Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-02 / 281. szám

CSÜTÖRTÖK. 1993. DEC. 2. Értékesítésre kijelölt szegedi lakások A kijelölt 3629 önkormány- Vértói u. 2., Zöldfa u. 10., 12., zati tulajdonú bérlakás értéke­sítésére pályázat útján öt cég kapott megbízást. A lakóépü­letek címjegyzékével együtt közöljük a lebonyolító szerve­zet nevét, címét és telefon­számát, ezzel nyújtva segítsé­get az ügyben érintett vala­mennyi fél számára. OTP Ingatlan Rt. Csongrád Megvei Területi Főmérnökség 6722 Szeged, Tábor u. 7/B. Tel.: 321-809: Pentelei sor 6., Petresi u. 9-11.. Pille u. 10-12, 14. 16, 26, Fosz J. u.l, 5.. Retek u. 2., Kockaház u. 5., Jósika u. 25., Csongrádi sgt. 72.. 77., 82., 84., Csorba u. 9., Építő u. 2., Gáspár Z. u. 1., 2., Csöndes u. 13.. Gutenberg u. 8., Puszta­szeri ű. 18., Jakab Lajos u. 3., Lomnici u. 31., 37., Nyitra u. 11. 13, 15., 17., Ortutay u. 4„ 6., Pentelei sor 2., Hajnóczy u. 23., Petőfi Sándor sgt. 52. PENTASOL Ipari, Építő­ipar,. Kereskedelmi és Szolgál­tató Kft. Honti György ügyve­zető, 6726 Szeged, Fésű u. 5/A. Tel.: 436-268. Kemes u. 14., 16., Kereszttöl­tés u. 14., 16., 20., 22., 27., Ku­korica u. 12., Lechner tér 5/B., Feltámadás u. 24., Vág u. 1., 7., Vajda u. 13., Vedres u. 1., 3., 14., Kálmány Lajos u. 17. LIMIT Tanácsadó és Va­gyonértékelő Kft., Bozsó Miklós ügyvezető igazgató, 6721 Szeged, József A. sgt. 2. 1. 6. Tel.: 488-550. Rókusi krt. 21., 23., 25., Székely sor 7., 9., Szilién sgt. 21-23., Olajos u. 10., Szamos u. 1., 5-7., 8., Osztrovszky u. 12., Szentháromság u. 23., Tisza Lajos u. 3., Becsei u. 2., 4., Budapesti krt. 2., Csongrádi sgt. 59., 66., 70., Kálmány L. u. 16., Gál u. 5., Gyertyámos u. 1/B. Labor Markét Kft. Kereske­delmi és Szolgáltató Kft. Aczél Béla gazdasági igazgató, 6724 Szeged, Rókusi krt. 34-36. Tel.: 494-192. Szilién sgt. 32, 34., 36., 42., Szilién sor 4., 5., Osztrovszky u. 17/B., Csongrádi sgt. 5., Szilién sor 6., Tarján széle 4., 5., Űrhajós u. L, 3., 5., Móra u. 41. REGŐ Építőipari és Keres­kedelmi Bt. Sári Zs. Réka ügy­vezető igazgató, 6753 Szeged, Kapu köz 7. Tel.: 330-782. Gáspár Zoltán u. 4., Gyöngy­virág u. 6., Hont Ferenc u. 19., 2., 4., 5., József A. sgt. 136., 142., 154., Szilágyi u. 6/B., Üs­tökös u. 1., Zöldfa u. 16., 4., 6., 7., 8., Zsitva sor 7., Zászló u. 7., Retek u. 21. Készülőben a helyi köztisz­tasági rendelet, melynek szer­ves részét képezi a szilárd hul­ladék gyűjtéséről, kezeléséről szóló elképzelés. Ez azért is HAZAI TÜKÖR 5 Adózók figyelmébe A Közgazdasági Iroda adóosztálya a Szeged, Széchenyi tér 9. sz. II. emeletén továbbra is munkaidő alatt várja azok személyes vagy írásbeli jelentkezését, akik eddig nem jelentkeztek be a helyi adó alanyaként. A nyilvántartások felülvizsgálata során megállapítható, hogy több ezren csak az APEH-nál jelentkeztek adózni, de a helyi adóhatóságnál nem. Nem ismerik, hogy 1993. január 1-je óta a helyi adóztatás lehetősége kibővült, elsősorban a korábban ón. szabad szellemi foglalkozást (orvos, ügyvéd, tervező stb.), valamint a mellékfoglalkozást végzők körével. A bejelentkezések alapján a helyi adófizetési kötelezett­séget az önkormányzati adóhatóság fizetési meghagyásban fogja közölni, s a befizetéshez adócsekket is mellékel. Az adó megfizetése átutalással is teljesíthető. A továbbiakban minden különösebb felszólítás nélkül az önadózás szabályai