Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-28 / 302. szám

Áldott lovászok Egy régi karácsonyi hagyományt elevenítettek fel a vasárnapi nagymise után Tatán) a Kossuth téri római katolikus nagytemplom előtt Kótai László plébános lovászokat áldott meg. Ez az ünnepi aktus Nyugat- és Dél-Európában hozzátartozik a karácsonyi ünnephez, mert a lovászok védőszentje Szent István. A szertartást - amelyet ezentúl minden évben megtartanak - a helyi lovasiskola és a Fellner Jakab Egyesület szervezte, s a tatai és a környékbeli lovasok mellett osztrák és német vendégek is részt vettek rajta. KEDD, 1993. DEC. 28. • A környezetvédelem érvénye a mindennapokat hatja át. Nem kampány ügy és nem áttűnő idejű szenzáció az élő természet, az emberi létfeltételek megóvása. Tagadhatatlan azonban, hogy kirobbanó botrányok, súlyos szabályszegések irányatják rá ritka alkalomként a figyelmet arra a tevékenységre, amely korántsem a szenzációkkal jellemezhető. Akkor merül fel kérdésként az emberekben, hogy a környékünkön vannak-e veszélyes hulladékgyűjtők, amikor az egykori NDK-ból importált mérgező vegyi anyagok botránya még éppencsak tovatűnt. A témaként felvetődött kérdéssel az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség osztályvezetőjéhez, Kónya Károlyhoz fordulok. • A vegyi gyáraktól, nehézipari üzemektől távoli DélAlföldön mekkora horderejű problémakör a veszélyes hulladékok tárolása ? - Illetékességi területünkön éves viszonylatban mintegy 200 ezer tonna veszélyes hulladék keletkezik, a vállalatok, gazdálkodó szervezetek bevallása szerint. Működési területünk nem kötődik a megyehatárhoz, kiterjed Bács-Kiskun megye fele részére és Békés megye körülbelül egyharmadára, tehát a mennyiségi adatot erre kell értelmezni. Hogy ez sok, avagy kevés, nehéz lenne választ adni, mert a viszonyítás kiindulópontját kellene előbb meghatározni. Például a termelés mennyiségi mutatóihoz éppúgy arányíthatjuk, mint a biztonságos tárolás költségtényezőihez. A területünkön elsősorban a második és harmadik veszélyességi osztályba sorolt hulladékok a jellemzők. Ide tartoznak például a kőolajés földgáz bányászattal, feldolgozással kapcsolatos anyagok, de ide tartozik a festékiszap és a vágóhídi hulladékok nagy része is. Az elsó veszélyességi osztályban említendő a galvániszap, mint ipari hulladék, vagy a mezőgazdaságban a növényvédőszerek felhasználásából származó hulladékok, göngyölegek. Nem mondhatjuk azt, hogy a könynyűiparral és mezőgazdasági termeléssel jellemezhető területünkön nem keletkezik veszélyes hulladék, amelyekről nagyon pontosan szabályozott módon kell gondoskodni. • Jellemzően ki-ki a saját régiójában tárolja a keletkezett veszélyes hulladékot? - Többnyire ez így van. Csak abban az esetben lehet idehozni ilyen anyagot, ha ehhez az engedélyünkkel rendelkeznek és megfelelő keretek között végzik a tárolást, ártalmatlanítást, újrahasznosítást. A nem itt keletkezett veszélyes anyag problémakörében isme• Csak négy tart nyitva Óvodák Mária és Kati néni HAZAI TÜKÖR 5 Az egyik tárolóhelyen. Vajon mi van a hordókban? • Évente 200 ezer tonna veszélyes hulladék Szigorúan ellenőrzött tárolók retes a Fémszelekt kisszövetkezet esete. Ez a vállalkozás 1800 tonna galvániszapot halmozott fel újrahasznosításra. Csakhogy a szövetkezet csődbement, a felszámolási eljárás során kiderült, hogy a cég vagyona a veszélyes anyag ártalmatlanítsására nem biztosít fedezetet. A tárolóhely AlgyőFarkiréten van, Nagyfa irányában, a Tisza árterén kívül. Az Atiköfe az elmúlt év végén a szükséges ideiglenes műszaki védelemmel ellátta a tárolót, ez néhány évig biztosíték arra, hogy ne lépjen fel semmiféle környezetszennyezés. Idővel a szükséges munkálatokat meg kell ismételni, vagy megkezdeni a veszélyes hulladék szakszerű ártalmatlanítását. Ennek becsült költsége 50-100 millió forint közötti összeg. • A további nagyságrendben milyen veszélyes hulladék tárolók vannak a megye területén ? - A kőolaj- és földgáz kitermeléssel kapcsolatos fúrási iszap a legszámottevőbb menynyiségű. Két darab ilyen átmeneti tároló található a megyében: Szeged-Algyó, valamint Cserebökény térségében. Mennyiségben ez 20-30 ezer köbméteres átmeneti tárolókat jelent. A 80-as évek közepén létesültek a műszaki védelemmel ellátott ideiglenes tárolók, amelyekbe az utóbbi időben egyre kevesebb fúrási iszap kerül. A minimális mennyiségű nehézfém tartalom a fejlesztések eredményeként tovább csökkent a fúrási iszapokban, így az olajiparban keletkezett ezen anyagok fokozatosan kikerülnek a veszélyes hulladékok köréből. Az átmeneti tárolóhely korlátozott ideig működhet, általában a létestéstől számított 10-15 évig. Az algyői térségben létesített másik, olajtartalmú hulladékok elhelyezésére szolgáló ideiglenes tároló felszámolását 1997-ig be kell fejezni, erre már kiküldtük a határozatot. A legnagyobb mennyiségű fúróiszap és olajipari hulladék után még a híg galvániszapot kell megemlíteni, mint a megyében keletkezett számottevő veszélyes hulladékot. A szentesi Kontavill 1980 óta tárolta be a termelése során keletkező galvániszapot Szentes külterületén egy ellenőrzött tárolóhelyen, mintegy ezer köbmétert. Ide már további mennyiséget 1990-től nem hordhat ki a vállalat. A szegedi Ikarus több éves tevékenysége során mintegy 700 tonna festékiszap keletkezett, amelynek ártalmatlanítása 1-2 éven belül megkezdődik. Még megemlítem, hogy problémás a mezőgazdaságban bekövetkezett tulajdonváltás miatt a visszamaradt növényvédőszerek, tárolóedények sorsa. Nincs kire hárítanunk az ilyen veszélyes anyagokkal kapcsolatos törvényi kötelezettségeket, mivel tisztázatlan, ki a tulajdonos. - Többször szóba kerültek átmeneti tárolóhelyek. Mi lehet az ott tárolt veszélyes anyag végleges sorsa ? - A felszámolásra többféle módszer szolgál. Elképzelhető, hogy az adott helyen kap az ideiglenes tároló olyan műszaki védelmet, amely kizárja a környezetkárosító hatást, s végleges tárolóhellyé válik. Oly módon is megszűnhet ideiglenes tároló, ha a veszélyes hulladékanyagot az aszódi lerakóhelyre juttatják. Ez azonban köbméterenként 40-50 ezer forint költséget jelent az elhelyezéskor. Kisebb az esély az újrahasznosítással történő megszüntetésre, mert általában ez a legdrágább, ha egyáltalában van rá alkalmas technológiai eljárás. » • A környezetvédelmi felügyelőségnek mi a feladata a veszélyes hulladékokkal kapcsolatban ? - Mind a tárolóhelyeket, mind pedig a gazdálkodó szervezeteket, amelyek tevékenysége során veszélyes hulladék keletkezik, vagy annak ártalmatlanításával foglalkoznak, folyamatosan