Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-01 / 280. szám

• Tízezres - Szent Istvánnal Hideg ebéd a bankelnöknél A Magyar Nemzeti Bank elnöke fejébe vette, hogy félévenként találkozik a vidéki napilapok gazdasági újságíróival. Ennek jegyében tegnap immár másodízben látta vendégül hideg ebéddel a sajtó megjelent munkatársait, s hogy nem fogyott el minden szendvics, töpörtős pogácsa, az a rendkívüli hóviszonyok rovására írható. A programot rövid kiselőadások és konzultációk vezették be, mintegy ráhangolva a vendégeket az elnök rövid, de annál lényegre törőbb tájékoztatására. • Urbán László tőkepiaci főosztályvezető mindenekelőtt áZt hangsúlyozta, hogy bár külföldi eladósodásunk növekedett, devizatartalékaink elérik a 6 milliárd dollárt, vagyis az ország hét hónapi importjának megfelelő összeget. Sikernek könyvelte el az idei nemzetközi forrásbevonásokat, amelyeknek súlyozott futamideje meghaladja a nyolc évet. Lovász Károly - a már jelenleg is elérhető vállalkozói és privatizációs hitelcsomagok ismertetésén túl - egy tervezett konstrukciót is felvázolt. Egy 600 millió forintos START-keretet ugyanennyivel told meg az MNB, s az 1,2 milliárdos csomagból a csőd- és felszámolási eljárások következtében értékesített vagyontárgyak megvásárlását támogatják. Az emissziós - érme- és bankjegykibocsátásért felelős főosztály vezetője a következő évek terveiről számolt be. Folytatódnak az érmecserék, fokozatosan vonják be a régieket, de új banjegyeket is álmodtak már. A teljes sorozat megváltozik, lesz kétszázforintos Károly Róberttel, kétezres gróf Széchenyi Istvánnal, és tízezres - ez már 1996-tól Szent Istvánnal. Az utóbbiról nem maradt fenn hiteles ábrázolás, s ez még okoz némi problémát. Kissné Ladányi Éva osztályvezető a lakossági befektetőket is egyre inkább érdeklő állampapírpiacról adott átfogó tájékoztatást. Valamennyiük főnöke, Bod Péter Akos előadásában a jövő évre vonatkozóan elmondta, hogy szeretné az országot az erősen eladósodott besorolásból a közepesek között tudni. ehhez azonban javulnia kell a külső egyensúlynak. A hétfőn érkezett IMF- delegációt illetően pedig megnyugtatta a hallgatóságot, hogy a külföldi szakemberek csak rendes évi vizsgálódásaikat végzik. Ők a hitelezők, megnézik hát, hova adják a pénzt. Egy kérdésre válaszolva a bankelnök elmondta, hogy jövőre akkor lehet szükség nagyobb mértékű forrásbevonásra - további eladósodásra -, ha a lakossági megtakarítások már nem fedezik az államháztartás és a vállalkozások hiteligényét. A betéti kamatok forrásadójának csökkentése ebben a kérdésben pozitív változásokat eredményezhet. Kovács András j V I ily sötét, súlyos, rémítő és keserves lehet a titok, újJjJ keletű Magyar Köztársaságunk legújabb titka. Mily félelmes-káros lehet a tudás, melynek birtoklásától féltőn óvni kell az avatatlant. Az egyszerű polgárt, no meg a kevéssé egyszerűt is. Mondjuk a parlament képviselőit. Ama információtól, hogy mi is történt valójában tavaly, október 23-án a Kossuth téren, azon emlékezetes incidens idején, amikor a köztársaság elnökébe beléfojtották a szót. Mert ami történt, az bizony titkos! Hogyan is volt? Györgyi Kálmán legfőbb ügyész hónapokkal ezelőtt megkapta a megbízatást: vizsgáltassa ki, mi is történt akkor valójában a téren. A vizsgálat lezárult, a jelentés már jónéhány napja elkészült. De nem az abban foglaltak kerültek nyilvánosságra, hanem az, hogy az anyag titkos, mely titkosság fáloldására csak néhány személy jogosult. Pedig hát érdekes dolgok foglaltathatnak benne. Erre abból következtethet az ember, hogy amikor napokkal ezelőtt Szabad György, a Parlament elnöke fölvette ez ügyben