szerint kell a bevallásokat benyújtani és az adót befizetni. Szervezett szemétszállítás aktuális, mert azpkban a város­részekben, ahol a szervezett szemétszállítás a földes utcák miatt csak részben megoldott, ideiglenes hulladéklerakó-te­lepek alakultak ki. Ezek a tele­pek spontán módon jöttek lét­re, fgy az üzemelés alapvető műszaki feltételei sem biztosí­tottak, ennek következtében je­lentős mértékben károsítják a környezetet. Gondot jelent az is, hogy nemcsak a háztartási hulladé­kokat rakják le ezeken a tele­peken, hanem jelentős mennyi­ségű ipari és termelési hulladé­kot is. A legszembetűnőbb je­lenség az, hogy a szél a paptr­és műanyaghulladékot szerte­szét viszi. Kezelhetetlen állapot alakult ki többek között a gyálaréti te­lepen. Itt a város által épített kerítést ismeretlen tettesek el­bontották, így a könnyű fajsú­lyú hulladék a környező zárt kertek területén „köt ki". A Városgazdálkodási Válla­lat folyamatosan végez ugyan ezeken a területeken hulladék­kezelést és -elszállítást, ám ez csak „tűzoltómunka". A város érintett területeinek hulladék­elszállítási problémáit csak egy­séges megoldással lehet kezel­ni. A szervezett hulladékszállí­tásba be nem vont területeken ideiglenesen elhelyezett ház­tartási hulladék - a beépített la­kóterület közelsége miatt ­csak úgynevezett nagy konté­nerek elhelyezésével oldható meg. A végleges megoldás érde­kében fontolóra kell venni a következőket: - a szervezett szemétszál­lítás igénybevételének kötele­zővé tétele; - az ideiglenes lerakóhe­lyeken kizárólag háztartási hul­ladék elhelyezésének engedé­lyezése. A végleges megoldást az egész városra kiterjesztett szer­vezett szemétszállítás és ezzel egyidejűleg a jelenlegi illegális lerakóhelyek megszüntetése je­lentené. Vállalkozó háziorvosok Az egészségügyi ellátás költségeit 1990. január l-jétől a társadalombiztosítás - jelen­leg az egészségbiztosítás fede­zi. Minden felnőtt és gyermek, aki betegbiztosítási igazol­vánnyal rendelkezik, az egész­ségügy alapszolgáltatásait, mint például a háziorvosi alap­ellátást térítésmentesen veheti igénybe. 1992 áprilisától van lehető­ség - jelenleg is - a betegbiz­tosítási kártyák leadására. Aki még nem választott háziorvost, de betegség miatt gyógykeze­lésre szorul, érvényes beteg­biztosítási kártyájának bemuta­tásával igazolhatja a térítés­mentes orvosi ellátásra vonat­kozó jogosultságát. Városunkban ez év őszétől a háziorvosok egy része vállal­kozási formában folytatja tevé­kenységét, és ezt névtábláján jelzi. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, abban a rendelő­ben is ingyenes az ellátás. Harc a parlagfű ellen Decembert írunk ugyan, de nem lehet elég korán felkészül­ni az allergiát kiváltó gyomnö­vények, így különösen a par­lagfű elleni védekezésre. Sze­ged országos viszonylatban is az elsők között készítette el a zöldterületek létesítéséről, vé­delméről és fenntartásáról szó­ló helyi rendeletet, amely önál­ló fejezetben szabályozza a parlagfű elleni védekezést. A helyi óvintézkedések azonban nem jelentenek hatékony meg­oldást az agresszív gyomnö­vény ellen. Ezt elismerve, a közgyűlés országos rendelet megalkotását kezdeményezte az illetékes kormányzati szerv­nél. Ennek központi gondolata, hogy az egész országra kiterje­dően a földingatlanok kezelőit, tulajdonosait kötelezzék a gyo­mok irtására, és sújtsák bünte­téssel azokat, akik e kötelezett­ségüknek nem tesznek eleget. 