Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-29 / 303. szám

SZERDA, 1993. DEC. 29. HISTÓRIA 11 Magyarországon? lannak tartotta és tartja, ebből adódóan gyakran születtek igen heves viták a Parlament­ben és azon kívül is. Tb-választás (Május 21.) Első ízben voksoltunk a tár­sadalombiztosítási önkormány­zati választásokon. A választá­sokon induló különféle szak­szervezeti csoportosulások kö­zül a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége fölénye­sen győzött. Jövedéki törvény (Június 16.) A Parlament - a költségve­tési bevételek védelme érdeké­ben - megszigorította a magas fogyasztásiadó-tartalmú, úgy­nevezett jövedéki termékek (szeszes italok, kávé, üzem­anyagok, dohányáruk) termelé­sét és forgalmazását. Ugyaneb­ben a törvényben megtiltotta ezeknek a cikkeknek az utcai árusítását, 1994. január l-jétől pedig már csak az adó megfi­zetését bizonyító zátjeggyel el­látva hozhatók forgalomba. Lakástörvény (Július 2.) A magyar Parlament az ön­kormányzati tulajdonban lévő üzletek és lakások bérlőinek 1997., illetve 1998. végéig lé­nyegében jogot adott bérlemé­nyeik kedvezményes megvá­sárlására. Ez általában a piaci ár 60, illetve 50 százaléka. Pótköltségvetés (Július 7.) Az Országgyűlés elfogadta a pótköltségvetést. A központi költségvetés 1993-ra tervezett, eredetileg 185 milliárdos hiá­nya 213 milliárd forint lesz, a becsült hazai össztermék (GDP) 6,5 százaléka lett, s mindezt a Parlament 179 igen, 131 nem és 5 tartózkodás mel­lett fogadta el. Áfa-emelés (Augusztus 1.) Az általános forgalmiadó 6­ról 10 százalékra emelkedett, anélkül, hogy csökkent volna a magasabbik, tehát a 25 száza­lékos kulcs. A kétkulcsos áfát, a kormány előterjesztését elfo­gadva, a jövőben a korábbi 0 kulcsos háztartási energiára is kivetették, egy év múlva, pon­tosabban 1995. január l-jétől pedig ez vár a gyógyszerekre is. Az adóemelés miatti árnö­vekedést enyhítendő, szeptem­berben 1500 forintos egyszeri támogatást kaptak a havi 10 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjjal, illetve bruttó ke­resettel rendelkezők. Nyár vége Balatonszárszón (Augusztus 23.) Balatonszárszón gyülekezett több száz politikus és értelmi­ségi, hogy az 1943-as első Gyertyák százai égtek Szegeden is az elhunyt Antall József miniszterelnök lelkiüdvéért szárszói találkozó évfordulóján eszmét cseréljen és egy új nemzeti kerekasztal létrehozá­sát próbálja nyélbe ütni. Az egyhetes tanácskozás, leg­alábbis az általánosan elfoga­dott megfogalmazás szerint, az úgynevezett harmadikutas po­litikai erők közös zászlóbontási kísérlete volt. A résztvevők egy csoportja nemzeti válasz­tási koalíció megalakítását is kezdeményezte. A találkozón részt vettek az egykori „Szár­szósok", valamint az újonnan alakult pártok jeles személyisé­gei is. így például egy fedél alatt volt jelen Csurka István, Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre, Csoóri Sándor és mások. Horthy hamvai Kenderesen (Szeptember 4.) Újratemették Horthy Mik­lóst, Magyarország egykori kormányzóját. A kenderesi családi sírboltban szigorúan magán jellegű, családi szertar­tás mellett helyezték végső nyughelyére a volt kormányzót és feleségét. Ennek ellenére csaknem 50 ezren jelentek meg a gyászszertartáson, közöttük a kormány hét minisztere is. Kuncze miniszterelnök­jelölt (Szeptember 12.) Kevesen ismerték korábban Kuncze Gábort, az SZDSZ 43 éves frakcióvezetőjét, aki tulaj­donképpen következetes maga­tartásával és hatalmas munka­bírásával vívta ki magának az elismerést pártjában. Ezen a napon a szabaddemokraták úgy döntöttek, hogy Kuncze lesz a következő választásokon a leg­nagyobb ellenzéki párt minisz­terelnök-jelöltje. Robbanás Békás­megyeren (Szeptember 14.) Újabb