a kapcsolatot Nahlik Gáborral, a tévé elnöki jogokkal fólruházott alelnöke furcsa, a kívülálló számára addigi magatartásával ellentmondásosnak tűnő utasításokat adott az Egyenleg-ügyet vizsgáló fegyelmi bizottságnak. Hogy izgalmas lehet az a bizonyos jelentés, az is sejteti, hogy a Parlament sem kapta meg a jogot, hogy beletekinthessen. Illetve - hosszas huzavona után - hétfőn végre megszületett Boross Péter belügyminiszter, Füzessy Tibor titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter és Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány döntése, amely szerint a vizsgálati anyag egyes részeivel - és nem az egész jelentéssel - zárt ülésen megismerkedhet a Parlament alkotmányügyi bizottsága. Akár megnyugtathatónak is tarthatná az ember, hogy legalább részben és legalább néhány képviselő számára föloldották a titkosságot. A magam részéről megnyugvás helyett azonban inkább nyugtalanít: mi is lehet a vizsgálat eredménye? Nemzetbiztonságunkat veszélyeztető súlyos, avatatlanoknak végképp nem való titokról lenne szó? A KGB vagy a Moszad mesterkedéseiről? Netán arról, hogy Göncz Árpád önmaga szervezte volna az inzultust, hogy politikai tőkét kovácsoljon a liberális ellenzék számára? Vagy Bánó András hozta volna össze a fiákat a térre, hogy legyen végre egy valódi kis botrány az Egyenlegben? j llem tudom, csak azt, hogy végre újfent vannak titkaLkJ ink. Borzongató, félelmes, páncélszekrényekbe rejtett, alig néhány számozott példányban készült titkos jelentéseink. Emellett az már legföljebb csak hab a tortán, hogy végülis nem tudhatja meg az istenadta nép: mit is látott a saját szemével azon a bizonyos 1992-es október 23-án, a Kossuth téren, a nemzet ünnepén. |U|> RENDELJE MEG IDEI ÁRON A BÉKÉSCSABAI JAMINA GYÁR MODUL-BAU TERMEKEIT! |K raklap felett ingyenes házhoz szállítási Körös 36 falazóblokk 48 Ft+áfa Körös 30 falazóblokk 39 Ft+áfa Thermoton falazóblokk 37 Ft+áfa Uniform falazóblokk 27 Ft+áfa Körös 10/30 válaszfallap 18 Ft+áfa FB 60/19 béléselem 48 Ft+áfa MODUU-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022 Nyitva tartás: h-p 7.30-16.30, sz.: 8-12 óráig. BELÜGYEINK 3 SZERDA, 1993. DEC. 1. Véradókat köszöntöttek általános iskolások kategóriájában első díjat kapott Zubcsics Katalin (Tarján város III. számú általános iskola), a középiskolások közül Farkas Katalin I.entulay Pál százötvenszeres és Sánta István százszoros véradó. (Fotó: Schmidt Andrea) • A Magyar Vöröskereszt városi vezetősége ünnepséget rendezett tegnap, kedden a véradók napja alkalmából a Forrás szállóban. Korom István városi titkár köszöntő szavai után a dorozsmai vöröskeresztes kórus énekelt, majd szavalat hangzott el. Ünnepi beszédet dr. Ványai Éva alpolgármester mondott. Ezt követően dr. Gál György egyetemi tanár értékelte a városi Vöröskereszt által a véradás témakörében meghirdetett pályázatra beérkezett műveket, majd jutalmakat adott át a helyezetteknek. Az (Tömörkény István Gimnázium és Képzőművészeti Szakközépiskola), a korhatár nélküli kategóriában pedig Szabó Árpád nyugdíjas tanár. . A SzOTE Vértranszfúziós Állomás Véradók Napja Emlékplakettjét kapta Szabó Edit, a Radnóti Miklós Gimnázium igazgatója, dr. Simon Mariann, a mentőállomás főorvosa, Bánáti Antal a Centrum Áruház igazgatója és dr. Valastyán Pál. a Mol Rt igazgatója. Ezután a többszörös véradók vehettek át emlékplaketteket. Az ötvenszeres véradásért járó elismerést 45-en, a hatvanszorosért járót 28-an érdemelték ki. Szigeti Gyula (Mol Rt) és Gubik Ferenc (Kábelgyár) a 70-szeres, D'eibler András és Juhász Mihály (Tejüzem) a 80szoros. Sánta István (Építőipari Kft) a 100-szoros véradásért kapott