1991. december 21. „És aztán föltettük a porolóra a plédet..." (Sulyok Erzsébet) „...Szóval úgy tűnt, interjú nincs a tegnapelőtt kinevezett színigazgatóval. Kormos Ti­borral. Legalább azt mondaná meg, miért nem lehet szóra bírtv - dühöngtem leplezetlen nyugalommal. Ez hatott. - Olyan helyzet alakult ki a szegedi színház körül, aminek a megváltoztatásához nem igazgatói nyilatkozatokra van szükség. - Hanem mire? - Csöndre. Nyugalomra. Ezt a zaklatottságot nem lehet csil­lapítani újabb és újabb szavak­kal. amelyeket újra és újra fél­re lehet érteni." 1992. május 5. Bombariadó a színházban (Sulyok Erzsébet) „A régi színházi vezetők időzített bombát hagytak hátra - hangzott el azon a többórás megbeszélésen, amelyet a szfnház új vezetőinek a közel­múltban kézhez vett kérvénye nyomán a kulturális bizottság hívott össze a városházán... A Szegedi Balett tagjainak megalázóan alacsonyak a bérei. Vezetőjük, Imre Zoltán éppen három éve - amióta magas színvonalú, önálló produkciók sorát hozzák létre - kilincsel a béremelésért színházi főnökeinél, s számta­lanszor beszélt erről dr. Ványai Éva alpolgármesterrel is... A balettegyüttes úgy határozott, ha nem kapnak legalább 30 százalékos béremelést, nem írják alá a jövő évadra a szer­ződésüket... Az előző színházi vezetők a produkciókhoz kap­csolódó megbízásdfj keret 80 százalékát fölhasználták... Kiderült, hogy az opera és a próza tagjainak, valamint a műszakiaknak is alacsonyab­bak a béreik, mint az országos (színházi) átlag." 1992. szeptember 21. A színházat kikerülni nem lehel. Beszélgetés az új főren­Kis színházi kronológia [37 Ekkora városnak szüksége van három tagozatra? (Fotó: Schmidt Andrea) dezővel. Arkosi Árpáddal (Su­lyok Erzsébet) „- Sikeres színházat Ígér? - Eddig arról beszéltünk, milyen sokarcú és számtalan feltételű valami a siker. Minde­nesetre nem az a döntő, hogy hol van egy színház, hogy milyen a közönsége... Sokkal inkább az számít, hogy kik csinálják." 1993. február 10. Meddig lesz színház? (Su­lyok Erzsébet) „...Valamit ki kell találni, mert ha a közgyűlés 'bázison hagyja' a színház támogatására szánt összeget, ne adja Isten, annyit sem szavaz meg. mint tavaly, s a fönt emlegetett tör­vényeket sem módosítják (ha tetszik: színháziasítják), akkor a jelenlegi méretekben (három tagozat) és a jelenlegi rend­szerben működésképtelen lesz a színház." 1993. március 18. Imre Zoltán megválik a színháztól (Sulyok Erzsébet) „...A másfél oldalas levél arról tanúskodik, hogy a balett­együttes problémáit az új igaz­gató, Kormos Tibor Imre Zol­tán többszöri kérése ellenére sem segített megoldani... 'Kér­tem, hogy legalább a tagozat­gazdálkodást hagyja meg ne­künk, hiszen az bevált mód­szernek bizonyult. Ön ezt nem értette meg, elkezdett belső színházi törvényeket gyártani, amelyekből tisztán kiderült a diktatórikus vezetési profil...' A Szegedi Balett vezető tán­cosaitól hiába kértem véle­ményt a történtekről; mind­össze arra vállalkoztak, hogy a nevük említése nélkül megír­hatom: együtt szeretnének ma­radni - és dolgozni." 1993. október 7. Felelősök kerestetnek? (Su­lyok Erzsébet) „Hiába közölte a város­atyákkal a közgyűlést vezető Tűhegyi József alpolgármester többször is: a testület most nincs abban a helyzetben, hogy felelőst nevezzen meg; a szín­ház fizetésképtelenségének minden okát és felelősét a vizs­gálat lezártával lehet föltárni, pillanatnyilag a gyorssegélyről lehet és kell dönteni. Mégis akadt képviselő, aki azt indít­ványozta: a pénzt csak akkor kaphassa meg a színház, ha ve­zetői bejelentik lemondásu­kat... Nem kell jóstehetség hoz­zá: a következő néhány hétben számos más városi költségve­tési intézmény fordul majd pótlólagos támogatásért a köz­gyűléshez, hogy elkerülje a fi­zetésképtelenséget. Elképze­lem, hogy mindegyikben elren­delik a revíziót és javasolják a főnökök leváltását..." 1993. október 20. Arkosi Árpád: „Belül fegy­verszünet van, megoldás csak kívülről jöhet" (Sulyok Erzsé­bet) „- Tavaly bebizonyosodott számomra, hogy főrendező­ként, közalkalmazottként nem tudom befolyásolni a szfnház működési rendjét, abból a cél­ból, hogy az általam elképzelt művészi arculatot öltse... Ha­gyom, hogy a szfnház vezetői a maguk hite és meggyőződése szerint alakítsák a szfnház struktúráját, működését." 1993. november 8. „Bábként akartak hasz­nálni" - beszélgetés a távozó Arkosi Árpáddal (Hollósi Zsolt) Arkosi Árpád, a Szegedi Nemzeti Szfnház prózai tago­zatának művészeti vezetője pénteken másodszor is felmon­dott. Először 60 napos felmon­dási idővel tette, másodszor azonnali hatállyal. A szintén távozó Bérezés László drama­turggal részletes írásos elem­zést készítenek a szegedi teát­rum elmúlt másfél évéről. „...Felelős, értelmes veze­tőknek mindent - kompro­misszumot, pénzt, odafigyelést - meg kellene tenniük. Ebben a városban bűnös mulasztások történnek, hagyják, hogy a dolgok mindig botránnyá da­gadjanak, nem vizsgálják meg, nem kérik számon, hogy mit, miért nem tettek meg." 1993. november 10. Dr. Ványai Éva: Nincs vál­ság a színházban (Sulyok Erzsébet) „- A színház egy az önkor­mányzati intézmények között ­kétségtelenül az egyik legfon­tosabb. Továbbra is tartjuk ma­gunkat ahhoz az elvhez, hogy a közgyűlés által jóváhagyott szervezeti és működési sza­bályzatok szerint, önállóan működő intézmények belső vi­táiba nem sz.óluak bele.... - Nincs válság, a konfliktus velejárója a színház működésé­nek. Az anyagi helyzeten eddig is megpróbáltunk javítani, ez­után is azt szeretnénk, de nyil­vánvalóan nyomatékosan meg­kérjük majd a színháziakat, hogy a művészi álmaikat eze­ken az anyagi kereteken belül igyekezzenek megvalósítani. - ...ekkora városnak igenis szüksége van a három tagozat­ra... A megoldást nem a tago­zat-megs/.üntetés jelenti..." 1993. november 25. A gigantomán színháziak esete a pénzügyesekkel (Sulyok Erzsébet) „...Abban nincs vita, hogy a színház többletigénye, amely az októberi közgyűlés előtt szerepelt (bár a színház már jó­val korábban jelezte, hogy ve­szélyben az intézmény üzemel­tetése) - indokolt volt." 1993. november 26. Fegyelmi vizsgálat a szín­házigazgató ellen (Sulyok Er­zsébet) „...Fegyelmi vizsgálat indul az idei költségvetés túllépése miatt a színházigazgató ellen, a Közoktatási és Közművelődési iroda vezetőjét pedig arra köte­lezte a testület, hogy készítsen előterjesztést a következőkről: a több tagozatú színház miként működtethető önálló tagozat­szervezet és tagozatvezetés nélkül: a befogadó színházként való működés miként valósít­ható meg; a szegedi színházjel­legű kulturális intézmények miként működtethetők egysé­ges vezetés és egységes techni­kai bázis kialakításával."

Next

/
Oldalképek
Tartalom