tragikus esemény rázta meg az országot. Békás­megyeren 30 kg TNT-robbanó­anyag erejének megfelelő ha­talmas detonáció romba dön­tötte a Jós u. 8.sz. alatti tízeme­letes panelház felső szintjének több lakását. A robbanás hét ember életét követelte. Igazságtétel '56 ügyében (Október 12.) Az Alkotmánybíróság sza­baddá tette az utat az igazság­tételi perek előtt. A testület a nemzetközi jog általánosan el­fogadott elvei alapján tette le­hetővé az 1956-ban háborús bűnöket elkövetők büntetőjogi felelősségrevonását, elvileg függetlenül attól, hogy azok melyik oldalon harcoltak. A kormány egyébként jelentós politikai győzelemként köny­velhette el az Alkotmánybíró­ság döntését. Az Antall-kabi­net még februárban tényfeltáró történészbizottságot állított fel az 1956-os jogtiprások felmé­résére és összegzésére, azzal a nem titkolt céllal, hogy ezzel is meggyorsítsa az igazságszol­gáltatás munkáját. A testület decemberben már közzé is tet­te első jelentését, amely mint­egy 50 sortűz történetét ismer­teti. Fodor Gábor kilépett (November 3.) Lemondott Fodor Gábor, a Fidesz alelnöke. Lemondását Az új miniszterelnök: Boross Péter - ahogyan a karikatúraszobrász látja... (Fotók: Enyedi Zoltán) és a parlamenti mandátumának visszaadását azzal magyaráz­zák, hogy nem értett egyet a Fidesz jobbratolódásával, de összefüggésbe hozzák a koráb­ban idézett MDF-Fidesz szék­házüggyel is. Fodor Gábort kö­vette Molnár Péter és Ungár Klára is. MIÉP országos gyűlés (November 6.) A Magyar Igazság és Elet Pártja első országos gyűlésén Csurka Istvánt és Horváth La­jost választotta meg társelnök­nek. A MIEP-es képviselőknek el kellett hagyniuk a még az MDF-től „örökölt" parlamenti bizottsági helyeiket, november végén azonban, közös meg­egyezéssel, a vezető kormány­párt négy bizottsági helyet visszaadott a Csurka-féle párt­nak. Új honvédelmi törvény (December 7.) A Parlament elfogadta az űj honvédelmi törvényt, s ennek előfeltételeként módosította az alkotmányt is. Ennek értelmé­ben a fegyver nélküli katonai szolgálat idejét 15 hónapról egy évre szállították le, a pol­gári szolgálat időtartamát pe­dig 22 hónapról 18-ra csökken­tették. Elhunyt Antall József (December 12.) Elhunyt Antall József, Ma­gyarország miniszterelnöke. A 43 hónappal ezelőtt megvá­lasztott MDF-es politikus magát kereszténydemokratá­nak és nemzeti liberálisnak tar­totta. A kormányfő hatalmas és hosszú küzdelmet vívott a be­iktatási után nem sokkal ké­sőbb rátört kórral, a nyirok­rendszer elrákosodását okozó non-Hodgkin lymphomával. Két hónappal korábban Köln­ben csontvelő-átültetési műté­ten esett át, hazatérése után hosszabb-rövidebb ideig még elláta hivatali munkáját, de­cember elején azonban egyre inkább erőt vett rajta a gyilkos kór, és 12-én délután 17.15 órakor elhunyt. Halálát követő­en mind a honi, mind a külföl­di politikai élet jeles személyi­ségei egyöntetűek voltak ab­ban, hogy Antall József olyan politikus volt, aki következete­sen kitartott az általa képviselt nézetek mellett és kormányát a lehetőségekhez képest így is irányította. Egyébként a Kelet­Európában bekövetkezett de­mokratikus változások után lét­rejött államokban mindenütt sor került olyan komoly politi­kai változtatásokra, amelyek során a kormányok jöttek, mentek. Egyedül Antall József őrizte meg posztját megválasz­tása óta. Boross Péter az új kormányfő (December 20.) Az MDF javaslatára a Parla­ment Boross Pétert, az Antall­kormány belügyminiszterét vá­lasztotta Magyarország új kor­mányfőjévé. A kabinetben mindössze egy változást eszkö­zölt az új miniszterelnök: Kó­nya Imrét, az MDF korábbi frakcióvezetőjét nevezte ki belügyminiszternek, K. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom