Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-29 / 303. szám
SZERDA, 1993. DEC. 29. HAZAI TÜKÖR 5 Papírbetlehem egyszeruseg rr r tennköltség Cigányzenészek a régi Szegeden • A Móra Ferenc Múzeumban található papírbetlehem a 900as évek elején készülhetett. Ez a reprodukció vezeti be a Szeged decemberi számának ünnepi összeállítását. Pál József a szegedi katolikus szervezetek, egyesületek szociális tevékenységének sorából ezúttal a Szent József akció munkálkodását tárja az olvasók elé. A karácsony táji népszokásokat Turi Márta veszi csokorba, az ünnepi asztalról szóló szegedi hagyományokat Szabó Magdolna közli. Ehhez kapcsolódik még Enyedi Zoltán fotóösszeállítása az alsóvárosi templom 18. századi szentségtartójáról. Kopasz Márta grafikusművész pályaképét Laczó Katalin rajzolja meg, s a művész linómetszetei díszítik a decemberi lapszámot. A szegedi akadémikusok sorában ezúttal Bartók Mihálylyal beszélget Sulyok Erzsébet. Kiss Lajos területi főépítész a világkiállítások seregszemléit tekinti végig, Tamasi Mihály a polgárosodás motívumait gyűjtötte egybe. Ebben az évben ünnepli Szeged városa Naszy Viktor 90. születésnapját. Az emlékező írás nyilatkozatai tükrében vázolja fel a város kiváló muzsikusának arcélét. Apró Ferenc új sorozatot indít Cigányzenészek a régi Szegeden címmel. Elsőként az Amerikát megjárt muzsikus, ifj. Erdélyi Náci életét kíséri nyomon. Százötven éve született a szegedi szalámis dinasztia alapítója, Pick Márk. akinek családfájáról Bányai Jenő írt. Két cikk is szól a népfőiskolákról, Kötő József tanulmányban összegzi a népfőiskolák szerepét a civil társadalmak építésében, Horváth Dezső pedig riportot írt a zsombói népfőiskoláról. A Szeged decemberi számát a Sajtóház portáján vásárolhatják meg, január 3-tól pedig az Oskola utcai Sík Sándor és a Kárász utcai Móra könyvesboltban kaphatják meg. • Nálunk nagyobb országok, mint például Ukrajna vagy Oroszország hadseregének nem tudnánk ellenállni, legfeljebb ideig-óráig utóvédharcokat folytatnánk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Magyarország egy ilyen helyzetben teljesen kiszolgáltatott. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa természetesen rögtön összeülne, és összehívnák a NATO vezérkarát is az 1991 novemberében elfogadott római jegyzőkönyv értelmében. Ez utóbbi kimondja, hogy a volt Varsói Szerződés tagállamaira az 1949. évi washingtoni szerződés negyedik paragrafusa érvényes, mely ilyen esetben előírja az egyeztető tanácskozást. Más azonban nem történne, mert az ötös pont, vagyis az azonnali beavatkozás lehetősége csak a NATO tagállamokra terjed ki. Katonai szövetségünk egyetlen országgal sincs, csupán fegyverek vásárlására korlátozódnak a kapcsolataink. Tehát segítséget sehonnan sem várhatunk. Bíztató azonban a szintén 1991 novemberében létrejött párizsi megállapodás, mely kimondja, hogy a hagyományos fegyverzetet oly mértékben kell lecsökkenteni, hogy ezáltal lehetetlenné váljon egy sikeres támadás. A kiskapu ott van, hogy a fegyverzetet az illető állam területe és lakossága arányában szorítják viszsza, így Ukrajna és Oroszország a létszámleépítés után is sokkal nagyobb hadipotenciállal fog rendelkezni, mint a térségben élő kis államok. A programról annyit: az volt a célja, hogy megismerjék az átlagember véleményét az európai biztonságról, illetve a nemzetbiztonsági kérdésekről. Ezeket a véleményeket hasonlították össze a külpolitikai szakértők állásfoglalásával. A kutatást amerikai alapítványok támogatták, a Brown egyetem kezdeményezésére. A kutatásban hét európai ország (Németország, Lengyelország, Cseh Köztársaság, Szlovák