Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-29 / 303. szám

SZERDA, 1993. DEC. 29. BELÜGYEINK 3 Ilyenkor érdekes a mérce. (Fotó: Révész Róbert) • Es hogy A töltés Persze egyelőre nincs ok az aggodalomra, a vízállás még az 500 centimétert sem érte el, 480 körül mozgott itt, az Alsó­Tiszán. A folyó történetében egyszer volt már ilyen faramu­ci helyzet: 1947-48 fordulóján. A Kárpátalja akkor is „nagy vizet kapott", mondja a „vizes" zsargon, a Bodrog és a Szamos azonban csak keveset hozott, a Maros alig valamit, a Körös pedig szinte semmit. A Felső­Tisza kárpátaljai áradása ka­tasztrófahelyzetet eredménye­zett, csakúgy, mint ma, de ak-. koriban tetézte a bajt, hogy a háború nyomai, a töltések lö­vészárkai és a berobbantások hasadékai utat engedtek a víz­az Oreg? mögé bújt város Hüledezünk-ijedezünk, ahogy néhány napja a Tiszára nézünk, régen volt már ilyen testes az Öreg, lassan szűk lesz fenéktájon. Az újsághírek és a filmhíradók nagy nyugat-európai árvizekről tudósítanak, s fokozott védel­mi készültségben élt az utóbbi időszakban a Felső-Tisza vidéke. A vízgyűjtők azonban kitartóan hordják egy me­derbe az égből két napja szinte megállás nélkül potyogó esőt Még akármi lehet. Ebben erősít meg bennünket Vá­gás István vízügyi szakember is. nek. De Záhony alatt csak kö­zepes volt az ár. Szegedi ember az utolsó nagy vizet 1981-ben látta, mondja Vágás István. Akkor 873 centiméterre nőtt a Tisza. A folyó 15-20-30 éves ciklu­sokban él. 1962-81 között gya­kori volt az ár, mondhatni két­évente jött a víz, '74-ben két­szer is. 1942-62 az alig-vizek periódusa (1947-48 hullámai Szegedet nem érték el, s aki­nek pontos a memóriája: 1958­ban a folyó miatt is lehetett iz­gulni egy kicsit). Annál több­ször jött a víz 1912-42 idősza­kában, '19-ben, '32-ben, '40­ben és '41-ben például kiemel­kedő árhullámok nyotnultak le a két part között. 1895 és 1912 között csordogált, 1867-től a '90-es évek közepéig zúdult a Tisza, egyik áradása a várost is elmosta. A megelőző korsza­kokból nincs is adat, de nem is lehetne korrekt, hiszen ekkor, 1846-72 között szabályozták a Tiszát. Helyükre kerültek a töltések, testük azonban még nem volt elég erős, az áradások mutatták meg, hol, a javító munkák 1908-ig húzódtak, s tulajdonképpen ekkor fejező­dött be a szabályozás. A város legújabban 12 éve él a töltések mögötti fáradt Maginot-szellemben, s h';,/i abszolútnak a védelmi vonala­kat. Minél hosszabb egy-egy ilyen időszak, annál hajlamo­sabb vétkes hanyagságra a költségvetés. Pedig költeni kell. A töltések agyagmagja ennyi idő alatt kiszárad, a hir­telen nagy víz nagy bajt is okozhat; Nincs pénz a belvíz­csatornák tisztítására: majd­nem üzemképtelenek, növény­zet nőtte be, hordalék töltötte fel őket. A belvízveszély pedig gyakran együtt jár, s részben következménye az árvíznek, a belvízcsatornák ilyen esetben végképp képtelenek elvezetni a vizet: szivattyúval kell a folyó­ba emelni. Mert elöntheti a szántókat, szólókét, gyümöl­csösöket. Mint 1966-ban. A Tisza 550 centiméternél lép ki a medréből. 650-nél eléri a töltés lábát: elsőfokú készült­ség. 800 centimétertől másod­fokú készültség: őrszolgálat, a műszakiak kiköltöznek a töl­tésre. A 900-centiméteres víztől kezdődik a harmadfokú ké­szültség: a töltésen állandó a járőrözés, a védelemben már idegen munkaerő is részt vesz. Ó. I. • Dugonics jegyében Társasági környezetvédelem A városháza dísztermében tegnap este megtartotta bemu­tatkozó előadóülését a Dugo­nics Társaság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Szakosz­tálya. A társaság idei utolsó összejövetelén négy előadás hangzott el - Mácsai István tanár Ember, település, környe­zet címmel az ókortól napja­inkig tekintette át az emberi ci­vilizáció városorientált fejlődé­sének és a környezetkárosító hatásoknak a történetét; Ko­czor György építész Környe­zetvédő városépítés címmel Szeged, és a város nyugati ré­szének városfejlesztési lehető­ségeit elemezte; Dr. Molnár Gyula biológus, a városi kör­nyezeti hatásokról, Dr. Gallé László egyetemi docens pedig a városi ökoszigetek jelentősé­géről tartott előadást. Az előadásokban kétféle szemlélet mutatkozott meg, aszerint, hogy a környezetvé­delem fogalmát a biológus vagy az építész taglalta. A kör­nyezetvédelem, mint a városi vagy a városhoz közeli élőhe­lyek védelme, illetve a környe­zetvédelem, mint az épített környezet védelme. Utóbbi kapcsán Koczor György kifej­tette véleményét, miszerint Szeged városfejlesztési kérdé­sei már nem oldhatók meg a mai létező városszerkezet ke­retei között, s a belváros védel­me csak akkor tehető teljessé, ha megépülne a harmadik, déli híd, amely elvonná a városköz­ponton ma is jórészt áthaladó forgalmat. Az előadó építész Szeged általános rendezési ter­vének fontos elemeként jelölte meg azokat a fejlesztési igé­nyeket (például a közúti átjárá­si lehetőséget a város határá­ban a Szabadkai út, a Bajai út és Kiskundorozsma között, illetve a várostól nyugatra fek­vő holtág-vízrendszer rendezé­sét), amelyeket a megépülő Déli-autópálya és a repülőtér fejlesztése indokol. S. P. s. CTlalamikor nagy pénz volt. Egy gömb fagylaltot is adott • —/ érte Elemér bácsi csengettyűs, állandóan defektes ke­rekű triciklijéből. Választani is leheteti, málnát vagy vaní­liát. Az öreg a csokoládét nem nagyon becsülte. Azon az érmén, ha jól emlékszem, még egy férfialak, talán kovács­mester volt látható, üllővel és kalapáccsal. Valamivel ké­sőbb kiflit, gyufát, még később „tízfilléres" rajzlapot lehe­tett kapni ennyiért. Szememben akkor veszítette el az érté­két, amikor már tízfilléres rajzlapot sem lehetett vásárolni rajta. Már ez is nagyon régen volt. Különben egy idő után már nem szerettem igazán az ér­méket, s csak addig voltam hajlandó azokat nadrágzse­bembe süllyeszteni, amíg volt valamiféle valós értékük. Az egyforintos a villamosjegy miatt, a kettes a telefonnak kö­szönhetően volt sokáig nélkülözhetetlen. Azután, amikor bejött az ötforintos telefon, már az egyeseket és ketteseket is elkezdtem a befőttesüvegbe gyűjteni, hogy onnan uno­kaöcséim és unokahúgaim szedjék ki egy-egy meglepetés­szerű látogatás tetőpontjaként. Mindezt csak azért gondoltam így végig, mert eljutott hozzám a hét híre, miszerint a Mol Rt. január elejétől 50 fillérrel csökkenti a benzin literenkénti árát. Meg kell ér­teni őket - no meg az áralakításban méginkább szerepet játszó költségvetést hiszen annyira mélyponton van a vi­lágpiaci olajár, hogy arra már reagálni kellett. •J n azonban még vártam volna egy kicsit, legalább ad­i—I dig, amíg a világpiaci árváltozás hatása el nem éri az egy forintot. Azután, amikor már megszoktuk a forintos pluszokat és mínuszokat - mint ahogy Nyugaton régóta természetes az ilyen mértékű emelés és csökkentés -, lehet­ne ötven fillérre finomítani a világpiaci alkalmazkodást. Ha már az autósok alkalmazkodását nem lehet finomíta­ni. Nagy részüket ugyanis már régen meg lehetne fogni egy olyan találós kérdéssel, hogy mennyi egy liter szuper­benzin ára. deckek, CD-játszók, erősítők. Meghallgathatja, kipróbálhatja! AIWA MonitorSk6Sre7orusS2ellkr1 A kisgazdák képviselőjelöltjei A Független Kisgazda Föld­munkás és Polgári Párt Cson­grád megyei szervezete közzé­tette országgyűlési képviselő­jelöltjeinek névsorát. Választá­si körzetek szerint ezek a kö­vetkezők: 1. vk.: Kövér Károly tanár, 2. vk.: Molnár György gazdálkodó, (ró, 3. vk.: Pancza István gazdálkodó, 4. vk.: Ozs­vár Zoltán nyugdíjas mezőgaz­dász, 5. vk.: Udvarhelyi Gyula növényvédő üzemmérnök, 6. vk.: Kiss Sándor gazdálkodó és 7. vk.: dr. Dán János állat­orvos lesz a kisgazdák jelöltje a választásokon. 