyitotta meg és január 23-ig látható. • Vajon ki az 1993-as év szegedi embere? • Talán a nemzetközi diákverseny győztese? • Vagy az új kötetével jelentkező költő? • Netán a helyi televízió sztárriportere? • Vagy valaki más? el együtt! Olvasóink segítségével keressük az év szegedi emberét. Kérjük, nevezze meg azt a személyt, akit Ön az év szegedi emberének tart. E szelvényt december 13-ig, Luca napján délig juttassa el postán vagy személyesen szerkesztőségünk címére: 6740 Szeged, Stefánia 10. A beérkezett szavazatokat Luca napján számoljuk össze, s másnap hozzuk nyilvánosságra. Az első három helyezettel exkluzív interjút olvashatnak lapunk szilveszteri számában. Ki legyen hát az év szegedi embere? Döntsük Péter László