Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-17 / 294. szám

16 KITEKINTŐ DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEKEN, 1993. DEC. 17. • Országos konferencia Vásárhelyen A geotermia nemzeti érték Napjainkban egyre inkább előtérbe keriil a geotermális engeria hasznosítása, amelyre gyakorlatilag az önkormányzatok is rákényszerülnek, mivel az örökölt korszerűtlen távfűtőrendszerek lecserélésére nincs mód hangsúlyozta dr. Rapcsák András polgármester a tegnap Vásárhelyen megrendezett országos geotcrmális konferencián mondott megnyitóbeszédében. • A települések helyi melegvíz-készleteik hasznosítására irányuló törekvése azonban mégsem zökkenőmentes, mert ezen beruházások megtérülési ideje egyelőre - a törvényi szabályozások hiánya miatt is - nehezen tervezhető, így a bankok elzárkóznak a kockázatvállalással járó hitelnyújtástól. Vásárhely nem titkolt eélja volt éppen ezért, hogy helyet adva e konferenciának profitálhasson az ülésen elhangzott ötletekből, szakmai véleményekből. Dr. Arpási Miklós, a Mol Rt.-OGIL olajmérnöke a geotermia magyarországi helyzetét és lehetőségeit értékelte. Az előadó geotermális adottságainkról szólva elmondta: gazdagságunk annak köszönhető, hogy a Kárpát-medence alatt a földkéreg lényegesen vékonyabb a világátlagnál, ezért itt a magma fűtőhatása jobban érvényesül. Hazánkban egyébként harminc éve folynak vizsgálatok a hévfztároló-készletek felmérésére. Köztudott ugyanis, hogy a világon mindenütt, ahol ilyen lehetőségek vannak, igyekeznek azokat maximálisan kihasználni. A geotermális energia környezetbarát, és ami még ennél is fontosabb: csökkentheti az importenergia-függést, olcsóbb, mint a szén. a fa vagy az olaj. Ellenzői ugyanakkor viszonylag alacsony hőtartalmára. a vízkövesedés veszélyére hivatkoznak, valamint hátrányként említik, hogy csak speciális rendszerekben lehet hasznosítani a melegvíz.-kincset. Az. előadó beszédében rámutatott arra is. hogy igen sajnálatos módon Magyarországon most e természeti érték készletpusztító hasznosítása folyik. Ezért végtelenül fontos lenne a felhasznált termálvíz visszajuítatása a talajvíztárolórétegekbe. A geotermális energia gazdaságos hasznosításában az olajipar nyújthatná a legnagyobb segítséget, ezért a Mol Rt. javasolta a melegvíz-hasznosító társaságok hazai megalakítását, amelybe bevinné a ma már olajtermelésre nem használt, de termálvíz felszínre hozására alkalmas kútjait és szakmai tudását, amelyhez adott a szükséges pénzügyi forrása is. A többlépcsős hasznosítást biztosító referenciaüzemeket azonban úgy képzelik el, hogy ott már garantált legyen a nemzeti érdeket is jelentő vfzvisszasajtolás. Az akadémikus tájékoztatóját követően dr. Dezső György a termálenergia felhasználási lehetőségéről. Grill József az. új bányatörvényről és annak végrehajtásáról beszélt. A tanácskozáson szó volt még a termálprojektek finanszírozásának kérdéséről, illetve a hódmezővásárhelyi geotermálprogram megvalósíthatóságáról. A tanácskozás a délutáni órákban kötetlen vitafórummal zárult. N. Racz Judit Magyarországi szlovákok néprajza Mikszáth Kiadó, Salgótarján kiadásában a napokban új könyv jelent meg: „Národopis Slovákov v Madarsku 1993" Tanulmányok 9. kötete. Krupa András a Galga menti szlovákok mitikus lényeivel foglalkozik és az itt élő szlovákok hiedelemalakjait veszi számba. A Galga menti szlovákok hiedelemlényei cselekedetben és tulajdonságbeli öszszefüggései alapján az alábbiak szerint csoportosíthatók: a.) boszorkányok - tudományosok, b.) lidércfény - elvezető láthatatlan erő - tisztuló kincs lángja, c.) lidércek (zmok. bózik), d.) kísértetek - vlkolak - hazajáró lélek, e.) vallási eredetű kapcsolatú lények (párom. Isten, Krisztus, angyalok, ördög). Gyivicsán Anrfá egy kétnyelvű közösségi szokás című (ráshan leírja a zempléni hegységben fekvő katolikus és görög katolikus szlovák lakosságú Füzéren a mindmáig élő szlovák betlehemez.