emléklapot. A 150-szeres véradás két kitüntetettje: Kávai Mihályné (MÁV) és Lentulay Pál (Gumigyár). Ch. Á. Interjúnk a francia nagykövettel • Nagykövet úr, Franciaországban és a világban is gyakran emlegetik az „espace francophone", a frankofón szellemi térség fogalmát. Ön mit ért ezalatt? - A frankofón térség mindenekelőtt azokat egyesíti, akik a francia nyelvet beszélik. De, úgy vélem, a nyelvhez hozzátartozik egy bizonyos világszemlélet és társadalomszemlélet is - mindaz, amely a francia nyelv révén jutott sajátos politikai vagy filozófiai kifejeződésre. És ez az összetartozás szolidaritást is teremt, legfőképpen a francia kultúrát ismerők és szeretők művelődési összetartását. Ehhez aztán a gazdasági és politikai kapcsolatok többletként járulnak hozzá. • Van-e helye a jelenlegi Magyarországnak e frankofón szellemi szolidaritásban? - Van, természetesen! Hiszen ebben az országban igen sokan beszélik a francia nyelvet - sokkal többen, mint idejövetelem előtt hittem volna. Számomra rendkívül örömteli a fiatalokban látni anyanyelpanként vagy burgonyaként adni-venni. Ez a felfogás a kultúra sokféleségét veszélyezteti. Franciaország, ahogy valamenynyi nép, szeretné megvédeni nyelvét, és elkerülni egy esetleges uniformizálódást. Valamennyi nyelvnek helye van a világban. Rendkívül szomorú volna, ha bármelyik is szegényebbé válna, merő üzleti okokból. Ez vezette arra Franciaországot és a frankofón országokat, hogy a GATTegyezmény kapcsán a kultúra kivételességét hangoztassák. • Ón ma jeles szegedi intézményeket járt be. Milyen benyomásokkal fejezi be napját? - A város igen kellemes benyomást tett rám. Szegeden középiskolai, főiskolai és egyetemi szinten, s az Alliance Framjaise-ben is elmélyült munka folyik a francia nyelv és kultúra terjesztésében és tanulmányozásában. Azután pedig ez a város építészetileg gyönyörű, és városiasságában igen érdekes. Elmondhatom: nagy örömömre szolgált, hogy érkezésem óta első fontosabb utazásom ide hozott. Panelt Sándor Magyarországnak nem kell választania" Dr. Erakas László köztársasági megbízott és Dr. Németh Jenő, a Szegedi Alliance Frangaise elnöke, Francois Nicoutlaud francia nagykövet társaságában. (Fotó: Schmidt Andrea) vem és kultúrám iránti érdeklődést. • Ön szerint elmondható-e, hogy a mai francia külpolitikának vannak prioritásai Kelet-Közép-Európában ? Úgy értem, vannak-e országok, mint Románia, Csehország vagy Bulgária, amelyek kiemeltebbek lennének a külkapcsolatok építésében? - Erre egyértelműen nemmel válaszolhatok. A francia külpolitika egyformán keresi kapcsolatait a térség valamenynyi államával. Az ön által említett országok valóban a frankofón térség részei, de a művelődési dimenzió mellett ott van egy másik is, amely szintén jellemzi a mai francia külpolitikát: az egységes Európa kiépítésének gondolata. Franciaországnak egyáltalán nem célja, hogy valamiféle blokk-politikán alapuló szövetségekkel ossza meg Európát, s ebbe sodorja bele az önök térségének országait. A huszadik század már annyi tragédiát ismert a blokkosodás miatt, hogy nekünk most Európa egységesítésére kell törekednünk. Amikor Magyarország barátjának érezzük magunkat, és ennek viszonzását tapasztaljuk, amikor a francia-német megbékélés a lehető legjobb mederben van, nincs szó arról, hogy Magyarországnak választania kellene Németország és Franciaország között. • Franciaország és az Egyesült Államok között az általános kereskedelmi és vámtarifa egyezmény (GATT) gazdasági vitáiba belekeveredett a kultúra kérdése is. Mi a francia politika álláspontja arról, hogy Washington a kultúrát is áruként kívánja kezelni? - A kultúrát nem lehet szap-