ellenőriznünk kell. Az ellenőrzés a rendelet előírásainak betartására terjed ki. Amennyiben olyat tapasztalunk, hogy a hulladékokkal kapcsolatos tevékenység során a rendelet előírásait megszegik, lehetőségünk van bírságolásra, a tevékenység korlátozására, vagy felfüggesztésére. A felügyelőség feladata még a továbbiakban a környezeti kárelhárítás, ha a károkozó, illetve a veszélyes hulladékanyag gazdája ismeretlen. Ezidőtájt például a gázolaj szőkítés visszamaradt, gazdátlan vegyianyagainak és tárolóeszközeinek gondja marad nekünk. Becsei Péter az ünnepek között A legtöbb szegedi óvoda zárva tart a két ünnep között, mert a szülők nem tartottak igényt a nyitvatartásra - tudtuk meg a önkormányzaf közoktatási irodáján. A bezárt óvodák a szülők aláírásával igazolták, hogy nincs miért nyitva tartaniuk karácsonytól újévig. A rendelkezésünkre álló adatok szerint négy óvoda maradt nyitva (a Tabán utcai, a Kossuth Lajos sugárúti, a Deák Ferenc utcai és Tápén a Honfoglalás utcai), valamint háromban tartanak ügyeletet (a Rigó utcaiban, a Csap utcaiban és az Algyői körzetiben). Képünk a Kossuth Lajos sugárúti tagóvodában készült. Fotó: Schmidt Andrea • „17 évig bírtam a magányt" A szeretetotthon karácsonya Egyedül (Fotó: Schmidt Andrea) - Szeretetotthonunkat a püspöki hivatal tartja fenn tájékoztatott az igazgatónő -, húsz férőhelyünk van, nevünkben a „Krízishelyzet-megoldó" azt jelenti, hogy nemcsak véglegesen, de kritikus időszakokra is, például ha a család elutazik, s az idős ember átmenetileg magára marad, vállaljuk a gondozást. A pompázatos karácsonyfa mellett éppen ebédeltek a lakók. Tóth Jánosné, Ilonka néni víg kedélyét nem fogta az idő. Ő itt a legidősebb. 1960-ban Tatabányáról költözött Szegedre, a Boszorkánysziget utcából pedig a nyáron az otthonba. - A féljem 25 éven át dolgozott keményen, bányászként a föld alatt. Gyermekünk nem született, senkim nincs már. Kilencvenedik évemet taposom, hatan voltunk testvérek, köztük én az utolsó, a legcsenevészebb. '76-ban megözvegyültem, tizenhét évig bírtam a magányt. Itt nyugodtan alszom. - Igyekszünk családias légkört teremteni - biztosított az igazgatónő, s az emeletre invitált. A falakon mindenütt szentképek, az elegáns faburkolatot bármely panzió megirigyelhetné. Tetőtéri kis szobájában éldegél egy testvérpár, Tilger < Mária és Tilger Katalin. — Kiszomborról költöztünk be, nyugdíjam nincs, községi segélyből éltem - mesélte Mária néni. - Felajánlottam az ottani ház árát a hajlékért és a gondozásért. Ott maradni már nem tudtam, rendszeres szakorvosi Tájékoztat az igazgatónő ellenőrzésre van szükségem. Nagyon beteg vagyok, de hála istennek, vallásos életet élhetünk, itt a megható gondoskodás mellett a mindennapi szentmise is tartja bennünk a lelket. - A másodszori fészekhagyás volt a nehezebb - vette át a szót Katalin néni. - 1920-ben úgy kellett menekülnünk Aradról, az apánk köztisztviselőként nem volt hajlandó hűségesküt tenni a románoknak. Bizony, sok nehéz esztendő van a hátunk mögött! Szerencsére most már megnyugodhatunk. Találkozásunk helyén, a kapuban búcsúztam az igazgatónőtől. 1994 a családok éve lesz, mondta, az ilyeneké is, mint az övék. Az ágakról a nyakamba csöpögött az esővíz. Ahol otthon van, ott családnak kell lenni. 0.1.