Köztársaság, Magyarország, Oroszország és Ukrajna) vett részt. A közvéleménykutatók és a szakértők azt remélik, hogy munkájuk áttanulmányozása hatással lesz a politikusok gondolkodására, és döntéseikben figyelembe veszik majd a külpolitikai kérdésekben mostanáig laikusnak tartott „kisemberek" elképzeléseit is. A beszélgetések során kiderült (a felmérésben résztvevő személyekkel nem kérdőíveket töltettek ki, hanem kis csoportokban elbeszélgettek velük), hogy a közvélemény számára a • Mi történne, ha... Konfliktus-forgatókönyvek A felmérések sorún kiderült, hogy a magyar közvélemény nem tart külső támadástól.. A szakértők egyébként is kételkednek egy ilyen támadás elháríthatóságában. „Magyarország csak hozzá hasonló kis ország hadseregét tudná eredményesen feltartóztatni egy esetleges katonai támadás esetén" - fejtette ki dr. Matus János az Atlantic Sajtószolgálat munkatársának kérdésére válaszolva. bizonytalanság nem elsősorban külső veszélyt jelent. Inkább gondolnak a belső feszültségekre, a társadalmi és gazdasági problémákra, környezeti ártalmakra, a nemzetiségekkel és a menekültekkel kapcsolatos veszélyekre. Meglepően jól látják az emberek, hogy a fenyegetettség gyökere a szomszédos országok gazdasági gondjaiban és az ezzel párhuzamosan felerősödő szélsőséges mozgalmak térhódításában keresendő. Józanabbak egyes politikusoknál, mert egyetlen közép-európai országban sem akarják a határok megváltoztatását. A csehek, a lengyelek és a szlovákok álmukban sem gondolnak idegen támadásra. A magyarok is csak a volt Jugoszlávia területén folyó háború miatt érzik egy árnyalattal erősebben a veszélyt, de nem tartanak valószínűnek háborús konfliktust a térségben. A megkérdezettek és a szakértők egyetértenek abban, hogy a legnagyobb veszélyforrás Ukrajna és Oroszország, illetve a köztük fennálló feszült viszony. Központi kérdés, hogy mi lesz a nukleáris fegyverekkel? Köztudomású, hogy ezeket négy tagállam területére telepítették annak idején. Oroszország a volt Szovjetunió utódának tekinti magát, így kötik a nemzetközi szerződések, köztük az atomstop egyezmény is, mely tiltja a kísérleti nukleáris robbantásokat. Belorusszia és Kazahsztán átadják atomfegyvereiket Oroszországnak. Ukrajnában viszont három politikai elképzelés él a rendezést illetően. Vannak, akik azt mondják, feltétel nélkül át kell adni az atomfegyvereket Oroszországnak. Mások szerint az oroszoknak fizetniük kell az arzenálért. A harmadik vélemény, hogy meg kell tartani őket. Matus JánoS megemlítette: a magyar tévéhíradó december 21-i adásából úgy tűnt, mintha az ukránok leszerelték volna az atomfejeket interkontinentális rakétáikról. Ugyanis 176 rakétájuk van, és ezekből csak 17-et tettek nukleáris szempontból ártalmatlanná. Ráadásul az ukránok közül már nem mindenki vallja a határok megváltoztathatatlanságát. Tartanak az orosz expanziótól, a birodalmi orosz elképzelésektől. Magyarország biztonsági helyzetén sokat javítana, ha a NATO Oroszországgal kötne egy megnemtámadási szerződést - állítja dr. Matus János. „Akkor megnyugodnának, és akár a NATO-ba, akár a Partnerség a Békéért szervezetbe is könnyebben beengednének bennünket." Gáspái Feienc Szilveszter előtti tévé- és videovásár! Funai, Philips és Elekta videók vására, és ITT Nokia televíziók '93-as, szezonzáró árengedménnyel, nagy választékban még az idén, a Szőregi Gazdaboltban Szőreg, Hősök tere 10. T.: 405-428 1 Öt helyett három évre Uj intézetigazgatók az SZBK-ban A korábbi vezetők közül egyedül Dudits Dénes akadémikust nevezték ki újabb három évre a Növényélettani • Intézet igazgatójának; 1989. január 1 -tői tölti be ezt a posztot. Az SZBK főigazgatója, Keszthelyi Lajos akadémikus vezette eddig - 1975 óta - a Biofizikai Intézetet, a feladatot most munkatársa és eddigi helyettese. Ormos Pál veszi át. Venetianer Pál akadémikus irányította a Biokémiai Intézet munkáját, az új igazgató: Vígh László. Alföldi Lajos akadémikust (aki 1988-ig az SZBK főigazgatója is volt) Raskó István követi a Genetikai Intézet élén. Az év utolsó napján lejár a Szegcdi Biológiai Központ vezetőinek, a főigazgatónak cs az intézeti igazgatóknak a megbízatása. A főigazgatói pályázat majd csak január 3án zárul, az intézeti igazgatói pályázatok eredményei azonban már ismertek: az új vezetők a napokban vették át kinevezési okmányaikat a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárától, Keviczky Lászlótól. Az új megbízatások három évre szólnak. Hogy a fönt ismertetett kinevezések az eddig szokásos öt helyett három évre szólnak, arra utal, hogy a kinevező tekintetbe vette a készülő, elfogadás előtt álló akadémaiai törvény várható előírásait. Az új jogszabály ugyanis a kinevezések Minden kedves vásárlójának kellemes ünnepeket és boldog új esztendőt kíván az M+M BT. |W Szeged, Tiszavirág u. 2. T.: 62/431-671 x ^J ^ Makó, Velnök u. 2/A. Hódmezővásárhely, Szölá u. 16. új rendjét is magába foglalja. Mint írtuk, a főigazgatói pályázat csak január 3-án zárul; arról van információnk, hogy a jelenlegi főigazgató, Keszthelyi Lajos akadémikus nem nyújtott be pályázatot. A Szegedi Biológiai Központ az ország egyik legeredményesebb. s a nemzetközi tudományos életben is rangot szerzett akadémiai kutatóhelye; történetét jórészt azok a kiváló tudós személyiségek alakították, akik most a fiatalabb nemzedék jeleseinek adják át vezetői helyüket. Es persze Straub F. Brúnó akadémikus, az SZBK alapító főigazgatója, akinek tiszteletére, 80. születésnapja alkalmából éppen az új év első napjaiban rendeznek ünnepi tudományos ülést. A január 4től 7-ig tartó előadássorozat egyben a hagyományos, SZBK Napok elnevezésű rendezvénysorozat, amely minden évben frappáns bizonyítéka az immár legendás, jó kutatói légkörnek és intézményi demokráciának: ezeken a napokon a fiatal kutatók kapnak előadói pulpitust, a „Nagyok" tanítványai, akik az SZBK-ban mindig is egyszersmind egyenrangú munkatársai voltak a mindenkori „főnököknek", a nemzetközi rangú tudósoknak. Ez az égyéb kutatóhelyeken nem mindig természetes légkör a szegedi intézet legtöbb munkatársa szerint annak a hagyománynak köszönhető, amelyet Straub F. Brúnó teremtett, s amelyet a vezetői posztokról éppen most leköszönő kollégái megőriztek. Az újonnan kinevezettek névsora pedig arra garancia, hogy az akadémai intézet életében a készülő törvény szabta változások mellett az értékteremtő folyamatosság töretlen lesz. S. E. Uj film Nagy durranás 2. [ A A M m • Főszereplők: Charlie Sheen, Valéria Golino, Lloyd Bridges Rendezte: Jim Abrahams A hülyeségnek (más néven komédiának, vígjátéknak) mindig is nagy keletje volt itt keleten, és ezt, ahogyan lassan megszokjuk, az utóbbi években Jim Abrahamstól kapjuk, úgy is, mint Csupasz pisztoly. A Nagy durranás 2-ben ugyanaz a vérvonal, mint az 1ben, ezúttal viszont annyi poént halmoznak (nincs elegendő hatásszünet), hogy sokszor keresztülröhögi a néző a rákövetkező poént. Ami, önmagában, még nem lenne baj, hisz nevetni jöttünk, nem temetni. De: egy új vígjátékot az minősít igazán, az állíthat mértéket, hogy mennyi benne az igazán eredeti, eddig még nem látott, nem hallott humor. Ebben az esetben közel fele-fele. Azaz vígjáték kategóriában egy rendesen közepes filmet hozott össze a rendező, ami: nem a mi hibánk. P. Sz.