6722 Szeged, Petőfi S. sgt. 16. T./fax: 62/329-569 Hollandia, Dánia, Anglia, Németország... után Szegeden is Európa kedvelt turbós csodamelegltője a Zibro Kamin. Ezt bárhol, bármikor üzembe helyezheti! AT 386 DX 40 106 900 Ft + áfa (4 MB RAM, SVGA COLOR LOW RAD. MONITOR 1 MB VGA CARD, 2501 HDD, MINI T0WER) Használt, olcsó monitorok, nyomtatók, alaplapok MONITOR GMK. Szeged, Brüsszeli krt. 2. Tel.: 62/323-670 Rendszerváltásról mondják Történelmi lecke A nagyapám kereskedő volt, s minden létező rend­szer kötelességének érezte, hogy lecsukja őt. Szokta is mondani: amelyik rendszer­váltás során ó nem került börtönbe, az nem is volt iga­zi rendszerváltás. Temesi Ferenc (ró Hobó szerint Azok az emberek, akik az előző rendszerben prog­resszívnek vagy pimasznak számítottak, a rendszer­váltás pillanatában egymás ellen fordultak. Földes László rockénekes Nem mese ez, gyermek Csőcselékre telik nálunk minden rendszerváltásnál. Rigó Béla meseíró Pedig csak dolgoztak Gusztustalan, hogy rend­szerváltás címén most elíté­lik azokat, akik szerették és színvonalasan művelték a szakmájukat. Balázs-Piri Balázs. karikatúrista, az Úritök című vicclap főszerkesztője A népet nem lehet levál­tani Kis ország vagyunk, csak egyetlen lakosságunk van a sok rendszerváltozáshoz. Szabó István Oscar-díjas filmrendező Zöldi László gyűjtése BOLDOG UJ EVET KIVAN MODUL BAU a MODUL-BAU Építőipari Kereskedelmi Kft. ,M, Szeged, Csongrádi sgt. 27., Szentes, József A. u. 24. • A közgyűlés november végi határozata alapján a Providen­cia Biztosító Rt. megvásárol­hatja a Széchenyi tér 6. szám alatti ingatlant, a Horváth Mi­hály utca sarkán álló reprezen­tatív, kétemeletes, a volt Had­kiegészítő Parancsnokság által használt épületet. A bérlőktől az Ingatlankezelő Vállalatnak eddig szűk negyedmillió forint - Felszabadulás Mgtsz 49, Ig­lódi Ferenc 22, Éliker Rt. 94, Florarex 51, Szőregi Afész 12, Providencia 18 ezer forint ­havi bevétele származott. Az épület haszposításáról régóta tárgyalt már a város, de a ve­vőjelölteket - bankokat, mi­nisztériumokat, intézményeket - csak abban az esetben érde­kelte az ingatlan, ha arra tulaj­donjogot szerezhetnek. (Ez el­sősorban az épület várható 70 millió forintos felújítási költsé­gével magyarázható.) • Százmilliós vételár Providencia-palota Az előzetes tárgyalások so­rán a Providencia Biztosító Rt. ajánlata hangzott a legjobban. Fotó: Schmidt Andrea a bérlőkkel lakott épületért 90 millió forintot kínált, plusz ígért 10 milliót a Szegedi Sza­badtéri Játékok Alapítványnak. Az eladáshoz azonban fel kel­lett oldani az 1500 négyzetmé­teres belvárosi ingatlan elide­genítésére vonatkozó tilalmat. Az akadályok elhárultak, a tilalom feloldódott, a köz­gyűlés jóváhagyta az üzletet, s az adásvételi szerződésben ­54 milliós telekárral számolva - az ár végül 90 millió forint plusz 8 millió áfa összeggel szerepel. Mint Varga A. Ti­bortól, a Providencia értékesí­tési vezetőjétől megtudtuk, a földszinti részen már korábban kialakítottak egy Széchenyi térre néző irodát, ahol az ügy­feleket fogadják. Az igazgató­ság a Tisza Lajos körútról, a megvásárolt épület felújítá­sának idejére, a Tisza Szálló emeleti részébe költözött. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom