Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-18 / 295. szám

(Folytatás az 1-oldalról.) . tikai harcostársa és személyes barátja volt Antall József édesapjának. Az Alkotmánybíróság, a honvédelem tisztikara, a belügyi tábornoki kar és a fegyveres testületek vezetői szintén elbúcsúztak Antall Józseftől. A ravatalhoz járultak a magyar egyházi vezetők, köztük Paskai László bíboros, esztergomi érísek. Lerótta kegyeletét számos társadalmi szervezet vezetése, főt hajtott köztük Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke. A magyar szellemi élet jeles képviselői után a Köztársasági Őrezred tagjai, valamint Antall József személyi testőrei búcsúztak a miniszterelnöktől. Eljöttek az egykori, Toldy gimnáziumi tanítványok és elbúcsúztak azok a volt munkatársak, akikkel a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban dolgozott együtt Antall József. Ezt követően a Magyarországon működő mintegy nyolcvan nagykövetség és miszszió vezetője, illetve képviselője Angelo Acerbi apostoli nunciussal, a diplomáciai testület doyenjével az élen - tisztelgett Antall József ravatalánál. A környező országok külképviseleGöncz Árpád Antall József ravatalánál. (MTI - Telefotó) teinek vezetői mellett végső búcsút vett a magyar kormányfőtől többek között Charles Thomas, az Amerikai Egyesült Államok; Ivan Aboimov, az Oroszországi Föderáció és Dávid Kraus Izrael nagykövete, valamint Hans Beck, az Európai Közösségek Bizottságának magyarországi nagykövete. A déli órákra szinte teljesen ellepte a Kossuth teret a részvétnyilvánításra egybegyűlt polgárok tömege. Röviddel 12 óra után megnyílt a Parlament kapuja az ország lakossága előtt, hogy a ravatalnál végső búcsút vehessen az első szabadon Gyulay Endre megyés püspök a szegedi gyászmisén. (Fotó: Gyenes Kálmán) Ma temetik a kormányfőt A pénteki parlamenti búcsúztatást követően ma, szombaton helyezik végső nyughelyére Antall József kormányfőt a Kerepesi temetőben, a Deákmauzóleum közelében. Ezt megelőzően reggel gyászmisét tartanak a Dunaparti Piarista Kápolnában az elhunyt miniszterelnök családja és szűkebb baráti köre jelenlétében. Tíz órától a Magyar Demokrata Fórum tisztségviselői és a párt parlamenti képviselőcsoportjának tagjai tisztelegnek Antall József ravatalánál, az Országház Kupolacsarnokában. A külföldi delegációk kondoleálását 11 órától fogadja a koporsó mellett a kormányfő családja, valamint Boross Péter ügyvezető miniszterelnök és Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke. A gyászszertartás déli 12 órakor veszi kezdetét, amikor a harangszóra elhelyezik Antall József koporsóját a Kossuth téren, a Parlament homlokzatánál felállított ravatalon. A Himnusz elhangzása után Szabad György, az Országgyűlés elnöke, majd a világ magyarsága nevében Sütő András író búcsúzik a miniszterelnöktől. Az egyházi szertartást követően megindul a gyászmenet a Kossuth térről a Kerepesi temetőbe, ahol a Nemzeti Panteonban kerül sor a gyászszertartásra. A sír beszentelése után helyezik végső nyugalomra Antall József földi maradványait. választott Országgyűlés kormányának miniszterelnökétől. A gyászolók, mielőtt felhaladtak a Kupolacsarnokba'vezető, piros szőnyeggel bontott főlépcsőn, bejegyezhették nevüket a tiszteletadók "könyvébe. Majd Antall József végakaratát követve koszorú helyett egy-egy szál virágot helyeztek el a ravatal mellett. Emlékezetes, hogy a kormányfő úgy kívánta: tisztelői azt az összeget, amit koszorúra szántak volna, juttassák el a Batthyány Lajos Alapítvány számlájára. Az adományokat a kuratórium jótékony célokra fordítja. Távozáskor a gyászolók emléklapot vehettek át, amelyen Antall József arcképe alatt egy idézet áll az 1990. őszi taxisblokád idején, első kórházi kezelése alatt adott emlékezetes nyilatkozatából: ,Jin szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom." Mivel a vártnál is sokkal többen gyülekeztek az Országház előtt, hogy végső búcsút vehessenek az elhunyt miniszterelnöktől, a Parlament az előzetesen tervezett este nyolc óra után is nyitva állt azok előtt, akik tisztelegni kívántak Antall József ravatalánál. Kohl kancellár a ravatalnál Pénteken este rótta le kegyeletét Antall József ravatalánál Helmut Kohl német kancellár, aki egyéb elfoglaltsága miatt nem tud részt venni a szombati gyászszertartáson. Kohl kancellár koszorút helyezett el az elhunyt kormányfő koporsójánál, majd részvétét nyilvánította Antall József özvegyének és két fiának. Ezt követően Helmut Kohl rövid tárgyalást folytatott Boross Péter ügyvezető miniszterelnökkel. Gyász ,Nem kívánt fényleni, de tudott világítani." wm ecember 13. Hétfő, délelőtt 11 óra. A világ már érteV sült a magyar miniszterelnök haláláról. Egyik hamburgi szálloda portáján érdeklődöm, tájékoztatást kérek a közlekedési lehetőségekről.. Amikor a mellettem várakozó férfi megtudja, hogy magyar vagyok, hozzám lép, elnézést kér és megszorítja a kezem. Részvétét fejezi ki. „Jeles ember volt", mondja. Zavartan állok előtte, meghatódom és valami köszönet-félét rebegek. Azután elgondolkodom az eseten. Merthogy ez a spontán megnyilvánulás többet mond talán a hangzatos hírügynökségi szalagcímeknél is. Többet a protokollnál, többet a szükségesnél. Az emberi, az emocionális oldalát mutatja az együttérzésnek, a mindannyiunk gyásza iránt érzett tiszteletnek, a néhai kormányfő munkája, immár történelmi müve megbecsülésének. Mert Antall József miniszterelnöki ténykedése, sajnos, már a múlté, már csak történelem. A magyar kormányfő halála kapcsán honi és külföldi jeles emberek nyilatkoztak a sajtónak, rádiónak, televíziónak. Ki szebben, ki kevésbé frappánsan tudta megfogalmazni az elhunyt miniszterelnökről alkotott véleményét. Engedtessék meg nekem ezúttal, hogy idézzek egyet, amely szerintem kifejezi mindazt, amiért Antall József valóban mindent megtett, s talán éppen sebezhető egészsége miatt az életét is adta. Cathrine iMlumiére asszony, az Európa Tanács főtikára mondta:,, Olyan meggyőződésű emberként fogok rá emlékezni, mint aki hivatali ideje alatt Magyarország kormányának élén országa visszatérését támogatta az európai demokráciák nagy családjába." Ebben nyilván egyetértenek pártbeli társai, de politikai ellenfelei is. S liogy ez mennyire igaz, mennyire való, azt ma is tapasztalni fogjuk. Ma, amikor az elhunyt miniszterelnököt a minden élők utolsó útjára kisérik, családtagjain, munkatársain, az ország közéletének jeles személyiségein kívül ott lesznek külföldi barátai, tisztelői is. Állam- és kormányfők, diplomaták, tudások, művészek, idegenbe szakadt magyar honfitársaink. A gyász pillanataiban, óráiban nehéz arról értekezni, hogy mi volt és mi lesz. Talán, vagy igazán, nem is illik ide. A néhai miniszterelnökről egyik méltatója azt mondta, hogy: nem kívánt fényleni, de tudott világítani! Meg kellene ezt jegyezni, s meg is érteni. Tudniillik, az ö szerénységéből, ugyanakkor hatalmas tenniakarásából, önzetlenségéből igazán tanulhatnánk, példát vehetnénk róla. M gyász görcsbe rándítja a szívet, homályossá válik a II tekintet, végigpörög az arcon egy-egy árulkodó könnycsepp. Gyászol az ország. Egyként, egységesen. Ki imádkozva, ki sírva, ki magába fojtva érzelmeit. Jó lenne, most, amikor a fohász óráiban az elhunytért mondunk imát, azt is megfogadnánk, hogy a következő időszakban, akkor, amikor ránkköszönnek a gondokkal teli hétköznapok, ugyanilyen egységesek leszünk. Csak az a nemzet erős, amely összefog... Ő is ezt akarta. , Emlékkiállítás Antall Józsefre, a történelemtanárra. a történészre, az államférfira emlékezve nyílt kamaratárlat pénteken, a Néprajzi Múzeum aulájában. Kósa Ferenc festőművész állította ki a Magyar történelem képekben, a mondavilágtól