ési szokást. A tanulmány arra keres választ, hogy vajon mi éltette és élteti még napjainkban is ezt a teljes szlovák és magyar nyelvű szokást. S. Lackovits Emőke néprajzi kutatások lakta falvaiban írásában leírja, hogy a megye földrajzi tájain élő nemzetiségek néprajzi kutatása nem választható el az országos néprajzi, s különösen nem a történeti vizsgálódásoktól. Szabóné Marlok Júlia Etnokulturális változások Pilisszentkereszten a kalendáris és lakodalmi szokások tükrében című (rásában az 1918, de főképp a II. világháború utáni gazdasági, szociális és kulturális helyzet és az. emberek szemléletmódjában, világnézetében bekövetkezett változások nagymértékben érintették a népi kultúra részeként számon tartott szokásokat, szertartásokat is. Agócs Anna. Pilisszántón a családi munkamegosztás sajátosságaival foglalkozik. A tanulmány három nagy csoportba sorolható családok belső munkamegosztását tekinti át. A kevés föld nem volt képes eltartani a családokat, így számos kiegészítő tevékenység végzésére kényszerültek, pld. mészégetés, mész eladása, bérmunka vállalásra, szolgálónak állás, részes aratás stb. Andó György Békéscsaba népi építészetét írja le. Az. első telepesek lakhelyei vesszőfonás technikával készültek „paticsfal" Csaba „első" temploma is paticsfalu volt. A XVIII. század közepétől a csabaiak már házaikat vályogtéglából vagy döngölt földből építették (vertfal). Békéscsabán még megtalálhatók a csabai házak, melyek a fenti módon épültek. Zima Zsuzsanna az. eladott menyasszony balladája adalék a szlovák és a magyar népköltészet kapcsolatának kérdéséhez témával foglalkozik. Az eladott menyasszony balladák: Halálra hurcolt menyasszony. Halva talált menyasszony, Nászmenetben haldokló menyasszony, A török rabolta lány. Katonák által elrabolt lány stb. Újházi Katalin Népi élet Sóskúton című írásában emlékei és élményei alapján írja le, milyenek voltak a sóskúti szlovák közösség jelesnapi szokásai, tradicionális lakodalmak, viseletek stb. Beck Zoltán Zsilinszki János kézírásos vers-dalos füzete katonakorából, 1878-ból került a szerző kezébe, ez szlovák és magyar nyelvű szövegeket tartalmaz. A „katonakönyv" terjedelme 114 oldal, írójának nyelve szlovák, de használja a magyar nyelvet is. A magyar nyelvű szövegek: a katonaéletről szóló versek, katonadalok, vegyes - szerelmi dalok, különböző rigmusok. Szlovák nyelvű szövegeket veszi számba és adja közre. Ezek jelentős része vallásos jellegű, bibliai idézetek, egyházi imádságok és énekek. Ezek nyelvészete a száz évvel ezelőtti egyházi nyelv. Komoly Pál emberek és állatok népi gyógyításáról írt tanulmány zárja a kötetet. A szerző két külön egységben tárgyalja az embereknél előforduló gyakoribb betegségeket. gyógyítások népi módozatait, az állatok betegségeit és azok népi gyógymódját. Saját tapasztalatain kfvül több idős embertől szerezte információit. Az adatközlók zömmel a múlt század utolsó harmadában és a XV. század első két évtizedében születtek. A gyűjtött anyag Pitvaros községre összpontosít, de Csanádalbertin és Tótkomlóson született adatközlőt is megszólaltatott. Külön figyelmet szentel az. egyes betegségekhez fűződő népi babonákra és hiedelmekre. Leírja a gyógymód alkalmával használt házis/erek eredetét is. A gyógyfüveknél megjelöli szlovák elnevezésüket, ismert népi nevüket is. Komoly Pál MOBILTELEFON MŰKÖDŐ VONALLAL 33500 Ft AZONNAL. December 6. és 31. közöt* különlegesen kedvező lízinglehetőséget kínál a WESTEL: 33 500 Ft* kezdő összeg befizetésével Ön azonnal mobiltelefonhoz és vele működő vonalhoz juthat, j (D HF TTT-FJelentős kedvezményt vehet igénybe akkor is, ha nem a lízing mellett dönt: a megvásárolt mobiltelefon rendszerbe kapcsolásáért fizetendő összegből (távközlési összeköttetési költség), 30 000 Ft* engedményt adunk. A fennmaradó összeg egy részére pedig 3 havi kamatmentes hitelt biztosítunk. iíC ST3 5 MN(r 7 STU i m *Az összegek a 10% ÁFA nélkül értendők. Az akció kizárólag vidéki számlafizetési címmel és" telephellyel, illetve lakhellyel rendelkező leendő ügyfeleink részére érvényes. í((f)))))))) WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. Gffl POk Irodáink ezüst- és aranyvasárnap is nyitva tartanak 9-13 óra között. Balatonvilágos: M7-es enyingi elágazás Rádiótelefon: 106 601)27100 Békéscsaba: 1600 Gyón: G.u.21. Tel.: 166) 447-111 Rádiótelefon :(06 60) 384000 Budapest 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel.: 166-9977 Rádiótelefon: 106 60} 327088 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/A. Tel.: 152) 318-038 Rádióteleíon: 106 601327800 Gyön 9022 Pá/% Dénes u. I. Tel.: (96) 318-896 Rádiótelefon: (06 60) 327400 Miskolc: 35)0 Széchenyi u. 70. Tel.: (46) 411-550 Rádióteleíon: (06 60) 351000 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 12. Tel.: (93) 310-460 Rádióteleíon: (06 60) 327408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel.: (72)445-111 Rádiótelefon: (06 60) 327900 Szeged 6720 Tisza Lajos kn.2-4.Tel.: 162) 421-575 Rádióteleíon: (0660)327600 Száesfehétvár. 8000Váikaúl44. Tel.: (22) 328-717 Rádióteleion: (06 60) 327200 Szolnok: 5000 Baross u. I. Tel.: (56) 422-232 Rádiótelefon: 106 60) 386001 Szombathely: 9700 Welther Károly u. 14. Tel.: (94) 324-420 Rádiótelefon: 106 60) 377000