Szarajevóig című sorozatát. Raffay Ernő országgyűlési képviselő megnyitójában hangsúlyozta: Antall Józsefet sokan szólították osztályfőnök úrnak, tanítványai emlékezetében tovább él a kiváló pedagógus. A tanárból később történész lett, aki a magyar történelem eseményeit mindig - államférfiként is - az európai folyamatokba ágyazva vizsgálta és értékelte. Kósa Ferenc tisztelgő tárlata szombaton 10-16 óra között tekinthető meg. SZOMBAT, 1993. DEC. 18. BELÜGYEINK 3 Életrajzolat • ..Egész politikai gondolkodásomra, emberi magatartásomra apám volt a legnagyobb hatással" - mondta 1989 októberében Antall József a HVG-nek. Apja. idősb Antall József belügyminisztériumi tanácsos, majd 1939-től menekültügyi kormánybiztos - közben az ellenzéki kisgazdapárt tagja - tevékenységét jól jellemzi, hogy nevét Jeruzsálemben emléktábla, Varsóban utca őrzi. 1945 után előbb államtitkár, majd újjáépítési miniszter volt, 1947-től pedig a kisgazdapárt pártigazgatója. Lakásukon is sűrűn tartottak politikai megbeszéléseket, a kor vezető polgári politikusai rendszeres vendégei voltak az Antall családnak. Ebben a politikától „átitatott" környezetben nőtt fel az 1932. április 8án, Budapesten született Antall József. Politikai szemléletének kialakításában az otthonról kapott indíttatás mellett a budapesti Piarista Gimnázium (ahova 1942 és 1950 között járt), illetve az ott tanító Gál István játszott szerepet. Ott fordult érdeklődése a történelem felé (egyik diákkori tanulmányát nemrégen közlésre érdemesítette a Magyar Szemle című folyóirat). 1950-től az ELTE Bölcsészettudományi Karára járt, magyar-történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. (Később ezt még levéltárosi, könyvtárosi, muzeológusi diplomával egészítette ki.) 1956-ban, az Eötvös József Gimnáziumban megválasztották az iskolai forradalmi bizottság elnökének. Tar Pállal, a jelenlegi washingtoni magyar nagykövettel, fegyveres csoportot szervezett a kisgazda székház védelmére. Egyik alapítója a-Piarista Gimnázium fizikaszertárában megalakult Keresztény Ifjúsági Szövetségnek. 1956. november 4. után a Kisgazdapárt elnökének, Kovács Bélának (aki akkor az Antall családnál lakott) készített politikai tervezeteket, egyebek mellett annak Kádár Jánossal folytatandó tárgy álásához. 1957 és 1959 között a Toldy Ferenc Gimnázium tanára volt, majd az oktatástól való eltiltása után, 1960 és 1962 között könyvtáros a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. Ekkor kezdett el szócikkeket írni orvosokról a Magyar Életrajzi Lexikonba. Az 1964-ben alakult Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban tudományos főmunkatárs lett, 1974től megbízott főigazgató, de e poszton csak 1984-ben véglegesítették. Több szakmai kitüntetés mellett 1982-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát is megkapta. 1988-ban kezdett ismét aktívan politizálni, először még a kisgazdák mellett. 1988 szeptemberétől az MDF tagja (elmondása szerint az első lakiteleki találkozón, 1987-ben külföldi útja miatt nem vett részt). 1988-ban a kisgazdák, 1989-ben a kereszténydemokraták is felkérték főtitkárnak. Bár az MDF szellemisége 1988-1989-ben még távol állt az általa ideálnak tekintett német és olasz kereszténydemokrata pártokétól - azt még a népi-nemzeti irányultságú mozgalmárok dominálták -, ő az MDF-ben maradt: úgy gondolta, az új politikai struktúrában kisebb társadalmi támogatottságra számíthat akár egy réteg-, akár egy világnézeti párt. 1989 októberében - miután egész évben a mozgalom párttá szervezésén dolgozott őt választották az MDF elnökévé. Az 1990-es választásokon az MDF budapesti listájának első helyéről, a párt miniszterelnök-jelöltjeként került a parlamentbe; az államfő május 3-án kérte fel kormányalakításra, május 23án pedig koalíciós kabinetjével együtt letette az esküt a parlament előtt. (A HVG nyomán.)